"Törivázlat"

Károly Róbert gazdaságpolitikája

1. Károly Róbert uralkodása:

1.1 Az interregnum kora:

Az Árpád-ház kihalása után 1301. és 1308. között  interregnum alakult ki Magyarországon. A megüresedett trónért az Árpádok leányági trónkövetelői jelentkeztek:

1. II. Vencel, cseh király fia: Vencel. A nagybirtokosok nagy része őttámogatta. Meg is koronázták a Szent Koronával, de később elvették tőle.

2. Ottó a bajor Wittelsbach-ház hercege. 1305-ben megkoronázta két püspökis, azonban  Kán László elvette tőle a koronát.

3. Caroberto, azaz Károly Róbert, aki  nem számíthatott túl nagytámogatottságra itthon, azonban a pápa és néhány főúr őt támogatta. 

A küzdelemből Károly Róbertet került ki győztesen, akit ötször koronáztak meg, közülük 1308-ban történt hivatalos koronázás, amin összes kiskirály jelen volt, de a Szent Koronát csak 1310-ben helyezték a fejére.

1.2 A királyi hatalom megszilárdítása:

A tartományurak megerősödtek az interregnum alatt. A tartományurak elleni sikerei 1312-ben kezdődtek amikor a rozgonyi csatában legyőzte Kassa városának segítségével az abák és Csák Máté hadseregét.  Ezután egymás után számolta fel a kiskirályok uralmát, kivéve Csák Mátét, a legerősebb kiskirályt, akinek  halálát után(1321) az ország egésze felett megszerezte az uralmat.

Károly Róbert szilárd politikai rendszert hozott létre, amely majdani utódjának, fiának, Nagy Lajosnak is biztos hátteret adott. Politikai támaszként az új nagybirtokosi arisztokráciát alkalmazta, akiket ő maga emelt föl, pl.: Drugeth, Lackfi, Újlaki, Garai családok. Károly Róbert az országgyűlés helyett, ezekből a családokból összeállított királyi tanácsot működtetett.

2. Károly Róbert gazdaságpolitikája:

- A birtokadományozások jövedelemkieséssel jártak, és ezt pótolandó, Károly Róbert a királyi jogon szerzett jövedelmekre támaszkodott (regáléjövedelmek = ius regula): adók, vámok, monopóliumok. Ezek rendszerét átalakíttatta, gazdasági szakembere: Nekcsei Demeter által, aki az országos tárnokmester volt. A városok igazgatását a tárnokmester irányította. Gazdasági reformjait pedig úgy irányította, hogy hazánk adottságait kihasználja.

- Magyarország legfőbb előnye a jelentős nemesfém készlet volt. (Körmöcbánya: arany-, Selmecbánya: ezüst-, Besztercebánya: rézbányászati központok voltak, Erdély sóbányákban volt gazdag). Európa arany és ezüstkitermelésének 75%-a hazánkban folyt. Évente 2-3 tonna aranyat termeltek ki. Ezt akarta kihasználni a király az urbura-reform által:

Korábban a földbirtokosoknak nem volt érdekük a nemesfém kitermelése, mert ha valaki a birtokán nemesércet talált, kötelezően fel kellett ajánlani a területet a királynak, elvették és cserebirtokot kapott érte. Érdekeltté kellett tehát tenni őket. A reform érdekében K. R. az urbura (bányajövedelem) egyharmadát átengedte a nagybirtokosnak, ezzel megszüntette a rá vonatkozó királyi monopóliumokat.

- A nemesérc forgalmára állított fel királyi monopóliumot: a nemesfémet pénzzé csak a királyi kamaráknál lehetett beváltani (kamarahaszna = kötelező pénzbeváltás kincstári haszna) + a veretlen aranyat és ezüstöt kivonták a kereskedelmi forgalomból. Országszerte 10 ilyen kamaraispánságot hozott létre. A kamarák pénzveréssel is foglalkoztak, igen jó minőségű pénzt vertek. A legmagasabb szintű pénz az aranyforint, (amit a firenzei fiorino mintájára 23,5 karátos aranyból vertek 1325-től. 1 aranyforint súlya 3,5 g volt. A forint mellé még váltópénzeket is veretett: garas (ezüst), dénár (ezüst-réz)) → így elesett Károly Róbert a kamara hasznától → ezért bevezette kapuadót! (minden olyan jobbágytelek után fizetni kellett, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér át tudott haladni = az első állami egyenesadó Magyarországon).

- Az értékes pénz vonzotta a kereskedőket, ezért harmincadvám helyeket állítottak föl. A főútvonalakon felállított harmincadhelyeken a behozott és kivitt áruk értékének 1 %-át, majd 3,33 %-át fölözte le a kincstár.

- A pápák Avignoni fogságát (1309-1377) is kihasználta: a pápai adó egyharmadát visszafogta.

Ezekkel az intézkedésekkel szilárd pénzügyi helyzetet hozott létre, sőt még megfelelő katonai háttere is volt.

Legnagyobb külpolitikai sikere a Visegrádi királytalálkozó (1335): III. Kázmér (lengyel), Luxemburgi János (cseh) és Károly Róbert, új kereskedelmi útvonal kialakításában egyeztek meg Brünón és Krakkón keresztül, így elkerültk Bécset.

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat