"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

A II. világháború

(1939-45)

 

 1.   A háború előzményei:

Németország 1933 után agresszív külpolitikát folytatott:

  • háborús készülődésbe kezdett: fejlesztette hadiflottáját és légi erejét, általános hadkötelezettséget vezetett be,
  • kilépett a Népszövetségből,
  • érvénytelenítette a versailles-i békét,
  • 1935-ben népszavazással visszaszerezte a Saar-vidéket,
  • 1936-ban remilitarizálta (katonailag megszállta) a Rajna-vidéket,
  • 1936-ban létrehozta a Berlin-Róma tengelyt és megkötötte az antikommintern paktumot Japánnal,
  • 1938 márciusában a német hadsereg bevonult Ausztriába, megvalósult az Anschluss,
  • 1938. szeptember 30-án Hitler elfogadtatta a müncheni szerződést, amely Csehszlovákiától Németországhoz csatolta a Szudétavidéket,
  • 1939 márciusában a németek megszállták a maradék Csehországot (létrejött a Cseh-Morva Protektorátus), ezért Szlovákia önállósodott Tiso vezetésével és mindenben együttműködött a németekkel.

Csehszlovákia felszámolása után Anglia és Franciaország garanciát vállalt Lengyelország függetlenségének megvédésére.

- Területszerzési céljainak megfelelően Hitler következő áldozatának Lengyelországot nézte ki:

A német kormány 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval (Molotov-Ribbentrop paktum):

 

2.    A Tengelyhatalmak előretörése(1939-41)

A SZU-val kötött megállapodás után Hitler csapatai 1939. szeptember 1-én megtámadták Lengyelországot.

Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzent Németországnak, ami II. világháború kitöréséhez vezetett. De: A hadüzenetet nem követte háború 1940 tavaszáig, csak röplapokkal üzentek egymásnak („furcsa háború”).

1940 áprilisában a német hadsereg megszállta Dániát és Norvégiát. A támadás célja:

  • kijáratotok biztosítása Északi-tengerre,
  • biztos hozzájutás a Skandináv-félsziget ásványkincseihez (pl. svéd vasérc).

1940 májusában Hitler csapatai megtámadták Hollandiát és Belgiumot, melynek célja Franciaország elfoglalása volt:

  • a francia és brit hadsereg ellentámadása benyomult Belgiumba,
  • a németek fő erői az Ardenek-hegységben törtek előre és átkarolták az ellenséget, akik Dunkerque kikötőjébe szorultak vissza.

1940 nyarán Hitler hadserege hetek alatt legyőzte a franciákat:

  • területének nagyobbik részét Németországhoz csatolták,
  • az ország déli részét nem szállták meg, de németbarát kormányt juttattak hatalomra Pétain marsall vezetésével,
  • A Vichy központú „szabad Franciaország kollaborált (együttműködött) a németekkel.

A franciák legyőzése után Hitler célja Nagy-Britannia legyőzése volt, ezért légi háborút indítottak ellene 1940 augusztusától:

  • hónapokig bombázták Anglia városait,
  • az angolok Churchill vezetésével a végsőkig kitartottak,
  • a radar segítségével megszerezték a légi fölényt a németek felett.

A német sikerek hatására Mussolini hadserege is támadásba lendült:

  • a Balkán-félszigeten a korábban elfoglalt Albánián keresztül megtámadta Görögországot,
  • Afrikában pedig Egyiptomot próbálta lerohanni két irányból,

1940 végéig az olaszok mindkét hadművelete kudarcba fulladta, ezért Hitler kénytelen volt segítséget nyújtani szövetségesének:

  • 1941 februárjában német páncélos erők szálltak partra Afrikában Rommel tábornok vezetésével (Afrikakorps) az olaszok megsegítésére és az egyiptomi El-Alameinig nyomultak előre,
  • 1941 áprilisában a németek megtámadták Görögországot, melynek során elfoglalták Jugoszláviát is.

1941. június 22-én a német hadsereg megtámadta a Szovjetuniót 3 fő irányban:

  • északon Leningrád és a Baltikum,
  • középen Moszkva,
  • délen Kijev és a Donyec-medence.

- Leningrád blokád alá került, Ukrajnát megszállták a németek. A szovjet hadsereg hatalmas veszteségek árán Moszkváig vonult vissza, ahol 1941 decemberében ellentámadást indított és visszaszorította a németeket.

- A tengelyhatalmak európai sikereit látva a Csendes-óceán térségében terjeszkedő Japán is belépett a háborúba:

  • 1941. december 7-én légitámadást hajtott végre az USA Pearl Harbor-i (Hawaii-szigetek) flottabázisa ellen,
  • válaszul az USA hadat üzent Japánnak és szövetségeseinek.

 

3.    A fordulat évei  (1942-43)

- Pearl Harbor után a japánok tovább nyomultak előre a Csendes-óceán térségében, de az USA újjászervezett hadiflottája 1942 júniusában megállította őket a Midway-szigeteknél.

1942 októberében Montgomery angol tábornok szövetségeseivel ellentámadást indított El-Alameinnél és 1943 nyaráig kiszorította a német és olasz erőket Észak-Afrikából.

- A Moszkvánál elszenvedett kudarc után a német hadsereg 1942-ben a Kaukázus és Sztálingrád térségében tört előre.  Célja:

  • a Kaszpi-tenger térségében lévő bakui olajkutak elfoglalása,
  • a Kaukázus és az Ural ásványkincseinek megszerzése,
  • a SZU visszaszorítása Ázsiába.

A szovjet Vörös hadsereg a sztálingrádi csatában (1942. augusztus - 1943. február) hatalmas veszteségek árán megállította a német előre nyomulást:

  •  A Zsukov tábornok vezetésével 1942 végén indított szovjet ellentámadás bekerítette és felmorzsolta a német fő erőket.
  • A sztálingrádi csata szárazföldi fordulatot jelentett a háború menetében.

1943nyarán a németek újból Moszkva irányába kívántak előre nyomulni, de a kurszki tankcsatában döntő vereséget szenvedtek. A szovjet Vörös Hadsereg megállíthatatlanul szorította nyugat felé őket.

1943 nyarán az Észak-Afrikában győztes angol és amerikai hadsereg partra szállt Szicíliában és megkezdte Olaszország elfoglalását:

  • az olasz király menesztette Mussolinit,
  • Olaszország kilépett a háborúból, ezért
  • a németek megszállták az ország nagyobbik részét, ami tovább lassította előre haladást észak felé („csiga-offenzíva” - Monte Cassino ostroma).

 

4.  A szövetségesek győzelme (1943-45)

A tengelyhatalmak sikerei kikényszerítették Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió összefogását. Kialakult az Antifasiszta koalíció:

  •  az USA és Nagy-Britannia 1941 augusztusában aláírta az Atlanti Chartát,
  • 1942 januárjában több mint ötven állam csatlakozott a Chartához, mellyel világméretűvé szélesedett az antifasiszta koalíció.  
  • A szövetséges hatalmak vezetői (Churchill, Roosevelt, Sztálin) 1943 végén konferenciát tartottak Teheránban. Megállapodásaik:
    • háborút a németek teljes legyőzéséig folytatják (nem kötnek különbékét),
    • 1944-ben Nyugat-Európában megnyitják a második frontot (Normandia),
    • az európai győzelem után a SZU megtámadja Japánt.

A Vörös Hadsereg 1944 közepéig kiszorította hazája területéről a németeket és megkezdte a közép-kelet-európai országok elfoglalását:

  • a szovjet előre nyomulás hatására felerősödtek a partizán mozgalmak, népfelkelések bontakoztak ki (pl. Varsó, Szlovákia, Görögország, Jugoszlávia, stb.)
  • Románia átállt SZU oldalára (1944 augusztus),
  • a román, bolgár és jugoszláv hadseregek a SZU-val közösen nyomultak be Magyarország és a Német Birodalom területére.

A nyugati szövetségesek bombatámadásokkal gyengítették a német hadsereg erejét és annak hátországában lerombolták a stratégiailag fontos létesítményeket és gyengíteni akarták a német nép ellenállását (pl. Drezda bombázása).

1944. június 6-án a nyugati szövetséges hatalmak a normandiai partraszállással megnyitották a második frontot Európában:

  • 1944 augusztusában felszabadult Párizs,
  • 1944 decemberéig egész Franciaországból kiűzték a németeket,
  • a német hadsereg az Ardenek térségében indított ellentámadást a szövetségesek visszaszorítására, sikertelenül.

A szövetséges hatalmak vezeti 1945 februárjában a jaltai konferencián döntöttek a háború utáni európai rendezésről - „Nyilatkozat a felszabadított Európáról”.

1945 tavaszán a szövetségesek hadseregei elfoglalták Németországot:

  • április végéig a szovjetek bekerítették Berlint,
  • Hitler öngyilkos lett,
  • május 2-án Berlin elesett,
  • május 8-án a német hadsereg feltétel nélkül megadta magát,
  • május 9-én életbe lépett a béke Európában.

1945 júliusában a potsdami konferencián a győztes hatalmak vezetői (Sztálin - SZU, Truman - USA, Attlee - NBR):

  • megállapodtak Németország háború utáni felosztásáról (négy megszállási övezet) és határairól,
  • kapitulációra szólították fel Japánt.

Japán veresége:

  • 1945-ig elveszítette gyarmatbirodalmának nagy részét, de elszántan küzdött tovább (pl. kamikazé akciók),
  • a potsdami konferencia felszólítását a megadásra, elutasította,
  • ezért az USA atomtámadást  hajtott végre Hirosima (1945. augusztus 6.) és Nagaszaki (1945. augusztus 9.) japán városok ellen,
  • a SZU támadást indított Mandzsúriában Japán ellen,
  • a reménytelen helyzetben 1945. szeptember 2-án Japán is kapitulált.
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 87
Tegnapi: 3 937
Heti: 4 024
Havi: 53 846
Össz.: 3 965 911

Látogatottság növelés
Oldal: A II. világháború
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »