A felvilágosodás és a forradalmak kora 

  

A felvilágosodás eszméi

A felvilágosodás előzményei:

- A 17-18. században bontakozott ki a felvilágosodás eszme áramlata Európában.

- Kiváltó okai:

• a fennálló rend kritikája (pl. az abszolutizmus korszerűsítésének igénye),
• a természettudományos felfedezések megváltoztatatták a világról vallott hagyományos elképzeléseket:
  • Kopernikusz - heliocentrikus világkép,
  • Galilei és Kepler csillagászati eredményei,
  • Newton – tömegvonzás elve: megteremtette a mechanikus fizikai világképet (leírható matematikai módszerekkel a világ bármely testének mozgása)
• a filozófiai gondolkodás változása:
  • Francis Bacon tanításai:
    • az empirizmus: a megismerés legfőbb eszköze a tapasztalás, a kísérlet. Ezekből juthatunk közelebb a természet megismeréséhez,         
    • és az indukció: az egyes adatokból jut el a tudományos általánosításig.
  • Descartes gondolatai: „Cogito ergo sum: Gondolkodom, tehát vagyok” – („Értekezés a módszerről”):
    • az értelmet (ráció) tekinti ismereteink végső forrásának,
    • módszere a dedukció: az általánosból jut el a konkrétig.
• az angol polgári forradalom eseményei és az alkotmányos királyság kialakulása.

 

A felvilágosodás jellemzői:

- Társadalmi bázisa:

• polgárság és
• felvilágosult nemesség.

- Céljai:

• az emberi boldogság elérése,
•  az emberiség erkölcsi és szellemi felemelése,
• rászorulók támogatása,
• „egyenlőség, testvériség, szabadság” – szabadkőművesek (titkos társaságok).

- Terjedése:

• könyvekben, röplapokon és röpiratokban,
• olvasókörökben, szalonokban és klubokban történt.

- Hatásai:

• fejlődött a tudományos élet,
• kiteljesedett a szellemi szabadság,
• létrejött a felvilágosult abszolutizmus rendszere (Közép-Kelet Európában).

 

A felvilágosodás fő képviselői és gondolatai:

- John Locke:

• „A társadalmi szerződés” - az emberi közösség és az uralkodásra kijelölt személy között létrejött megállapodás:
  • a közösség lemondott természetes jogainak egy részéről,
  • cserébe az uralkodó vállalta a konfliktusok megoldását, a hatalom intézményeinek megszervezését,
  • a szerződés felbontható, ha az uralkodó megszegi.
• „Két értekezés a kormányzatról” (1689):
  • a képviseleti elven való kormányzás a legjobb,
  • a hatalmi ágak szétválasztásával (II. Jakab elűzést próbálta igazolni).

- Montesquieu:

• „Törvények szelleméről” című művében hangsúlyozza a hatalmai ágak elválasztásának szükségességét:
  • bírói,
  • törvényhozói,
  • végrehajtói.

- Voltaire:

• műveiben a feudális viszonyok és a katolikus egyház ellen lép fel,
• véleménye szerint az emberek világát az Észnek kell irányítani.
• deista világszemlélet megfogalmazása:
  • Isten a teremtés után kivonult az ember életéből.
• vallásos toleranciát hirdet, tettekkel támogatja az üldözötteket.

- Rousseau:

• „Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és okairól”:
  • feltételez egy ideális kort, mikor még nem volt magántulajdon és az ezzel együtt járó
  • vagyoni egyenlőtlenség.
• „Társadalmi szerződés”:
  • kimondja a népfelség elvét:
    • a társadalmi szerződés felbontható, ha alkalmatlan, zsarnok király uralkodik a nép felett.
• „Emil, avagy a nevelésről”:
  •  ideális életet a természetes ember él, akit a társadalom törvényei nem kötnek.

 

- A felvilágosodás nagy összefoglaló munkája az Enciklopédia kiadása volt:

• szerkesztők: Diderot, D’Alembert,
• szerzők: a kor francia gondolkodói,
• 1751 – 1780 között 35 kötetben jelent meg.

 

 

A hatalmi egyensúly százada - Európa a 18. században

 

A hatalmi egyensúly rendszere a 18. században:

- Az európai hegemóniára törekvő dinasztiákkal szemben a többi hatalom összefogott:

• Franciaország és Ausztria között zajlott a spanyol örökösödési háborút (1701-14) Ausztria nyerte meg Anglia támogatásával,
• a Poroszország és Ausztria között zajló háborúkat Szilézia birtoklásáért vívták:
  • Osztrák örökösödési háború (1740-1748),
  • 7 éves háború (1756-1763).

- Az európai kontinens hatalmai egymással voltak elfoglalva, így Anglia előretörhetett a gyarmatosításban.

 

 Anglia helyzete:

- A 17. század végéig tovább növelte előnyét a kontinens országaival szemben. Okai:

• alkotmányos államforma kialakulása,
• a polgárság felszabadult az elnyomás alól,
• folyamatos gyarmatosítás.

- A törvényeket a választott parlament hozta, amely a király aláírásával lett érvényes.

- A törvényeket a választott miniszterelnök és miniszterek hajtották végre.

- Két politikai csoport alakult ki:

• Toryk: középbirtokosok,
• Whigek: pénzemberek, ipari vállalkozók.

 

A Német-Római Birodalom sajátos fejlődése:

- A 30 éves háborút lezáró vesztfáliai béke (1648) megerősítette a Német-Római Birodalom széttagoltságát. Jellemzői:

• rengeteg kicsi és néhány nagy állam (Ausztria, Bajorország, Poroszország) halmazává vált,
• önálló uralkodói központok alakultak ki:
  • saját hadsereg,
  • saját külpolitika,
  • saját vám.
• a széttagoltság miatt lassult a gazdasági fejlődés, ezért reformok bevezetésére volt szükség.

- A reformok elindításában Poroszország járt az élen:

•  uralkodói, pl.: II. (Nagy) Frigyes (1740-1786) felvilágosult szellemű reformokat vezettek be:
  • oktatás fejlesztése,
  • nemesség adóztatása,
  • jobbágyság felszabadítása.
• a sikeres háborúk gazdasági megerősödést, nagyhatalmi státuszt eredményeztek.

- A német erőviszonyok másik meghatározó hatalma a Habsburg Birodalom volt:

• a törökök kiűzése után a birodalom súlypontja a Duna völgyébe helyeződött át,
• a Sziléziáért vívott harcokban alulmaradtak a poroszokkal szemben, ezért
• a birodalom megerősítése érdekében Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-1790) felvilágosult reformokat vezettek be, de a soknemzetiségű birodalmat nem sikerült egységgé formálni.

 

 Oroszország előretörése:

- Az orosz cárokat nem korlátozták törvények, intézmények, ezért despotikus hatalmat gyakoroltak.

- II. (Nagy) Katalin (1762-1796) cárnő folytatta a felvilágosult reformokat:

• új iskolák,
• városok,
• kereskedelem fejlesztése.

- Legfőbb célkitűzése az Orosz birodalom további terjeszkedése volt, ezért

• a poroszokkal, majd az osztrákokkal is szövetkezve 1772 és 1795 között felosztották egymás között Lengyelországot,
• déli irányú terjeszkedést folytatott a Fekete-tenger partjáig.

  

 

Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása

 

Az amerikai angol gyarmatok helyzete:

- Észak Amerika keleti partvidékén a 18. század közepéig 13 egymástól független angol gyarmat jött létre.

- A gyarmatok gazdasági berendezkedése eltérően alakult:

• északon a puritánok (angol protestánsok) telepedtek le:
  • önellátó farmergazdaságokat hoztak létre,
  • liberális eszmét vallottak (szabadság, önállóság, önellátás).
• a déli államok lakói bekapcsolódtak az angol világkereskedelembe:
  • nagybirtokos ültetvényes gazdálkodást folytattak (gyapot, cukornád, dohánytermesztés), amely
  • fekete rabszolgák munkáján alapult.

- A gyarmatok népessége folyamatosan növekedett.

 

Ellentétek kialakulása:

- A 18. század közepén Anglia legyőzte a franciákat a Kanada birtoklásáért folytatott gyarmati háborúban. A háború költségeit a gyarmatok lakóira hárították (adók, vámok, illetékek), ezért:

• a gyarmatok lakói megtagadták a megnövelt terhek fizetését, és
• bojkottálta az angol áruk vásárlását („képviselet nélkül nincs adózás”).

- A britek visszavonták az adókat a teavám kivételével, ezért:

• 1773-ban megrendezték a Bostoni teadélutánt:
  • indiánnak öltözött függetlenségpártiak a tengerbe szórták 3 hajó tearakományát,
  • a britek blokád alá vették Boston kikötőjét.

 

A függetlenség kivívása:

- 1774-ben a gyarmatok képviselői Philadelphiában tartották első kongresszusukat:

• szövetségre léptek egymással,
• kinyilvánították jogukat az önálló törvényhozáshoz.

- 1775-ben a nyílt harc kezdődött George Washington vezetésével az angolok ellen.

- 1776. július 4-én elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot (Thomas Jefferson szövegezte):

• minden ember egyenlő,
• alapvető emberi szabadságjogok:
• élet,
• szabadság,
• boldogulás.

• közjó,
• képviseleti kormányzás.

 

- 1777-ben Saratogánál és 1781-ben Yorktown arattak katonai győzelmet az angolok felett a felkelők.

- 1783-ban a Versailles-i békében Anglia elismerte a gyarmatok függetlenségét.

 

Az USA alkotmánya:

- 1787-ben fogadták el az USA alkotmányát:

• az USA szövetségi köztársaság,
• a választott elnök széles körű hatalommal rendelkezik,
• közös pénz (dollár), hadügy és külügy,
• kétkamarás törvényhozás alakult ki:
  
  • a Képviselőházba a lakkosság számarányának megfelelően választottak képviselőket,
  • a Szenátusba minden állam két főt küldött.
• szétválasztották az államot és az egyházat.

 

A francia forradalom

 

Franciaország a forradalom előtt:

- A 18. században a francia gazdaság és társadalom gyorsan fejlődött. Hatása:

• növekedett a népesség száma:
  • az arisztokrácia a királyi kegydíjból élt, vagy hadsereg tisztikarában dolgoztak,
  • a taláros nemesség tagjai vásárolták a nemesi rangot,
  • a polgárság folyamatosan gyarapodott,
  • a manufaktúrák sok bérmunkást foglalkoztattak, ezért nőtt a városi szegények száma.
• a legnagyobb fejlődés Párizsban ment végbe.

- XVI. Lajos uralkodása alatt tovább nőtt a gazdasági és politikai válság. Okai:

• folyamatos pénzügyi válság:
  • a fényűző udvartartás,
  • az állami és katonai kiadások miatt.
• aszály és éhínség sújtotta az országot,
• az abszolutizmus kudarca.

 

A rendi gyűlés összehívása:

- A megoldatlan válság hatására országszerte megmozdulások kezdődtek.

- Az ország csődbe ment, ezért a király 1789 májusára összehívta a rendi gyűlést Versailles-ba:

• három rend: 
  • papság,
  • nemesség,
  • polgárság („3. rend”).
• a nép követeléseit a „panaszfüzetek” fogalmazták meg,
• a rendi gyűlésben ellentét alakult ki:
  • a polgárság egyenlő számú képviselőt és együttes szavazást követelt,
  • a király 600 főre emelte a 3. rend létszámát, de ellenezte a fejenkénti szavazást, ezért
  • a 3. rend képviselői a rendi gyűlést Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánították,
  • a Labdaházba vonultak, és kimondták az új alkotmány megszületéséig nem oszlanak fel (labdaházi eskü).

 

A forradalom kezdete:

- XVI. Lajos csapatokat vont Versailles köré, ezért:

• Párizs népe felfegyverkezett,
• 1789. július 14-én elfoglalták a Bastille-t,
• a hadsereg nép mellé állt,
• létrehozták a nemzetőrséget.

- A király visszarendelte csapatait és elismerte az új hatalmat. Győzött a forradalom.

 

A forradalom eredményei:

- A párizsi események hatására fellázadt a vidéki lakosság is, ezért:

• az egyház és nemesség lemondott a kiváltságairól (1789. 08.04.),
• elfogadták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát (1789. 08. 26.):
  • polgári szabadságjogok,
  • jogegyenlőség,
  • népfelség - képviseleti rendszer,
  • tulajdon sérthetetlensége.

- A forradalom nem oldotta meg a nép panaszait, ezért:

• az éhező tömeg október 5-én betört a versailles-i a palotába és Párizsba vitte a királyi családot,
• kiárusították az egyház földbirtokait (assignaták kiadása).

- Az 1791-es alkotmány megteremtette az alkotmányos királyság működéséhez szükséges alaptörvényeket:

• polgári szabadságjogok,
• hatalmi ágak megosztása,
• cenzusos képviselet.

 - A forradalom irányzatai:

• királypártiak: a régi rend hívei. Tagjai arisztokrácia és nemesség,
• alkotmányos monarchisták: változásokat támogató arisztokrácia és nemesség csoportja,
• közép és kispolgári csoportok: girondiak és jakobinusok.

 

A forradalom radikalizálódása:

- 1791 júniusában XVI. Lajos sikertelen szökési kísérlete után:

• Ausztria és Poroszország a király megsegítésére készült (pilnitzi nyilatkozat), ezért
• teret nyertek a radikális girondiak (vezetőjük Brissot).

- A Törvényhozó Nemzetgyűlés hadat üzent a Habsburg Birodalomnak (1792. ápr. 20.):

• az osztrák és porosz csapatok megtámadták Franciaországot, ezért
  • a párizsi nép letartoztatta a királyt,
  • új törvényhozó testület alakult a Konvent,
  • elszabadult a terror.

- 1792 szeptember 20-án a francia sereg Valmynál megállította a porosz előretörést. Következményei:

• kiáltották a köztársaságot,
• kivégezték a királyt (1793 január), ezért:
  • a franciaellenes koalíció alakult (Anglia, Poroszország és a Habsburg birodalom).
  • parasztfelkelések kezdődtek.

 

A jakobinus diktatúra(1793-94):

- A girondiak nem tudták kezelni az újabb válságot, ezért vezetőiket kivégezték.

- A hatalom a jakobinusok kezébe került. Intézkedéseik:

• általános hadkötelezettséget vezettek be,
• maximalizálták az árakat és a béreket,
• terror alkalmazásával felszámolták a felkelést,
• visszaverték a koalíció támadását,
• új alkotmányt dolgoztak ki.

- A jakobinus vezetők leszámoltak ellenfeleikkel, majd hatalmi küzdelmet folytattak egymás ellen, melyből Robespierre került ki győztesen, de:

• tovább folytatta a terrort, ezért
• ellenfelei vád alá helyezték és kivégezték.
• a jakobinus diktatúra megbukott.

 

A direktórium időszaka(1794-99):

- A jakobinusok bukása után új alkotmányt dolgoztak ki, amely kizárta a diktatúra lehetőségét.

• a hatalmat az öt főből álló Direktórium gyakorolta,
• felszámolták a diktatúra kivételes törvényeit,
• katonai sikereiket kihasználva békét kötöttek.

- A Direktórium csak fegyveres erővel tudta biztosítani a hatalmat, mert a belső viszályok nem múltak el, ezért megnőtt a hadsereg és a katonai vezetők jelentősége.

 

 

Napóleon uralkodása

 

A hatalom megszerzése:

- A legnagyobb katonai sikereket Bonaparte Napóleon érte el:

• 1795-ben leverte a királypárti zendülőket Párizsban,
• 1796-97-ben itáliai hadjáratával különbékére kényszerítette Ausztriát,
• 1798-99-ben elfoglalta Egyiptomot és a Szentföldet.

- A belső rend helyreállítása érdekében 1799 novemberében katonai erővel magához ragadta a hatalmat.

 

A konzulátus időszaka (1799-1804):

- A hatalom a 3 fős konzuli rendszer kezébe került, de a tényleges hatalmat Napóleon gyakorolta első konzulként. Intézkedései:

• az újabb európai koalíció legyőzésével békét teremtett,
• lerakta a modern francia állam alapjait:
  • a Polgári Törvénykönyv (Code Civil) megalkotása,
  • Francia Nemzeti Bank megalapítása,
  • a frank megszilárdítása,
  • egyház helyzetének rendezése.

- 1804-ben Napóleon császárrá koronáztatta magát.

 

Napóleon császársága (1804-1814/15):

- Napóleon célja a francia forradalom eredményeinek és a polgári rend terjesztése volt, ezért európai hegemóniára tört:  

• 1805-9 között az európai koalíció által szervezett csapatokat legyőzte, de
• Anglia erejét nem tudta megtörni, mert
  • 1805-ben a trafalgari csatában anglia tengeri győzelmet aratott (Nelson), ezért
  • kontinentális zárlatot hirdetett ellene (1806).

- 1812-ben a kontinentális zárlat megtörése miatt megtámadta Oroszországot:

• Borogyinónál legyőzte az oroszokat, de
• Moszkvából visszavonulásra kényszerült (az oroszok felgyújtották a várost),
• az oroszok döntő vereséget mértek a visszavonuló csapatokra.

- 1813-ban a lipcsei csatában vereséget szenvedett az újból felálló koalíció seregeitől, ezért:

• lemondásra kényszerült,
• száműzték Elba szigetére.

- 1814-ben Napóleon megszökött a száműzetésből visszafoglalta a trónját:

• újabb háborút indított, de
• 1815-ben Waterloonál végső vereséget szenvedett,
• Szent Ilona szigetére száműzték.

 

 

 

Oldal: A felvilágosodás és a forradalmak kora
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat