Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

A Rákóczi szabadságharc

(1703-1711)

 

A felkelés előzményei:

-          A törökök kiűzése után a Habsburg kormányzat Magyarország visszafoglalt területeit saját szerzeményének tekintette:

  • a magyar főurak megkérdezése nélkül döntöttek az ország dolgairól,
  • Erdélyt külön tartományként kezelték,
  • hamis felségárulási pereket indítottak a gazdag földbirtokosok ellen,
  • a törököt kiűző császári hadsereg fosztogatta az országot,
  • súlyos adókkal sújtották a jobbágyokat:
    • porció: a német császári katonák ellátása,
    • forspont: a katonaság szállítása.

-          Az elégedetlenség hatására szervezkedés kezdődött II. Rákóczi Ferenc vezetésével:

  • kapcsolatot létesített XIV. Lajos francia királlyal, de
  • leleplezték és halálra ítélték,
  • a kivégzés elől Lengyelországba menekült Brezán vára).

-          1703 tavaszán Esze Tamás és Kis Albert hívásáraa felkelők élére állt:

  • Bercsényi Miklóssal közösen kiadta a brezáni kiáltványt, melyben felsorolja a felkelés okait és céljait,
  • zászlókat küldött a felkelőknek (Felirata: Cum Deo pro patria et libertate – „Istennel a hazáért és szabadságért”).

 

A szabadságharc sikerei:

-          Rákóczi Ferenc 1703 nyarán állt a kuruc sereg élére. Hatása:

  • gyorsan nőtt a felkelők tábora:
    • jobbágyok,
    • nemesek.
  • a kezdeti kudarcok után sorozatos győzelmeket értek el:
    • 1703 végéig elfoglalták a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét és a Felvidéket,
    • 1705-ben megszerezték a Dunántúlt is.
  • a győzelmek okai:
    • átmeneti egység jött létre a nemesek és jobbágyok között,
    • tömegek álltak a felkelés mellé (200 ezer fős hadsereg),

De: nincs számottevő császári hadsereg az országban (a spanyol örökösödési háború miatt).

  • a sikerek katonai vezetői:
    • II. Rákóczi Ferenc „vezérlő fejedelem”,
    • Károlyi Sándor, Bercsényi Miklós, Bottyán János, Esze Tamás tábornokok.

 

A „kuruc állam” működése:

-          A katonai sikerek hatására 1705-ben összehívták az országgyűlést Szécsénybe. Az országgyűlés eredményei:

  • II. Rákóczi Ferencet Magyarország fejedelmévé választották,
  • megszervezik az állam irányítását:
    • a fejedelem mellé 24 tagú szenátusát állítottak köznemesekből, akik szakosodva készítették elő a fejedelem döntéseit,
    • Gazdasági Tanács jött létre a kincstár és a hadellátás irányítására.
  • törvénybe foglalták a szabad vallásgyakorlást.

 

A szabadságharc hanyatlása:

-          1704-ben a szabadságharcot támogató franciák vereséget szenvedtek a Habsburgoktól (höchstädti csata), ezért:

  • a francia pénzügyi segítség fokozatosan megszűnt,
  • császári csapatok érkeztek az országba, amely katonai vereségekhez vezetett:
    • 1707 zsibói csata (Erdély elvesztését okozta)
    • 1708 trencséni csata (döntő vereség)
  • a szabadságharc nemzetközileg elszigetelődött.

-          Ellentétek alakultak ki a megoldatlan problémák miatt:

  • nem teljesültek a jobbágyoknak tett ígéretek, ezért
    • kiújult a jobbágy-nemes ellentét,
    • tömegesen hagyták el az elhúzódó háborút a jobbágykatonák.

-          A válságot újabb országgyűlések összehívásával próbálták megoldani:

  • 1707 Ónod:
    • kimondták a Habsburg-ház trónfosztását,
    • kikiáltották a Magyarország függetlenségét,
    • a nemességet is adófizetésre kötelezték.
  • 1708 Sárospatak:
    • törvénybe iktatták a tovább harcoló jobbágyok adómentességét (a földesúri terhek alól).

 

A szabadságharc bukása:

-          A trencséni vereség (1708) után a szabadságharc elbukott. Okai:

  • nemzetközileg elszigetelődött
    • az I. Péter cár által ígért katonai segítség elmaradt,
    • a francia segélypénzek megszűntek.
  • gazdaságilag összeomlott:
    • értéktelenné vált Rákóczi pénze, a libertás
    • pestisjárvány irtotta a lakosságot, ezért visszaesett a termelés
  • katonai téren a császári csapatok fölénybe kerültek:
    • az ország mind nagyobb területei kerültek az ellenség kezére,
    • a kuruc hadsereg tisztikara képzetlen volt (Vak Bottyán elhunyt, Ocskay László és Bezerédi Imre átálltak a császáriakhoz),
    • a legénysége tapasztalatlan, fegyelmezetlen volt,
    • a kuruc katonák belefáradtak a harcokba.

-          A háború folytatásának feltételei 1711-re megszűntek:

  • Rákóczi Lengyelországba ment Péter cárhoz segítségért,
  • a magára maradt Károlyi Sándor a küzdelem méltó befejezésére törekedett,
  • a császári udvarban is felülkerekedtek a megegyezést sürgető körök (I. József halála, III. Károly vitatott trónra kerülése), ezért
  • magyar főparancsnokot neveztek ki a császári seregek élére gróf Pálffy János személyében.

-          1711. április 30-án Károlyi és Pálffy Szatmáron aláírták a békét:

  • közkegyelmet adtak minden részvevőnek,
  • szabadságharcban résztvevő nemesek visszakapták birtokaikat,
  • a magyar törvényeket a Habsburgoknak be kell tartaniuk.

-          1711. május 1-én nagymajtényi síkon a kuruc csapatok földbe szúrt zászlókkal jelezték a küzdelem végét.

 

 

II. Rákóczi Ferenc sorsa:

-          A vereséget követően nem tért haza Magyarországra:

  • nem fogadta el a békét a neki felkínált kegyelem ellenére sem,
  • az újrakezdés reményében ment Franciaországba, majd Törökországba leghűségesebb kísérőivel (pl. Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen).

-          Emigrációban (külföldi száműzetésben) élte le életét a törökországi Rodostóban. Itt érte a halál 1735-ben.

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 26
Tegnapi: 314
Heti: 1 083
Havi: 5 135
Össz.: 1 385 174

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A Rákóczi szabadságharc
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »