A kettéosztott világ
(1945-1990)
A II. világháború lezárása:
- 1945. 02. 4-én a fasizmus ellen küzdő szövetséges hatalmak Jaltában„Nyilatkozat a felszabadított Európáról” címmel határozatot fogadtak el a háború utáni rendezésről.
Megvalósítását a győzelem után azonnal megkezdték:
- 1945. 06. 26-án megalakult az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete, 51 aláíró ország, működése: BT, Közgyűlés, tagszervezetek pl.: UNESCO, FAO),
- 1946 nyarán megkezdődtek az európai háborút lezáró béketárgyalások, melyet 1947. február 10-én írtak alá Párizsban (Magyarország is!).
- Következményei:
- Közép - és Kelet-Európa szovjet érdekszféra lett,
- az atombomba birtokában az USA vált a világ legfejlettebb politikai és katonai hatalmává.
A kétpólusú világ létrejötte:
- A háború után a Szovjetunió kitolta határait nyugat felé, és az általa megszállt országokban megkezdte a szovjetrendszer kiépítését, ezért:
- 1946-ban Churchill fultoni beszédében kijelentette, hogy „Európát vasfüggöny osztja keresztül”,
- válaszul Sztálin „háborús uszító”- nak nevezte Churchillt,
- a nyilatkozatok hatása:
- a háborús szövetség felbomlott,
- mindkét fél (USA és Szovjetunió) „a demokrácia és a világbéke védelme érdekében” kiépítette saját befolyási övezetét.
A kétpólusú világrendszer megszilárdulása:
- A Kapitalista, (vagy nyugati) világrend vezető hatalmává az USA vált. Elnöke Truman a „demokrácia védelme érdekében” segítséget ígért a kommunizmus ellen küzdő országoknak (Truman-elv), ezért:
- kidolgozták a Marshall-tervet, melynek keretében az USA 1959-ig támogatást nyújtott az érdekszférájába tartozó országoknak, (G. Marshall az USA külügyminisztere volt),
- az adott összeg 90%-a segély, 10%-a kölcsön volt,
- hatása: Nyugat-Európa amerikanizálódott az 50-es években.
- A szocialista, (vagy keleti) világrend irányító hatalma a Szovjetunió lett. Főtitkára Sztálin, a szovjetek által megszállt Közép-és Kelet Európában a helyi kommunista pártokat kívánta hatalomra juttatni, ezért:
- 1947-ben létrejött a KOMINFORM (Kommunista Pártok Információs Irodája),
- központja: Moszkva
- feladata: a sztálini modell átadása
- menete:
- államosítások
- politikai ellenfelek eltávolítása a hatalomból
- szövetséges pártok felmorzsolása
- egypártrendszer kiépítése
- eredménye:
- 1949-ig kiépült az egypártrendszer a szovjet érdekzónában
- szovjet- modellre áttért országok anyagi javainak kiaknázása érdekében 1949 januárjában létrehozták a KGST-t.
A nagyhatalmak összeütközésének színterei – a hidegháború kibontakozása:
- Európában a két világrend összeütközésének fő színtere a megszállt Németország lett:
- 1948-ig a nyugati megszállási zónák egyesültek (USA + Brit zóna egyesülése = Bizónia, majd francia zóna csatlakozása = Trizónia),
- 1948-ban pénzreformot hajtottak végre Trizóniában (DM létrejötte),
- tiltakozásul a Szovjetunió lezárta a Nyugat-Berlinbe vezető utakat, ezért
- az USA légihidat teremtett a nyugati zónák és a város között Berlini légihíd),
- a blokád feloldása után 1949. május 23-án Trizóniából megalakult az NSZK,
- válaszul a szovjet zónában a német kommunista párt hatalomra jutása után létrejött az NDK.
- 1949. 04. 14-én az USA és európai szövetségesei védelmi jelleggel létrehozták a NATO-t.
- Európán kívül:
- Kína: 1945-től polgárháború dúlt, melyet a Szovjetunió által támogatott Kínai Kommunista Párt nyert meg 1949-ben Mao Ce-tung vezetésével. (Kínai Népköztársaság),
- Korea: 1950-53. között polgárháború zajlott a Szovjetunió, Kína és az USA részvételével. Eredménye: Korea kettéosztása (Észak és Dél),
- Izrael: 1947-ben ENSZ határozat született a történelmi Palesztina kettéosztásáról az arabok és a zsidók között. 1948-ban létrejött a zsidó (Izrael) és az arab (Palesztin) állam. De: kölcsönösen nem ismerték el egymást, ezért 1948-ban kitört a háború közöttük.
Az ötvenes évek hatalmi játszmái:
- 1953. 03. 5-én meghalt Sztálin:
- a Szovjetunióban hatalmi harcok kezdődtek,
- a párt élére Ny. Hruscsov került, aki:
- helyzetének stabilizálása érdekében enyhíteni próbált a sztálini rendszer szorításán (a sztálini „kemény-vonal” hívei folyamatosan támadták),
- külpolitikai elismertetése érdekében 1955-ben aláírta az Osztrák Államszerződést (a 4 megszálló hadsereg, kivonult a semlegessé váló Ausztriából),
- a térségben állomásozó szovjet erők legalizálása érdekében 1955-ben létrehozták a Varsói Szerződést.
- a nyugatnak tett engedmények miatt Hruscsovot újabb keményvonalas támadások érték, ezért
- Néhány európai szocialista országban is politikai enyhülés kezdődött:
- Lengyelországban munkásfelkelés,
- Magyarországon 1956. október 23-án forradalom bontakozott ki a szovjet megszállás ellen,
de október végén kitört a szuezi-válság, ezért az USA és a Szovjetunió megegyezett:
- az USA rendezte a szuezi-válságot, ezzel tartós befolyást szerzett a térség felett,
- a Szovjetunió szabad kezet kapott a magyar-kérdés rendezésére. („Magyarország a szovjet érdekszférába tartozik”.)
- 1957-ben a Szovjetunió fellőtte az első szputnyikot (műhold). Megkezdődött a versengés a világűr meghódításáért.
- 1959-ben, Kubában Fidel Castro vezetésével szovjet mintájú szocialista állam jött létre.
A hatvanas évek világpolitikai eseményei:
- A hatvanas évek elején újabb válságok tették feszültebbé a nagyhatalmak viszonyát:
- fokozódott a verseny a világűr meghódításáért: 1961. 04. 12-én Jurij Gagarin űrrepülése,
- 1961. 08. 13-án felépült a Berlini-fal,
- 1962-ben kitört a karibi-válság, mert a Szovjetunió atomrakétákat telepített Kubába, válaszul:
- Kennedy az USA elnöke blokádot vont Kuba köré, ezért
- kompromisszum született:
- a Szovjetunió visszavonta rakétáit,
- az USA feloldotta a blokádot.
Eredménye: 1963-ban megkötötték az első atomcsend egyezményt („forró drót”).
- 1964-ben a Szovjetunióban leváltották Hruscsovot. Helyére L. I. Brezsnyev került, aki erőltetett fegyverkezést indított.
- 1964-73 között zajlott a vietnámi háború az USA részvételével. Hatása:
- 1968-ban az USA és a Szovjetunió megkötötte az Atomsorompó egyezményt,
de 1968. 08. 21-én a Szovjetunió és szövetségesei bevonultak a reformokat végrehajtó Csehszlovákiába
- 1969. 07. 21én az USA űrprogramjának keretében megtörtént a Holdra szállás (Neil Amstrong)
Enyhülés és szembenállás - a hetvenes évek eseményei:
- A hetvenes évek első felében enyhülés jellemezte a nagyhatalmak viszonyát:
- 1972-ben:
- aláírták a német-német alapszerződést,
- az USA és Kína között diplomáciai közeledés kezdődött. Cél: a többpólusú világ létrehozása,
- aláírták a SALT I megállapodást Bécsben.
- 1973-ban Párizsban aláírták a Vietnámi háború lezárásáról szóló békét.
- 1975-ben Helsinkiben aláírták az EBEÉ (Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet) záróokmányát.
- 1979. Bécs: SALT II. megállapodás aláírása.
- A hetvenes évek második felében ismét feszülté vált a nemzetközi politika:
- 1973.ban és 1978-ban újabb arab- izraeli háborúk zajlottak, ezért:
- az OPEC államok drasztikusan megemelték az olaj árát,
- a magas olajárak miatt az USA-ban és Nyugat-Európában teljes gazdasági szerkezetváltást hajtottak végre.
- A Szovjetunió a nyugati gazdaság megtorpanását a kapitalizmus összeomlásának tekintette, ezért terjeszkedésbe kezdett a „harmadik világ”- ban:
A kétpólusú világ megszűnése és az európai rendszerváltás időszaka:
- 1980-ban az USA és szövetségesei (a szovjetek afganisztáni háborúja miatt) bojkottálták a moszkvai olimpiát
- Válaszul a Szovjetunió és szövetségesei bojkottálták a Los angelesi olimpiát 1984-ben.
- 1981-től az USA új elnöke R. Reagan katonai erőfölény kialakítására törekedett, ezért meghirdette a „Csillagháborús” tervet (SDI program, űrrepülőgépek).
- 1982-ben a Szovjetunióban meghalt Brezsnyev, ezért hatalmi harcok kezdődtek az SZKP-n belül. (J: Andropov, majd V. Csernyenko lett az SZKP vezetője.)
- 1985-ben került az SZKP élére M. Gorbacsov, aki meghirdette a „peresztrojka”(gyorsítás) és a „glasznoszty” (átalakítás) programját:
- Gorbacsov politikájának hatására az európai szocialista országok többségében:
- megjelentek a „reformkommunisták” és
- felerősödtek az ellenzéki mozgalmak, melyek politikai pártokká szerveződtek,
- 1989-90-ben a térségben végbement a rendszerváltozás, kialakult a többpárti parlamenti demokrácia. (1989. 11. 09. Berlini-fal leomlása.)
Az európai rendszerváltozástól napjainkig történt jelentősebb események:
- 1990-ben: egyesült a két német állam,
- 1990-91. között zajlott az „Öböl-háború”,
- 1991-ben
- megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST, a Szovjetunió,
- megkezdődött Jugoszlávia felbomlása - Délszláv-háború
- 1993-ban: különvált Csehország és Szlovákia
- 1998-99 között befejeződött a Délszláv-háború
- 2001-ben az USA-t nagy erejű terrortámadás érte (09/11), ezért szövetségeseivel elfoglalta Afganisztánt és Irakot.
- 2004-ben Az Európai Unió 10 új tagállammal bővült.
- 2007-ben és 2014-ben újabb EU bővítést hajtottak végre.