"Törivázlat"

A II. világháború

(1939-45)

 1.   A háború előzményei:

- Németország 1933 után agresszív külpolitikát folytatott:

• háborús készülődésbe kezdett: fejlesztette hadiflottáját és légi erejét, általános hadkötelezettséget vezetett be,
• kilépett a Népszövetségből,
• érvénytelenítette a versailles-i békét,
• 1935-ben népszavazással visszaszerezte a Saar-vidéket,
• 1936-ban remilitarizálta (katonailag megszállta) a Rajna-vidéket,
• 1936-ban létrehozta a Berlin-Róma tengelyt és megkötötte az antikommintern paktumot Japánnal,
• 1938 márciusában a német hadsereg bevonult Ausztriába, megvalósult az Anschluss,
• 1938. szeptember 30-án Hitler elfogadtatta a müncheni szerződést, amely Csehszlovákiától Németországhoz csatolta a Szudétavidéket,
• 1939 márciusában a németek megszállták a maradék Csehországot (létrejött a Cseh-Morva Protektorátus), ezért Szlovákia önállósodott Tiso vezetésével és mindenben együttműködött a németekkel.

- Csehszlovákia felszámolása után Anglia és Franciaország garanciát vállalt Lengyelország függetlenségének megvédésére.

- Területszerzési céljainak megfelelően Hitler következő áldozatának Lengyelországot nézte ki:

• követelte a lengyelektől Danzig szabad várost és a Balti-tengerhez vezető korridort,

- A német kormány 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval (Molotov-Ribbentrop paktum):

• felosztották egymás között Lengyelországot,
• a SZU megkapta a balti térség országait és Besszarábiát.

2.    A Tengelyhatalmak előretörése(1939-41)

- A SZU-val kötött megállapodás után Hitler csapatai 1939. szeptember 1-én megtámadták Lengyelországot.

- Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzent Németországnak, ami II. világháború kitöréséhez vezetett. De: A hadüzenetet nem követte háború 1940 tavaszáig, csak röplapokkal üzentek egymásnak („furcsa háború”).

- 1940 áprilisában a német hadsereg megszállta Dániát és Norvégiát. A támadás célja:

• kijáratotok biztosítása Északi-tengerre,
• biztos hozzájutás a Skandináv-félsziget ásványkincseihez (pl. svéd vasérc).

- 1940 májusában Hitler csapatai megtámadták Hollandiát és Belgiumot, melynek célja Franciaország elfoglalása volt:

• a francia és brit hadsereg ellentámadása benyomult Belgiumba,
• a németek fő erői az Ardenek-hegységben törtek előre és átkarolták az ellenséget, akik Dunkerque kikötőjébe szorultak vissza.

- 1940 nyarán Hitler hadserege hetek alatt legyőzte a franciákat:

• területének nagyobbik részét Németországhoz csatolták,
• az ország déli részét nem szállták meg, de németbarát kormányt juttattak hatalomra Pétain marsall vezetésével,
• A Vichy központú „szabad Franciaország” kollaborált (együttműködött) a németekkel.

- A franciák legyőzése után Hitler célja Nagy-Britannia legyőzése volt, ezért légi háborút indítottak ellene 1940 augusztusától:

• hónapokig bombázták Anglia városait,
• az angolok Churchill vezetésével a végsőkig kitartottak,
• a radar segítségével megszerezték a légi fölényt a németek felett.

- A német sikerek hatására Mussolini hadserege is támadásba lendült:

• a Balkán-félszigeten a korábban elfoglalt Albánián keresztül megtámadta Görögországot,
• Afrikában pedig Egyiptomot próbálta lerohanni két irányból,

- 1940 végéig az olaszok mindkét hadművelete kudarcba fulladta, ezért Hitler kénytelen volt segítséget nyújtani szövetségesének:

• 1941 februárjában német páncélos erők szálltak partra Afrikában Rommel tábornok vezetésével (Afrikakorps) az olaszok megsegítésére és az egyiptomi El-Alameinig nyomultak előre,
• 1941 áprilisában a németek megtámadták Görögországot, melynek során elfoglalták Jugoszláviát is.

- 1941. június 22-én a német hadsereg megtámadta a Szovjetuniót 3 fő irányban:

• északon Leningrád és a Baltikum,
• középen Moszkva,
• délen Kijev és a Donyec-medence.

- Leningrád blokád alá került, Ukrajnát megszállták a németek. A szovjet hadsereg hatalmas veszteségek árán Moszkváig vonult vissza, ahol 1941 decemberében ellentámadást indított és visszaszorította a németeket.

- A tengelyhatalmak európai sikereit látva a Csendes-óceán térségében terjeszkedő Japán is belépett a háborúba:

• 1941. december 7-én légitámadást hajtott végre az USA Pearl Harbor-i (Hawaii-szigetek) flottabázisa ellen,
• válaszul az USA hadat üzent Japánnak és szövetségeseinek.

3.    A fordulat évei  (1942-43)

- Pearl Harbor után a japánok tovább nyomultak előre a Csendes-óceán térségében, de az USA újjászervezett hadiflottája 1942 júniusában megállította őket a Midway-szigeteknél.

- 1942 októberében Montgomery angol tábornok szövetségeseivel ellentámadást indított El-Alameinnél és 1943 nyaráig kiszorította a német és olasz erőket Észak-Afrikából.

- A Moszkvánál elszenvedett kudarc után a német hadsereg 1942-ben a Kaukázus és Sztálingrád térségében tört előre.  Célja:

• a Kaszpi-tenger térségében lévő bakui olajkutak elfoglalása,
• a Kaukázus és az Ural ásványkincseinek megszerzése,
• a SZU visszaszorítása Ázsiába.

- A szovjet Vörös hadsereg a sztálingrádi csatában (1942. augusztus - 1943. február) hatalmas veszteségek árán megállította a német előre nyomulást:

•  A Zsukov tábornok vezetésével 1942 végén indított szovjet ellentámadás bekerítette és felmorzsolta a német fő erőket.
• A sztálingrádi csata szárazföldi fordulatot jelentett a háború menetében.

- 1943nyarán a németek újból Moszkva irányába kívántak előre nyomulni, de a kurszki tankcsatában döntő vereséget szenvedtek. A szovjet Vörös Hadsereg megállíthatatlanul szorította nyugat felé őket.

- 1943 nyarán az Észak-Afrikában győztes angol és amerikai hadsereg partra szállt Szicíliában és megkezdte Olaszország elfoglalását:

• az olasz király menesztette Mussolinit,
• Olaszország kilépett a háborúból, ezért
• a németek megszállták az ország nagyobbik részét, ami tovább lassította előre haladást észak felé („csiga-offenzíva” - Monte Cassino ostroma).

4.  A szövetségesek győzelme (1943-45)

- A tengelyhatalmak sikerei kikényszerítették Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió összefogását. Kialakult az Antifasiszta koalíció:

•  az USA és Nagy-Britannia 1941 augusztusában aláírta az Atlanti Chartát,
• 1942 januárjában több mint ötven állam csatlakozott a Chartához, mellyel világméretűvé szélesedett az antifasiszta koalíció.  
• A szövetséges hatalmak vezetői (Churchill, Roosevelt, Sztálin) 1943 végén konferenciát tartottak Teheránban. Megállapodásaik:
• háborút a németek teljes legyőzéséig folytatják (nem kötnek különbékét),
• 1944-ben Nyugat-Európában megnyitják a második frontot (Normandia),
• az európai győzelem után a SZU megtámadja Japánt.

- A Vörös Hadsereg 1944 közepéig kiszorította hazája területéről a németeket és megkezdte a közép-kelet-európai országok elfoglalását:

• a szovjet előre nyomulás hatására felerősödtek a partizán mozgalmak, népfelkelések bontakoztak ki (pl. Varsó, Szlovákia, Görögország, Jugoszlávia, stb.)
• Románia átállt SZU oldalára (1944 augusztus),
• a román, bolgár és jugoszláv hadseregek a SZU-val közösen nyomultak be Magyarország és a Német Birodalom területére.

- A nyugati szövetségesek bombatámadásokkal gyengítették a német hadsereg erejét és annak hátországában lerombolták a stratégiailag fontos létesítményeket és gyengíteni akarták a német nép ellenállását (pl. Drezda bombázása).

- 1944. június 6-án a nyugati szövetséges hatalmak a normandiai partraszállással megnyitották a második frontot Európában:

• 1944 augusztusában felszabadult Párizs,
• 1944 decemberéig egész Franciaországból kiűzték a németeket,
• a német hadsereg az Ardenek térségében indított ellentámadást a szövetségesek visszaszorítására, sikertelenül.

- A szövetséges hatalmak vezeti 1945 februárjában a jaltai konferencián döntöttek a háború utáni európai rendezésről - „Nyilatkozat a felszabadított Európáról”.

- 1945 tavaszán a szövetségesek hadseregei elfoglalták Németországot:

• április végéig a szovjetek bekerítették Berlint,
• Hitler öngyilkos lett,
• május 2-án Berlin elesett,
• május 8-án a német hadsereg feltétel nélkül megadta magát,
• május 9-én életbe lépett a béke Európában.

- 1945 júliusában a potsdami konferencián a győztes hatalmak vezetői (Sztálin - SZU, Truman - USA, Attlee - NBR):

• megállapodtak Németország háború utáni felosztásáról (négy megszállási övezet) és határairól,
• kapitulációra szólították fel Japánt.

- Japán veresége:

• 1945-ig elveszítette gyarmatbirodalmának nagy részét, de elszántan küzdött tovább (pl. kamikazé akciók),
• a potsdami konferencia felszólítását a megadásra, elutasította,
• ezért az USA atomtámadást  hajtott végre Hirosima (1945. augusztus 6.) és Nagaszaki (1945. augusztus 9.) japán városok ellen,
• a SZU támadást indított Mandzsúriában Japán ellen,
• a reménytelen helyzetben 1945. szeptember 2-án Japán is kapitulált.

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat