Európa és a világ a két világháború között

 

Gazdasági és politikai változások az I. világháború után:

- Az I. világháború után az USA vezető hatalommá vált, mert kölcsöneivel és hadseregével segítette a győztes antant hatalmakat.

- Európában gondot okozott a hadigazdaságról átállni a békegazdaságra.

Okai:

• az átállást nehezítette, hogy jelentősen megnőtt a munkanélküliség és az infláció,
• ezért a győztesek nem tudták fizetni az USA-nak a hiteleket.

- A győztes országok a Németországtól kapott jóvátételtől remélték helyzetük javulását, de a németek nem teljesítették jóvátételi kötelezettségüket.

- 1923-ban a német jóvátételi fizetések elmaradása miatt Franciaország megszállta a Ruhr-vidéket (feketekőszén miatt), ezért nemzetközi jóvátételi konferenciát hívtak össze a nagyhatalmak.

- Megszületett a Dawes-terv:

• USA pénzügyi segítséget nyújtott Németországnak,
• Németország megkezdte a jóvátétel fizetését,
• az antant törleszteni tudta a hiteleket az USA-nak.

Eredménye:

• az európai gazdaság az 1920-as években az USA által nyújtott pénzügyi segítség hatására stabilizálódott,  
• a jóvátétel fizetés megkezdése után rendezték Németország helyzetét:
• 1925-ben Locarnoban garantálták nyugati határát,
• 1926-ban felvették a Népszövetségbe,
• 1929-ben meghatározták végleges jóvátételi kötelezettségét (Young-terv).

- A háború okozta válság hatására szélsőséges tömegpártok jelentek meg Európában (szélsőbal - kommunista, szélsőjobb – fasiszta és náci).

Jellemzőik:

•  demagógiával hatottak a tömegekre,
• „vezér” kultuszt építettek ki,
• fegyveres osztagokat hoztak létre,
• a hatalom megragadására törekedtek, bármi áron. 

 

 Az olasz fasizmus

 

1. Olaszország helyzete az I. világháború után:

- Az olaszok nem kapták meg teljesen a háborúba lépéskor ígért területeket, pl. Fiume.

- Súlyos gazdasági válság alakult ki.

- Az elégedetlenség miatt föld és gyárfoglaló mozgalmak kezdődtek.

- Megerősödtek az 1921-ben alakult szélsőséges mozgalmak:

• Nemzeti Fasiszta Párt,
• Olasz Kommunista Párt.

 

2. A fasizmus hatalomra jutása és a diktatúra kiépítése:

- A fasiszta mozgalmat Benito Mussolini szervezte meg az I. világháború után a 19. században alakult különböző politikai csoportok egybeolvasztásával, melyek fasció-nak nevezték magukat (a fasces a római korban az összetartozást és az összefogást jelképezte).

- Céljaik között szerepelt a belső rend helyreállítása és a területi gyarapodás elérése, ezért gyorsan nőtt a népszerűségük.

- 1922-ben Mussolini meghirdeti a „marcia su Roma”-t (menetelés Rómába):

• félkatonai alakulatai (feketeingesek) bevonultak Rómába, ezért
• a király (III. Viktor Emánuel) kinevezte Mussolinit miniszterelnökké.

- Mussolini a hatalom megszerzése után fokozatosan építette ki a fasiszta diktatúrát:

• minden fontos politika tisztség a fasiszták kezébe került,
• választási csalásokkal irányításuk alá került a parlament,
• háttérbe szorították ellenfeleiket,
• külpolitikai sikereket értek el, pl. elfoglalták Fiumét,
• rendezték a katolikus egyházzal a kapcsolatot:
• katolikus lett az egyedüli államvallás, kötelezővé vált a hitoktatás,
• elismerte a Vatikánt független államként (1929 - Lateráni szerződés).

 

3.    A fasiszta állam jellemzői:

- Kiépült a totális állam:

• minden a fasiszta párt vezetése és irányítása alá került,
• korporációs rendszert hoztak létre a gazdaságban (a szakszervezetek helyét a fasiszta párt vette át),
• félkatonai szervezetet tartottak fenn, melynek feladata a megfélemlítés volt (de nem tartották állandó rettegésben az ország lakosságát),
• cenzúrát működtettek,
• személyi kultuszt építettek ki (Mussolini - Duce).

- Kiemelt cél a gazdasági önellátás megteremtése volt (a fegyverkezés miatt).

- A külpolitikában a nagyhatalmi tervek érvényesültek:

• potenciális szövetségkeresést folytatott (a szovjet piac felé nyitott, egyezményeket kötött a szomszédos országokkal),
• a Balkán és a Földközi-tenger térségében növelte a befolyását terjeszkedési szándékkal. 

 

Németország az I. világháború után.

A nácizmus hatalomra jutása és jellemzői

 

1. Németország helyzete a háború után:

- A katonai vereség után súlyos válság bontakozott ki.

Okai:

• a gazdaság összeomlása miatt árú és élelmiszerhiány keletkezett,
• a növekvő munkanélküliség és infláció miatt Berlinben munkásfelkelés volt, Bajorországban tanácsköztársaság vette át a hatalmat,
• a frontokról hazatérő katonák szerepet vállaltak a forradalmak leverésében.

- 1919-ben a szociáldemokraták szerezték meg a vezetést. A Weimarban elfogadott alkotmány köztársaságot teremtett és bővítette az emberi jogokat.

- A Weimari Köztársaság nem volt képes teljesíteni a Versailles-i béke (1919) követeléseit, ezért csak az USA pénzügyi segítségével tudott túljutni a válságon (Dawis-terv).

- A világgazdasági válság hatására súlyos gazdasági és politikai gondok jelentkeztek:

• a vállalatok többsége csődbe jutott,
• tömegessé vált a munkanélküliség,
• megerősödtek a szélsőséges politikai pártok,
• az egymást váltó kormányok egyike sem tudta kezelni a válságot.

 

2.   Az NSDAP hatalomra jutása:

- A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Náci Párt, NSDAP) elődje 1919-ben alakult Münchenben. Alapítói elutasították a Versailles-i békét. Céljaik között szerepelt a kommunizmus visszaszorítása és a belső rend helyreállítása.

- 1920-ben Adolf Hitler lett a párt egyik vezetője.

- A nácik 1923-ben Münchenben foglyul ejtették a bajor kormány néhány tagját egy sörözőben (sörpuccs), ezért Hitlert és társait börtönbe zárták.

- Hitler a börtönben írta meg fő művét, a Mein Kampfot (Harcom).

- A gazdasági világválság idején megnőtt a radikális változásokat ígérő  nácik és a kommunisták támogatottsága, ezért a kommunista veszély elhárítása érdekében a konzervatív erők szövetséget kötöttek a nácikkal (Harzburgi front).

- Nyomásukra Hindenburg elnök 1933. január 30-án Hitlert nevezte ki kancellárnak.

 

3.   A náci diktatúra kiépítése:

- Hatalomra jutása után Hitler a teljes hatalom megszerzésére törekedett, ezért:

• a parlament feloszlatása után új választásokat rendeztek,
• felgyújtották a parlament épületét (Reichstag), amivel a kommunistákat vádolták meg,  ezért a baloldali pártokat és sajtót felszámolták,
• elfogadtatta a felhatalmazási törvényt: a kancellár a parlament felhatalmazása nélkül bocsáthat ki törvényeket, ezzel megnyílt az út a diktatúra kiépítéséhez.
• 1933 nyarán a választásokon már csak a nácik indulhattak, ezzel megvalósult az egypártrendszer és kialakult a diktatúra,
• 1934-ben Hindenburg halála után az államfői hatalom is Hitler kezébe került,
• minden területen központosítást hajtottak végre, így minden hatalom az NSDAP és Hitler kezében összpontosult,
• a diktatúra kiépítésében játszott szerepe miatt az Ernst Röhm vezette SA igényt tartott a hadsereg irányítására, ami veszélyt jelentett Hitler számára, ezért leszámolt velük, vezetőit kivégeztette (1934. június 29-30. - „hosszú kések éjszakája”),
• az SA helyét a Hitler testőrségeként létrehozott SS (Védő osztag) vette át Himmler vezetésével,
• létrehozták a Gestapo-t (Állami Titkosrendőrség), amely közvetlenül Hitler ellenőrzése alatt állt,
• az egész társadalmat a náci ideológia szolgálatába állították (pl.: Hitlerjugend),
• teljes cenzúra érvényesült a sajtóban, a művészetben és a tudományban,
• a gazdaságot az állami céljaira használták, pl.: a hadiipar erőszakos fejlesztése (fegyverkezés),
• 1933-tól megindult a zsidók szervezett üldözése:
• nem vásároltak a zsidók üzleteiben, kizárták őket az egyetemekről és az államigazgatásból,
• 1935-ben a nürnbergi törvények megfosztották a zsidókat a német állampolgárságuktól, megtiltották a zsidók és az árják közötti házasságot,
• 1938. november 9-10-én megrendezték a „kristályéjszakát” (letartóztatások, gyilkosságok, zsinagógák felgyújtása, könyvégetés).

 

4. A náci ideológia jellemzői:

- A nemzetszocializmus szélsőjobboldali irányzat, melyben nemzeti és szociális demagógia egyesül.

- Alapját a 19. századi ideológiák képezték:

• fajelmélet: a történelem fajok harca, ahol az győz, aki az erősebb,
• térelmélet: a népek fenntartása attól függ, hogy képesek e lakosságukat és ahhoz a területüket növelni,
• tömeglélektan: az arctalan tömeget lehet irányítani, mert igényli, hogy vezessék,
• szociál- és nacionáldarwinizmus: az emberi társadalomban a népek között is harc van a létért, mert zajlik a szelekció (mint az állatoknál).

- A náci párt ideológiáját Hitler a Mein Kampfban fogalmazta meg. Alapjai:

• fajelmélet:
• a magasabb rendű fajok (árják) a germánok, közülük a német az uralkodó nép,
• léteznek másodrendű rokon népek (pl. dánok, hollandok),
• alacsonyabb rendű fajok a rabszolga népek (latinok, afrikaiak, ázsiaiak, szlávok),
• a kiirtandó népek, a zsidók és a cigányok,
• antiszemitizmus:
• a zsidók tehetnek a németek szenvedéseiről, mert „mindenhol ott vannak”,
• faji és politikai alapon kívánt leszámolni velük,
• „élettér elmélet”:
• nagyobb élettérre van szüksége a német népnek, ezért kelet felé kell terjeszkedni,
• a kisebbségben élő németek védelmezőjeként lépett fel, egyesíteni kívánta őket,
• náci birodalom megteremtése volt a célja,
• revans:
• a háborús sérelmek orvoslása,
• a franciák és angolok legyőzése a célja,
• szociális demagógia alkalmazása:
• a munkásoknak munkát és a nagytőke megfékezését,
• a tőkéseknek a kommunisták és szakszervezetek korlátozását,
• a parasztoknak földet ígért.

- A cél eléréséhez új harci stílust teremtett az SA (rohamosztag) létrehozásával.

 

5. A náci propaganda jellemzői:

- A náci párt a propaganda eszközeit használta a hatalom megszerzéséhez és a diktatúra fenntartásához.

- Jellemzői:

• az élet minden területére kiterjedt,
• széles tömegekhez szólt,
• szelektív volt és egyoldalú,
• kevés témára koncentrált és  azokat kitartóan ismételte.

- 1933-tól Goebbels propagandaminiszterként fokozta a nép meggyőzését.

- Eszközei:

• sajtó, rádió, megafon,
• filmek,
• hatalmas ünnepségek, utcai felvonulások, gyűlések, stb.

- Hitler személye körül kultuszt teremtettek:

• szónoklatokkal hatott a tömegekre,
• Führernek (vezér) nevezték.

 

„Köztes Európa” az I. világháború után

 

1. A térség jellemzői:

- Köztes Európa országai főként az Osztrák-Magyar Monarchia és az Orosz Birodalom felbomlása után jöttek létre, vagy alakultak át.

- Nagyfokú etnikai keveredés jellemezte őket, ezért állandósultak a nemzetiségi ellentétek az országokon belül és az szomszédos országok között. Okai:

• a háború utáni békeszerződésekben megszabott kisebbségvédelmi garanciákat nem tartották be,
• a nemzetiségek beolvasztására törekedtek (asszimiláció).

- Önellátásra rendezkedtek be, ezért gazdasági növekedésük lassú volt. Határaikat vámokkal védték a külső országok termékeitől (protekcionizmus).

- A nagyhatalmak befolyása alatt álltak, ütközőzónát vagy befolyási övezetet jelentettek számukra:

• 1920-1921-ben magyarellenes szövetséget hoztak létre francia támogatással – KISANTANT,
• a 30-as évek elejétől erősödő a német befolyás érvényesült a térségben. 

 

 2.     A térség országai:

- Finnország + balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) az első világháború végén elszakadtak Oroszországtól.

- Lengyelország területét a 18. századi határai mentén állították helyre:

• a térség legnagyobb soknemzetiségű állama,
• Piłsudski marsall tekintélyuralmi rendszert épített ki,
• a gdanski korridor miatt ellentétbe került Németországgal.

- Ausztria jelentős területi veszteséget szenvedett:

• köztársasággá alakult,
• homogén nemzetállammá vált,
• az 1920-as években harcok dúltak a jobb- és baloldali pártok fegyveres osztagai között, ezért
• tekintélyuralmi rendszer alakult ki, amely a fasiszta Olaszországot tekintette mintának.

- Csehszlovákia területét az OMM felbomlása után alakították ki:

• polgári demokrácia alakult, cseh irányítással (Masaryk),
• iparilag fejlett,
• nagy nemzetiségi tömbök voltak határai mentén (szlovák, német, magyar, ruszin).

- Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) a szerb uralkodóház vezetésével jött létre:

• a teljes vezetésben szerb egyeduralom érvényesült,
• ezért ellentétek alakultak ki a szerb és horvát arisztokrácia között,
• 1929-től királyi diktatúra jött létre és az ország új neve Jugoszlávia lett,
• soknemzetiségű állam (szerb, horvát, szlovén, német, magyar).

- Románia területét jelentősen megnövelték a háború után:

• alkotmányos királyság,
• eltérő fejlettségű területek (a leggazdagabb területe Erdély),
• súlyos társadalmi ellentétek, erősödő korrupció,
• nagyszámú nemzetiség (magyar, német).

- Bulgária a háború után kisebb területeket veszített, ezért:

• hatalmi válság alakult ki,
• munkásfelkelések kezdődtek,
• királyi diktatúrát vezettek be.

 

A nyugati demokráciák helyzete a két világháború között

 

1. A győztes hatalmak helyzete a háború után:

- A háborúban győztes európai hatalmak a vesztes országokhoz hasonló válságon mentek át. Okai:

• gazdasági válság (infláció, munkanélküliség, jóvátétel elmaradása),
• politikai válság (egymást váltó kormányok, szélsőséges mozgalmak létrejötte, gyarmati lázadások).

- Nagy-Britannia problémái:

• az ír kérdés:
• az ír nép az első világháború alatt fellázadt, de Anglia leverte a felkelést,
• 1919-ben az írek saját nemzetgyűlést hoztak létre és kinyilvánították függetlenségüket,
• Anglia az erőszakos elnyomással válaszolt,
• az írek gerilla jellegű harcot kezdtek, terrort alkalmaztak (IRA) ami a britek meghátrálásához vezetett,
• létrejött a független Írország, az ír sziget északi része nélkül.

• az írek elszakadása belpolitikai válságot okozott, ezért a munkáspárt és konzervatív pártok felváltva kormányoztak 1923 és 1935 között (parlamenti váltógazdálkodás).

• gyarmati problémák keletkeztek:
• Indiában Gandhi vezetésével nemzeti felszabadító mozgalom bontakozott ki,
• a kialakult helyzetben birodalmi konferenciát hívtak össze a gyarmatok helyzetének rendezésére (a Brit Birodalom helyett  Brit Nemzetközösség alakult).

- Franciaország meggyengülése:

• Franciaország nagyhatalmi szerepet játszott a háború után (béketárgyalások helyszíne),
• de, az ország súlyos károkat szenvedett,
• az egymást váltó szocialista és nemzeti kormányok nem tudták megoldani a gazdaság gondjait,
• az 1927-től épülő Maginot vonal kiadásai országos elégedetlenséget eredményeztek,
• a szélsőjobboldal visszaszorítása érdekében létrejött a népfrontmozgalom, de nem tudott úrrá lenni a válságon.

 

 2.    A világgazdasági válság és következményei:

- A világháború után a gazdasági fejlődés üteme az USA kivételével az egész világon visszaesett.

-Az USA hitelekkel segítette a válsággal küzdő országokat (pl. Dawis terv), ami gazdasági fellendülést eredményezett. De:

• a felvevőpiac nem követte a termelés növekedését,
• mezőgazdasági és ipari túltermelés keletkezett,

- 1929. október 24-én (fekete csütörtök) összeomlott a New Yorki tőzsde (tőzsdekrach). Következményei:

• a világméretű tőzsdeválság bontakozott ki,
• a részvények elvesztették értéküket, ezért az iparvállalatok jelentős része tönkrement,
• összeomlott a bankrendszer,
• mezőgazdasági válság keletkezett, mert a termelők nem tudták értékesíteni a termékeiket,
• tömegessé vált a munkanélküliség,
• bizalmatlansági válság alakult ki a gazdaságban és a nemzetközi viszonyokban.

- Válságkezelési stratégiák:

• a világ országai hagyományos módon próbálták kezelni a válságot:
• szűkítették a termelést,
• takarékossági intézkedéseket vezettek be, de a kormányok tehetetlensége miatt megnőtt a radikális változásokat ígérő szélsőséges pártok politikai szerepe,
• Keynes elmélete a gazdasági folyamatok megváltoztatása érdekében állami beavatkozást javasolt (állami megrendelések)a nem termelő szektorokban, hogy nem bővüljön a termelés, de növekedjen a foglalkoztatottság és a kereslet.

 

 3.    Az USA válságkezelő politikája:

- 1932-ben Franklin Roosevelt lett az USA elnöke. Válságkezelő intézkedéseinek alapját Keynes elmélete határozta meg:

• stabilizálta a bankrendszert: csak a pénzügyileg stabil bankokat engedte újra működni, ami növelte a befektetői bizalmat,
• bevezette a New Dealt (új irány):
• Polgári Tartalék Hadtestet állított fel a munkanélküli fiatalok számára (ingyen étkezés, szállás, egyenruha, napi egy dollár zsebpénz),
• közmunkaprogramot indított, (pl. útépítés, erdőirtás, folyószabályozás, stb).
• a mezőgazdaság helyreállítása érdekében csökkentette a vetésterületet és az állatállományt,
• szabályozta a tisztességes verseny körülményeit (kollektív szerződés a munkavállalóknak, munkanélküli  segély, szakszervezetek, gyermekmunka tilalma, munkaidő maximalizálása, társadalombiztosítás),
• korlátozta a monopóliumok működését.

- Az államilag hozott intézkedések hatására helyre állt a bizalom a gazdaság szereplői között és 1933-tól fellendülés kezdődött.

 

 

Forradalmak Oroszországban. A Szovjetunió létrejötte és a   sztálinizmus jellemzői

 

1.    Az 1917-es forradalmak:

A februári forradalom:

-  1917. február 23-án Lvov herceg vezetésével sikeres polgári forradalom zajlott Oroszországban, melynek hatására lemondott II. Miklós cár.

- Ideiglenes Kormány alakult, amely nem tudott úrrá lenni a válságon.

 Okai:

• nem lépett ki a háborúból,
• nem tartott földosztást,
• nem volt teljesen birtokában a hatalomnak, mert helyi szinteteken a (munkásokból, parasztokból és katonákból alakult) szovjetek vették át az irányítást a bolsevikok vezetésével. (Tovább kell vinni a forradalmat és meg kell szerezni a hatalmat - Lenin: „Áprilisi tézisek”)
• 1917 nyarán a Kerenszkij offenzíva összeomlása után sztrájkok kezdődtek.

 

Az októberi forradalom:

- 1917. október 25-én (november 7.) a bolsevikok megdöntötték az Ideiglenes Kormányt, és átvették az irányítást Péterváron.

- Intézkedéseik:

• békedekrétumot tettek közzé, és később megkötötték a Breszt-Litovszki békét,
• földről szóló dekrétum (földosztás).

De: nem nőtt jelentősen a bolsevikok támogatottsága, ezért feloszlatták az újonnan  parlamentet (proletárdiktatúra bevezetése).

 

2.  A Szovjetunió létrejötte:

-  A parlamentből kiszorult erők az antant hatalmak támogatásával polgárháborút folytattak 1918-22 között, amely a bolsevikok győzelmével végződött.

- A szovjethatalom győzelmének okai:

• az elhúzódó polgárháború nagy kegyetlenséggel zajlott, kivégezték a cári családot,
• az antant hatalmak elhagyták Oroszországot,
• 1918-1921 között a bolsevikok (vörösök) hadikommunizmust vezettek be:
• államosítások (az ipari üzemek),
• beszolgáltatás,
• jegyrendszer,
• statárium,
• teljes diktatúra alkalmazása.

 Eredménye:

• megszűntek a piaci viszonyok,
• az ellátási gondok (éhezés) hatására sztrájkok kezdődtek.
• a válság rendezésére 1921-ben Lenin kidolgozta a NEP-et (új gazdaságpolitika):
• részlegesen visszaállították a piaci viszonyokat,
• engedélyezték s kisüzemeket és a külföldi tulajdont,

 Eredménye: javult az ellátás.

-  A polgárháború után 1922-ben megalakult a Szovjetunió (CCCP – SZSZSZR: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége), amely kommunista berendezkedésű államként határozta meg önmagát az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) vezetésével. Első alkotmányát 1924-es adták ki.

 

 3.    A Szovjetunió első évtizedei:

- 1924-ben, Lenin halála után harc kezdődött a hatalomért az SZKP vezetésén belül:

• a lehetséges vezetők Sztálin és Trockij voltak,
• Sztálin szövetkezett Trockij ellenfeleivel és 1927-ig magához ragadta a hatalmat az SZKP apparátusának segítségével.

-  A hatalom megszerzése után Sztálin a saját akarata szerint alakította át a Szovjetuniót:

• bevezette a tervgazdálkodást:
• központi tervezés (ötéves tervek),
• gyorsított ütemű iparosítás (nehézipar, bányászat és energiaipar),
• célja a fegyverkezés volt (fel kell készülni egy esetleges háborúra),
• kollektivizálta a mezőgazdaságot:
• az ipar fejlesztéséhez szükséges munkaerőrőt a mezőgazdaságból vonták el a földek államosításával,  
• a parasztgazdaságok helyét a termelőszövetkezetek (KOLHOZ) és állami gazdaságok (SZOVHOZ) vették át.

-  A gazdaság erőszakos átszervezése miatt súlyos problémák keletkeztek:

• a jómódú parasztok (kulákok) ellen álltak a kollektivizálásnak, ezért ellenséggé váltak (kivégezték vagy kitelepítették őket pl. Szibériába),
• nem állt rendelkezésre elegendő eszköz és szaktudás, ezért nem volt elegendő gabona (1929-1930 között éhínség volt),
• a tervgazdálkodás megszüntette a piaci viszonyokat (irracionális terveket kellett teljesíteni, az emberek kimerültek, fennmaradt a nyomor, stb.).

 

4. A sztálini diktatúra jellemzői:

- Sztálin minden posztra a saját embereit nevezte ki.

-  A hatalmának ellenállókat meggyilkoltatta, vagy börtönbe, munkatáborokba záratta (politikai perek kezdődtek koholt vádak alapján).

-  Az ellenséggé nyilvánított foglyok számára a Szovjetunió területén (többnyire Szibériában) munkatáborokat hoztak létre (GULAG: Lágerek Főparancsnoksága).

-  Politikai rendőrséget állítottak fel (CSEKA), ami az SZKP erőszakszervezeteként működött.

- Sztálin saját személye körül kultuszt építtetett ki, a propaganda eszközeivel : képek, versek, filmek, szobrok, városok, utak, terek elnevezése, stb.

 

 

Oldal: Európa és a világ a két világháború között
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat