"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

francia_forradalom.jpg

A felvilágosodás és a forradalmak kora 

  

A felvilágosodás eszméi

A felvilágosodás előzményei:

A 17-18. században bontakozott ki a felvilágosodás eszme áramlata Európában.

Kiváltó okai:

  • a fennálló rend kritikája (pl. az abszolutizmus korszerűsítésének igénye),
  • a természettudományos felfedezések megváltoztatatták a világról vallott hagyományos elképzeléseket:
  • a filozófiai gondolkodás változása:
    • Francis Bacon tanításai:
      • az empirizmus: a megismerés legfőbb eszköze a tapasztalás, a kísérlet. Ezekből juthatunk közelebb a természet megismeréséhez,         
      • és az indukció: az egyes adatokból jut el a tudományos általánosításig.
    • Descartes gondolatai: „Cogito ergo sum: Gondolkodom, tehát vagyok” – („Értekezés a módszerről”):
      • az értelmet (ráció) tekinti ismereteink végső forrásának,
      • módszere a dedukció: az általánosból jut el a konkrétig.
  • az angol polgári forradalom eseményei és az alkotmányos királyság kialakulása.

 

A felvilágosodás jellemzői:

Társadalmi bázisa:

  • polgárság és
  • felvilágosult nemesség.

Céljai:

  • az emberi boldogság elérése,
  •  az emberiség erkölcsi és szellemi felemelése,
  • rászorulók támogatása,
  • „egyenlőség, testvériség, szabadság”szabadkőművesek (titkos társaságok).

- Terjedése:

  • könyvekben, röplapokon és röpiratokban,
  • olvasókörökben, szalonokban és klubokban történt.

Hatásai:

  • fejlődött a tudományos élet,
  • kiteljesedett a szellemi szabadság,
  • létrejött a felvilágosult abszolutizmus rendszere (Közép-Kelet Európában).

 

A felvilágosodás fő képviselői és gondolatai:

John Locke:

  • „A társadalmi szerződés” - az emberi közösség és az uralkodásra kijelölt személy között létrejött megállapodás:
    • a közösség lemondott természetes jogainak egy részéről,
    • cserébe az uralkodó vállalta a konfliktusok megoldását, a hatalom intézményeinek megszervezését,
    • a szerződés felbontható, ha az uralkodó megszegi.
  • Két értekezés a kormányzatról(1689):
    • a képviseleti elven való kormányzás a legjobb,
    • a hatalmi ágak szétválasztásával (II. Jakab elűzést próbálta igazolni).

Montesquieu:

  • „Törvények szelleméről” című művében hangsúlyozza a hatalmai ágak elválasztásának szükségességét:
    • bírói,
    • törvényhozói,
    • végrehajtói.

Voltaire:

  • műveiben a feudális viszonyok és a katolikus egyház ellen lép fel,
  • véleménye szerint az emberek világát az Észnek kell irányítani.
  • deista világszemlélet megfogalmazása:
    • Isten a teremtés után kivonult az ember életéből.
  • vallásos toleranciát hirdet, tettekkel támogatja az üldözötteket.

Rousseau:

 

A felvilágosodás nagy összefoglaló munkája az Enciklopédia kiadása volt:

 

 

A hatalmi egyensúly százada - Európa a 18. században

 

A hatalmi egyensúly rendszere a 18. században:

Az európai hegemóniára törekvő dinasztiákkal szemben a többi hatalom összefogott:

  • Franciaország és Ausztria között zajlott a spanyol örökösödési háborút (1701-14) Ausztria nyerte meg Anglia támogatásával,
  • a Poroszország és Ausztria között zajló háborúkat Szilézia birtoklásáért vívták:
    • Osztrák örökösödési háború (1740-1748),
    • 7 éves háború (1756-1763).

Az európai kontinens hatalmai egymással voltak elfoglalva, így Anglia előretörhetett a gyarmatosításban.

 

 Anglia helyzete:

A 17. század végéig tovább növelte előnyét a kontinens országaival szemben. Okai:

  • alkotmányos államforma kialakulása,
  • a polgárság felszabadult az elnyomás alól,
  • folyamatos gyarmatosítás.

A törvényeket a választott parlament hozta, amely a király aláírásával lett érvényes.

- A törvényeket a választott miniszterelnök és miniszterek hajtották végre.

- Két politikai csoport alakult ki:

  • Toryk: középbirtokosok,
  • Whigek: pénzemberek, ipari vállalkozók.

 

A Német-Római Birodalom sajátos fejlődése:

A 30 éves háborút lezáró vesztfáliai béke (1648) megerősítette a Német-Római Birodalom széttagoltságát. Jellemzői:

  • rengeteg kicsi és néhány nagy állam (Ausztria, Bajorország, Poroszország) halmazává vált,
  • önálló uralkodói központok alakultak ki:
    • saját hadsereg,
    • saját külpolitika,
    • saját vám.
  • a széttagoltság miatt lassult a gazdasági fejlődés, ezért reformok bevezetésére volt szükség.

A reformok elindításában Poroszország járt az élen:

  •  uralkodói, pl.: II. (Nagy) Frigyes (1740-1786) felvilágosult szellemű reformokat vezettek be:
    • oktatás fejlesztése,
    • nemesség adóztatása,
    • jobbágyság felszabadítása.
  • a sikeres háborúk gazdasági megerősödést, nagyhatalmi státuszt eredményeztek.

A német erőviszonyok másik meghatározó hatalma a Habsburg Birodalom volt:

  • a törökök kiűzése után a birodalom súlypontja a Duna völgyébe helyeződött át,
  • a Sziléziáért vívott harcokban alulmaradtak a poroszokkal szemben, ezért
  • a birodalom megerősítése érdekében Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-1790) felvilágosult reformokat vezettek be, de a soknemzetiségű birodalmat nem sikerült egységgé formálni.

 

 Oroszország előretörése:

- Az orosz cárokat nem korlátozták törvények, intézmények, ezért despotikus hatalmat gyakoroltak.

II. (Nagy) Katalin (1762-1796) cárnő folytatta a felvilágosult reformokat:

  • új iskolák,
  • városok,
  • kereskedelem fejlesztése.

- Legfőbb célkitűzése az Orosz birodalom további terjeszkedése volt, ezért

  

 

Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása

 

Az amerikai angol gyarmatok helyzete:

Észak Amerika keleti partvidékén a 18. század közepéig 13 egymástól független angol gyarmat jött létre.

- A gyarmatok gazdasági berendezkedése eltérően alakult:

  • északon a puritánok (angol protestánsok) telepedtek le:
    • önellátó farmergazdaságokat hoztak létre,
    • liberális eszmét vallottak (szabadság, önállóság, önellátás).
  • a déli államok lakói bekapcsolódtak az angol világkereskedelembe:
    • nagybirtokos ültetvényes gazdálkodást folytattak (gyapot, cukornád, dohánytermesztés), amely
    • fekete rabszolgák munkáján alapult.

- A gyarmatok népessége folyamatosan növekedett.

 

Ellentétek kialakulása:

A 18. század közepén Anglia legyőzte a franciákat a Kanada birtoklásáért folytatott gyarmati háborúban. A háború költségeit a gyarmatok lakóira hárították (adók, vámok, illetékek), ezért:

  • a gyarmatok lakói megtagadták a megnövelt terhek fizetését, és
  • bojkottálta az angol áruk vásárlását („képviselet nélkül nincs adózás”).

A britek visszavonták az adókat a teavám kivételével, ezért:

  • 1773-ban megrendezték a Bostoni teadélutánt:
    • indiánnak öltözött függetlenségpártiak a tengerbe szórták 3 hajó tearakományát,
    • a britek blokád alá vették Boston kikötőjét.

 

A függetlenség kivívása:

1774-ben a gyarmatok képviselői Philadelphiában tartották első kongresszusukat:

  • szövetségre léptek egymással,
  • kinyilvánították jogukat az önálló törvényhozáshoz.

- 1775-ben a nyílt harc kezdődött George Washington vezetésével az angolok ellen.

1776. július 4-én elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot (Thomas Jefferson szövegezte):

  • minden ember egyenlő,
  • alapvető emberi szabadságjogok:
    • élet,
    • szabadság,
    • boldogulás.
  • közjó,
  • képviseleti kormányzás.

 

- 1777-ben Saratogánál és 1781-ben Yorktown arattak katonai győzelmet az angolok felett a felkelők.

1783-ban a Versailles-i békében Anglia elismerte a gyarmatok függetlenségét.

 

Az USA alkotmánya:

1787-ben fogadták el az USA alkotmányát:

  • az USA szövetségi köztársaság,
  • a választott elnök széles körű hatalommal rendelkezik,
  • közös pénz (dollár), hadügy és külügy,
  • kétkamarás törvényhozás alakult ki:
    • a Képviselőházba a lakkosság számarányának megfelelően választottak képviselőket,
    • a Szenátusba minden állam két főt küldött.
  • szétválasztották az államot és az egyházat.

 

A francia forradalom

 

Franciaország a forradalom előtt:

A 18. században a francia gazdaság és társadalom gyorsan fejlődött. Hatása:

  • növekedett a népesség száma:
    • az arisztokrácia a királyi kegydíjból élt, vagy hadsereg tisztikarában dolgoztak,
    • a taláros nemesség tagjai vásárolták a nemesi rangot,
    • a polgárság folyamatosan gyarapodott,
    • a manufaktúrák sok bérmunkást foglalkoztattak, ezért nőtt a városi szegények száma.
  • a legnagyobb fejlődés Párizsban ment végbe.

XVI. Lajos uralkodása alatt tovább nőtt a gazdasági és politikai válság. Okai:

  • folyamatos pénzügyi válság:
    • a fényűző udvartartás,
    • az állami és katonai kiadások miatt.
  • aszály és éhínség sújtotta az országot,
  • az abszolutizmus kudarca.

 

A rendi gyűlés összehívása:

- A megoldatlan válság hatására országszerte megmozdulások kezdődtek.

Az ország csődbe ment, ezért a király 1789 májusára összehívta a rendi gyűlést Versailles-ba:

  • három rend: 
    • papság,
    • nemesség,
    • polgárság („3. rend”).
  • a nép követeléseit a „panaszfüzetek” fogalmazták meg,
  • a rendi gyűlésben ellentét alakult ki:
    • a polgárság egyenlő számú képviselőt és együttes szavazást követelt,
    • a király 600 főre emelte a 3. rend létszámát, de ellenezte a fejenkénti szavazást, ezért
    • a 3. rend képviselői a rendi gyűlést Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánították,
    • a Labdaházba vonultak, és kimondták az új alkotmány megszületéséig nem oszlanak fel (labdaházi eskü).

 

A forradalom kezdete:

XVI. Lajos csapatokat vont Versailles köré, ezért:

- A király visszarendelte csapatait és elismerte az új hatalmat. Győzött a forradalom.

 

A forradalom eredményei:

- A párizsi események hatására fellázadt a vidéki lakosság is, ezért:

A forradalom nem oldotta meg a nép panaszait, ezért:

  • az éhező tömeg október 5-én betört a versailles-i a palotába és Párizsba vitte a királyi családot,
  • kiárusították az egyház földbirtokait (assignaták kiadása).

Az 1791-es alkotmány megteremtette az alkotmányos királyság működéséhez szükséges alaptörvényeket:

  • polgári szabadságjogok,
  • hatalmi ágak megosztása,
  • cenzusos képviselet.

 - A forradalom irányzatai:

  • királypártiak: a régi rend hívei. Tagjai arisztokrácia és nemesség,
  • alkotmányos monarchisták: változásokat támogató arisztokrácia és nemesség csoportja,
  • közép és kispolgári csoportok: girondiak és jakobinusok.

 

A forradalom radikalizálódása:

- 1791 júniusában XVI. Lajos sikertelen szökési kísérlete után:

  • Ausztria és Poroszország a király megsegítésére készült (pilnitzi nyilatkozat), ezért
  • teret nyertek a radikális girondiak (vezetőjük Brissot).

A Törvényhozó Nemzetgyűlés hadat üzent a Habsburg Birodalomnak (1792. ápr. 20.):

  • az osztrák és porosz csapatok megtámadták Franciaországot, ezért
    • a párizsi nép letartoztatta a királyt,
    • új törvényhozó testület alakult a Konvent,
    • elszabadult a terror.

1792 szeptember 20-án a francia sereg Valmynál megállította a porosz előretörést. Következményei:

  • kiáltották a köztársaságot,
  • kivégezték a királyt (1793 január), ezért:
    • a franciaellenes koalíció alakult (Anglia, Poroszország és a Habsburg birodalom).
    • parasztfelkelések kezdődtek.

 

A jakobinus diktatúra(1793-94):

A girondiak nem tudták kezelni az újabb válságot, ezért vezetőiket kivégezték.

A hatalom a jakobinusok kezébe került. Intézkedéseik:

  • általános hadkötelezettséget vezettek be,
  • maximalizálták az árakat és a béreket,
  • terror alkalmazásával felszámolták a felkelést,
  • visszaverték a koalíció támadását,
  • új alkotmányt dolgoztak ki.

A jakobinus vezetők leszámoltak ellenfeleikkel, majd hatalmi küzdelmet folytattak egymás ellen, melyből Robespierre került ki győztesen, de:

  • tovább folytatta a terrort, ezért
  • ellenfelei vád alá helyezték és kivégezték.
  • a jakobinus diktatúra megbukott.

 

A direktórium időszaka(1794-99):

A jakobinusok bukása után új alkotmányt dolgoztak ki, amely kizárta a diktatúra lehetőségét.

  • a hatalmat az öt főből álló Direktórium gyakorolta,
  • felszámolták a diktatúra kivételes törvényeit,
  • katonai sikereiket kihasználva békét kötöttek.

- A Direktórium csak fegyveres erővel tudta biztosítani a hatalmat, mert a belső viszályok nem múltak el, ezért megnőtt a hadsereg és a katonai vezetők jelentősége.

 

 

Napóleon uralkodása

 

A hatalom megszerzése:

A legnagyobb katonai sikereket Bonaparte Napóleon érte el:

- A belső rend helyreállítása érdekében 1799 novemberében katonai erővel magához ragadta a hatalmat.

 

A konzulátus időszaka (1799-1804):

- A hatalom a 3 fős konzuli rendszer kezébe került, de a tényleges hatalmat Napóleon gyakorolta első konzulként. Intézkedései:

  • az újabb európai koalíció legyőzésével békét teremtett,
  • lerakta a modern francia állam alapjait:
    • a Polgári Törvénykönyv (Code Civil) megalkotása,
    • Francia Nemzeti Bank megalapítása,
    • a frank megszilárdítása,
    • egyház helyzetének rendezése.

1804-ben Napóleon császárrá koronáztatta magát.

 

Napóleon császársága (1804-1814/15):

Napóleon célja a francia forradalom eredményeinek és a polgári rend terjesztése volt, ezért európai hegemóniára tört:  

1812-ben a kontinentális zárlat megtörése miatt megtámadta Oroszországot:

  • Borogyinónál legyőzte az oroszokat, de
  • Moszkvából visszavonulásra kényszerült (az oroszok felgyújtották a várost),
  • az oroszok döntő vereséget mértek a visszavonuló csapatokra.

1813-ban a lipcsei csatában vereséget szenvedett az újból felálló koalíció seregeitől, ezért:

  • lemondásra kényszerült,
  • száműzték Elba szigetére.

1814-ben Napóleon megszökött a száműzetésből visszafoglalta a trónját:

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 863
Tegnapi: 1 799
Heti: 15 689
Havi: 22 353
Össz.: 4 422 182

Látogatottság növelés
Oldal: A felvilágosodás és a forradalmak kora
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »