"Törivázlat"

Az I. világháború és következményei

A háború előzményei:

- A 20. század elejéig két egymással szemben álló szövetségi rendszer jött létre Európában:

• Központi  hatalmak, vagy Hármas szövetség (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország)
• Antant (Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia).

- A nagyhatalmak között ellentétek alakultak ki:

• a gyarmatosítás miatt: 
  • a 19. század végére elfogytak a felosztható gyarmatok,
  • a „késve érkező” országok (pl.: Németország) a gyarmatok újraosztását követelték.
• francia-német ellentét Elzász és Lotaringia miatt (reváns vágy),
• az OMM és Szerbia ellentéte Bosznia miatt, mert 1908-ban az OMM annektálta Boszniát és Hercegovinát.

- Az ellentétek hatására:

• gyorsított ütemű fegyverkezés kezdődött (militarizálódás),
• szélsőséges eszmék terjedtek, (pl. sovinizmus),
• konfliktusok és háborúk zajlottak a gyarmatokon (pl.: I és II. marokkói válság, orosz-japán  háború, búr-háború) és Európában (I. és II. balkáni háború 1912-14 között).

A háború kirobbantásának ürügye („cassus belli”):

- 1914. június 28-án Szarajevóban egy szerb nacionalista, (Gavrilo Princip) megölte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot és feleségét, ezért:

• 1914. július 23-án a Monarchia jegyzéket küldött Szerbiának, amit elutasítottak,
• válaszul 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának.
• A szövetségi szerződések értelmében egész Európa hadba lépett. Kitört a világháború.

A háború kezdete:

- A vezérkarok és az emberek mindkét oldalon gyors győzelmet vártak:

• a németek, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút, villámháborús tervet dolgoztak ki (Schlieffen-terv). Terv szerint Belgiumon át rohanják le Franciaországot,
• A Monarchia kezdetben védekezésre rendezkedett be a keleti fronton (terv szerint: a német hadsereg franciák elleni győzelméig feltartóztatják az oroszokat), de nem tudta feltartóztatni az orosz csapatokat.
• A francia csapatoknak hatalmas veszteségek árán és csak a britekkel közösen sikerült feltartóztatni a németeket.

- A korábbi háborúkhoz képest új vonások jelentek meg a hadviselésben:

• a modern fegyverek a védekezésnek kedveztek: pl.: géppuska (golyószóró), gyorstüzelésű ágyú, repülő, tank, tengeralattjáró (búvárhajó),  harci gáz (gázálarc), lángszóró.
• korszerűsödött a hadviselés: lövészárkok, légi felderítés, korszerű hírtovábbítás,
• tömeges hadviselés,
• totális háború (a földön – vízen - levegőben és a hátországban is zajlik minden eszközzel).

A háború menete:

1914

- Nyugati front:

• A németek célja Párizs elfoglalása, de a francia-brit csapatok megállították az offenzívát az 1. marne-i csatában,
• ezért állóháború alakult ki 1914 végétől a Franciaország és Belgium területén (lövészárok háború).

- Keleti front:

• Az oroszok a vártnál korábban mozgósítottak és betörtek Kelet-Poroszországba és a Monarchia területére (Galícia, Máramaros),
• de a Mazuri-tavaknál a német hadsereg legyőzte és kiszorította az orosz hadsereget

- Balkáni (szerb) front:

• A Monarchia két sikertelen támadást indított Szerbia ellen,
• Októberben Törökország is belépett a Központi hatalmak oldalán a háborúba.

1915

- Nyugati front:

• Tovább tartott az állóháború, melyben harci gázt vetettek be. A Brit hadsereg nagy erőket csoportosított át nyugatról a törökországi Dardanellák tengerszoroshoz. Cél: a török tengerszorosok elfoglalása, Bulgária semlegességének megtartása és közvetlen kapcsolat elérése volt az oroszokkal.
• A hadjárat kudarcba fulladása után, a brit csapatokat a görögországi Szaloniki térségébe vonták vissza.

- Keleti front:

• A Németország és a Monarchia csapatai 1915 májusában a Gorlicénél áttörték az orosz frontot és több száz kilométerre visszaszorították az ellenséget.

- Alpesi (olasz) front:

• 1915 májusában Olaszország az antanttal kötött titkos megállapodás alapján(jelentős területi ígéretet kaptak Ausztria és az Adriai-tenger térségében) hadba lépett a Központi hatalmak ellen, ezért új front alakult ki a svájci határtól az Adriai-tengerig.
• A magyar katonák többségét a front déli szakaszának védelmében vetették be Doberdó térségében az Isonzó folyó mentén.

- Balkáni front:

• 1915 októberében Bulgária belépett a háborúba Központi hatalmak oldalán
•  az OMM a bulgárokkal közösen legyőzte  Szerbiát, elfoglalta Montenegrót, Albániát és előre nyomult a görög határig.

1916

- Nyugati front:

• A németek offenzívát indítottak a Verdun térségében lévő francia erődök ellen, az ütközetben 10 hónap alatt kb. 6-700 000 ember halt meg („verduni vérszivattyú” – a világháború legvéresebb ütközete volt).
• A német támadás kudarcot vallott, mert az antant kihasználta a tengeri lehetőségeit:
  • kihasználta a gyarmatokban rejlő emberi és anyagi tartalékait,
  • korlátlanul vásárolt hitelre az USA-tól nyers- és hadianyagot,
  • a németeket elvágták a világpiactól.
• A brit és francia csapatok nagy erejű offenzívában kisebb sikereket értek el a Somme-folyó térségében a német lövészárkok egyes szakaszainak elfoglalásával, hatalmas veszteségek árán (tankok bevetése a harcban).

- Keleti front:

• Oroszország hatalmas veszteségeket szenvedet a Bruszilov-offenzíva során.
• Románia az antanttal kötött titkos megállapodás után (Magyarországtól Erdélyt, a magyar Alföld keleti részét a Tiszáig, és a Bánság területét kapták volna meg győzelem esetén) belépett a háborúba és megtámadta Erdélyt, de:
  • a Monarchia a németek segítségével indított ellentámadása kiszorította őket
  • és elfoglalta Bukarestet és Románia nagy részét, melynek hatására
  • a Bukaresti békében Románia kilépett a háborúból és „örök barátságot és semlegességet” ígért.

- 1916 végén meghalt a I. Ferenc József a Monarchia uralkodója. Utóda IV. Károly sikertelen kísérletet tett a háború befejezésére és az OMM egyben tartására (Sixtus - levelek).

1917

- Nyugati front:

• A németek korlátlan tengeralattjáró (búvárhajó) háborút folytattak, ezért áprilisban az USA belépett a háborúba az antant oldalán (a belépés hivatalos oka: a Lusitania gőzhajó elsüllyesztése volt, ami 1915-ben történt), de
• az USA hadserege csak 1918 áprilisában érkezett meg az európai hadszíntérre.

- Keleti front:

• A nyomor és a háborús veszteségek hatására Oroszországban forradalmak zajlottak:
  • 1917 februárjában II. Miklós cár lemondásra kényszerült, de az új hatalom tovább folytatta a háború (Kerenszkij offenzíva), ami tovább fokozta az elkeseredettséget, ezért
  • 1917 októberében a Lenin vezette bolsevikok erőszak alkalmazásával szerezték meg a hatalmat (november 7.) és a német hadvezetés igényeinek megfelelően Oroszország kivált a háborúból (Breszt-Litovszki béke aláírása).

- Alpesi front:

• Októberben a Monarchia csapatai német segítséggel Caporettonál áttörték az olasz állásokat és a Piave-folyóig nyomultak előre.
• Az olasz hadsereg felbomlását francia katonai segítség mentette meg.

1918

- Nyugati front:

• Oroszország kiléptetése után a keleten harcoló német katonák többségét átvezényelték a francia hadszíntérre.
• Katonai cél: 
  
  • az USA hadseregének megérkezése előtt a döntő német győzelem kivívása,
  • ezért újabb támadást indítottak Párizs felé, de 2. marne-i csatában ismét megállították őket.
• Áprilisban megérkezett az USA hadserege Franciaországba, ami jelentős emberi és technikai fölényt biztosított az antanterők számára.
• A megszerzett fölény birtokában új támadási stratégiát alkalmaztak: 
  • a tankok és repülőgépek összehangolt támadásai áttörik a frontot,
  • majd átkarolják az ellenséges vonalakat.
• Az antant támadások hatására augusztus-szeptember folyamán a német hadsereg visszaszorult a saját határaihoz.

- A háború elhúzódása miatt a Központi Hatalmak országai kimerültek, és az összeomlás szélére jutottak.

- Balkáni front:

• 1918 szeptemberében az Antant balkáni offenzívájának hatására a törökök és a bulgárok kiléptek a háborúból.
• Az Antant és szövetségesei benyomultak a Monarchia területére, amely a nemzetiségek elszakadása miatt felbomlott,
• a kialakult helyzetben a Monarchia vezérkara november 3-án kapitulált Padovában.

- Nyugati front:

        November 11-én a magára hagyott Németország vezérkara is kapitulált               (compiégne-i erdő).

A háború lezárása:

- A háborút lezáró békekonferenciát 1919. jan. 18-án nyitották Versailles-ban, melyre a veszteseket nem hívták meg.

- A vesztes országokkal külön helyszíneken és feltételekkel kötöttek békét Versailles környékén (1919-20-ban).

- A Versailles-i békerendszer jellemzői:

• A győztesek (főként a franciák) célja Németország megalázása és elszigetelése volt, ezért feldarabolták az OMM területét az „utódállamok” között.
• A szövetségeseknek tett ígéretek miatt nem vették figyelembe a nemzetiségi határokat.
• A vesztesekkel kötött békeszerződések (békediktátumok) súlyosak és igazságtalanok voltak (pl.: Trianon).

- A Németországgal kötött béke feltételei:

• Elzász és Lotaringia vissza került Franciaországhoz.
• A Rajna-vidéke demilitarizált (fegyvermentesített) övezet lett.
• A Saar-vidéket a jóvátétel fedezésére francia-belga felügyelet alá vették.
• Lengyelország területének helyreállítása után a korábban területeket visszaadták a helyreállított országnak egy tengeri kijárattal (Gdansk-i = Danzig-i korridor), ezért, Németország területe nem maradt összefüggő (Kelet-Poroszország).
• Korlátozták a hadsereg létszámát (100 ezer fő), fegyverzetét és megtiltották a hadkötelezettséget.
• Óriási összegű hadisarc megfizetésére kötelezték.

- A békerendszer következményi:

• fennmaradt, és tovább mélyült a népek közti békétlenség és gyűlölködés,
• súlyos gazdasági és politikai válság bontakozott ki a vesztes és a győztes országokban egyaránt,
• a győztesek által garantált kisebbségi jogokat nem tartották be,
• a megoldatlan problémák és a vesztesek megalázottsága miatt felerősödtek a szélsőséges eszmék és mozgalmak, melyek a kiutat az újabb háború kirobbantásában látták (II. világháború).

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat