Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

A demokratikus viszonyok kiépítése Magyarországon

(Magyarország története 1990 után)

 

A demokratikus rendszer kiépítése

-          1990 tavaszán parlamenti választásokat tartottak, melynek eredményeként hat párti országgyűlés alakult. A győzelmet az MDF szerezte meg, és az FKGP valamint a KDNP bevonásával koalíciós kormányt alakított Antal József vezetésével. Ellenzéki pártok maradtak: SZDSZ, MSZP, FIDESZ. A köztársaság elnöke Göncz Árpád lett (1990-2000.) Végbement a rendszerváltás Magyarországon.

-          Újjászerveződött az önkormányzati és a kormányzati rendszer. 1990 őszén önkormányzati választásokat tartottak az országban, melyen az ellenzéki parlamenti pártok képviselői szerepeltek eredményesebben.

-          Kialakult a hatalommegosztáson alapuló polgári demokrácia.

-          1991. június 19-ig távozott a szovjet hadsereg az országból.

A rendszerváltás következményei:

-          gazdasági visszaesés következett be, mert:

  • elvesztek a keleti piacok,
  • összeomlott a nehézipar,
  • erősödött az infláció,
  • tovább nőtt az adósságállomány,

-          elhúzódó vita kezdődött a kormánypártok és az ellenzék között:

  • a történeti jogfolytonosságról (pl.: címer),
  • a kárpótlásról és az igazságtételről.

-          a viták hatására tovább éleződtek az ellentétek:

  • a kormánypártokon belül: pártszakadások az MDF-ben, az FKGP kilépett a koalícióból),
  • a kormány és az ellenzék között: Demokratikus Charta mozgalom kibontakozása.

-          1993-ban Antal József halála után Boros Péter lett a miniszterelnök, de1994-ben a kormányzó MDF elveszítetett a parlamenti választásokat.

 

Az új magyar demokrácia működése

-          Az 1990 után rendezett választások során többnyire jobb és baloldali színezetű pártok kerültek be a parlamentbe.

-          A kialakult erőviszonyok miatt 2006-ig parlamenti váltógazdálkodás jött létre:

  • a kormányzó erők elvesztették a soron következő választást,
  • a győztes pártok koalíciós kormányt alakítottak,
  • minden kormány kitöltötte 4 éves mandátumát.

A kormányzati ciklusok jellemzői:

-          Horn-kormány:

  • 1994-98 között Horn Gyula vezetésével működött.
  • Koalíciós partnerek: MSZP-SZDSZ.
  • Szigorú gazdasági intézkedéseket vezettek be (Bokros-csomag), ezért
    • csökkent az államadósság,
    • nőtt a gazdaság teljesítménye,
    • de: a megszorítások miatt nőtt a társadalmi egyenlőtlenség.

-          I. Orbán-kormány:

  • 1998-2002 között Orbán Viktor vezetésével működött.
  • Koalíciós partnerek: Fidesz MPP-FKGP-MDF.
  • Országos megemlékezés sorozat keretében ünnepelték meg a magyar államiság 1000 éves évfordulóját (Magyar Millennium).
  • Családtámogatási és lakásépítési programot indítottak.
  • Magyarország NATO tagország lett (1999-ben).

-          A Medgyessy és a Gyurcsány kormány:

  • 2002-2004 között Medgyessy Péter, majd 2004-2006 között Gyurcsány Ferenc vezetésével működtek.
  • Koalíciós partnerek: MSZP-SZDSZ.
  • A ciklus kezdetén Medgyessy Péter irányításával „jóléti rendszerváltást” próbáltak megvalósítani (pl. 13. havi nyugdíj, 50%-os béremelések a közszférában, stb.), ezért
  • növekedett a költségvetési hiány.
  • 2004 május 1-én Magyarország az EU teljes jogú tagja lett.
  •  A gazdasági nehézségek hatására Medgyessy Péter lemondásra kényszerült. A miniszterelnök Gyurcsány Ferenc lett (I. Gyurcsány-kormány 2004-06).

A hatalmi rendszer jellemzői:

-          Magyarország alkotmányos alapon működő parlamentáris köztársaság.

-          A végrehajtó hatalom a kormány kezében összpontosul, melynek vezetője a mindenkori miniszterelnök.

-          A törvényalkotás a parlament (Országgyűlés) joga.

-          Az Alkotmánybíróság az írott alkotmány szellemében felügyeli a törvények jogszerűségét.

-          A köztársasági elnök reprezentatív szerepet lát el (a hadsereg főparancsnoka, az elkészült törvényeket jóváhagyja, vagy elutasítja, stb.).

 

A piacgazdaság kiépítése:

-          A rendszerváltás egyik célja a szociális piacgazdaság kiépítése volt (német minta):

  • az állam beavatkozik a piac működésébe, ha problémát tapasztal,
  • cél: a társadalom többsége számára a jólét biztosítása.

De a kedvezőtlen gazdasági környezet (pl.: külföldi piacok elvesztése, termelés visszaesése, munkanélküliség növekedése, gyorsuló infláció) miatt nem sikerült megvalósítani.

-          A gazdasági nehézségeket fokozta a magánosítás (privatizáció) elhúzódása és a végrehajtása során tapasztalt problémák sorozata is.

Okai:

  • tőkeszegény hazai befektetők,
  • az új tulajdonosok vállalkozói tapasztalatlansága,
  • a lassú folyamat miatt jelentősen csökkent a privatizálható vállalatok értéke.

-          Tovább fokozta a problémát a kárpótlás ügyének problémákkal teli rendezése is:

  • az elvett vagyont és az elszenvedett sérelmeket értékpapírokkal (kárpótlási jegy) rendezték,
  • a kárpótlási jegyeket a tulajdonosoktól vállalkozók vásárolták fel áron alul, amivel állami vagyont vásároltak.
  • A magyarországi egyházak kártalanítása az elvett ingatlanok visszaadásával (reprivatizáció) történt.

-          A Horn-kormány (1994-98) felgyorsította a privatizáció folyamatát:

  • tőkeerős külföldi vállalatok vásárolták meg a legnagyobb magyar vállalatokat,
  • nőtt az állam bevétele,
  • csökkent az államadósság,
  • új technológiák, új módszerek és tőke áramlott a gazdaságba.

(De: a befektetők egy része csak piacot vásárolt, vagy a konkurenciától kívánt megszabadulni.)

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 17
Tegnapi: 314
Heti: 1 074
Havi: 5 126
Össz.: 1 385 165

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A demokratikus viszonyok kiépítése Magyarországon (Magyarország története 1990 után)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »