Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

A demokratikus viszonyok kiépítése Magyarországon

(Magyarország története 1990 után)

 

A demokratikus rendszer kiépítése

-          1990 tavaszán parlamenti választásokat tartottak, melynek eredményeként hat párti országgyűlés alakult. A győzelmet az MDF szerezte meg, és az FKGP valamint a KDNP bevonásával koalíciós kormányt alakított Antal József vezetésével. Ellenzéki pártok maradtak: SZDSZ, MSZP, FIDESZ. A köztársaság elnöke Göncz Árpád lett (1990-2000.) Végbement a rendszerváltás Magyarországon.

-          Újjászerveződött az önkormányzati és a kormányzati rendszer. 1990 őszén önkormányzati választásokat tartottak az országban, melyen az ellenzéki parlamenti pártok képviselői szerepeltek eredményesebben.

-          Kialakult a hatalommegosztáson alapuló polgári demokrácia.

-          1991. június 19-ig távozott a szovjet hadsereg az országból.

A rendszerváltás következményei:

-          gazdasági visszaesés következett be, mert:

  • elvesztek a keleti piacok,
  • összeomlott a nehézipar,
  • erősödött az infláció,
  • tovább nőtt az adósságállomány,

-          elhúzódó vita kezdődött a kormánypártok és az ellenzék között:

  • a történeti jogfolytonosságról (pl.: címer),
  • a kárpótlásról és az igazságtételről.

-          a viták hatására tovább éleződtek az ellentétek:

  • a kormánypártokon belül: pártszakadások az MDF-ben, az FKGP kilépett a koalícióból),
  • a kormány és az ellenzék között: Demokratikus Charta mozgalom kibontakozása.

-          1993-ban Antal József halála után Boros Péter lett a miniszterelnök, de1994-ben a kormányzó MDF elveszítetett a parlamenti választásokat.

 

Az új magyar demokrácia működése

-          Az 1990 után rendezett választások során többnyire jobb és baloldali színezetű pártok kerültek be a parlamentbe.

-          A kialakult erőviszonyok miatt 2006-ig parlamenti váltógazdálkodás jött létre:

  • a kormányzó erők elvesztették a soron következő választást,
  • a győztes pártok koalíciós kormányt alakítottak,
  • minden kormány kitöltötte 4 éves mandátumát.

A kormányzati ciklusok jellemzői:

-          Horn-kormány:

  • 1994-98 között Horn Gyula vezetésével működött.
  • Koalíciós partnerek: MSZP-SZDSZ.
  • Szigorú gazdasági intézkedéseket vezettek be (Bokros-csomag), ezért
    • csökkent az államadósság,
    • nőtt a gazdaság teljesítménye,
    • de: a megszorítások miatt nőtt a társadalmi egyenlőtlenség.

-          I. Orbán-kormány:

  • 1998-2002 között Orbán Viktor vezetésével működött.
  • Koalíciós partnerek: Fidesz MPP-FKGP-MDF.
  • Országos megemlékezés sorozat keretében ünnepelték meg a magyar államiság 1000 éves évfordulóját (Magyar Millennium).
  • Családtámogatási és lakásépítési programot indítottak.
  • Magyarország NATO tagország lett (1999-ben).

-          A Medgyessy és a Gyurcsány kormány:

  • 2002-2004 között Medgyessy Péter, majd 2004-2006 között Gyurcsány Ferenc vezetésével működtek.
  • Koalíciós partnerek: MSZP-SZDSZ.
  • A ciklus kezdetén Medgyessy Péter irányításával „jóléti rendszerváltást” próbáltak megvalósítani (pl. 13. havi nyugdíj, 50%-os béremelések a közszférában, stb.), ezért
  • növekedett a költségvetési hiány.
  • 2004 május 1-én Magyarország az EU teljes jogú tagja lett.
  •  A gazdasági nehézségek hatására Medgyessy Péter lemondásra kényszerült. A miniszterelnök Gyurcsány Ferenc lett (I. Gyurcsány-kormány 2004-06).

A hatalmi rendszer jellemzői:

-          Magyarország alkotmányos alapon működő parlamentáris köztársaság.

-          A végrehajtó hatalom a kormány kezében összpontosul, melynek vezetője a mindenkori miniszterelnök.

-          A törvényalkotás a parlament (Országgyűlés) joga.

-          Az Alkotmánybíróság az írott alkotmány szellemében felügyeli a törvények jogszerűségét.

-          A köztársasági elnök reprezentatív szerepet lát el (a hadsereg főparancsnoka, az elkészült törvényeket jóváhagyja, vagy elutasítja, stb.).

 

A piacgazdaság kiépítése:

-          A rendszerváltás egyik célja a szociális piacgazdaság kiépítése volt (német minta):

  • az állam beavatkozik a piac működésébe, ha problémát tapasztal,
  • cél: a társadalom többsége számára a jólét biztosítása.

De a kedvezőtlen gazdasági környezet (pl.: külföldi piacok elvesztése, termelés visszaesése, munkanélküliség növekedése, gyorsuló infláció) miatt nem sikerült megvalósítani.

-          A gazdasági nehézségeket fokozta a magánosítás (privatizáció) elhúzódása és a végrehajtása során tapasztalt problémák sorozata is.

Okai:

  • tőkeszegény hazai befektetők,
  • az új tulajdonosok vállalkozói tapasztalatlansága,
  • a lassú folyamat miatt jelentősen csökkent a privatizálható vállalatok értéke.

-          Tovább fokozta a problémát a kárpótlás ügyének problémákkal teli rendezése is:

  • az elvett vagyont és az elszenvedett sérelmeket értékpapírokkal (kárpótlási jegy) rendezték,
  • a kárpótlási jegyeket a tulajdonosoktól vállalkozók vásárolták fel áron alul, amivel állami vagyont vásároltak.
  • A magyarországi egyházak kártalanítása az elvett ingatlanok visszaadásával (reprivatizáció) történt.

-          A Horn-kormány (1994-98) felgyorsította a privatizáció folyamatát:

  • tőkeerős külföldi vállalatok vásárolták meg a legnagyobb magyar vállalatokat,
  • nőtt az állam bevétele,
  • csökkent az államadósság,
  • új technológiák, új módszerek és tőke áramlott a gazdaságba.

(De: a befektetők egy része csak piacot vásárolt, vagy a konkurenciától kívánt megszabadulni.)

 

A társadalmi viszonyok átalakulása:

-          Az 1980-as évek elejétől Magyarország lakóssága folyamatosan csökken. Okai:

  • magas halálozási arány,
  • születések számának csökkenése,
  • házasságok csökkenése,
  • lakosság elöregedése,
  • a várható átlagéletkor elmarad az EU átlagától.

-          Az ország lakosságának 97 %-a magyar anyanyelvű.

-          A rendszerváltozás után átalakult a gazdaságban foglalkoztatottak aránya:

  • a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók száma csökkent,
  • a szolgáltató ágazatokban dolgozók aránya 60 % fölé nőtt (posztindusztriális társadalom),
  • csökkent az állami alkalmazottak és a fizikai munkások aránya,
  • nőtt a vállalkozók és a szellemi foglalkozásúak aránya.

-          A szocialista gazdaság összeomlása után jelentősen nőtt a munkanélküliek és az inaktívak (eltartottak, nyugdíjasok) aránya.

-          A gazdaság visszaesése miatt a jövedelmek is csökkentek. (Csak 2002-ben érte el ismét az 1989-es szintet.)

-          A gazdaság átalakulása miatt megváltozott a társadalmi szerkezet:

  • aránytalanul megnőtt a különbség a jövedelmek között,
  • a középréteg (lakosság 40 %-a) jövedelmi viszonya az ezredfordulóig csökkent, ezért jelentős tömegek szakadtak le belőle,
  • nőttek a regionális különbségek (falu-város, város-nagyváros, Nyugat – Dunántúl – Kelet - Alföld, stb.).

-          Az egészségügy helyzete ellentmondásosan alakult:

  • csökkent a kórházi ágyak száma,
  • az ágazati kiadások reálértéke nőtt, ennek ellenére romlott a lakosság egészségi állapota, mert:
  • elterjedt az egészségtelen életmód,
  • káros szenvedélyek uralkodnak a lakosság körében,
  • emelkedett kábítószert fogyasztók aránya.

-          A szociális kiadásokat elsősorban családtámogatásra, segélyezésére és a nyugdíjasok ellátására fordították. A növekvő terhek finanszírozása és az elöregedés miatt a nyugdíjkorhatár emelésére volt szükség.

-          Tovább nőtt a városok száma és a városokban élők aránya is. (A magyar lakosság 2/3-a városokban él).

-          Az élőhely és az életmód változása miatt átalakultak a fogyasztási szokások:

  • a lakásfenntartásra fordított összegek aránya nőtt,
  • a fogyasztási cikkekre fordított összegek aránya csökkent.

-          A ház és lakásépítések a rendszerváltás utáni években jelentősen visszaestek, ezért államilag támogatott konstrukciókkal segítették elő a növekedést.  

-          A rendszerváltozás nyertesei a privatizáció során vagyonhoz jutók, a magasan kvalifikált szakemberek és az országos vagy helyi vezető pozíciókat betöltő személyek és családtagjaik voltak.

A rendszerváltozás vesztesei a munkanélkülivé válók, a leszakadó és folyamatosan szegényedő társadalmi rétegek lettek.

 

Külpolitika, hazánk a Kárpát-medencében:

-          A szocialista világrend felbomlása után Magyarország új nemzetközi helyzetbe került:

  • kivonult az országból a szovjet hadsereg (1991),
  • területi változások történtek a szomszédos országokban (Csehszlovákia kettéválása, Jugoszlávia felbomlása).

-          Az ország csatlakozott az euroatlanti térség szervezeteihez:

  • 1999-ben a NATO,
  • 2004. május 1-én az EU teljes jogú tagja lett.

-          Az ún. „Visegrádi megállapodás” a közös érdekek mentén történő együttműködést céljával jött létre 1991-ben a cseh, lengyel, szlovák és magyar államok között.

-          A rendszerváltás után a szomszédos országok többségével aláírt ún. alapszerződések célja a határon túli magyarság helyzetének javítása volt.

 

Magyarország nemzetiségei:

-          A magyar társadalom a rendszerváltás után is megőrizte homogén jellegét, a lakosság 97%-a magyar anyanyelvű maradt.

-          A társadalom kb. 3%-át kitevő kisebbségek jogait 1993 óta törvény biztosítja:

  • hagyományaikat, kultúrájukat szabadon ápolhatják,
  • saját önkormányzatokat hozhatnak létre.

-          A legnagyobb arányban a cigány etnikumhoz tartozók élnek az országban. Létszámuk az elmúlt 30 év alatt jelentősen - több mint 100%-al - nőtt. A társadalom többségéhez képest kevésbé iskolázott és szakképzett helyzetük miatt sorsuk alakulását kevésbé tudták befolyásolni. Okai:

  • nem homogén (egynemű) társadalmi csoport,
  • többségük elvesztette munkáját, és tartósan munkanélkülivé vált,
  • a társadalom legszegényebb rétegébe kerültek,
  • a többségi lakosság körében meglévő sztereotípiák és az életmódjuk miatt kialakult általánosítások miatt társadalmi megítélésük alacsony.

 

A határon túli magyarok helyzete:

-          A rendszerváltás óta eltelt időben, a szomszédos országokban a belső nehézségek hatására felerősödött a nacionalizmus, ezért a kisebbségben élő magyarok helyzete nem teljesen a várakozások szerint alakult:

  • előnyös, hogy a magyar nemzetiségűek önálló iskolákat (egyetemek kivételével), pártokat, szakmai szervezeteket hozhatnak létre,
  • hátrányos viszont, hogy az adott országok vezetői egységes nemzetállamot hirdetve lépnek fel a magyar autonómia törekvések ellen (Pl. Romániában),
  • és a nemzetiségi jogok gyakorlását különböző feltételekhez kötik (pl. 20%-os létszámarány).

-          A magyar kormányok sokoldalú támogatásban részesítették a kisebbségben élő magyarokat (pl. magyar igazolvány, Duna TV, státusztörvény, stb.), ennek ellenére folyamatosan csökken a magyarok aránya az adott népességben.

-          A legnagyobb létszámú magyar kisebbség Romániában él. Számuk kb. 1,2 millió fő. Helyzetük 1990 óta sokat javult:

  • politikai képviseletüket főként az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) látja el, amely több alkalommal kormányzati szerephez is jutott,
  • a helyi közigazgatásban engedélyezték az anyanyelv használatát.

-          A Szlovákia déli részén élő felvidéki magyarság kb. 500 ezer főből áll:

  • politikai képviseletüket főként az MKP (Magyar Koalíció Pártja) és a HÍD pártok látják el.

-          Az ún. délvidéki magyarok többnyire a szerbiai Vajdaság tartományon belül élnek. Létszámuk kb. 300 ezer fő. Helyzetükre nagy hatással volt a délszláv háború, ezért:

  • sokan kivándoroltak közülük,
  • politikailag megosztottá váltak.

-          A SZU felbomlása után a kárpátaljai magyarság az önállósodó Ukrajnához került. Létszámuk kb. 150 ezer fő. Önállósodásuk főként kulturális téren következett be a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) létrejöttével.

-          A határon túl élő kb. 5 millió magyar közül 3 millióan lehetnek a Kárpát-medencében. Kb. 2 millió magyar a világ más részein él. A világ magyarjainak összetartása érdekében tevékenykedik a Magyarok Világszövetsége.

 

Oktatás, kultúra, művelődés:

-          A politikai változásokkal egy időben ment végbe az oktatás kereteinek átalakítása is az országban:

  • megszűnt az állam egyeduralkodó szerepe,
  • elterjedtek az egyházi és alapítványi iskolák,
  • az általános és középiskolák többségét az önkormányzatok tartották fenn 1990 után.

-          A közoktatásban (általános és középiskolai szintű oktatás) folyamatos változások zajlanak, melynek célja:

  • korszerű, tudásalapú ismeretek nyújtása,
  • az érettségizettek arányának növelése,
  • jól képzett, kellő számú szakember képzése.

A különböző politikai és szakmai nézetek miatt gyakran történtek módosítások és irányváltások a hazai közoktatásban (pl. új vagy megújuló tantervek), ezért sem következett még be javulás a nemzetközi mérések eredményeiben. (Pl. PISA teszt).

-          A magyar felsőoktatásban is jelentős változások mentek végbe:

  • az intézmények visszanyerték szakmai autonómiájukat, önkormányzatukat,
  • kialakult az európai mintájú többszintű felsőoktatási rendszer (bolognai-rendszer: BA és MA szint),
  • a hallgatói létszám a nappali tagozatokon jentősen megnőtt, ami zavarokkal is járt (pl. színvonalesés, nem piacképes szaktudás).

-          A kulturális élet szabaddá és sokszínűvé vált:

  • megszűnt a cenzúra,
  • a sajtótermékek piaci finanszírozásúvá váltak (ezért többféle kiadvány jelent meg kevesebb példányban),

-          A tudomány és a művészet területén is megvalósult a rendszerváltás:

  • az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) visszanyerte önállságát,
  • a művészetekben érvényesült az alkotói sokféleség,
  • a belső viták és a politikai nézetkülönbségek miatt megosztottá vált a tudományos és művészeti élet.

-          Az élesedő nézetkülönbségek és viták a sajtóban és médiában is éreztették hatásukat (médiaháború). A vitáktól elforduló társadalom többsége a bulvár jellegű sajtókiadványokat és a bulvárosodó kereskedelmi médiákat részesíti előnyben, ami helyenként a közízlés romlását vonta maga után. Egyre nagyobb arányban van jelen az ún. online média is az otthonokban, ami az internet használat rohamos elterjedésének következménye, és a nézői-fogyasztói szokások átalakulását eredményezi.

-          A bekövetkezett változások hatással voltak a sport és a szabadidő helyzetére is:

  • elvált egymástól a sport és az élsport,
  • a megnövekedett szabadidőt többségében passzív módon töltik el az emberek.
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 128
Tegnapi: 269
Heti: 873
Havi: 4 080
Össz.: 1 711 026

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A demokratikus viszonyok kiépítése Magyarországon (Magyarország története 1990 után)
Törivázlat - © 2008 - 2018 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: ókori róma - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »