Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

Az ókori Róma

(Az Appennini-félszigeten kialakult civilizáció, amely fokozatosan terjedt el a Földközi-tenger medencéjének térségében.)

 

Itália földje:

-          A Földközi-tengerbe hosszan benyúló félsziget. Északról az Alpok hegyei védik. Közepén az Appenninek hegyláncai húzódnak.

-          A partok mentén földművelésre alkalmas dombvidékek vannak.

-          Éghajlata mediterrán.

 

Itália népei:

-          Italicus törzsek: az i. e. 2. évezredben telepedtek le Itália közepén, pl.: a latinok, szabinok, szamniszok, umberek.

-          Etruszkok: rejtélyes nép, az i. e. 1. évezredben hozták létre városaikat a félsziget nyugati részén.

-          Görögök: városaik a félsziget déli részén épültek a görög gyarmatosítás korában.

 

Róma alapítása:

-          A hagyomány szerint Romulus és Remus alapította i. e. 753-ban.

-          A 10. században latin és szabin pásztorok telepedtek le a Tiberis-folyó melletti hét dombon.

 

A római történelem korszakai:

 

-          A királyság kora:

A hagyomány szerint egymás után hét király uralkodott. Az első Romulus volt, az utolsó három etruszk eredetű, ezért:

-          erős etruszk befolyás érvényesült

-          a rómaiak átvették az etruszkok szokásait: pl.: művészetek, írás, jóslás, életmód, stb.

-          társadalom:

  • patríciusok: nemzetségfők, a királyok tanácsadói, földbirtokosok
  • plebejusok: jognélküli köznép, parasztok és kézművesek.

I. e. 510-ben a római nép elűzte az utolsó etruszk királyt Tarquinius Superbust és az állam irányítása közös ügy lett, ezért kialakult a respublica = köztársaság.

 

-       A köztársaság kora:

Az állam irányítása a patríciusok kezébe került, akik minden hatalom birtokában voltak.

 

A köztársaság államszervezete:

-          Magistratusok (tisztségviselők), pl.:

  • consul (hadvezetés, bíráskodás)
  • praetor (bíráskodás)
  • quaestor (pénzügyek)
  • censor (vagyonbecslés)
  • aedilis (városépítő)
  • dictator (rendkívüli teljhatalom)

-          Népgyűlés: Minden fontos kérdésben dönt a szenátus javaslatai alapján (pl.: háború-béke, élet-halál, hivatalnokok személye)

-          Szenátus: rendkívüli hatalommal rendelkező tanácsadó testület (SPQR = A szenátus és a római nép).

 

A patríciusok és a plebejusok közötti jogegyenlőség kialakulása:

A köztársaság korai szakaszában a plebejusok nem rendelkeztek jogokkal, ezért kihasználták a Rómát ért támadásokat jogaik szélesítésére. Eredményeik:

  • vétójoggal rendelkező néptribunusok választása
  • XII. táblás törvények (szokásjoggyűjtemény)
  • adósrabszolgaság eltörlése
  • Licinius-Sextius féle földtörvény
  • hivatalviselés joga
  • patríciusok és plebejusok közötti házasságkötés.

A jogegyenlőség kialakulásának következménye:

  • a patrícius és gazdag plebejus réteg összeolvadásával létrejött a  nobilitas (nemesség)

 

Róma hódításai:

-          Itália meghódítása:

  • kezdetben védekező háborúkat folytattak az etruszkok és a gallok ellen
  • ellenfeleik legyőzése után földszerző háborúkban meghódították közép-, és dél-Itáliát
  • az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok között, akik coloniákat hoztak létre Itáliában
  • a legyőzöttekkel itáliai népekkel szövetséget kötöttek, melynek során a „divide et impera” (= oszd meg és uralkodj) elvét alkalmazták.

-          A pun háborúk:

  • Az első pun háború (i.e. 264-241):
    • Róma és a Földközi-tenger nyugati medencéjét uraló Karthágó között robbant ki Szicília birtoklásáért
    • a punok Hamilcar Barkas vezetésével Szicíliában védekeztek, de a csapóhíd (corvus = holló)) alkalmazásával a rómaiak tengeri győzelmet arattak
    •  Szicília római provincia lett, hatalmas sarcot vetettek ki Karthágóra (83 tonna ezüst). Később Szardínia és Korzika is Rómához került.
  • A második pun háború (i.e. 218-201):
    • Hannibal karthágói hadvezér átkelt az Alpokon, és legyőzte a római seregeket, pl.: i. e. 216-ban a  Cannae-i csatában
    • Cornelius Scipio római hadvezér átkelt Afrikába és i.e. 202-ben a Zamai csatában döntő vereséget mért Hannibál seregére
    • a vesztes punok Karthágón kívül elvesztették minden földjüket, flottájukat, 3200 tonna ezüstöt kellett fizetniük + háborút és békét Róma engedélye nélkül nem folytathattak.
  • A harmadik pun háború (i.e. 149-146):
    • Róma kihasználva, hogy a város védekezni kezdett az őt megtámadó Numídiával szemben, ezért
    • demonstratív céllal lerombolta a Karthágót.

-          A hellenisztikus Kelet meghódítása:

  • Róma, kihasználta a hellenisztikus keleti államok egymás elleni viszályait és
  • i.e. 168-ban legyőzte Makedóniát
  •  i.e. 146-ban leigázta a görög poliszokat is.

Következménye

  • Az i.e. II. század közepére Róma a Földközi-tenger medencéjének nagy részét uralma alá hajtotta. („Mare nostrum” = A mi tengerünk.)

 

A római köztársaság válsága és bukása

Az i. e. 2. század közepére a római köztársaság a Földközi-tenger medencéjének urává vált.

De: a nagyhatalommá válásával egy időben súlyos belső válság keletkezett.

             

-          A köztársaság válságának okai:

 

  • Földkérdés: A meghódított területek a római nép (populus romanus) közös birtokába kerültek (ager publicus), de a szenátori rend kisajátította a földeket bérlemények formájában, ezért megnőtt a nincstelen szegények (proletárok) száma, akik veszélyt jelentettek az államra.
  • Hadsereg kérdése: Az elhúzódó háborúk és a katonai terhek miatt a hadsereg zömét alkotó plebejusszármazású parasztok tönkrementek, ezért nem tudtak tovább katonáskodni, ezzel elvesztették római polgárjogukat + folyamatosan csökkent a hadsereg létszáma.
  • Rabszolgakérdés: A meghódított népek rabszolgákká váltak, így a hódítások hatására jelentősen megnőtt a számuk és csökkent az értékük, ezért rosszabbodott a helyzetük. Sorsuk és körülményeik miatt gyakran fellázadtak (Pl.: Szicíliában, Itáliában).
  • Az államirányítás zavarai: A megnövekedett területű birodalom irányítását képtelen volt ellátni a köztársaság korai szakaszában kialakult római hivatalszervezet (magistratus), ezért veszélybe került a birodalom működése.

 

-          A Gracchusok reformkísérletei:

  • I. e. 133-ban Tiberius Gracchus néptribunus felújította a Licinius - Sextius-féle földtörvényt, amely korlátozta az állami földekből bérelhető földek nagyságát. Célja:
    • földosztás
    • a szenátori rend hatalmának korlátozása.

A szenátus válasza: Tiberiust 300 hívével utcai verekedésben megölték.

  • I. e. 123-ban Caius Gracchus (Tiberius öccse) lett néptribunus. Intézkedései:
    • a lovagokra kívánta bízni a bíráskodást a provinciákban
    • római polgárjogot kívánt adni az itáliai szövetségeseknek,
    • javasolta Karthágó újjáépítését, ezért:

a szenátus utcai verekedést provokált ahol Caiust 3000 hívével együtt megölték.

A Gracchusok bukásának oka: nem állt mögöttük, jelentős számú támogató tömeg.

 

-          A polgárháború kora:

A Gracchusok bukása után tovább mélyültek az ellentétek Rómában. Az i. e. 2. század végére két egymással versengő tábor alakult ki Rómában:

  • Néppárt (populares): Vezetői a lovagrendből kerültek ki. A népet használták politikai terveik megvalósítására (populista = népszerű). Céljuk:
    • földreform,
    • a szenátus hatalmának korlátozása,
    • az itáliai szövetséges népek egyenjogúsítása.
  • Szenátori párt (optimates): Vezetői a szenátori rend tagjai voltak.
    • a régi berendezkedést tartották a legjobbnak (optimi = legjobbak = optimista)
    • meg kívánták őrizni a fennálló rendszert (konzerv = megőrizni, megtartani valamit = konzervatív).
    •  

-          Marius katonai reformjai:

A néppárti Marius hadvezér a i. e. 2. század végén a vagyontalan római polgárokból zsoldos-hadsereget hozott létre (16 év szolgálat után veteránként földet kaptak a coloniákon)

  • Előnyei:
    • Növekvő létszám,
    • egységes felszerelés és kiképzés,
    • állandó, bármikor bevethető haderő
    • megszűnt a városokban lézengő proletártömeg.
  • Hátrányai:
    • megnőtt a hadvezérek jelentősége
    • nőtt az egyeduralom kialakulásának veszélye.
    •  

-          Sulla diktatúrája:

Marius halála után a szenátori párthoz tartozó Sulla hadvezér bevonult Rómába. Célja: a szenátus hatalmának helyreállítása volt, ezért i. e. 82-ben korlátlan időre diktátorrá választatták.

  • Intézkedései:
    • leszámolt a néppárt híveivel (proscriptio = feketelista).
    • növelte a szenátus létszámát (300-ról 600-ra)
    • testőrséget hozott létre (10000 cornelius-ból).

De: i. e. 79-ben lemondott minden hivataláról.

 

-          Spartacus rabszolgaháborúja (i. e. 74-71):

A Felkelés Capuában kezdődött Spartacus gladiátor vezetésével. A rabszolgasereg Észak-, majd Dél - Itáliát rabolta végig, de: Crassus legyőzte őket.

  • Következménye:
    • megtorlás (keresztre feszítések a Via Appia mentén),
    • sokat javult a rabszolgák helyzete (Pl.: lehetővé vált a felszabadulásuk).

 

Az első triumvirátus:

Sulla halála után a polgárháború kiújult, ezért i. e. 60-ban titkos szövetség, ún. triumvirátus (triumvirátus = három férfi szövetsége) jött létre a rend helyreállítása érdekében.

  • Tagjai:
    • Julius Caesar,
    • Crassus
    • Pompeius

A triumvirek felosztották egymás között a hatalmat. De: Crassus halála után a triumvirátus felbomlott és kiújult a polgárháború.

 

Caesar egyeduralma:

Caesar i.e. 48-ban Pharsalosnál legyőzte Pompeiust és Róma urává vált.

  • Intézkedései:
    • földosztás,
    • veteránok letelepítése,
    • építkezések,
    • aranypénz,
    • szenátus létszámának felemelése,
    • naptár reform, stb.

Korlátlan hatalma veszélyes volt a köztársaságra, ezért i.e. 44-ben összeesküvők megölték.

 

A második triumvirátus:

  • I.e. 43-ban jött létre Octavianus (Augustus), Antonius és Lepidus között. Céljuk Caesar gyilkosainak megbüntetése volt, ezért i. e. 42-ben a Philippi csatában győzelmet arattak felettük. De: Lepidus kilépett a triumvirátusból, ezért Antonius és Octavianus között kiújult a polgárháború.

 

-          Augustus egyeduralma:

Az actiumi csata után (i.e. 31.) Octavianus ügyelt a köztársasági látszatra, ezért fokozatosan építette ki egyeduralmát. I. e. 27-ben lemondott minden tisztségéről, amiért a szenátustól megkapta az augustus (Istentől gyarapított férfi) és a princeps (princeps senatus = első polgár) nevet.

  • Augustus (i. e. 27 - i. u. 14) főbb intézkedései:
    • a szenátus jelentőségének és szerepének csökkentése
    • fizetett hivatalszervezet kiépítése, pl.: lovagokból
    • a fontos provinciák császári kormányzás alá vétele
    • városi rendőrség és császári testőrség létrehozása
    • „Pax Romana” (római béke) biztosítása, ezért törekedett a természetes határok kiépítésére (Pl.: Duna-Alpok Rajna vonal), és békét kötött szomszédjaival.

 

 

-     A császárság kora:

Augustus (Kr. e. 27 - Kr. u. 14) volt az első római császár, de fenntartotta a köztársaság látszatát. Az utána következő uralkodók már nyílt egyeduralmat gyakoroltak.

 

A Julius-Claudius dinasztia császárai (14-69):

•          Tiberius (14-37) Augustus fogadott fia volt. A szenátus elöl Capri szigetére vonult, ezért a testőrgárda irányította helyette a birodalmat.

•          Caligula 37-41) (neve magyarul: kiscsizma) az első pszichopata uralkodó volt. A praetorianusok (testőrök) gyilkolták meg.

•          Claudius (41-54) modernizálta az államot. Intézkedései:

  • létrehozta a császári közigazgatás rendszerét (hivatalnokai felszabadított rabszolgák voltak)
  • kiépítette Róma kikötővárosát, Ostiát,
  • létrehozta a kincstárat,
  • elfoglalta Britanniát és Júdeát (Palesztina provincia).

            (Negyedik felesége, Agrippina mérgezte meg.)

•          Nero (54-68) véreskezű zsarnok volt:

  • hozzátartozóit megölette,
  • elindította a keresztényüldözést,
  • újjáépítette a leégett Rómát.

Uralma ellen lázadás tört ki, melynek során a szenátus halálra ítélte, ezért menekülés közben öngyilkos lett.

 

A Flaviusok uralma (69-96):

•          Flavius Vespasianus (69-79) katonái kiáltották ki császárrá:

  • helyreállította a birodalom katonai erejét a zsidók elleni háborúban (Jeruzsálem lerombolása, zsidó diaszpóra létrejötte)
  • új adókat vezetett be („A pénznek nincs szaga”)
  • Titus (79-81) apja társcsászáraként került a trónra:
    • leverte a jeruzsálemi felkelést,
    • Uralkodása idején pusztította el a Vezúv Pompejit

•          Domitianus (81-96) zsarnokként uralkodott, ezért szenátori összeesküvők meggyilkolták.

 

Antoniusok - a „jó császárok" uralma (96-192) :

•          Nerva (96-98) átmeneti megoldásként került trónra, mivel idős és gyermektelen volt Adoptálta Traianust

•          Traianus (98-117) kiérdemelte az „optimus princeps”, azaz a legjobb császár címet:

  • meghódította Dácia, Mezopotámia, Arábia és Armenia területét, ezzel
  • a Római Birodalom elérte legnagyobb kiterjedését

•          Hadrianus (117-138) Traianus unokaöccse volt:

  • védekezésre kényszerült Európában a germánok ellen, ezért
  • felépítette a LIMES-t (fal)
  • a császári hivatalrendszert kiterjesztette az egész birodalomra

•          Antoninus Pius (138-161) átmeneti megoldásként adoptálta a gyermektelen Hadrianus császár.

•          Marcus Aurelius (161 -180) sztoikus filozófus (a „filozófus császár”):

  • eszménye a köztársaság korszaka volt,
  • védekezésre kényszerült a germánok ellen.

•          Lucius Verus (161 -169) Marcus fivére és társcsászára

•          Commodus (180-192) Marcus Aureiius fia és társcsászára. Véres kezű zsarnok. Meggyilkolták.

A birodalomra ebben az időben (I-II. század) magas életszínvonal volt a jellemző:

  • az uralkodók túlkapásai csak a felső réteget érintették,
  • a birodalom fejlődött,
  • a lakosság nyugalomban élt és gyarapodott,
  • a gazdasági élet fellendült, (főként a mezőgazdaság és a kereskedelem)
  • a romanizálódás folyamata megindult a provinciákban.

 

A III. század válsága:

A III. században a birodalom súlyos válságba került. Okai:

  • folyamatos 2 frontos háborúra kényszerültek (germánok és perzsák ellen)
  • megszűntek a hódítások, ezért csökkent a rabszolga-utánpótlás (az áruk nőtt), ezért
  • kialakult a colonus - rendszer:
    • szabad bérlő, terményhányaddal és robottal adózik
    • csökken a piacra kerülő áru mennyisége
  • a háborúk miatt csökkent a termelés (kevés élelem)
  • a kereskedelem hanyatlott (forgalma csökkent)
  • a luxuscikkek behozatala miatt a nemesfém nagy része kikerült a birodalomból
  • megkezdődött a városok hanyatlása
  • csökkentek az adóbevételek
  • jelentős különbségek alakultak ki a birodalom keleti és nyugati részei között
  • állandósultak a belviszályok, trónharcok.

 

A Severusok dinasztiája (193-235):

•          Septimius Severus (193-211) Pannóniai helytartóból lett császárrá

  • kialakította a császári magánbirtokokat,
  • növelte az adókat.

•          Caracalla (211-217) Septimius Severus fia volt:

  • 212-ben a birodalom minden szabad polgárának római polgárjogot adott.

 

A „Katonacsászárok” - kora (235-284):

A birodalom vezetése a legerősebb katonai erővel rendelkező hadvezér kezébe került.

A birodalom sorsa a provinciákban dőlt el, (pl. Pannónia).

•          Aurelianus (270-275) intézkedései:

  • megerősítette Róma város védelmét (19 km hosszú védőfal)
  • kiürítette Daciát
  • megakadályozta a germánok betörését

 

A dominatus kora:

A császárság utolsó évszázadaiban eltűnt minden köztársasági jelleg, alkotmányos látszat és nyíltan gyakorolták a korlátlan önkényuralmat. Az uralkodók „dominus et deus”- nak (úr és isten) nevezték magukat (= dominatus).

•          Diocletianus (284-305) volt az első császár, aki nyílt egyeduralmat gyakorolt:

  • a könnyebb irányítás érdekében a birodalmat 4 részre osztotta (tetrarchia):
    • 2 társcsászár +
    • 2 helyettes császár
  • növelte a hadsereg létszámát
  • adóreform: fej és földadó
  • közigazgatás átszervezése (101provincia).

•          Constantinus (306-337) újabb reformokat hajtott végre:

  •  új fővárost építtet Nyugat és Kelet határán: Constantinnapolist
  •  313-ban kiadta a milánói ediktumot, melyben elismerte a keresztények szabad vallásgyakorlását
  • 325-ben a niceai zsinaton döntést hozott Jézus „egylényegűségéről” (Szentháromság tana).

 

A Római Birodalom hanyatlása és bukása:

-          A IV. század második felében tovább folytatódott a birodalmon hanyatlása. Okai:

  • a külső támadások felerősödtek: nem sikerült helyre állítani a belső egységet:
    • a hunok átkeltek a Volgán és leigázták a keleti gótokat, ezért
    • a nyugati gótok a Római Birodalomban kerestek menedéket (a határokat védték, de ellenségekké váltak).
  • Nagy Theodosius császár 391-ben a kereszténységet tette egyedüli vallássá, de halála után
  • 395-ben kettészakadt a birodalom:
    • Nyugat-Római Császárság:
      • Róma, majd Milánó, végül Ravenna
      • a germánok ide települtek be
      • a befogadott barbár fejedelmek önállósodtak (410-ben a gótok Alarich király vezetésével feldúlták Róma városát)
      • a császári hatalom Itáliába szorul vissza
    • Kelet-Római Császárság:
      • Konstantinápoly központtal
      • területén fennmarad a központosítás és a rabszolgatartás,
      • virágzó városok, ipar és fejlett mezőgazdaság

-          A Nyugat-Római Császárság bukását az idegen népek együttes támadása idézte elő:

  • a hunok Attila (434-453) vezetésével támadták a birodalmat:
    • Catalaunumnál 451-ben megállították őket (Aëtius)
    • Attila halála után a hun birodalom felbomlott Róma számára a germánok jelentettek veszélyt,
  • de 455-ben a vandálok kifosztották és lerombolták Rómát
  • 476-ban a 12 éves Romulus Augustulust germán testőrparancsnoka, Odoaker elűzte a trónról.

 

Pannónia a római korban:

-          Pannónia meghódítása, és beilleszkedése a birodalomba:

  • az őslakók (illírek, trákok, kelták) a harcokban elpusztultak, vagy rabszolgák lettek
  • a meghódított uralkodó osztály gyorsan romanizálódott
  • Augustus i. e. 12-9. között hódította meg a mai Dunántúl területét:
    • központja Aquincum
    • fontos provincia volt. Oka:
      • Duna – természetes határ,
      • kereskedelmi útvonal, (Borostyánút)
      • limes.
  • Fontosabb városok:
    • Gorsium (Tác): vallási központ – hadiút vezetett rajta keresztül – tartománygyűléseket tartottak itt,
    • Savaria (Szombathely): Borostyánút, Isis, Mithras kultusz,
    • Arrabona (Győr),
    • Scarabantia (Sopron),
    • Sopianae (Pécs) – keresztény kápolna.

 

-          Élet a provinciában:

  • virágkorát az i. u. 2. században élte
  • ekkor terjedt el a kereszténység
  • városi élet: fürdők (helyi források), amfiteátrumok, üzletsorok, templomok, padlófűtés
  • katonavárosok – polgárvárosok
  • colóniák: római polgárok által lakott, önkormányzattal rendelkező városok

 

-          Politikai jelentősége:

  • III. sz. elején Septimius Severus Pannónia helytartójából vált császárrá
  • a III-IV. században több császár Pannóniából került a trónra

 

-          Gazdasági élete:

  • szőlőművelés, kertkultúra
  • vas –és ezüstbányászat
  • élénk kereskedelem: gabonát, prémeket, cirkuszi vadállatokat szállítottak Rómába

DE: az V. században a hunok megjelenése a római uralom végét jelentette Pannóniában.

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 380
Tegnapi: 1 045
Heti: 5 295
Havi: 14 642
Össz.: 1 494 426

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Az ókori Róma
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: őskor töri - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »