A globalizáció kiteljesedése és következményei

(A világ a 21. században)

 

1. A globális világgazdaság létrejötte:

- Az 1970-es évek olajár változásainak hatására átalakult a nyugati gazdaságok szerkezete:

• elsődleges szemponttá vált a termelékenység fokozása,
• új iparágak születtek:
• elektronika,
• számítástechnika,
• a hagyományos iparágak háttérbe szorultak (pl.: kohászat),
• új fejlődési centrumok alakultak ki (a Triád):
• USA: Az egyetlen szuperhatalom. Erőforrásai: dollár (világpénz), NATO-vezetés, legnagyobb GDP, „Big Tech” (Apple, Google, Microsoft, Amazon).
• Európai Unió: 450 milliós belső piac, de csúcstechnikában lemaradó, nyersanyag-kiszolgáltatott és elöregedő.
• Japán: csúcstechnológia és innováció (pl. Toyota), de gazdasági megtorpanás jellemzi.
• Feltörekvő riválisok: BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság). Kína a legfőbb kihívó.
• Következmények:
• globális fogyasztói társadalom kialakulása,
• a transznacionális vállalatok (TNC-k) a világtermelés jelentős részét adják; a termelést oda telepítik, ahol a legolcsóbb a munkaerő.

• A nemzetállamok ereje csökkent, a tőke szabadon áramlik, de a versenyképesség megtartása érdekében kedvező feltételek kialakításában érdekeltek.
• Globális világgazdaság létrejötte (multinacionális cégek, globális pénzpiac).
• Regionális együttműködés létrejötte, pl. Európai Unió.

 

2. Az információs és technikai forradalom kibontakozása:

- A 20. század utolsó évtizedeiben bekövetkezett gazdasági változásoknak köszönhetően világméretű információs-technológiai forradalom bontakozott ki, melynek alapját a személyi számítógépek (PC) megjelenése és az internet (világháló) elterjedése jelentették.

- Következményei:

• bonyolult informatikai rendszerek elterjedése:
• újgenerációs számítógépek megjelenése,
• robottechnológia alkalmazása,
• tudás alapú társadalom kialakulása,
• a gazdaság és a társadalom szervezetiformái, és működési mechanizmusa átalakultak,
• kialakult a hálózati társadalom,
• az óriáscégek (Google, Meta, Amazon) hatalma sokszor meghaladja az államokét.
• Veszélyek:
• monopóliumhelyzet - megkerülhetetlen szolgáltatások, a gazdasági verseny korlátozása,
• adatvédelem és megfigyelés - felhasználói adatok gyűjtése, profilalkotás, a magánszféra eltűnése,
• algoritmusok befolyása - a hírfolyamok manipulálása, ami felerősíti a társadalmi megosztottságot és a szélsőségeket,
• cenzúra és véleményszabadság korlátozása – a platformok maguk dönthetik el, mi minősül „gyűlöletbeszédnek”, ami korlátozhatja a demokratikus közbeszédet

 

3. A fenntarthatóság és a globalizáció kérdései:

- A 21. század küszöbét átlépő emberiség a tudomány és a technikai haladás forradalmát éli. Kérdéses, hogy a globális méretű fejlődés meddig tartható fenn biztonságosan? (http://www.worldometers.info/hu/)

- Korunk globális problémái: 

• Az ipari fejlődés következtében a természeti környezet visszafordíthatatlan károkat szenved. Fő oka az ipari termelés és a közlekedés növekedése.
• Túlnépesedés fenyegeti a Földet.
• Megoldatlan problémát jelent az élelmezés, ezért tombol az éhínség és a szegénység.
• Az ipari hasznosítás miatt eltűnnek az esőerdők.
• Felgyorsult az állat és növényfajok kipusztulása.
• Kimerülőben van a Föld energia és ivóvíz készlete,
• Globális felmelegedés kezdődött az ember környezet átalakító tevékenysége miatt, amely jelentős éghajlati-klimatikus és környezetkárosító hatással lehet.
• Megoldatlan problémát jelent a kommunális és nukleáris szemét eltüntetése.
• Etnikai problémák, vallási gyűlölködés és elhúzódó háborúk terhelik a népek közötti kapcsolatokat.
• A felmelegedés, a munkanélküliség és a megoldatlan konfliktusok hatására tömeges migráció (vándorlás) kezdődött Afrika és Ázsia egyes térségeiből a fejlettebb országok irányába.
• A nyomor hatására újból terjednek a járványok, illetve új vírusok keletkeznek, pl.: AIDS.
• A szegénység és kilátástalanság következtében felerősödött a terrorizmus.
• Stb.

Következménye: az emberiség jövője bizonytalan.

 

4. Az új világrend és gondjai:

- Kérdés, hogy a kétpólusú világrend megszűnése után milyen értékek és érdekek alapján működnek a civilizációk?

Válaszok:

- A küzdelem véget ért, mert a nyugati liberális demokráciák győzelmet arattak. Egyetlen szuperhatalom az USA maradt:

• gazdasági és katonai erőfölénnyel bír,
• kiterjedt szövetségesi és partneri rendszerrel rendelkezik (NATO, EU, ENSZ),
• erejét „a béke és a demokrácia védelme érdekében” saját érdekeinek érvényesítésére használja, pl. öbölháború, délszláv háború, Afganisztán, Irak, arab tavasz eseményei.

- A civilizációk vetélkedése tovább tart (hatalmi, gazdasági, kulturális és vallási alapon), pl.:

• a nyugati – iszlám vagy nyugati – kínai ellentét,

• az orosz – ukrán háború, Kína-Tajvan ellentét, Közel-Kelet feszültségei,

• a radikális iszlám megjelenése (al-Kaida, ISIS, Hamasz). A nyugati liberalizmus elvetése, a saría (vallási törvénykezés) követelése

 

5. A média által befolyásolt világ és a tömegkultúra:

- Az információs és technikai forradalom hatására kialakult az információs társadalom.

- Hatásai:

• élethosszig tartó tanulás követelménye,
• interaktív kultúra kialakulása,
• felerősödött a tömegkommunikáció (pl.: televízió, internet) szerepe,
• távmunka lehetősége.

- Következményei:

• médiabirodalmak kialakulása,
• hálózati (internet függő) társadalom létrejötte,
• társadalmi kapcsolatok és értékek megváltozása,
• új művészetfelfogás, pl. a posztmodern világkép elterjedése,
• a globális szórakoztatóipar és átvett viselkedéskultúra és fogyasztási szokások elterjedése.

- Jellemzői:

• amerikanizálódás (az amerikai életvitel másolása a szokásokban, életmódban, divatban, szórakozásban, kereskedelemben, stb.),
• alacsony kulturális színvonal,
• hagyományos (helyi) értékek megszűnése,
• sekélyes (gondolkodás és kritika nélküli) viselkedés és gondolkodásmód elterjedése,
• hagyományos identitások felbomlása - a nemzethez, valláshoz és családhoz való kötődés gyengülése.

• identitáspolitika és Woke ideológia:
• eredete: az 1968-as mozgalmak után megerősödött törekvések a kisebbségi csoportok egyenjogúsítására,
• woke (éberség) - társadalmi és faji igazságtalanságokra való érzékenység.

- Veszélyei:  

• társadalmi megosztottság - a társadalmat „elnyomókra” és „elnyomottakra” osztja fel, gyakran kollektív bűnösséget hirdetve,
• hagyományos értékek elvetése - a múltbéli értékek és kulturális gyökerek (pl. angolszász karakter, keresztény hagyományok) megbélyegzése,
• Cancel Culture (eltörléskultúra) - a közösségi médián keresztüli kiközösítés azok számára, akik nem értenek egyet az ideológiával,
• politikai korrektség (PC) - eredetileg a hátrányos megkülönböztetés ellen született, de mára sokszor a szólásszabadságot korlátozó „nyelvi háborúvá” vált,
• az amerikanizálódás hatására a helyi kultúrák fokozatos eltűnése zajlik.

Oldal: A globalizáció kiteljesedése és következményei
"Törivázlat" - © 2008 - 2026 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat