A demokratikus viszonyok kiépítése Magyarországon

(Magyarország története 1990 után)

 

A demokratikus rendszer kiépítése

- 1990 tavaszán parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. Következményei:

• hatpárti országgyűlés alakult,
• a győztes MDF az FKGP és a KDNP koalíciós kormányt alakított Antal József (MDF) vetetésével,
• a parlamenti ellenzéket az SZDSZ, az MSZP és a FIDESZ adta,
• a köztársaság elnöke Göncz Árpád (SZDSZ) lett (1990-2000).

- Újjászerveződött az önkormányzati és a kormányzati rendszer. 

- 1990 őszén önkormányzati választásokat tartottak, ahol az ellenzéki parlamenti pártok képviselői szerepeltek eredményesebben.

- Kialakult a hatalommegosztáson alapuló polgári demokrácia.

- 1991. június 19-ig távozott a szovjet hadsereg az országból.

- Végbement a rendszerváltoztatás Magyarországon.

 

A rendszerváltás következményei:

- Gazdasági visszaesés következett be, mert:

• elvesztek a keleti piacok,
• összeomlott a nehézipar,
• erősödött az infláció,
• tovább nőtt az adósságállomány,

- Elhúzódó vita kezdődött a kormánypártok és az ellenzék között:

• a történeti jogfolytonosságról (pl.: címer),
• a kárpótlásról és az igazságtételről.

- A viták hatására tovább éleződtek az ellentétek:

• a kormánypártokon belül: pártszakadások az MDF-ben, az FKGP kilépett a koalícióból),
• a kormány és az ellenzék között: Demokratikus Charta mozgalom kibontakozása.

- 1993-ban Antal József halála után Boros Péter lett a miniszterelnök, de1994-ben a kormányzó MDF elveszítetett a parlamenti választásokat.

 

Az új magyar demokrácia működése

- Az 1990 után rendezett választások során többnyire jobb és baloldali színezetű pártok kerültek be a parlamentbe.

- A kialakult erőviszonyok miatt 2006-ig parlamenti váltógazdálkodás jött létre:

• a kormányzó erők elvesztették a soron következő választást,
• a győztes pártok koalíciós kormányt alakítottak,
• minden kormány kitöltötte 4 éves mandátumát.

 

A kormányzati ciklusok jellemzői:

- Horn-kormány:

• 1994-98 között Horn Gyula vezetésével működött.
• Koalíciós partnerek: MSZP-SZDSZ.
• Szigorú gazdasági intézkedéseket vezettek be (Bokros-csomag), ezért
  • csökkent az államadósság,
  • nőtt a gazdaság teljesítménye,
  • de: a megszorítások miatt nőtt a társadalmi egyenlőtlenség.

- 1. Orbán-kormány:

• 1998-2002 között Orbán Viktor vezetésével működött.
• Koalíciós partnerek: Fidesz MPP-FKGP-MDF.
• Országos megemlékezés sorozat keretében ünnepelték meg a magyar államiság 1000 éves évfordulóját (Magyar Millennium).
• Családtámogatási és lakásépítési programot indítottak.
• Magyarország NATO tagország lett (1999-ben).

- A Medgyessy és a Gyurcsány kormány:

• 2002-2004 között Medgyessy Péter, majd 2004-2006 között Gyurcsány Ferenc vezetésével működtek.
• Koalíciós partnerek: MSZP-SZDSZ.
• A ciklus kezdetén Medgyessy Péter irányításával „jóléti rendszerváltást” próbáltak megvalósítani (pl. 13. havi nyugdíj, 50%-os béremelések a közszférában, stb.), ezért
• növekedett a költségvetési hiány.
• 2004 május 1-én Magyarország az EU teljes jogú tagja lett.
•  A gazdasági nehézségek hatására Medgyessy Péter lemondásra kényszerült. A miniszterelnök Gyurcsány Ferenc lett (I. Gyurcsány-kormány 2004-06).

 

A hatalmi rendszer jellemzői:

- Magyarország alkotmányos alapon működő parlamentáris köztársaság.

- A végrehajtó hatalom a kormány kezében összpontosul, melynek vezetője a mindenkori miniszterelnök.

- A törvényalkotás a parlament (Országgyűlés) joga.

- Az Alkotmánybíróság az írott alkotmány szellemében felügyeli a törvények jogszerűségét.

- A köztársasági elnök reprezentatív szerepet lát el (a hadsereg főparancsnoka, az elkészült törvényeket jóváhagyja, vagy elutasítja, stb.).

 

A piacgazdaság kiépítése:

- A rendszerváltás egyik célja a szociális piacgazdaság kiépítése volt (német minta):

• az állam beavatkozik a piac működésébe, ha problémát tapasztal,
• cél: a társadalom többsége számára a jólét biztosítása.

De a kedvezőtlen gazdasági környezet (pl.: külföldi piacok elvesztése, termelés visszaesése, munkanélküliség növekedése, gyorsuló infláció) miatt nem sikerült megvalósítani.

- A gazdasági nehézségeket fokozta a magánosítás (privatizáció) elhúzódása és a végrehajtása során tapasztalt problémák sorozata is.

Okai:

• tőkeszegény hazai befektetők,
• az új tulajdonosok vállalkozói tapasztalatlansága,
• a lassú folyamat miatt jelentősen csökkent a privatizálható vállalatok értéke.

- Tovább fokozta a problémát a kárpótlás ügyének problémákkal teli rendezése is:

• az elvett vagyont és az elszenvedett sérelmeket értékpapírokkal (kárpótlási jegy) rendezték,
• a kárpótlási jegyeket a tulajdonosoktól vállalkozók vásárolták fel áron alul, amivel állami vagyont vásároltak.
• A magyarországi egyházak kártalanítása az elvett ingatlanok visszaadásával (reprivatizáció) történt.

- A Horn-kormány (1994-98) felgyorsította a privatizáció folyamatát:

• tőkeerős külföldi vállalatok vásárolták meg a legnagyobb magyar vállalatokat,
• nőtt az állam bevétele,
• csökkent az államadósság,
• új technológiák, új módszerek és tőke áramlott a gazdaságba.

(De: a befektetők egy része csak piacot vásárolt, vagy a konkurenciától kívánt megszabadulni.)

 

A társadalmi viszonyok átalakulása:

- Az 1980-as évek elejétől Magyarország lakóssága folyamatosan csökken. Okai:

• magas halálozási arány,
• születések számának csökkenése,
• házasságok csökkenése,
• lakosság elöregedése,
• a várható átlagéletkor elmarad az EU átlagától.

- Az ország lakosságának 97 %-a magyar anyanyelvű.

- A rendszerváltozás után átalakult a gazdaságban foglalkoztatottak aránya:

• a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók száma csökkent,
• a szolgáltató ágazatokban dolgozók aránya 60 % fölé nőtt (posztindusztriális társadalom),
• csökkent az állami alkalmazottak és a fizikai munkások aránya,
• nőtt a vállalkozók és a szellemi foglalkozásúak aránya.

- A szocialista gazdaság összeomlása után jelentősen nőtt a munkanélküliek és az inaktívak (eltartottak, nyugdíjasok) aránya.

- A gazdaság visszaesése miatt a jövedelmek is csökkentek. (Csak 2002-ben érte el ismét az 1989-es szintet.)

- A gazdaság átalakulása miatt megváltozott a társadalmi szerkezet:

• aránytalanul megnőtt a különbség a jövedelmek között,
• a középréteg (lakosság 40 %-a) jövedelmi viszonya az ezredfordulóig csökkent, ezért jelentős tömegek szakadtak le belőle,
• nőttek a regionális különbségek (falu-város, város-nagyváros, Nyugat – Dunántúl – Kelet - Alföld, stb.).

- Az egészségügy helyzete ellentmondásosan alakult:

• csökkent a kórházi ágyak száma,
• az ágazati kiadások reálértéke nőtt, ennek ellenére romlott a lakosság egészségi állapota, mert:
• elterjedt az egészségtelen életmód,
• káros szenvedélyek uralkodnak a lakosság körében,
• emelkedett kábítószert fogyasztók aránya.

- A szociális kiadásokat elsősorban családtámogatásra, segélyezésére és a nyugdíjasok ellátására fordították. A növekvő terhek finanszírozása és az elöregedés miatt a nyugdíjkorhatár emelésére volt szükség.

- Tovább nőtt a városok száma és a városokban élők aránya is. (A magyar lakosság 2/3-a városokban él).

- Az élőhely és az életmód változása miatt átalakultak a fogyasztási szokások:

• a lakásfenntartásra fordított összegek aránya nőtt,
• a fogyasztási cikkekre fordított összegek aránya csökkent.

- A ház és lakásépítések a rendszerváltás utáni években jelentősen visszaestek, ezért államilag támogatott konstrukciókkal segítették elő a növekedést.  

- A rendszerváltozás nyertesei a privatizáció során vagyonhoz jutók, a magasan kvalifikált szakemberek és az országos vagy helyi vezető pozíciókat betöltő személyek és családtagjaik voltak.

- A rendszerváltozás vesztesei a munkanélkülivé válók, a leszakadó és folyamatosan szegényedő társadalmi rétegek lettek.

 

Külpolitika, hazánk a Kárpát-medencében:

- A szocialista világrend felbomlása után Magyarország új nemzetközi helyzetbe került:

• kivonult az országból a szovjet hadsereg (1991),
• területi változások történtek a szomszédos országokban (Csehszlovákia kettéválása, Jugoszlávia felbomlása).

- Az ország csatlakozott az euroatlanti térség szervezeteihez:

• 1999-ben a NATO,
• 2004. május 1-én az EU teljes jogú tagja lett.

- Az ún. „Visegrádi megállapodás” a közös érdekek mentén történő együttműködést céljával jött létre 1991-ben a cseh, lengyel, szlovák és magyar államok között.

- A rendszerváltás után a szomszédos országok többségével aláírt ún. alapszerződések célja a határon túli magyarság helyzetének javítása volt.

 

Magyarország nemzetiségei:

- A magyar társadalom a rendszerváltás után is megőrizte homogén jellegét, a lakosság 97%-a magyar anyanyelvű maradt.

- A társadalom kb. 3%-át kitevő kisebbségek jogait 1993 óta törvény biztosítja:

• hagyományaikat, kultúrájukat szabadon ápolhatják,
• saját önkormányzatokat hozhatnak létre.

- A legnagyobb arányban a cigány etnikumhoz tartozók élnek az országban. Létszámuk az elmúlt 30 év alatt jelentősen - több mint 100%-al - nőtt. A társadalom többségéhez képest kevésbé iskolázott és szakképzett helyzetük miatt sorsuk alakulását kevésbé tudták befolyásolni. Okai:

• nem homogén (egynemű) társadalmi csoport,
• többségük elvesztette munkáját, és tartósan munkanélkülivé vált,
• a társadalom legszegényebb rétegébe kerültek,
• a többségi lakosság körében meglévő sztereotípiák és az életmódjuk miatt kialakult általánosítások miatt társadalmi megítélésük alacsony.

 

A határon túli magyarok helyzete:

- A rendszerváltás óta eltelt időben, a szomszédos országokban a belső nehézségek hatására felerősödött a nacionalizmus, ezért a kisebbségben élő magyarok helyzete nem teljesen a várakozások szerint alakult:

• előnyös, hogy a magyar nemzetiségűek önálló iskolákat (egyetemek kivételével), pártokat, szakmai szervezeteket hozhatnak létre,
• hátrányos viszont, hogy az adott országok vezetői egységes nemzetállamot hirdetve lépnek fel a magyar autonómia törekvések ellen (Pl. Romániában),
• és a nemzetiségi jogok gyakorlását különböző feltételekhez kötik (pl. 20%-os létszámarány).

- A magyar kormányok sokoldalú támogatásban részesítették a kisebbségben élő magyarokat (pl. magyar igazolvány, Duna TV, státusztörvény, stb.), ennek ellenére folyamatosan csökken a magyarok aránya az adott népességben.

- A legnagyobb létszámú magyar kisebbség Romániában él. Számuk kb. 1,2 millió fő. Helyzetük 1990 óta sokat javult:

• politikai képviseletüket főként az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) látja el, amely több alkalommal kormányzati szerephez is jutott,
• a helyi közigazgatásban engedélyezték az anyanyelv használatát.

- A Szlovákia déli részén élő felvidéki magyarság kb. 500 ezer főből áll:

• politikai képviseletüket főként az MKP (Magyar Koalíció Pártja) és a HÍD pártok látják el.

- Az ún. délvidéki magyarok többnyire a szerbiai Vajdaság tartományon belül élnek. Létszámuk kb. 300 ezer fő. Helyzetükre nagy hatással volt a délszláv háború, ezért:

• sokan kivándoroltak közülük,
• politikailag megosztottá váltak.

- A SZU felbomlása után a kárpátaljai magyarság az önállósodó Ukrajnához került. Létszámuk kb. 150 ezer fő. Önállósodásuk főként kulturális téren következett be a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) létrejöttével.

- A határon túl élő kb. 5 millió magyar közül 3 millióan lehetnek a Kárpát-medencében. Kb. 2 millió magyar a világ más részein él. A világ magyarjainak összetartása érdekében tevékenykedik a Magyarok Világszövetsége.

 

Oktatás, kultúra, művelődés:

- A politikai változásokkal egy időben ment végbe az oktatás kereteinek átalakítása is az országban:

• megszűnt az állam egyeduralkodó szerepe,
• elterjedtek az egyházi és alapítványi iskolák,
• az általános és középiskolák többségét az önkormányzatok tartották fenn 1990 után.

- A közoktatásban (általános és középiskolai szintű oktatás) folyamatos változások zajlanak, melynek célja:

• korszerű, tudásalapú ismeretek nyújtása,
• az érettségizettek arányának növelése,
• jól képzett, kellő számú szakember képzése.

- A különböző politikai és szakmai nézetek miatt gyakran történtek módosítások és irányváltások a hazai közoktatásban (pl. új vagy megújuló tantervek), ezért sem következett még be javulás a nemzetközi mérések eredményeiben. (Pl. PISA teszt).

- A magyar felsőoktatásban is jelentős változások mentek végbe:

• az intézmények visszanyerték szakmai autonómiájukat, önkormányzatukat,
• kialakult az európai mintájú többszintű felsőoktatási rendszer (bolognai-rendszer: BA és MA szint),
• a hallgatói létszám a nappali tagozatokon jentősen megnőtt, ami zavarokkal is járt (pl. színvonalesés, nem piacképes szaktudás).

- A kulturális élet szabaddá és sokszínűvé vált:

• megszűnt a cenzúra,
• a sajtótermékek piaci finanszírozásúvá váltak (ezért többféle kiadvány jelent meg kevesebb példányban),

- A tudomány és a művészet területén is megvalósult a rendszerváltás:

• az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) visszanyerte önállságát,
• a művészetekben érvényesült az alkotói sokféleség,
• a belső viták és a politikai nézetkülönbségek miatt megosztottá vált a tudományos és művészeti élet.

- Az élesedő nézetkülönbségek és viták a sajtóban és médiában is éreztették hatásukat (médiaháború).

- A vitáktól elforduló társadalom többsége a bulvár jellegű sajtókiadványokat és a bulvárosodó kereskedelmi médiákat részesíti előnyben, ami helyenként a közízlés romlását vonta maga után.

- Egyre nagyobb arányban van jelen az ún. online média is az otthonokban, ami az internet használat rohamos elterjedésének következménye, és a nézői-fogyasztói szokások átalakulását eredményezi.

- A változások hatással voltak a sport és a szabadidő helyzetére is:

• elvált egymástól a sport és az élsport,
• a megnövekedett szabadidőt többségében passzív módon töltik el az emberek.

 

Oldal: A demokratikus viszonyok kiépítése Magyarországon (Magyarország története 1990 után)
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat