Magyarország a 18. században

 Az újjáépítés kora 

 

Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba:

- A Habsburg Birodalom a 18. század első felében Közép-Európa legfontosabb államává vált. Részei:

• magyar korona országai:
  • Magyar Királyság,
  • Erdélyi Fejedelemség,
  • Horvátország és Szlavónia.
• osztrák örökös tartományok:
  • Ausztria (Alsó- és Felső Ausztria)
  • Csehország,
  • Szilézia,
  • Stájerország,
  • Krajna, Karintia, Tirol.

- A császári udvar és a magyar rendek viszonya problémamentesen alakult, mert III. Károly (1711-1740) megtartotta a szatmári békében rögzített pontokat:

• megvalósult Magyarország különállása,
• Pozsonyban (az ország fővárosa) működött a rendi országgyűlés, a Kamara és a Helytartótanács.
• a rendi országgyűlés (diéta) szerepe miatt a magyar rendi jogok, kiváltságok biztosítva voltak,
• rendelettel szabályozták a protestánsok helyzetét (1731, Carolina Resolutio).

- A magyar rendek (nemesek) jogaik megerősítése fejében az 1722-23. évi pozsonyi országgyűlésen elfogadták a Pragmatica Sanctio-t:

• a két birodalomrész csak együtt öröklődhet (oszthatatlan és elválaszthatatlan),
• a női ágon is öröklődhet,
• közös védelem kötelezettségének bevezetése.

 

Magyarország államszervezete a 18. században:

- Az államszervezet rendszere a rendi dualizmus:

• az uralkodó és a rendek együtt kormányoznak,
• Magyarország a birodalom része, de „független állam”,
• királyi felségjogok: had-, pénz- és a külügy,
• a rendek akarata az országgyűlésen és a irályi vármegyékben érvényesült.

- A legfontosabb államszervek:

• a törvényhozást a rendi országgyűlés végezte:
  • az uralkodó hívhatja össze,
  • a király és a rendek közösen alkotják meg az ország törvényeit,
  • helyszíne Pozsony,
  • kétkamarás felépítésű:a jogalkotás és a törvényhozás lassú, körülményes (felirat, leirat, javaslatok, újratárgyalások, követek).
    • felsőtábla (arisztokrácia, főpapok, főispánok személyesen) élén a nádor állt.
    • alsótábla (vármegyék 2-2 követe, szabad királyi városok követei 1-1) élén az országbíró állt.
  • a végrehajtás a Magyar Kancellária (Bécs) és a Helytartótanács (Pozsony) feladata volt,
• a bíráskodást a különböző szintű bíróságok (Hétszemélyes, Királyi Tábla, stb.) intézték.
• a Magyar Kamara (Pozsony) a pénzügyeket irányító legfontosabb hivatal volt.

- A vármegyék működése:

• a rendiség védőbástyája,
• élén a király által kinevezett főispán állt,
• tényleges vezetője a választott alispán volt,
• szerve a közgyűlés (megyegyűlés),
• feladatai:
  • adók beszedése,
  • újoncozás,
  • közrend fenntartása,
  • hivatalnokok (követek) megválasztása.

 

Magyarország gazdasága:

- 1711 után megindulhatott a felzárkózás Európához, de az ország részei eltérő fejlettségi szinten voltak:

• az egykori királyi Magyarország a legfejlettebb,
• az egykori török hódoltság a legelmaradottabb,
• Erdély köztes helyzetben volt (lassúbb fejlődés).

- Az ország helyzetét a mezőgazdaság viszonyai határozták meg:

• a nagybirtokokon megjelenik a majorsági gazdálkodás:
  •  Nyugat- Magyarországon új eljárások honosodtak meg:
    • istállózó állattartás,
    • új állatfajták (merinói juh, új szarvasmarha) terjedtek el,
    • vetésforgó,
  • elterjedtek a kapásnövények (burgonya, kukorica, dohány),
  • fellendült a szőlőtermesztés a nagybirtokokon (szőlődézsma).
• hatása:
  • megindul az országrészek gazdasági felzárkózása,
  • növekedett a népesség és a termelés.

- Az ipar helyzete:

• a 18. században a magyar ipar céhes keretek között működött,
• a parasztság önellátó gazdálkodást folytatott,
• az 1754-ben bevezetett Vámrendelet birodalmi munkamegosztást eredményezett. Hatása:
  • a védővámok megvédték a magyar gazdaságot a külföldi áruk versenyétől,
  • kiszolgáltatta a gazdaságot a birodalmi érdekeknek,
  • visszavetette a magyar ipari fejlődést,
  • a piaci keretek beszűkültek.
• a bányászat kiemelt szerepet töltött be:
  • nyugati szintű technológiák (gépek),
  • Selmecbányán létrejött az állami bányatisztképző intézet (1735).
• a kereskedelem és közlekedés elmaradott állapotban volt:
  • a belső kereskedelem a vásárokon zajlott,
  • a távolsági kereskedelmet örmények, görögök, szerbek és zsidók bonyolították,
  • a kivitel nyersanyagból és mezőgazdasági termékekből állt (élő állat, gyapjú, bor, gabona, dohány),
  • a behozatalt főként ipari termékek jelentették,
  • megkezdődött a mocsarak lecsapolása,
  • a rossz utak miatt a szárazföldi kereskedelem korlátozott (szekér) volt.

 

Magyarország és a Habsburg uralkodók viszonya:

- Mária Terézia (1740-80) uralkodása kezdetén a magyar rendek megvédték a birodalmat az osztrák örökösödési háborúban (Vitam et sagvinem! = életünket és vérünket!), de Szilézia elvesztése után az állam modernizálására volt szükség, amit a magyar rendek akadályoztak, ezért a királynő rendeleteket alkotott:

• Urbárium (1767) (úrbéri rendelet):
  • szabályozta a földesúr és a jobbágy viszonyát,
  • a jobbágyok adóterheit:
    • robot,
    • pénz és terményadó,
    • dézsma,
    • ajándékok.
• Ratio Educationis (1777):
  • oktatási rendelete:
    • célja: minél több gyerek járjon 6-12 év között iskolába (még nem általános tankötelezettség!),
    • hatása: egységes iskolaszerkezet jött létre,
    • az állam szerepet vállalt az oktatásban.
  • egészségügyi rendelete:
    • létrehozta a bábaképzést,
    • célja: járványok megfékezése.

- II. József (1780-1790) a felvilágosult abszolutizmus szellemében uralkodott:

• célja az egységes és gazdag Habsburg Birodalom megteremtése volt, ezért:
  • nem koronázta meg magát („Kalapos király”),
  • korlátozta magyar rendi jogokat,
  • felszámolta az ország önállóságát,
  • abszolutizmust vezetett be.
• fontosabb rendeletei (6000 rendeletet adott ki):
  • Türelmi rendelet (1781): a református és evangélikus vallás szabadon gyakorolható,
  • Jobbágyrendelet (1785): felszabadította a jobbágyokat az örökös röghöz kötés alól,
  • Nyelvrendelet (1784): német nyelvet tette államnyelvé (a közigazgatásban használták),
  • szerzetesrendek feloszlatása,
  • birtokösszeírás, népszámlálás.

De: a halálos ágyán, 3 kivételével mindet vissza vonta, mert a magyarok a nyílt lázadással fenyegetőztek.

• II. József uralkodásának hatása:
  • kibontakozik hazánkban a felvilágosodás, (1772 Bessenyei György: Ágis tragédiája)
  • felgyorsult a nemzeti öntudatra ébredés (nacionalizmus).

 

- II. Lipót (1790-1792) a magyar rendeket kompromisszumra kényszerítette:

• összehívta az országgyűlést:
  • lemondott a rendeleti kormányzásról (1791. évi X. tc.: „Magyarországot saját törvényei szerint kell kormányozni”), ezért
  • a rendek lemondtak a függetlenedési törekvéseikről.
• a földesurak ellen hangolta a jobbágyokat.

Hatása:

• a rendi jogok védelmét felváltotta a nemzeti érdekek védelme (Nemzet = a magyar nyelven beszélőket értették alatta).
• fontos lett az anyanyelv művelése és korszerűsítése = nyelvújítás kezdete.

 

- I. Ferenc (1792-1835) uralkodásának kezdetén a Habsburg Birodalom a francia forradalom elleni háború vezető hatalma volt, ezért:

• szüksége volt a magyar rendek támogatására, ezért
  • rendszeresen összehívta az országgyűlést,
  • engedélyezte a rendi sérelmek összeírását,
  • de ellenezte a reformokat, ezért:

• az uralkodóval szembenálló reformerek Martinovics Ignác vezetésével 2 titkos társaságot hoztak létre (magyar jakobinus mozgalom):
  • Reformátorok társasága:
    • nemesekből állt,
    • mérsékelt célok: függetlenség, köztársaság, jobbágyság helyett bérlői viszony.
  •  Szabadság és Egyenlőség Társasága:
    • értelmiségiekből állt,
    • radikális célok: rendi kiváltságok felszámolása.

          Az összeesküvést felszámolták, a vezetőket kivégezték.

 

Magyarország a napóleoni háborúk korában:

- A napóleoni háborúk idején a hadiszállítások révén nőtt a nemesek gabonából és gyapjúból származó bevétele, de

• a megtakarított pénzeiket nem tudták elkölteni,
• a hadikiadások növekedése miatt nőtt a bankjegykibocsátás, ami gyors értékcsökkenéshez vezetett (infláció),
• a háború után vége lett a fellendülésnek (estek az árak, a piac beszűkült).

- 1809-ben Napóleon kiáltványt intézett a magyarokhoz, melyben esélyt adott az Ausztriától való elszakadásra, de:

• a magyar nemesség hadba vonult Napóleon ellen, de:
• 1809-ben a győri csatában vereséget szenvedett.

- A háború után a magyar nemesség zsákutcába jutott. Okai:

• Napóleon legyőzése után I. Ferenc nem hívta össze a magyar országgyűlést 1825-ig. (abszolutizmus),
• a háborús szállítások során keletkezett megtakarítások elvesztették értéküket a növekvő infláció és az annak megfékezésére végrehajtott devalváció során.

 

Oldal: Magyarország a 18. században-Az újjáépítés kora
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat