Az athéni demokrácia kialakulása, fénykora és bukása

(érettségi témakör)

 

 1.     Az ókori athéni állam (Attika):

- Athén helyzete a demokrácia kialakulása előtt:

• a poliszt az ionok (ejtsd: jónok) alapították az Attikai-félszigeten,
• nem gyarmatosított, de fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezett,
• kezdetben királyok uralkodtak, de az arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzte őket,
• az államot az arkhónok irányították (a legfontosabb hivatali tisztség, kezdetben életük végéig, majd 10 évre, később évente választották őket),
• államforma: arisztokratikus köztársaság,
• a démosz (nép) nem rendelkezik politikai jogokkal, ezért a meggazdagodott kereskedők és iparosok harcot indítottak a politikai hatalomért, melynek eredményeként kialakult a demokrácia (népuralom),
• földművesek jelentős részét az adósrabszolgaság fenyegette.

 

 2.     A demokrácia kialakulásának folyamata:

- I. e. 621-ben DRAKÓN (sárkány) arkhón a démosz és az arisztokrácia ellentéteinek csillapítása érdekében írásba foglalta a szokásjogot ( „drákói szigor”).Törvényei az arisztokraták érdekeit védték, de az írott formában gátat szabtak az önkényeskedésnek.

- I. e. 594-ben SZOLÓN arkhón a nép számára hozott kedvező döntéseket:

• eltörölte az adósrabszolgaságot
• elengedte az adósságokat
• a politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett, így többen katonáskodhattak és szólhattak bele a politikába. Attika lakosságát 4 vagyoni csoportra osztotta:
• 500 mérősök (500 mérő gabona, olaj, bor)
• 300 mérősök
• 200 mérősök
• 200 mérő alattiak
• kialakult a TIMOKRÁCIA = a vagyon uralma, ami meghatározta a jogokat és kötelességeket. Így többen katonáskodhattak és többen szólhattak bele a politikába. 
• Növelte a népgyűlés (eklészia) hatáskörét, lehetővé téve, hogy a legszegényebb polgárok is részt vegyenek benne, ezzel a megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját.

Demokrácia = olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) nem az uralkodó vagy egy kiváltságos réteg, hanem a nép kezében van.

De:

•          az ókori Athénban csak a poliszban született ion férfiak vehettek részt a politikai életben,

•          nők és más poliszból betelepülő idegenek (metoikoszok) nem.

- I. e. 560-527 között PEISZISZTRATOSZ türannoszként (zsarnok) létrehozta a türanniszt (zsarnokság). Intézkedései:

• az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a démosz között,
• építkezéseket indított, amivel munkát teremtett,
• utazó bíróságot hozott létre,
• halála után a türanniszt felszámolták.

- I. e. 508-ban KLEISZTHENÉSZ arkhón származás, vagy vagyoni besorolás helyett a területi besorolást tette a tisztségek betöltésének alapjává:

• területi alapon – PHÜLÉK-re (= kerület, törzs) osztotta fel Athén lakosságát, és ezzel biztosította a démosz vezető szerepét,
• elkülönítették a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia),
• bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz) az egyeduralom kialakulása ellen.

 

 3.     Athén politikai intézményei:

- Eklészia = népgyűlés:

• a legfőbb hatalom,
• tagja minden 20 év feletti athéni férfi polgár,
• minden fontos ügyben dönt (törvényhozás, háború vagy béke kérdése, stb.).

- Bulé = ötszázak tanácsa:

• tagjait területi alapon sorsolták,
• törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek.

- Heliaia = esküdtbíróság:

• 6000 fő, sorsolással választották,
• fellebbviteli bíróság,
• az arkhóni ítéleteket vizsgálta felül.

- Areioszpagosz = Arész domb tanácsa:

• a volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzése.

- Sztratégosz = katonai vezető:

• nem sorsolták, hanem választották,
• az állam tényleges vezetői (10 fő),
• 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható.

 

4.     Athén társadalma:

- Teljes jogú athéni polgárok:

• arisztokrácia: nagybirtokosok,
• démosz: kereskedők, kézművesek, hajósok, parasztok.

- Metoikoszok (idegenek): külföldről betelepültek.

- Rabszolgák.

 

5. Athén fénykora:

- Az athéni állam a perzsák legyőzése után az i. e. 5. század közepén élte fénykorát Periklész vezetésével:

• jelentősen nőttek az állami bevételek:
  • adókból,
  • hadisarcból,
  • ezüstbányák jövedelmeiből
  • szövetségesek (déloszi) adóiból,
  • kereskedelemből,
  • a bevételekből:
    •  újjáépítették a várost (akropolisz, agora),
    • napidíjat fizettek a szegényeknek politikai jogaik gyakorlásáért, ezzel tovább szélesedett a demokrácia.

- Hatása:

• Athén gazdasága virágzott:
  • a  mezőgazdaság fejlődött (szőlő, gyümölcs, zöldség),
  • fellendült az ipari termelés (kerámia, hajóépítés, fémipar, építészet),
  • Az athéni társadalom átalakult:
    • jogi egyenlőség mellet nőtt a vagyoni különbség,
    • előtérbe került a rabszolgamunka,
    • a napidíj bevezetése könnyíttette a szegények megélhetését.

 

 6.    Az athéni demokrácia bukása:

- Athén megnövekedett katonai hatalma (déloszi szövetség) miatt Spárta felújította a peloponnészoszi szövetséget.

- A két hatalom ellentétei miatt kitört a Peloponnészoszi háború:

• i. e. 431-404 között zajlott,
• kezdetben Athén tengeri és Spárta szárazföldi fölénye érvényesült,
• a háború második szakaszában Athén kockáztatott (megtámadta Szicíliát) és veszített, ezért megszűnt nagyhatalomnak lenni.

- A vereség súlyos következményekkel járt Athén számára:

• feloszlatták a déloszi szövetséget,
• leszerelték védelmi erejét (a városfalakat lebontották, flottáját elvették),
• hadisarc fizetésére kötelezték,
• felszámolták a demokráciát.

- Athén bukása után Spárta majd Thébai szerezte meg a vezető szerepet Hellászban.

- A kialakuló társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági hanyatlás miatt állandó háborúskodások kezdődtek a poliszok között, ami a polisz-rendszer válságához vezetett.

- A válságból a kiutat Makedónia felemelkedése és Nagy Sándor hódításai jelentették az i. e. IV. század második felében.

 

 

 

 

Oldal: Az athéni demokrácia kialakulása, fénykora és bukása
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat