A Kádár-rendszer válsága
1. A valós szocializmus Magyarországon:
- A társadalmi szolgáltatásokhoz a gyakorlatban nem mindenki juthatott hozzá egyenlő mértékben:
- a vezető elit (nómenklatúra) sokféle előnyt élvezett (luxuslakás, üdülés, külföldi utazások, soron kívüli gépkocsi stb.),
- a hiánygazdaság miatt hosszú várakozás után, vagy protekcióval („pult alól”) lehetett sokféle áruhoz hozzájutni,
- az egészségügy nem tudta mindenki számára biztosítani a színvonalas ellátást (kialakult a hálapénz rendszere),
- az iskolák nem tudták csökkenteni, sőt fokozták a társadalmi különbségeket,
- „előbb a kocsi, aztán a kicsi” – a fiatalok számára az anyagi biztonság, a jólét megteremtése továbbra is fontos maradt, és ez oda vezetett, hogy az 1960-as években az abortuszok száma meghaladta a születések számát,
- az életszínvonal-politika sokba került, a gazdaság veszteséges ágazatait is finanszírozni kellett: felgyorsult az eladósodás.
2. A szocializmus válsága Magyarországon:
- Kádár János megkísérelt kialakítani egy nagyon jó rendszert, melynek eredményeként több mint 20 évig viszonylagos jólét uralkodott.
De:
- a felvett hitelek meghaladták a gazdaság teljesítőképességét,
- Kádár gazdasági reformját az MSZMP-n belül is ellenezték, támadták,
- 1972 – 74 között a gazdasági reform kidolgozóit (Nyers Rezső, Fock Jenő) eszmeileg megtámadták az "igazi, hű kommunisták", mert felismerték, hogy az újítások, a pártállam fölszámolásához vezethetnek,
- a köznép ebből semmit nem érzett, sőt továbbra is viszonylagos jólét uralkodott,
- az emberek figyelmét lekötötte az egyéni vagyonszerzés, a bővülő vásárlási és utazási lehetőségek.
3. Kibontakozó válság:
- Az 1970-es években a gazdaságot nagyon megterhelték a nehézipar fenntartásának kiadásai, ezért Nyugti kölcsönökkel akarták elkerülni a válságot (1973-as nemzetközi olajválság begyűrűző hatásai). Kialakult az „az adósság spirál”, Az 1980-as évek elejétől megkezdődött Magyarország eladósodása.:
- újabb kölcsönöket vett fel az ország a régebbi adósságok kifizetésére, gyakran rosszabb feltételekkel,
- a Szovjetunió nem tudta vagy nem akarta olcsó olajjal ellátni a magyar gazdaságot, így világpiaci áron kellett megvenni az olajat, ez is terhelte a gazdaságot,
- az újabb kölcsönöket az életszínvonal megtartására fordították, hogy ne derüljön ki, összeomlott a gazdaság,
- 1979-től a rendszer kénytelen volt megszorító intézkedések bevezetésére, ezért áremeléseket és bércsökkentéseket hajtottak vége,
- mindezek már nem segítettek, az ország rohamosan eladósodott,
- gyorsan csökkent az életszínvonal,
- az emberek sokat dolgoztak, de rendkívül keveset kerestek,
- tömegessé vált a 2. vagy akár a 3. munkahely vállalása (a rendes munkaidő letelte után az emberek más munkahelyen, pl. a magánszektorban vagy a mezőgazdaságban, saját földön, gyümölcsösben vállaltak munkát), hogy ne romoljon tovább az életszínvonal,
- a plusz munkavállalás miatt csökkent a pihenésre fordított szabadidő, a családok válságba kerültek, emelkedett a válások száma, elterjedt az egészségtelen életmód, tömegessé váltak a daganatos és egyéb betegségek és a deviáns viselkedésforma,
- megkezdődött a lakosság elszegényedése, megjelent a munkanélküliség,
- az életkörülmények romlása miatt tömegek fordultak el a rendszertől.