Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben

 

1. A forradalom előzményei:

- Az 1847-48-as országgyűlésen Kossuth az alsótáblán támadta az adminisztrátori rendszert. Március elején megérkezett Pozsonyba a párizsi forradalom híre. Következménye:

• március 3-án az alsótáblán elhangzott Kossuth felirati javaslata:
• közteherviselés,
• jogegyenlőség,
• népképviselet,
• független, felelős kormány,
• alkotmány az örökös tartományoknak is,
• március 13-án Bécsben is forradalom kezdődött, Metternich kancellár megbukott,
• március 14-én megérkezett a bécsi forradalom híre   Pozsonyba és Pest-Budára, hatására,
• a felsőtábla is megszavazta Kossuth felirati javaslatát (a feliratot küldöttség vitte Bécsbe 15-én reggel),
• a forradalmi nézeteket valló „Fiatal Magyarország” csoport (Pilvax-kör) szervezkedésbe kezdett.

 

2. A márciusi forradalom eseményei:

- Pesten (délelőtt):

• a Pilvax kávéházban összegyűlt „márciusi ifjak” maguk mellé állították az egyetemisták, a városi polgárság és a városba érkező parasztság egy részét,
• Landerer nyomdájában kinyomtatták követeléseiket (12 pont, Nemzeti dal).

- Pesten (délután):

• a Nemzeti Múzeum előtt naggyűlést rendeztek,
• a tömeg a pesti városházához vonult és elfogadtatta követeléseit (12 pont) a városi tanáccsal, Forradalmi Választmány alakult,

- Budán (délután és este):

• a Helytartótanáccsal elfogadtatták követeléseiket,
• kiszabadították a Budai várban bebörtönzött Táncsics Mihályt,

- Pesten (este):

• a Nemzeti Színházban díszelőadást rendeztek (Erkel: Bánk bán).

 

3. A forradalom eredményei, az Áprilisi törvények:

- A több helyszínen zajló forradalmak hatására az udvar elfogadta a magyar követeléseket.

- Március 23-án megalakult az első Felelős Magyar Kormány.

Tagjai:

• ,
• Szemere Bertalan – belügy,
• Kossuth Lajos - országos pénzügy,
• Deák Ferenc - igazságszolgáltatás és kegyelem,
• Mészáros Lázár – honvédelem,
• Klauzál Gábor - földművelés, ipar és kereskedés,
• Széchenyi István - közmunka és közlekedésügy,
• Eötvös József - vallás és közoktatás,
• Esterházy Pál - a Felség személye körüli miniszter (külügy).

-  Az országgyűlés kidolgozta a polgári átalakulást biztosító törvénycsomagot, amit április 11-én fogadott el V. Ferdinánd (1835-48). A törvények elfogadásával Magyarország alkotmányos monarchiává alakult.

Az áprilisi törvények tartalma:

- A társadalom átalakulását segítő törvények:

• jobbágyfelszabadítás, állami kárpótlással (kötelező örökváltság),
• ősiség eltörlése,
• tized eltörlése,
• úriszék eltörlése,     
• úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése,
• közteherviselés,
• politikai jogok terén megszűntek a származási különbségek.

- Új politikai berendezkedést rögzítők:

• törvényhozó hatalom átalakítása: országgyűlés népképviseleti alapon,
• választójog szélesítése - cenzusos (vagyoni és értelmi feltételekhez kötött) választójog,
• az országgyűlés kétkamarás, székhelye Pest, évenként ülésezik,
• a képviselőket három évre választották,
• a végrehajtó hatalom független, az országgyűlésnek felelős minisztérium lett,
• az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes,
• sajtó és szólásszabadság,
• unió Erdéllyel.

- Magyarország önállóságának biztosítása a Habsburg Birodalmon belül:

• a király távollétében jogköre a nádorra száll,
• a külügyek az uralkodó jogkörében maradtak.

 

 

4. A Batthyány kormány tevékenysége:

- A kormány bel- és külpolitikai intézkedései:

• lebonyolította a népképviseleti választásokat (1848. június),
• összehívta az első népképviseleti országgyűlést (1848. július 5.),
• követeket küldött a frankfurti német parlamentbe (Szalay László és Pázmándy Dénes).

- A Batthyány kormány a megalakulásától kezdve súlyos problémákkal szembesült, mert az elfogadott törvények nem oldották meg a társadalom minden csoportjának gondjait:

• a földnélküli zsellérek nem jutottak földhöz, ezért parasztmozgalmak jöttek létre (a parasztság 60 %-a zsellér volt),
• a nemzetiségi kérdést nem rendezték, ezért népgyűléseiken fogalmazták meg követeléseiket:
• önálló nyelvhasználat,
• nyelvi autonómia,
• belső ügyeik önálló intézése (autonómia),
• a kormány figyelmen kívül hagyta követeléseiket, ezért:
• Horvátország függetlenné nyilvánította magát,
• a szerbek felkelést indítottak a Délvidéken.

- A kialakult helyzetben a kormány megkezdte a védelem megszervezését:

• önálló bankjegyet bocsájtott ki (Kossuth-bankók),
• megszervezte a Nemzetőrséget (önkéntes polgári fegyveres erő, eredetileg rendfenntartási céllal),
• a fegyveres védelem érdekében felállította az első honvédzászlóaljakat (a cél 200 ezer katona),
• megszervezte a fegyvergyártást.

- Ellentét alakult ki a bécsi kormányzat és magyar kormányok között a két állam kapcsolatáról:

• magyar álláspont szerint a két államot az uralkodó személye köti össze (perszonálunió),
• a bécsi udvar a birodalom egységét kívánta fenntartani, ezért a had-, pénz-, és külügy kérdését királyi felségjognak tekintette.

 

5. A szabadságharc kibontakozása:

- 1848 nyarán felerősödtek a nemzetiségi mozgalmak, de a magyar kormány továbbra se vette figyelmbe a követeléseiket.

Következményei:

• a bécsi udvar megosztó politikát folytatott és a nemzetiségek oldalára állt,
• Magyarország ellen küldte Jellasics horvát bánt,
• az eredménytelen tárgyalások és a horvát támadás hatására a Batthyány-kormány lemondott,
• szeptember 11-én Jellasics hadserege átlépte a magyar-horvát határt (Dráva-folyó), megkezdődött a szabadságharc.

 

6. A szabadságharc eseményei:

- 1848. szeptember 29-én a Pákozdi csatában a magyar honvédsereg Móga János vezetésével megállította Jellasics előre nyomulását. Következményei:

• a horvát hadsereg elhagyta az országot,
• a magyar hadsereg az osztrák határig üldözte, de sokáig nem lépte át a határt,
• október 6-án kitört a második bécsi forradalom, de a magyar sereg tétovázása miatt leverték,
• a schwehati csatában a magyarok vereséget szenvedtek,
• a császári csapatok ellentámadást indítottak Windisch-Gratz vezetésével,
• az ország védelmét az OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) vette át, Kossuth elnökletével.

- 1848 végére a szabadságharc veszélybe került:

• az ősz folyamán Erdély császári kézre került,
• december 2-án V. Ferdinándot lemondatták a trónról Ferenc József (1848-1916) javára és feloszlatták a magyar országgyűlést,
• az osztrák támadás hatására az OHB a Dunántúlt és a fővárost feladva Debrecenbe költözött.

- 1849 elején a magyar hadsereg katonai sikereket ért el:

• Görgei Artúr vezetésével a feldunai hadtest a felkészült az ellentámadásra (téli hadjárat),
• Bem József felszabadította Erdélyt,
• a magyar sereg ellentámadása megtört a kápolnai csatában (1849. február 27.), melynek hatására Ferenc József kiadta az olmützi alkotmányt:
• visszavonta az áprilisi törvényeket,
• eltörölte az 1848 előtti rendi alkotmányt,
• leválasztotta Erdélyt, Horvátországot, Szlavóniát és a Partiumot Magyarországtól,
• elrendelte Magyarország beolvasztását az osztrák császárságba,

                     de az olmützi alkotmány sohasem lépett életbe.

• a kápolnai vereség után a magyar hadvezetés kidolgozta a tavaszi hadjáratot.

- A tavaszi hadjárat 1849. április-májusában bontakozott ki. Célja az osztrák fősereg bekerítése és megsemmisítése volt. Eseményei:

• a sorozatos katonai győzelmek hatására az ország nagy része felszabadult,
• az osztrák sereg katonai bekerítése nem sikerült, de a magyar győzelmek visszavonulásra kényszerítették,
• május 21-én a Buda felszabadult, a császári hadsereg kiszorult az országból.

- A katonai győzelmek következményei:

• a tavaszi hadjárat sikereinek hatására 1849. április 14-én a magyar országgyűlés a Függetlenségi Nyilatkozatban kimondta Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását:
• az OHB lemondása után Szemere Bertalan alakított kormányt,
• az államforma tisztázásáig az államfői tisztéget Kossuth Lajos gyakorolta (kormányzóelnök),
• a katonai vereségek és a Függetlenségi Nyilatkozat hatására Ferenc József katonai segítséget kért I. Miklós orosz cártól.

- 1849 nyarán a magyar hadsereg összeroppant az ellenséges seregek támadásai miatt:

• északról és Erdély felől orosz támadás érte az országot (200 ezer fő),
• nyugatról osztrák ellentámadás indult,
• Bem segesvári veresége után elveszett Erdély,
• Kossuth Görgei tervét (a védelmet a komáromi erődrendszer köré szervezzék) felülbírálta és Arad környékére vonta vissza a maradék csapatokat,
• az újabb vereségek hatására Kossuth a katonai és politikai hatalmat Görgeinek adta át és elmenekült az országból,
• Görgei a reménytelen katonai helyzet miatt augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert az orosz hadsereg elött.

7. A vereség következményei:

• megtorlás - (Haynau "rémuralma" - kivégzések, börtönbüntetések, lefokozás stb),
• a forradalom vívmányainak eltörlése,
• Magyarország államiságának megszüntetése,
• tömeges emigráció,
• a magyar nemesség megosztottsága.

 

Oldal: Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat