Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

A felvilágosodás és a forradalmak kora 

 

 

A felvilágosodás eszméi

 

A felvilágosodás előzményei:

-          A XVII-XVIII. században bontakozott ki a felvilágosodás eszme áramlata Európában.

-          Kiváltó okai:

  • a fennálló rend kritikája (pl. az abszolutizmus korszerűsítésének igénye),
  • a természettudományos felfedezések megváltoztatatták a világról vallott hagyományos elképzeléseket:
    • Kopernikusz - heliocentrikus világkép,
    • Galilei és Kepler csillagászati eredményei,
    • Newtontömegvonzás elve: megteremtette a mechanikus fizikai világképet (leírható matematikai módszerekkel a világ bármely testének mozgása)
  • a filozófiai gondolkodás változása:
    • Francis Bacon tanításai:
      • az empirizmus: a megismerés legfőbb eszköze a tapasztalás, a kísérlet. Ezekből juthatunk közelebb a természet megismeréséhez,         
      • és az indukció: az egyes adatokból jut el a tudományos általánosításig.
    • Descartes gondolatai: „Cogito ergo sum: Gondolkodom, tehát vagyok” – („Értekezés a módszerről”):
      • az értelmet (ráció) tekinti ismereteink végső forrásának,
      • módszere a dedukció: az általánosból jut el a konkrétig.
  • az angol polgári forradalom eseményei és az alkotmányos királyság kialakulása.

 

A felvilágosodás jellemzői:

-          Társadalmi bázisa:

  • polgárság és
  • felvilágosult nemesség.

-          Céljai:

  • az emberi boldogság elérése,
  •  az emberiség erkölcsi és szellemi felemelése,
  • rászorulók támogatása,
  • „egyenlőség, testvériség, szabadság” – szabadkőművesek (titkos társaságok).

-          Az eszmék terjedése:

  • könyvekben, röplapokon és röpiratokban,
  • olvasókörökben, szalonokban és klubokban történt.

-          Hatásai:

  • fejlődött a tudományos élet,
  • kiteljesedett a szellemi szabadság,
  • létrejött a felvilágosult abszolutizmus rendszere (Közép-Kelet Európában).

 

A felvilágosodás fő képviselői és gondolatai:

-          John Locke:

  • „A társadalmi szerződés” - az emberi közösség és az uralkodásra kijelölt személy között létrejött megállapodás:
    • a közösség lemondott természetes jogainak egy részéről,
    • cserébe az uralkodó vállalta a konfliktusok megoldását, a hatalom intézményeinek megszervezését,
    • a szerződés felbontható, ha az uralkodó megszegi.
  • „Két értekezés a kormányzatról” (1689):
    • a képviseleti elven való kormányzás a legjobb,
    • a hatalmi ágak szétválasztásával (II. Jakab elűzést próbálta igazolni).

-          Montesquieu:

  • „Törvények szelleméről” című művében hangsúlyozza a hatalmai ágak elválasztásának szükségességét:
    • bírói,
    • törvényhozói,
    • végrehajtói.

-          Voltaire:

  • műveiben a feudális viszonyok és a katolikus egyház ellen lép fel,
  • véleménye szerint az emberek világát az Észnek kell irányítani.
  • deista világszemlélet megfogalmazása:
    • Isten a teremtés után kivonult az ember életéből.
  • vallásos toleranciát hirdet, tettekkel támogatja az üldözötteket.

-          Rousseau:

  • „Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és okairól”:
    • feltételez egy ideális kort, mikor még nem volt magántulajdon és az ezzel együtt járó
    • vagyoni egyenlőtlenség.
  • „Társadalmi szerződés”:
    • kimondja a népfelség elvét:
      • a társadalmi szerződés felbontható, ha alkalmatlan, zsarnok király uralkodik a nép felett.
  • „Emil, avagy a nevelésről”:
    •  ideális életet a természetes ember él, akit a társadalom törvényei nem kötnek.

 

-          A felvilágosodás nagy összefoglaló munkája az Enciklopédia kiadása volt:

  • szerkesztők: Diderot, D’Alembert,
  • szerzők: a kor francia gondolkodói,
  • 1751 – 1780 között 35 kötetben jelent meg.

 

 

A hatalmi egyensúly százada - Európa a XVIII. században

 

A hatalmi egyensúly rendszere a XVIII. században:

-          Az európai hegemóniára törekvő dinasztiákkal szemben a többi hatalom összefogott:

  • Franciaország és Ausztria között zajlott a spanyol örökösödési háborút (1701-14) Ausztria nyerte meg Anglia támogatásával,
  • a Poroszország és Ausztria között zajló háborúkat Szilézia birtoklásáért vívták:
    • Osztrák örökösödési háború (1740-1748),
    • 7 éves háború (1756-1763).

-          Az európai kontinens hatalmai egymással voltak elfoglalva, így Anglia előretörhetett a gyarmatosításban.

 

 Anglia helyzete:

-          A XVII. század végéig tovább növelte előnyét a kontinens országaival szemben. Okai:

  • alkotmányos államforma kialakulása,
  • a polgárság felszabadult az elnyomás alól,
  • folyamatos gyarmatosítás.

-          A törvényeket a választott parlament hozta, amely a király aláírásával lett érvényes.

-          A törvényeket a választott miniszterelnök és miniszterek hajtották végre.

-          Két politikai csoport alakult ki:

  • Toryk: középbirtokosok,
  • Whigek: pénzemberek, ipari vállalkozók.

 

A Német-Római Birodalom sajátos fejlődése:

-          A 30 éves háborút lezáró vesztfáliai béke (1648) megerősítette a Német-Római Birodalom széttagoltságát. Jellemzői:

  • rengeteg kicsi és néhány nagy állam (Ausztria, Bajorország, Poroszország) halmazává vált,
  • önálló uralkodói központok alakultak ki:
    • saját hadsereg,
    • saját külpolitika,
    • saját vám.
  • a széttagoltság miatt lassult a gazdasági fejlődés, ezért reformok bevezetésére volt szükség.

-          A reformok elindításában Poroszország járt az élen:

  •  uralkodói, pl.: II. (Nagy) Frigyes (1740-1786) felvilágosult szellemű reformokat vezettek be:
    • oktatás fejlesztése,
    • nemesség adóztatása,
    • jobbágyság felszabadítása.
  • a sikeres háborúk gazdasági megerősödést, nagyhatalmi státuszt eredményeztek.

-          A német erőviszonyok másik meghatározó hatalma a Habsburg Birodalom volt:

  • a törökök kiűzése után a birodalom súlypontja a Duna völgyébe helyeződött át,
  • a Sziléziáért vívott harcokban alulmaradtak a poroszokkal szemben, ezért
  • a birodalom megerősítése érdekében Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-1790) felvilágosult reformokat vezettek be, de a soknemzetiségű birodalmat nem sikerült egységgé formálni.

 

 Oroszország előretörése:

-          Az orosz cárokat nem korlátozták törvények, intézmények, ezért despotikus hatalmat gyakoroltak.

-          II. (Nagy) Katalin (1762-1796) cárnő folytatta a felvilágosult reformokat:

  • új iskolák,
  • városok,
  • kereskedelem fejlesztése.

-          Legfőbb célkitűzése az Orosz birodalom további terjeszkedése volt, ezért

  • a poroszokkal, majd az osztrákokkal is szövetkezve 1772 és 1795 között felosztották egymás között Lengyelországot,
  • déli irányú terjeszkedést folytatott a Fekete-tenger partjáig.

  

 

Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása

 

Az amerikai angol gyarmatok helyzete:

-          Észak Amerika keleti partvidékén a XVIII. század közepéig 13 egymástól független angol gyarmat jött létre.

-          A gyarmatok gazdasági berendezkedése eltérően alakult:

  • északon a puritánok (angol protestánsok) telepedtek le:
    • önellátó farmergazdaságokat hoztak létre,
    • liberális eszmét vallottak (szabadság, önállóság, önellátás).
  • a déli államok lakói bekapcsolódtak az angol világkereskedelembe:
    • nagybirtokos ültetvényes gazdálkodást folytattak (gyapot, cukornád, dohánytermesztés), amely
    • fekete rabszolgák munkáján alapult.

-          A gyarmatok népessége folyamatosan növekedett.

 

Ellentétek kialakulása:

-          A XVIII. század közepén Anglia legyőzte a franciákat a Kanada birtoklásáért folytatott gyarmati háborúban. A háború költségeit a gyarmatok lakóira hárították (adók, vámok, illetékek).

-          A lakosság válaszul:

  • megtagadta a megnövelt terhek fizetését, és
  • bojkottálta az angol áruk vásárlását („Képviselet nélkül nincs adózás”).

-          A britek visszavonták az adókat a teavám kivételével, ezért:

  • 1773-ban megrendezték a Bostoni teadélutánt:
    • indiánnak öltözött függetlenségpártiak a tengerbe szórták 3 hajó tearakományát,
    • a britek blokád alá vették Boston kikötőjét.

 

A függetlenség kivívása:

-          1774-ben a gyarmatok képviselői Philadelphiában tartották első kongresszusukat:

  • szövetségre léptek egymással,
  • kinyilvánították jogukat az önálló törvényhozáshoz.

-          1775-ben a nyílt harc kezdődött George Washington vezetésével az angolok ellen.

-          1776. július 4-én elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot (Thomas Jefferson szövegezte):

  • minden ember egyenlő,
  • alapvető emberi szabadságjogok:
    • élet,
    • szabadság,
    • boldogulás.
  • közjó,
  • képviseleti kormányzás.

 

-          1777-ben Saratogánál és 1781-ben Yorktown arattak katonai győzelmet az angolok felett.

-          1783-ban a Versailles-i békében Anglia elismerte a gyarmatok függetlenségét.

 

Az USA alkotmánya:

-          1787-ben fogadták el az USA alkotmányát:

  • az USA szövetségi köztársaság,
  • a választott elnök széles körű hatalommal rendelkezik,
  • közös pénz (dollár), hadügy és külügy,
  • kétkamarás törvényhozás alakult ki:
    • a Képviselőházba a lakkosság számarányának megfelelően választottak képviselőket,
    • a Szenátusba minden állam két főt küldött.
  • szétválasztották az államot és az egyházat.

 

 

A francia forradalom

 

Franciaország a forradalom előtt:

-          A XVIII. században a francia gazdaság és társadalom gyorsan fejlődött. Hatása:

  • növekedett a népesség száma:
    • az arisztokrácia a királyi kegydíjból élt, vagy hadsereg tisztikarában dolgoztak,
    • a taláros nemesség tagjai vásárolták a nemesi rangot,
    • a polgárság folyamatosan gyarapodott,
    • a manufaktúrák sok bérmunkást foglalkoztattak, ezért nőtt a városi szegények száma.
  • a legnagyobb fejlődés Párizsban ment végbe.

-          XVI. Lajos uralkodása alatt tovább nőtt a gazdasági és politikai válság. Okai:

  • folyamatos pénzügyi válság:
    • a fényűző udvartartás,
    • az állami és katonai kiadások miatt.
  • aszály és éhínség sújtotta az országot,
  • az abszolutizmus kudarca.

 

A rendi gyűlés összehívása:

-          A megoldatlan válság hatására országszerte megmozdulások kezdődtek.

-          Az ország csődbe ment, ezért a király 1789 májusára összehívta a rendi gyűlést Versailles-ba:

  • három rend: 
    • papság,
    • nemesség,
    • polgárság („3. rend”).
  • a nép követeléseit a „panaszfüzetek” fogalmazták meg,
  • a rendi gyűlésben ellentét alakult ki:
    • a polgárság egyenlő számú képviselőt és együttes szavazást követelt,
    • a király 600 főre emelte a 3. rend létszámát, de ellenezte a fejenkénti szavazást, ezért
    • a 3. rend képviselői a rendi gyűlést Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánították,
    • a Labdaházba vonultak, és kimondták az új alkotmány megszületéséig nem oszlanak fel (labdaházi eskü).

 

A forradalom kezdete:

-           XVI. Lajos csapatokat vont Versailles köré, ezért:

  • Párizs népe felfegyverkezett,
  • 1789. július 14-én elfoglalták a Bastille-t,
  • a hadsereg nép mellé állt,
  • létrehozták a nemzetőrséget.

-          A király visszarendelte csapatait és elismerte az új hatalmat. Győzött a forradalom.

 

A forradalom eredményei:

-          A párizsi események hatására fellázadt a vidéki lakosság is, ezért:

  • az egyház és nemesség lemondott a kiváltságairól (1789. 08.04.),
  • elfogadták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát (1789. 08. 26.):
    • polgári szabadságjogok,
    • jogegyenlőség,
    • népfelség - képviseleti rendszer,
    • tulajdon sérthetetlensége.

-          A forradalom nem oldotta meg a nép panaszait, ezért:

  • az éhező tömeg október 5-én betört a versailles-i a palotába és Párizsba vitte a királyi családot,
  • kiárusították az egyház földbirtokait (assignaták kiadása).

-          Az 1791-es alkotmány megteremtette az alkotmányos királyság működéséhez szükséges alaptörvényeket:

  • polgári szabadságjogok,
  • hatalmi ágak megosztása,
  • cenzusos képviselet.

 

A forradalom irányzatai:

  • Királypártiak: a régi rend hívei. Tagjai arisztokrácia és nemesség.
  • Alkotmányos monarchisták: változásokat támogató arisztokrácia és nemesség csoportja.
  • Közép és kispolgári csoportok: girondiak és jakobinusok.

 

A forradalom radikalizálódása:

-          1791 júniusában XVI. Lajos sikertelen szökési kísérlete után:

  • Ausztria és Poroszország a király megsegítésére készült (pilnitzi nyilatkozat), ezért
  • teret nyertek a radikális girondiak (vezetőjük Brissot).

-          A Törvényhozó Nemzetgyűlés hadat üzent a Habsburg Birodalomnak (1772. ápr. 20.):

  • az osztrák és porosz csapatok megtámadták Franciaországot, ezért
    • a párizsi nép letartoztatta a királyt,
    • új törvényhozó testület alakult a Konvent,
    • elszabadult a terror.

-          1792 szeptember 20-án a francia sereg Valmynál megállította a porosz előretörést. Következményei:

  • kiáltották a köztársaságot,
  • kivégezték a királyt (1793 január), ezért:
    • a franciaellenes koalíció alakult (Anglia, Poroszország és a Habsburg birodalom).
    • parasztfelkelések kezdődtek.

 

A jakobinus diktatúra(1793-94):

-          A girondiak nem tudták kezelni az újabb válságot, ezért vezetőiket kivégezték.

-          A hatalom a jakobinusok kezébe került. Intézkedéseik:

  • általános hadkötelezettséget vezettek be,
  • maximalizálták az árakat és a béreket,
  • terror alkalmazásával felszámolták a felkelést,
  • visszaverték a koalíció támadását,
  • új alkotmányt dolgoztak ki.

-          A jakobinus vezetők leszámoltak ellenfeleikkel, majd hatalmi küzdelmet folytattak egymás ellen, melyből Robespierre került ki győztesen, de:

  • tovább folytatta a terrort, ezért
  • ellenfelei vád alá helyezték és kivégezték.
  • a jakobinus diktatúra megbukott.

 

A direktórium időszaka(1794-99):

-          A jakobinusok bukása után új alkotmányt dolgoztak ki, amely kizárta a diktatúra lehetőségét.

  • a hatalmat az öt főből álló Direktórium gyakorolta,
  • felszámolták a diktatúra kivételes törvényeit,
  • katonai sikereiket kihasználva békét kötöttek.

-          A Direktórium csak fegyveres erővel tudta biztosítani a hatalmat, mert a belső viszályok nem múltak el, ezért megnőtt a hadsereg és a katonai vezetők jelentősége.

 

 

Napóleon uralkodása

 

A hatalom megszerzése:

-          A legnagyobb katonai sikereket Bonaparte Napóleon érte el:

  • 1795-ben leverte a királypárti zendülőket Párizsban,
  • 1796-97-ben itáliai hadjáratával különbékére kényszerítette Ausztriát,
  • 1798-99-ben elfoglalta Egyiptomot és a Szentföldet.

-          A belső rend helyreállítása érdekében 1799 novemberében katonai erővel magához ragadta a hatalmat.

 

A konzulátus időszaka:

-          A hatalom a 3 fős konzuli rendszer kezébe került, de a tényleges hatalmat Napóleon gyakorolta első konzulként. Intézkedései:

  • az újabb európai koalíció legyőzésével békét teremtett,
  • lerakta a modern francia állam alapjait:
    • a Polgári Törvénykönyv (Code Civil) megalkotása,
    • Francia Nemzeti Bank megalapítása,
    • a frank megszilárdítása,
    • egyház helyzetének rendezése.

-          1804-ben Napóleon császárrá koronáztatta magát.

 

Napóleon császársága:

-          Napóleon célja a francia forradalom eredményeinek és a polgári rend terjesztése volt, ezért európai hegemóniára tört:  

  • 1805-9 között az európai koalíció által szervezett csapatokat legyőzte, de
  • Anglia erejét nem tudta megtörni, mert
    • 1805-ben a trafalgari csatában anglia tengeri győzelmet aratott (Nelson), ezért
    • kontinentális zárlatot hirdetett ellene (1806).

-          1812-ben a kontinentális zárlat megtörése miatt megtámadta Oroszországot:

  • Borogyinónál legyőzte az oroszokat, de
  • Moszkvából visszavonulásra kényszerült (az oroszok felgyújtották a várost),
  • az oroszok döntő vereséget mértek a visszavonuló csapatokra.

-          1813-ban a lipcsei csatában vereséget szenvedett az újból felálló koalíció seregeitől, ezért:

  • lemondásra kényszerült,
  • száműzték Elba szigetére.

-          1814-ben Napóleon megszökött a száműzetésből visszafoglalta a trónját:

  • újabb háborút indított, de
  • 1815-ben Waterloonál végső vereséget szenvedett,
  • Szent Ilona szigetére száműzték.

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 338
Tegnapi: 1 045
Heti: 5 253
Havi: 14 600
Össz.: 1 494 384

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A felvilágosodás és a forradalmak kora
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: őskor töri - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »