A hatalmi politika kora

 

I. A hatalmi ellentétek fokozódása Európában

 

1. Európa a 19. század közepén

- Az 1848-49-es forradalmak leverése után Európa uralkodói hatalmuk stabilizálása érdekében változtatásokat vezettek be országaikban:

• a feudális kötöttségek többségét felszámolták,
• szociális és jóléti intézkedéseket vezettek be, mellyel javultak az életkörülmények,
• a 2. ipari forradalom hatására a gazdaság és a társadalom gyorsított ütemben átalakult, ezért
• folytatódtak a belső reformok,
• a külpolitikában többnyire a reálpolitika érvényesült.

- A megerősödő országoknak régi és új kihívásokkal kellett szembenézniük:

• folytatódott a küzdelem a kontinentális vezető szerepért,
• új nemzetállamok jelentek meg,
• felszínre kerültek a korábbi hatalmi ellentétek,
• a globális méretű iparosítás hatására felgyorsult a gyarmatosítás, ami újabb, feloldhatatlan konfliktusokat eredményezett.

- A 19. század közepén Franciaország és Oroszország egyszerre próbálta megszerezni a kontinentális vezető szerepet.

 

2. Franciaország helyzete

- Franciaországban az 1848-ban lezajlott forradalmak után a legfőbb cél a belső rend megszilárdítása volt. 1848. decemberében Louis Bonapartét választották köztársasági elnökké, aki 1851-ben államcsínyt hajtott végre és1852-ben III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát.

- III. Napóleon (1852-1870) uralkodásának jellemzői:

• „bonapartizmus”a „nagy” Napóleon hagyományainak ápolása,
• demagógia: látszólag minden társadalmi réteget támogatott (pl. népszavazások és sztrájk engedélyezése, nyugdíjpénztárak, városfejlesztés, művészetpártolás),
• „hintapolitika” (pl. az európai nemzetállamok létrejöttét látszólag támogatta, de tett a létrejöttük ellen is),
• beavatkozott minden Európai és Európán kívül zajló konfliktusba, melyekből rendszeresen kihátrált (pl. olasz és német egység, Mexikó).

 

3. A Krími háború és következményei Oroszországban

- A magyar szabadságharc leverése után I. Miklós cár Európa megmentőjének tekintette magát. Külpolitikai célja a török tengerszorosok (Boszporusz és a Dardanellák) megszerzése volt. A Török Birodalom területén élő keresztények védelmére hivatkozva jegyzékben követelte a protektori (védnöki) jogokat egyes török területek felett.

- A török elutasító válasza után a háború orosz sikereket hozott. Mindez sértette az angol, francia, osztrák és olasz hatalmi érdekeket, ami újabb háborúhoz vezetett.

- A Krími háború (1853-56) eseményei:

• szövetséges csapatok szálltak partra a Krím-félszigeten,
• 1855-ben elfoglalták Szevasztopolt,
• az orosz vereség után II. Sándor (1855-1881) békét kért.

- Oroszország a párizsi béke (1856) aláírására kényszerült:

• elvesztette a Duna torkolatvidékét,
• lemondott a törökországi keresztények védnökségéről,
• nem tarthatott hadihajókat a Fekete-tengeren,
• elismerte a román fejedelemségek (Moldva és Havasalföld) önállóságát.

- A vereség következményei Oroszországban:

• Oroszország kiesett a nagyhatalmak sorából,
• az államcsőd szélére jutott (ezért Alaszkát eladta az USA-nak),
• belső változások kezdődtek, pl. jobbágyfelszabadítás (1861), közigazgatási, oktatási és katonai reformok.

 

II. A gazdaság és a társadalom új jelenségei

 

1. A második ipari forradalom

- A 19. század végéig az Angliából induló első ipari forradalom találmányai elterjedtek Európában és Észak-Amerikában.  Az 1860-as évektől a tudomány és a technika új találmányait kezdték el iparszerűen hasznosítani, ami a világgazdaság rohamos fejlődéséhez vezetett.

- A második ipari forradalom jellemzői:

• a gazdasági ágazatokban általános modernizációra került sor,
• Anglia és Franciaország korábbi előnye megszűnt,
• az USA és Németország az élre tört, mert a legfejlettebb technikát alkalmazták,
• fejlődésnek indultak a korábban kimaradó térségek is, (pl. Skandinávia, Közép-és Kelet-Európa),
• lényeges változások mentek végbe a termelésben:
• új anyagok jelentek meg, (pl. műanyag, acél),
• új energiaforrásokathasználtak (pl. kőolaj, elektromosság),
• teret nyert a gépesítés és a munkamegosztás (pl.: a Ford T-modell-gyártósoron készült).

- Az ipari ágazatok közül leginkább a nehézipar fejlődött:

• alapanyagai a vas és az acél, (Siemens ésThomas-Bessemer féle eljárások alkalmazása),
• a szén- és kőolajtermelés folyamatosan emelkedett,
• a gépgyártásban korszerű munkagépek (cséplőgépek, traktorok), a hadiiparban új fegyverek (dinamit, géppuska, repülők, mérges gázok stb.) jelentek meg.

- Felgyorsult a vegyipar fejlődése:

 

• megkezdődött a műanyag, alumínium, üveg, papír, gumi, cement és kerámia nagyüzemigyártása,
• kialakult a petrolkémia, ami lehetővé tette a benzin, gázolaj és a műtrágya előállítását.

- Elterjedt az elektromosság:

• elektromágneses indukció (Faraday), dinamó (Jedlik Ányos), villamos motorok, villamos erőmű, szénszálas izzó, transzformátor (Zipernovszky Károly, Déry Miksa és Bláthy Ottó),
• megjelent a fonográf és gramofon (Edison).

- Új közlekedési eszközök terjedtek el: 

• négyütemű motor (Nicolaus Otto),
• autómobil (Karl Benz),
• Henry Ford futószalagon gyártotta a T-modell autókat - tömegtermelés (karburátor: Csonka János, konstruktőr Galamb József),
• nagyobb hatékonyságú mozdonyok és gőzhajók jelentek meg,
• lehetővé vált a repülés:
• kormányozható léghajó (Zeppelin),
• repülőgép (Wright testvérek).

- Modernizálódott a kommunikáció:

• elektromágneses hullámok (Hertz),
• vezeték nélküli távíró (Marconi),
• telefon (Bell),
• telefonközpont és telefonhírmondó (Puskás Tivadar).

 

2. Az imperializmus kialakulása

- A gyors gazdasági fejlődés hatására a 19. század második felében monopóliumok alakultak ki (monopolkapitalizmus).

- Jellemzőik:

• tőkekoncentráció,
• tőkés nagyvállalatok létrejötte,
• szabadversenyes kapitalizmus elterjedése,
• szabad verseny korlátozása,
•  extraprofit elérése,
• gyarmatosítás fokozása a piacokért és a nyersanyagforrásokért, ezért
• felgyorsult a tőkekivitel.

- A tőkekoncentráció és a centralizáció új gazdaságirányítási formákat igényelt. Formái:

• kartell:
• vállalati szövetség, amelyben megegyeztek a verseny korlátozásában, a piac, az árak és a bérek szabályozásában,
• szindikátus:
• vállalati szövetség, amelyben a cégek közös felvásárlási és értékesítési rendszert hoztak létre, de megőrizték termelői önállóságukat,
• konszern:
• bankok ellenőrzése alatt különböző iparágakból létrejött nagyvállalat,
• tröszt:
• egy-egy iparág vezető vállalatainak teljes összeolvadása.

 

3. Demográfiai változások

- Az újabb ipari forradalom hatására a demográfiai növekedés felgyorsult.

- Következményei:

• nőtt a munkásság száma,
• felgyorsult az Európán belüli népmozgás (pl. a Monarchia felé),
• Közép-és Kelet-Európa fejletlenebb területeiről megindult a kivándorlás az USA-ba,
• Nyugat-Európában a középosztály gyarapodása, Közép-és Kelet-Európában a torlódó társadalmak kialakulása volt jellemző.

- Kialakult a nagyvárosi életmód:

• elterjedtek a szórakozóhelyek, mozi, kávéházak,
• elterjedt a villanyvilágítás, csatornázás, elektromos áram, szemétszállítás,
• a városnegyedek elkülönültek egymástól (belváros -city, ipari és lakónegyedek),
• megjelent a szegregáció (a társadalmi helyzet, etnikai hovatartozás szerinti elkülönülés).

 

III. Gyarmatbirodalmak kialakulása

 

1. A gyarmati ellentétek kialakulásának okai a nagyhatalmak között

- A második ipari forradalom igényei miatt a nagyhatalmak fokozott gyarmatosításba kezdtek, ami feszültségek kialakulásához vezetett.

- Az ellentétek okai:

• az új nagyhatalmak lemaradtak az értékes gyarmati területek megszerzéséről,
• a 2. ipari forradalom kibontakozásakor gazdaságuk gyorsabban fejlődött, mint a régebbi nagyhatalmaké,
• a nyersanyag és a piaci igényeik miatt külpolitikájuk célja a gyarmatszerzés volt, ezért követelték a gyarmatok újraosztását.

- Ütközési pontok:

• német–francia ellentét Európában (a franciák célja revans az 1871-es vereség miatt),
• a „Keleti kérdés”, a balkáni területek megszerzésének igénye (az oroszok terjeszkedési próbálkozásai),
• francia-angol ellentét Afrikában,
• angol-orosz ellentét Ázsiában,
• japán-orosz ellentét a Távol Keleten.

 

2. A gyarmatosítás jellemzői

- A kapitalizmusnak ezt 19. század második felében kialakult szakaszát monopolkapitalizmusnak, vagy

imperializmusnak nevezték.

- Ideológiája az elmaradott népek civilizálása volt.

- Formái:

• katonai–politikai meghódítás,
• protektorátus (védnökség) rákényszerítése az adott területre,
• egyenlőtlen szerződésekkel gazdasági függésbe kényszerítés (pl. vasút-és csatornaépítési koncessziók).

- A gyarmatosítás irányai:

• Afrika és Ázsia még nem gyarmatosított területei,
• sűrűn lakott területek (pl. Kína),
• legyengült nagyhatalmak egyes területei (pl. Törökországé).

 

3. Gyarmatbirodalmak

- Angol gyarmatok:

• a legnagyobb, minden kontinensre kiterjedő birodalom,
• a leginkább értékes területekből áll, pl. India („az angol korona gyémántja”),
• Kanada és Ausztrália, mint „fehér gyarmatok” domíniummá váltak (belügyeit saját kormánya intézi),
• Afrika keleti felén összefüggő birodalmat kívánt létrehozni, ezért megszállta Egyiptomot (1882) és vasútvonalat épített Dél-Afrikáig,
• az angol-búr háborúk (1899-1902) során megszerezte Afrika déli részét.

- Francia gyarmatok:

• összefüggő birodalmat épített ki Afrika észak-nyugati részén Algériából kiindulva,
• Egyiptom irányába nyomult előre (megépítette a Szuezi-csatornát), ezért ellentétbe került Angliával,
• Ázsiában Indokína térsége (Vietnám-Laosz-Kambodzsa) került uralma alá.

- Olasz gyarmatok:

• Afrikában a Szomáli-félszigeten szerzett területeket,
• 1912-ben elfoglalták Líbiát.

- Német gyarmatok:

• II. Vilmos uralkodása alatt (1888-1918) alatt kezdett terjeszkedni,
• Afrikában megszállta Togot és Kamerunt, majd Délnyugat-és Kelet-Afrikában szerzett gyarmatokat (ma Namíbia és Tanzánia),
• Ázsiában a Közel-Keleten megszerezte a Berlin-Bagdad vasútvonal koncesszióját.

- Japán gyarmatok:

• Ázsiában Korea és Mandzsuria,
• Óceánia egyes szigetei.

 

IV. Szövetségi rendszerek kialakulása Európában

 

1. A hármas szövetség kialakulása

- A három császár szövetsége:

• 1871 után Bismarck célja Franciaország külpolitikai elszigetelése volt, ezért
• 1873-ban megkötötték a Három Császár Szövetségét a német, orosz, osztrák uralkodók között,
• de: a szövetséget gyengítette az osztrák-orosz balkáni ellentét (orosz-török háború és a Berlini Kongresszus határozatai).

- A kettős szövetség létrejötte:

• a berlini megállapodás után Oroszország kilépett a szövetségből,
• 1879-ben Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia közötti megkötött katonai egyezmény a Kettős Szövetség létrejöttéhez vezetett (kölcsönös katonai segítség francia vagy orosz támadás esetén).

- A hármas szövetség kialakulása:

• 1882-ben Olaszország csatlakozásával jött létre a Hármas Szövetség rendszere (de: Tirol és a dalmát városok miatti az osztrák-olasz ellentét fennmaradt),
• 1883-ban Románia is csatlakozott a szövetséghez.

 

2. A „keleti” vagy balkáni kérdés problémája

- Az Oszmán Birodalom hanyatlását kihasználva, az újonnan alakult nemzetállamok (pl. Szerbia) újabb területek megszerzésére törekedtek, mert etnikai, vallási határaik nem estek egybe az általuk uralt területekkel.  

- A balkáni szláv népeknek Oroszország ígért segítséget, mert továbbra is igényt tartott a török tengerszorosokra.  

- 1875-ben a balkáni népek fellázadtak a török uralom ellen (Boszniában, Bulgáriában, Szerbiában) de vereséget szenvedtek.

- A balkáni népek megmentőjeként fellépő Oroszország hadüzenetével kitört a háború (1877-78).

- Eseményei:

• a balkáni népek csatlakoztak az oroszokhoz,
• az orosz haderő megközelítette Isztambult, ezért a törökök békét kértek,
• a San Stefanoi béke kiszorította a törököket Európából,
• az európai nagyhatalmak nem hagyták jóvá az orosz hatalmi befolyás növekedését, ezért összehívták a Berlini Kongresszust 1878ban.

- A Berlini Kongresszus döntései:

• Makedónia a Török Birodalom része maradt,
• Oroszország megkapta Besszarábiát, de a Nagy-Bulgária létrehozásáról le kell mondaniuk,
• Románia megkapta Dobrudzsát,
• a törökök elismerték Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségét,
• Anglia megszerezte Ciprust és védnökséget szerzett Egyiptom felett,
• Franciaország Tunisz felett kapott protektorátusi jogot,
• a Monarchia Bosznia-Hercegoviát okkupálta (katonai megszállás alá vette), hogy ne kerüljön a szerbek kezébe,
• a berlini megállapodás után Oroszország kilépett a szövetségből,

- Következményei:

• Oroszország kilépett a három császár szövetségéből,
• az orosz terjeszkedés irányt váltott, (Közép-Ázsiai félnomád népei, Afganisztán határtérsége (konfliktus Angliával), a Távol-Keleten Vlagyivosztok és Mandzsúria térsége (konfliktus Japánnal).

 

3. Az antant kialakulása

- A francia-orosz szövetség:

• a németek által kötött szövetségek fenyegetést jelentettek a franciákra, ezért katonai-gazdasági egyezményt kötöttek Oroszországgal 1883-ban.

- A francia-angol szövetség:

• Afrika déli részeinek megszerzése után Anglia, német veszélytől tartva, 1904-ben szövetségre lépett a franciákkal (entente cordialle = szívélyes megegyezés).

- A hármas antant létrejötte:

• 1907-ben az orosz-angol szövetség aláírásával jött létre.

 

 

V. Életmód, tudomány és a művészetek

 

1. A „boldog békeidők”

- A „boldog békeidők” elnevezést az I. világháborút megelőző évtizedekre használták a háború után (abban a korban Európában béke volt, emelkedett az életszínvonal, a mindennapi életet megkönnyítő találmányok terjedtek el, pl. fürdőszobák, vezetékes ívóvíz, telefon).

- Jellemzői:

• a választói- és a polgári jogok egyre szélesebb rétegekre terjedtek ki,
• megnövekedett a szabadidő, javultak az életkörülmények, az anyagi jólét emelkedett,
• elterjedt az egészséges emberideál eszméje, ezért kialakultak a modern sportágak (sportkörök, egyletek alakultak, megvalósult az újkori olimpia – Athén, 1896).

 

2. A tudományok fejlődése

- Megjelent Darwin evolúciós elmélete („Fajok eredete” - 1859).

- Hatására kialakult a szociáldarwinizmus. (A „természetes kiválasztódás”, a „létért folyó küzdelem” az emberi társadalomra is érvényes. A háború az emberiség történelmének természetes velejárója, amely során az életképesebb nemzetek maradnak fenn.)

- Új jelenségek terjedtek a filozófiában:

• megjelent a dekadencia, a kiábrándulás, a magányosság érzése(szellemi és erkölcsi hanyatlás, beteges állapot),
• a régi értékek válságba kerültek, a tömegkultúra háttérbe szorította az elit kultúrát.

- A filozófia jelentősebb képviselői:

• Schopenhauer: a világ lényege a megismerhetetlenség, a kiszámíthatatlanság, amely az embereket irányítja, ez vezet el az emberi szenvedésig, ami elkerülhető, ha az ember leküzdi a vágyait, de erre csak a lángész képes.
• Nietzsche: a régi világ értékei elveszítették tartalmukat („Isten meghalt!), helyette megjelent a tömegerkölcs, a szolgaerkölcs - megoldás: az önmagának értéket adó felsőbbrendű ember megjelenése (Übermensch), akire a magas erkölcsi értékek, a szellemi függetlenség, őseredeti tisztaság a jellemző (a 20. századi szélsőjobboldali mozgalmak ebből alakítják ki a felsőbbrendű faj elméletét),
• Sigmund Freud: a pszichoanalízis módszerének kidolgozása, amely a lelki betegségeket a tudatalatti emlékek feltárásával akarja gyógyítani. A lelki betegségeket elsősorban a gyermekkor sérüléseire és az elfojtott szexuális vágyakra vezette vissza.

 

3. Új művészeti irányzatok

- Impresszionizmus:

•  főként a festészet, a zene és az irodalom stílusa,
• az érzéki benyomást, az impressziót rögzítette (az adott dolgokat úgy ábrázolták, ahogyan adott pillanatban látták),
• legjelentősebb alakjai pl. Monet és Szinyei Merse Pál (festészet) Rodin (szobrászat), stb.

- Szecesszió:

• minden képzőművészeti ágban megjelent, kivonulást, elkülönülést jelent,
• hullámzó vonalak, keleti és népművészeti motívumok alkalmazása,
• főbb jellemzői:nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, élénk színek alkalmazása, „organikus”.

 

 

Oldal: A hatalmi politika kora
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat