"Törivázlat"

A Rákóczi szabadságharc

(1703-1711)

A felkelés előzményei:

- A törökök kiűzése után a Habsburg kormányzat Magyarország visszafoglalt területeit saját szerzeményének tekintette:

• a magyar főurak megkérdezése nélkül döntöttek az ország dolgairól,
• Erdélyt külön tartományként kezelték,
• hamis felségárulási pereket indítottak a gazdag földbirtokosok ellen,
• a törököt kiűző császári hadsereg fosztogatta az országot,
• súlyos adókkal sújtották a jobbágyokat:
  • porció: a német császári katonák ellátása,
  • forspont: a katonaság szállítása.

- Az elégedetlenség hatására szervezkedés kezdődött II. Rákóczi Ferenc vezetésével:

• kapcsolatot létesített XIV. Lajos francia királlyal, de
• leleplezték és halálra ítélték,
• a kivégzés elől Lengyelországba menekült Brezán vára).

- 1703 tavaszán Esze Tamás és Kis Albert hívásáraa felkelők élére állt:

• Bercsényi Miklóssal közösen kiadta a brezáni kiáltványt, melyben felsorolja a felkelés okait és céljait,
• zászlókat küldött a felkelőknek (Felirata: Cum Deo pro patria et libertate – „Istennel a hazáért és szabadságért”).

A szabadságharc sikerei:

- Rákóczi Ferenc 1703 nyarán állt a kuruc sereg élére. Hatása:

• gyorsan nőtt a felkelők tábora:
  • jobbágyok,
  • nemesek.
• a kezdeti kudarcok után sorozatos győzelmeket értek el:
  • 1703 végéig elfoglalták a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét és a Felvidéket,
  • 1705-ben megszerezték a Dunántúlt is.
• a győzelmek okai:
  • átmeneti egység jött létre a nemesek és jobbágyok között,
  • tömegek álltak a felkelés mellé (200 ezer fős hadsereg),

        De: nincs számottevő császári hadsereg az országban (a spanyol örökösödési háború          miatt).

• a sikerek katonai vezetői:
  • II. Rákóczi Ferenc „vezérlő fejedelem”,
  • Károlyi Sándor, Bercsényi Miklós, Bottyán János, Esze Tamás tábornokok.

A „kuruc állam” működése:

- A katonai sikerek hatására 1705-ben összehívták az országgyűlést Szécsénybe. Az országgyűlés eredményei:

• II. Rákóczi Ferencet Magyarország fejedelmévé választották,
• megszervezik az állam irányítását:
  • a fejedelem mellé 24 tagú szenátusát állítottak köznemesekből, akik szakosodva készítették elő a fejedelem döntéseit,
  • Gazdasági Tanács jött létre a kincstár és a hadellátás irányítására.
• törvénybe foglalták a szabad vallásgyakorlást.

A szabadságharc hanyatlása:

- 1704-ben a szabadságharcot támogató franciák vereséget szenvedtek a Habsburgoktól (höchstädti csata), ezért:

• a francia pénzügyi segítség fokozatosan megszűnt,
• császári csapatok érkeztek az országba, amely katonai vereségekhez vezetett:
  • 1707 zsibói csata (Erdély elvesztését okozta)
  • 1708 trencséni csata (döntő vereség)
• a szabadságharc nemzetközileg elszigetelődött.

- Ellentétek alakultak ki a megoldatlan problémák miatt:

• nem teljesültek a jobbágyoknak tett ígéretek, ezért
  • kiújult a jobbágy-nemes ellentét,
  • tömegesen hagyták el az elhúzódó háborút a jobbágykatonák.

- A válságot újabb országgyűlések összehívásával próbálták megoldani:

• 1707 Ónod:
  • kimondták a Habsburg-ház trónfosztását,
  • kikiáltották a Magyarország függetlenségét,
  • a nemességet is adófizetésre kötelezték.
• 1708 Sárospatak:
  • törvénybe iktatták a tovább harcoló jobbágyok adómentességét (a földesúri terhek alól).

A szabadságharc bukása:

- A trencséni vereség (1708) után a szabadságharc elbukott. Okai:

• nemzetközileg elszigetelődött
  • az I. Péter cár által ígért katonai segítség elmaradt,
  • a francia segélypénzek megszűntek.
• gazdaságilag összeomlott:
  • értéktelenné vált Rákóczi pénze, a libertás
  • pestisjárvány irtotta a lakosságot, ezért visszaesett a termelés
• katonai téren a császári csapatok fölénybe kerültek:
  • az ország mind nagyobb területei kerültek az ellenség kezére,
  • a kuruc hadsereg tisztikara képzetlen volt (Vak Bottyán elhunyt, Ocskay László és Bezerédi Imre átálltak a császáriakhoz),
  • a legénysége tapasztalatlan, fegyelmezetlen volt,
  • a kuruc katonák belefáradtak a harcokba.

- A háború folytatásának feltételei 1711-re megszűntek:

• Rákóczi Lengyelországba ment Péter cárhoz segítségért,
• a magára maradt Károlyi Sándor a küzdelem méltó befejezésére törekedett,
• a császári udvarban is felülkerekedtek a megegyezést sürgető körök (I. József halála, III. Károly vitatott trónra kerülése), ezért
• magyar főparancsnokot neveztek ki a császári seregek élére gróf Pálffy János személyében.

- 1711. április 30-án Károlyi és Pálffy Szatmáron aláírták a békét:

• közkegyelmet adtak minden részvevőnek,
• szabadságharcban résztvevő nemesek visszakapták birtokaikat,
• a magyar törvényeket a Habsburgoknak be kell tartaniuk.

- 1711. május 1-én nagymajtényi síkon a kuruc csapatok földbe szúrt zászlókkal jelezték a küzdelem végét.

II. Rákóczi Ferenc sorsa:

- A vereséget követően nem tért haza Magyarországra:

• nem fogadta el a békét a neki felkínált kegyelem ellenére sem,
• az újrakezdés reményében ment Franciaországba, majd Törökországba leghűségesebb kísérőivel (pl. Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen).

- Emigrációban (külföldi száműzetésben) élte le életét. A törökországi Rodostóban halt meg 1735-ben.

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat