Magyarország története az érett középkorban
1. Az Anjou-kor
Hatalmi harcok az Árpád-ház kihalása után:
- 1301-ben kihalt az Árpád-ház III. András halálával, ezért 1301-1308 között interregnum (uralkodó nélküli állapot) állt fenn. A tartományurak saját jelöltjeiket próbálták trónra juttatni. A trónkövetelők mindegyike az Árpádok női ágából származott:
- A trónharcok miatt anarchia uralkodott az országban. 1308-ban a délvidéki bárók által támogatott Károly Róbert kezébe került a hatalom.
Károly Róbert (1308-42)uralkodása:
- I. Károly (Róbert) a pápa támogatásával szerezte meg a trónt. Célja a belső rend helyreállítása és az ország megerősítése volt, ezért:
A rozgonyi csata ábrázolása a Képes krónikában
- A belső rend helyreállításával egy időben Károly Róbert hozzákezdett az ország újjászervezéséhez. Reformjai:
I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-82)
- A magyar Anjouk célja a közép európai vezető szerep megszerzése volt, ezért aktív külpolitikát folytattak:
De: Endrét Johanna megölette, ezért:
- A nápolyi hadjáratokban résztvevő köznemesek érdekeinek védelmében I. Lajos 1351-ben felújította az Aranybullát. A megújítás a korabeli állapotokat rögzítette. Változások:
- Utódlás kérdése:
I. Lajosnak 2 lánya volt:
2. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) uralkodása:
- Lajos király halála után leánya Mária uralkodott, de a bárók hatalmi érdekeik szerint befolyásolták uralmát, ezért anarchia bontakozott ki az országban. Mária férje, Luxemburgi Zsigmond 1387-ben az ország tanácsának (bárók) segítségével magához ragadta a hatalmat (1395-ig, Mária haláláig társuralkodók).
- Zsigmond célja a bárók hatalmának megtörése volt, ezért:
De: a bárók 1401-ben Visegrádon foglyul ejtették a királyt, ezért:
Eredménye: a bárók a király szolgálatába álltak.
- 1405-6-ban kiadta a városi törvényeket:
- 1435-től már valódi rendi gyűlés jött létre Magyarországon:
- 1437-ben Erdélyben parasztfelkelés tört ki Budai Nagy Antal vezetésével a túlzott terhek miatt, de leverték.
Következménye:
Zsigmond török ellenes védelmi politikája:
- A 14. század második felében a terjeszkedő Oszmán Birodalom elérte Magyarország déli határait. Hadseregük 1389-ben Rigómezőnél legyőzte a szerbeket.
- Zsigmond király nemzetközi támadást indított a törökök ellen, de az európai lovaghadsereg 1396-ban a Nikápolyi csatában vereséget szenvedett.
Következménye:
Zsigmond külpolitikája:
- 1404-ben megszerezte a királyi tetszvényjogot (a pápai irat csak a király beleegyezése után hirdethető ki).
- 1417-ben megszerezte a királyi főkegyúri jogot (a király határozza meg, hogy ki lehet püspök, nem a pápa).
- Zsigmond 1410-ben német, 1420-ban cseh király lett. 1433-ban német-római császárrá koronázták.
- Birodalma központjává Budát tette (Friss Palota építése) és európai diplomáciai útjain magyar bárókkal vette körül magát.
Hatalmi harcok a 15. század közepén:
- Zsigmond halála után veje Habsburg Albert (1437-39) került trónra. Folytatta a törökök elleni védekezést, de korán meghalt, ezért hatalmi harcok kezdődtek:
Hunyadi János személye és katonai sikerei:
- Hunyadi János édesapja Serbán fia Vajk Havasalföld román fejedelemségből jött Magyarországra és Zsigmond szolgálatába állt, amiért a család megkapta az erdélyi Hunyad megyében lévő Hunyad várát (a család magyar neve innen ered).
- Hunyadi kezdetben Zsigmond apródja, majd hadvezére volt. Sikerei miatt hatalmas birtokokat kapott. Ezek bevételeit a török visszaverésére fordította. Seregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották, továbbá gyakran vette igénybe a felkelő nép erejét.
Győzelmei:
- 1442-ben legyőzte az Erdélyt dúló Mezid bég hadseregét
- 1443-44 téli, vagy „hosszú” hadjárat célja a török kiűzése volt Európából. A sikerek hatására a törökök 1444-ben békét kértek.
De: 1444-ben pápai nyomásra a magyar seregek újra támadtak, és a várnai csatában vereséget szenvedtek (I. Ulászló halála).
Hunyadi János kormányzósága (1446-53):
- I. Ulászló halála után elismerték a kiskorú V. László uralmát (1444-57), aki továbbra is Bécsben tartózkodott, ezért 1446-ban a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost nevezte ki kormányzónak.
- Hunyadi a hatalmát a török ellen akarta felhasználni, ezért 1448-ban újabb támadást indított a törökök ellen.
De: a II. rigómezei csatában vereséget szenvedett.
Oka: balkáni népek képtelenek voltak az összefogásra.
- A törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt.
- 1456 nyarán megkezdték Nándorfehérvár ostromát, ahol a magyarok fényes diadalt arattak a többszörös túlerő ellen. (Déli harangszó: III. Callixtus pápa.)
Hunyadi Mátyás királlyá választása:
- Az ostrom után Hunyadi János pestisben meghalt. Ellenfelei le kívántak számolni a Hunyadi családdal, ezért:
- V. László hirtelen halála után 1458 januárjában az országgyűlés Mátyást választotta királlyá.
Mátyás belpolitikája:
- I. (Hunyadi) Mátyás (1458-90)- mellé kormányzóvá kinevezték Szilágyi Mihályt, de Mátyás hamar eltávolította Budáról, majd lemondatta.
- Mátyás legfontosabb feladata a rendteremtés volt:
- Újjászervezte az államháztartást:
- Zsoldossereget hozott létre (Fekete sereg):
- Mátyás a központosított állam vezetését szakképzett hivatalnokokra bízta, ezért a bárók 1471-ben összeesküvést szerveztek Mátyás ellen Vitéz János és Janus Pannonius vezetésével. Mátyás leszámolt velük és ezek után:
Mátyás külpolitikája:
- A török elleni harcok során főként a védekezésre összpontosított:
- Mátyás célja volt a cseh és a német királyi cím megszerzése, ezért:
A trónutódlás kérdése:
- Mátyás dinasztiát akart alapítani. Az ország nagyurait föleskette törvénytelen fia, Corvin János támogatására.
- Halála után 1490-ben II. Ulászlót választották királlyá a nemesek (1490-1516).