"Törivázlat"

A magyar államalapítás kora

Az államalapítás előkészítése:

- A 10. század közepére helyreállt a feudális rend Európában, ezért a magyarok katonai vereséget szenvedtek:

• nyugaton 933-ban Merseburgnál és 955-ben Augsburgnál, 
• a Bizánci Birodalomban 968-ban.

- A fejedelmek felismerték a változtatás szükségességét. Intézkedéseik:

• Taksony fejedelem (955-972):
  • leállította a kalandozásokat
  • békére törekedett a szomszédos népekkel (házasságpolitika)
  • megkezdődött a bizánci kereszténység felvétele.
• Géza fejedelem (972-997):
  • felismerte, hogy a magyarság körül megváltoztak a külpolitikai viszonyok:
    • nyugaton I. Ottó 962-ben megalapította a Német-római Császárságot,
    • délen a Bizánci Birodalom kapott új erőre.
  • megtörte a törzs- és nemzetségfők ellenállását,
  • 973 húsvétján hittérítő papokat kért I. Ottó császártól, ezzel megkezdődött a katolikus kereszténység felvétele,
  • fia István (Vajk) számára bajorországi Gizellát kérte feleségül, akivel lovagok érkeztek,
  • új öröklési rendet fogadtatott el (seniorátus helyett primogenitúra),
  • adományokat tett az egyháznak, pl.: Szt. Márton hegyi bencés apátság (Pannonhalma) megalapítása 996-ban.

A királyi hatalom létrejötte:

- Géza fiának, Istvánnak (997-1000 vagy 1001-ig fejedelem) le kellett győzni a hatalma ellen lázadó vezéreket:

• 997-ben Koppány fellázadt az új öröklési rend miatt,
• 1003-ban az erdélyi Gyula, majd
• 1028 körül Ajtony hatalmát törte meg.

- Koppány legyőzése után II. Szilveszter pápa koronát adományozott Istvánnak (koronázás 1000. vagy 1001.)

István király államszervező tevékenysége:

- Királyi vármegyéket szervezett:

•  Élükön a királyi hatalom kihelyezett képviselője az ispán (latin: "comes") állt:
  • végrehajtotta a törvényeket,
  • bíráskodott,
  • beszedette az adókat,
  • igazgatta a várföldeket,
  • parancsolt a katonáskodó várjobbágyoknak.
• Az ország összes udvarnépének közös elöljárója a nádorispán (latinul: palatinus) volt:
  • gondoskodott az udvar ellátásáról,
  • kezelte az udvarbirtokok javait,
  • ő volt a királyi vitézek parancsnoka és az udvari népek bírája.

- A királyi udvar (latinul curia) udvarháztól udvarházig vándorolt és felélte annak jövedelmeit.

- A királyi székhely Esztergom, majd Székesfehérvár lett.

- Törvényeket adott ki (I. és II. TVK):

• intézkedett az egyház működéséről és a vallásgyakorlás biztosításáról,
• védte a magántulajdont.

- Pénzt veretett (dénár, két alkalom).

- Okleveleket adott ki.

István király egyházszervező tevékenysége:

- Tíz egyházmegyét alapított:

• nyolc püspökség
• két érseki tartomány (Esztergomit és Kalocsa),

- A magyar egyház feje az esztergomi prímás-érsek lett.

- Az egyház jövedelme kettős eredetű volt:

• a püspökségek földadományokat kaptak a királytól,
• a tized (decima = dézsma) is az egyházat gyarapította.

A trónutódlás kérdése:

- István király fia Imre herceg vadászbalesetben meghalt. Lehetséges örökösök:

• Vazul (Géza testvérének Mihálynak a fia lehetett),
• Orseolo Péter (Orseolo Ottó velencei dózse és István nővérének fia)  

- István Pétert jelölte utódjául, ezért:

• Vazul összeesküvést szőtt István ellen, ezért a király megvakíttatta.
• Vazul fiai – András, Béla és Levente – Lengyelországba menekültek.

István ezzel a jelöléssel kizárta az Árpád-ház fiágát az öröklésből, ezért halála után (1038) trónharcok kezdődtek az országban.

Szent István történelmi érdeme:

- Szent István a magyar történelem egyik legkimagaslóbb egyénisége.

- Nevéhez fűződik:

• a keresztény Magyar Királyság megalapítása,
• a független magyar egyházszervezet kiépítése,
• az első törvények kibocsátása.

- Uralkodása alatt Magyarország a keresztény Európa része lett.

- Tevékenységéért 1083-ban szentté avatták.

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat