A földrajzi felfedezések és következményei
Kiváltó okok:
- Európában a 15. század elején jelentősen megnőtt a távol keleti luxuscikkek (fűszerek, selyem és porcelán) iránti igény. A megdrágult kereskedelem ellenértéke főként az arany lehetett, ezért kimerültek az európai nemesfém bányák (pl.: Magyarország), és aranyéhség keletkezett.
- Ezzel együtt a török terjeszkedés elzárta az évszázados levantei kereskedelmi utakat, ezért drágult a behozott áruk értéke.
- A nagy nyereség reményében portugál és spanyol hajósok új útvonalat kerestek India és Kína felé az Atlanti-óceán irányában.
A felfedezések előfeltételei:
- Technikai-tudományos fejlődés ment végbe: új hajótípus jelent meg a caravella, elterjedt az iránytű, asztroláb, sextáns és a kormánylapát.
- Tengerész Henrik (portugál) herceg hajózási iskolát hozott létre.
- Előkerültek az ókori tudományos ismeretek, pl.: Ptolemaiosz Föld térképe (gömb alak), fejlődött a csillagászat, Toscanelli megrajzolta az Atlanti-óceán térképét.
A felfedezések menete:
- 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát (Jóreménység-foka)
- 1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát
- 1499-1507 között Amerigo Vespucci feltérképezte Dél- Amerika keleti partvonalát - Újvilág
- 1498-ban Afrika körülhajózásával Vasco da Gama eljutott Indiába
- 1519-22 között Magellán expedíciója körbe hajózta a Földet.
A felfedezések következményei:
- A közép és dél-Amerikában talált birodalmakat (maja, azték, inka) elpusztították.
- Az őslakosság nagy része a járványok és a nehéz munka hatására kihalt, ezért Afrikából négereket hurcoltak be Amerikába rabszolgának.
- Új növényfajták jelentek meg Európában, pl.: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó, vanília, ananász.
- Amerikában megkezdődött az ültetvényes gazdálkodás: gyapot, cukornád, dohány.
- A portugálok és a spanyolok gyarmatbirodalmat hoztak létre az Újvilágban (Eldorádó=„az ígéret földje”).
Gazdasági hatások:
- Az Újvilág nemesfémbányáiból nagy mennyiségű nemesfém áramlott Európába, ezért „árrobbanás” ment végbe → nőtt a pénz mennyisége és csökkent az értéke→megnőttek az árak→ infláció keletkezett.
- Nyugat-Európa a felfedezések hatására centrális helyzetbe került, ezért a gabonatermelés csökkent, a juhtenyésztés az ipari termelés került előtérbe, mert árucikkei jól eladhatóak voltak aranyért.
- Kelet-Európa a nyugati élelmiszerigény miatt önként a mezőgazdasági termelésre helyezte a hangsúlyt, ezért kialakult a második jobbágyság.
- A folyamat hatására Európa gazdaságilag kettészakadt. Nyugaton az Atlanti – óceán térségében fellendült az ipar és a kereskedelem, háttérbe szorult a mezőgazdaság, közép és kelet - Európában fellendült az élelmiszer termelés a Nyugat számára.
- A gyors ipari fejlődés eredményeképpen létrejöttek a manufaktúrák, kiépült a hitelszervezet és a bank hálózat. Kialakult a világpiac (globalizáció).
- A korszak végén megjelent a vetésforgó és a belterjes, istállózó állattenyésztés, ezért kevés ember sok élelmiszert tudott termelni kis területen, ami Kelet-Európa számára kedvezőtlen hatással bírt.
- A fellendülő ipari termelés hatására intenzív városiasodás indult meg, Nyugat- Európában.
- A reformáció polgári irányzata, a kálvinizmus elősegítette a polgári mentalitás elterjedését (pl.: predestináció tana). Az ismeretek gyors áramlását a könyvnyomtatás biztosította.
- Az öntudatosodás a polgári forradalmak sorozatához vezetett, pl.: németalföldi szabadságharc, angol polgári forradalom.
- A katolicizmus visszaszorult, a tekintélyelv helyét a kritikus gondolkodás vette át, pl.: Kopernikusz, Galilei, Newton felfedezései.