Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

Az athéni demokrácia kialakulása, fénykora és bukása

(érettségi témakör)

 

 1.     Az ókori athéni állam (Attika):

-          Athén helyzete a demokrácia kialakulása előtt:

  • a poliszt az ionok (ejtsd: jónok) alapították az Attikai-félszigeten,
  • nem gyarmatosított, de fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezett,
  • kezdetben királyok uralkodtak, de az arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzte őket,
  • az államot az arkhónok irányították (a legfontosabb hivatali tisztség, kezdetben életük végéig, majd 10 évre, később évente választották őket),
  • államforma: arisztokratikus köztársaság,
  • a démosz (nép) nem rendelkezik politikai jogokkal, ezért a meggazdagodott kereskedők és iparosok harcot indítottak a politikai hatalomért, melynek eredményeként kialakult a demokrácia (népuralom),
  • földművesek jelentős részét az adósrabszolgaság fenyegette.

 

 2.     A demokrácia kialakulásának folyamata:

-           i. e. 621-ben DRAKÓN (sárkány) arkhón a démosz és az arisztokrácia ellentéteinek csillapítása érdekében írásba foglalta a szokásjogot ( „drákói szigor”).Törvényei az arisztokraták érdekeit védték, de az írott formában gátat szabtak az önkényeskedésnek.

-           i. e. 594-ben SZOLÓN arkhón a nép számára hozott kedvező döntéseket:

    • eltörölte az adósrabszolgaságot
    • elengedte az adósságokat
    • a politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett, így többen katonáskodhattak és szólhattak bele a politikába. Attika lakosságát 4 vagyoni csoportra osztotta:
      • 500 mérősök (500 mérő gabona, olaj, bor)
      • 300 mérősök
      • 200 mérősök
      • 200 mérő alattiak
      • kialakult a TIMOKRÁCIA = a vagyon uralma, ami meghatározta a jogokat és kötelességeket. Így többen katonáskodhattak és többen szólhattak bele a politikába. 
      • Növelte a népgyűlés (eklészia) hatáskörét, lehetővé téve, hogy a legszegényebb polgárok is részt vegyenek benne, ezzel a megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját.

Demokrácia = olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) nem az uralkodó vagy egy kiváltságos réteg, hanem a nép kezében van.

De:

•          az ókori Athénban csak a poliszban született ion férfiak vehettek részt a politikai életben,

•          nők és más poliszból betelepülő idegenek (metoikoszok) nem.

-       i. e. 560-527 között PEISZISZTRATOSZ türannoszként (zsarnok) létrehozta a türanniszt (zsarnokság). Intézkedései:

    • az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a démosz között,
    • építkezéseket indított, amivel munkát teremtett,
    • utazó bíróságot hozott létre,
    • halála után a türanniszt felszámolták.

-       i. e. 508-ban KLEISZTHENÉSZ arkhón származás, vagy vagyoni besorolás helyett a területi besorolást tette a tisztségek betöltésének alapjává:

    • területi alapon – PHÜLÉK-re (= kerület, törzs) osztotta fel Athén lakosságát, és ezzel biztosította a démosz vezető szerepét,
    • elkülönítették a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia),
    • bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz) az egyeduralom kialakulása ellen.

 

 3.     Athén politikai intézményei:

-       EKLÉSZIA = népgyűlés:

    • a legfőbb hatalom,
    • tagja minden 20 év feletti athéni férfi polgár,
    • minden fontos ügyben dönt (törvényhozás, háború vagy béke kérdése, stb.).

-       BULÉ = ötszázak tanácsa:

    • tagjait területi alapon sorsolták,
    • törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek.

-       HELIAIA = esküdtbíróság:

    • 6000 fő, sorsolással választották,
    • fellebbviteli bíróság,
    • az arkhóni ítéleteket vizsgálta felül.

-       AREIOSZPAGOSZ = Arész domb tanácsa:

    • a volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzése.

-       SZTRATÉGOSZ = katonai vezető:

    • nem sorsolták, hanem választották,
    • az állam tényleges vezetői (10 fő),
    • 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható.

 

4.     Athén társadalma:

-       Teljes jogú athéni polgárok:

    • arisztokrácia: nagybirtokosok,
    • démosz: kereskedők, kézművesek, hajósok, parasztok.

-       Metoikoszok (idegenek): külföldről betelepültek.

-       Rabszolgák.

 

5. Athén fénykora:

-          Az athéni állam a perzsák legyőzése után az i. e. 5. század közepén élte fénykorát Periklész vezetésével:

  • jelentősen nőttek az állami bevételek:
    • adókból,
    • hadisarcból,
    • ezüstbányák jövedelmeiből
    • szövetségesek (déloszi) adóiból,
    • kereskedelemből,
    • a bevételekből:
      •  újjáépítették a várost (akropolisz, agora),
      • napidíjat fizettek a szegényeknek politikai jogaik gyakorlásáért, ezzel tovább szélesedett a demokrácia.

-       Hatása:

  • Athén gazdasága virágzott:
    • a  mezőgazdaság fejlődött (szőlő, gyümölcs, zöldség),
    • fellendült az ipari termelés (kerámia, hajóépítés, fémipar, építészet),
    • Az athéni társadalom átalakult:
      • jogi egyenlőség mellet nőtt a vagyoni különbség,
      • előtérbe került a rabszolgamunka,
      • a napidíj bevezetése könnyíttette a szegények megélhetését.

 

 6.    Az athéni demokrácia bukása:

-       Athén megnövekedett katonai hatalma (déloszi szövetség) miatt Spárta felújította a peloponnészoszi szövetséget.

-       A két hatalom ellentétei miatt kitört a Peloponnészoszi háború:

    • i. e. 431-404 között zajlott,
    • kezdetben Athén tengeri és Spárta szárazföldi fölénye érvényesült,
    • a háború második szakaszában Athén kockáztatott (megtámadta Szicíliát) és veszített, ezért megszűnt nagyhatalomnak lenni.

-       A vereség súlyos következményekkel járt Athén számára:

  • feloszlatták a déloszi szövetséget,
  • leszerelték védelmi erejét (a városfalakat lebontották, flottáját elvették),
  • hadisarc fizetésére kötelezték,
  • felszámolták a demokráciát.

-       Athén bukása után Spárta majd Thébai szerezte meg a vezető szerepet Hellászban.

A kialakuló társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági hanyatlás miatt állandó háborúskodások kezdődtek a poliszok között, ami a polisz-rendszer válságához vezetett.

A válságból a kiutat Makedónia felemelkedése és Nagy Sándor hódításai jelentették az i. e. IV. század második felében.

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 617
Tegnapi: 1 260
Heti: 6 518
Havi: 6 518
Össz.: 2 337 621

Látogatottság növelés
Oldal: Az athéni demokrácia kialakulása, fénykora és bukása (érettségi témakör)
Törivázlat - © 2008 - 2020 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »