Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

Az ókori Hellász

 

Az ókori görög civilizáció a Balkán félsziget déli részén az Égei-tenger szigetvilágában és Kis-Ázsia nyugati partvidékén, alakult ki. A görögök később benépesítették a Földközi- a Márvány- és a Fekete-tenger partvidékeit is.

 

Földrajzi jellemzői:

-          mediterrán éghajlat:

  • gabona, szőlő, olajbogyó, gyümölcsök,
  •  juh, kecske

-          tagolt partvidék:

  • kikötőkben gazdag,
  • fejlett hajózás és kereskedelem

-          felszíne hegyvidéki jellegű:

  • ásványkincsekben gazdag
  • folyókban szegény

 

Első civilizációk:

 

-          Krétai civilizáció:

  • Kréta szigetén és a körülötte lévő szigetvilágban jött létre
  • városlakó civilizáció, amely fénykorát az i. e. 2. évezred elején élte, (jelentős városok, pl. Knósszosz, Mallia)
  • az ókori keleti típusú államok központja a palotagazdaság volt, amely irányítottaa :
    • termelést
    • elosztást
    • cserét
  • lakói békében éltek egymással és a tengeren kereskedtek
  • természeti katasztrófák és a görög akháj törzsek támadásai miatt az i. e. 2. évezred közepén összeomlott.

 

 

-          Mükénéi civilizáció:

  • a bronzfegyverekkel rendelkező akhájok hozták létre
  • állandó harcot vívtak egymással a földekért
  • hatalmas erődöket építettek, pl.: Mükéné, Argosz
  • az i. e. 13. században lerombolták Tróját (Iliász)
  • az egymás ellen vívott harcokban meggyengültek és központjaik elpusztultak.

 

A poliszok kialakulása:

-          Az i. e. 13. században újabb görög törzsek a dórok, ionok és aiolok vándoroltak be a Balkán-félszigetre, akik az i. e. 8. századig letelepültek.

-         Létrejött a polisz, a városközpontú állam.

-        A királyságot felváltotta a köztársaság:

  • az államok élén az arisztokrácia (földbirtokosok) állt (arisztokratikus köztársaság),
  • a démosz (nép) nem rendelkezett politikai jogokkal.

 

A görög gyarmatosítás:

-          Az i. e. 8. és 6. század között a görög poliszok gyarmatvárosokat hoztak létre a tengerpartok mentén. 

-          Okai:

  • túlnépesedés
  • kevés termőföld
  • politikai ellentétek
  • kereskedelmi haszon.

-          Az anyavárosok és a gyarmatvárosok között élénk kereskedelmi kapcsolat alakult ki:

  • anyaváros: kerámia, fémáru, textiláru
  • gyarmatváros: gabona, nyersanyag, rabszolga.

-          Eredménye: gyors gazdasági fellendülés.

 

A spártai állam:

 

-          A vasfegyverekkel rendelkező dórok alapították a Peloponnészosz-félsziget déli részén (Lakedaimon-Lakónia).

-          A túlnépesedés hatására leigázta szomszédjait (Messzénia).

-          Társadalma:

  • spártai polgárok
  • körüllakók (perioikoszok) – Spárta körül élő népek, kézművesek
  • helóták – Meszénia leigázott lakói, a spártai földeket művelték

-          A spártai állam működése:

  • 2 király: fővezéri és katonai feladatok
  • vének tanácsa (gerúszia): bíráskodás, törvények előkészítése
  • felügyelők (ephoroszok): vétójog
  • népgyűlés (apella): tagja minden 30 év feletti spártai férfi, közfelkiáltással dönt a törvényekről és tisztviselőkről.

 

Az athéni demokrácia kialakulása:

 

-          Athén helyzete:

  • az ionok (ejtsd: jónok) alapították az Attikai-félszigeten
  • nem gyarmatosít, de fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezett
  • kezdetben királyok uralkodtak, de az arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzte őket
  • az államot az arkhónok irányították (a legfontosabb hivatali tisztség)
  • államforma: arisztokratikus köztársaság
  • a démosz (nép) nem rendelkezik politikai jogokkal, ezért a meggazdagodott kereskedők és iparosok harcot indítottak a politikai hatalomért, mlynek eredményeként kialakult a demokrácia (népuralom)

 

-          A demokrácia kialakulásának folyamata:

  •  i. e. 621-ben DRAKÓN (sárkány) arkhón írásba foglalta a szokásjogot „drákói szigor”
  • i. e. 594-ben SZOLÓN arkhón a nép számára hozott kedvező döntéseket:
    • eltörölte az adósrabszolgaságot
    • elengedte az adósságokat
    • a politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett, így többen katonáskodhattak és szólhattak bele a politikába. 4 vagyoni csoport:
      • 500 mérősök (500 mérő gabona, olaj, bor)
      • 300 mérősök
      • 200 mérősök
      • 200 mérő alattiak
      • kialakult a TIMOKRÁCIA = a vagyon uralma: meghatározta a jogokat és kötelességeket
  • i. e. 560-527 között PEISZISZTRATOSZ türannoszként (zsarnok) létrehozta a türanniszt (zsarnokság). Intézkedései:
    • az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a démosz között
    • építkezéseket indított, amivel munkát teremtett
    • utazó bíróságot hozott létre
  • i. e. 508-ban KLEISZTHENÉSZ arkhón a területi besorolást tette a tisztségek betöltésének alapjává:
    • területi alapon – PHÜLÉKre = kerület osztja fel Athén lakosságát, és ezzel a démosz vezető szerepét biztosította
    • elkülönítették a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia)
    • bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmoszt) az egyeduralom visszajövetele elle

 

-          Athén politikai intézményei:

  • EKLÉSZIA = népgyűlés:
    • a legfőbb hatalom
    • tagja minden 20 év feletti athéni férfi polgár
    • minden fontos ügyben dönt
  • BULÉ = ötszázak tanácsa:
    • tagjait területi alapon sorsolták
    • törvény javaslatokat tett a népgyűlésnek
  • HELIAIA = esküdtbíróság:
    • 6000 fő, sorsolással
    • fellebbviteli bíróság
    • arkhóni ítéleteket vizsgálta felül
  • AREIOSZPAGOSZ = Arész domb tanácsa:
    • a volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzése
  • SZTRATÉGOSZ = katonai vezető:
    • nem sorsolták, hanem választották
    • az állam tényleges vezetői (10 fő)
    • 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható

 

-          Athén társadalma:

  • teljes jogú athéni polgárok:
    • arisztokraták: nagybirtokosok
    • démosz: kereskedők, kézművesek, hajósok, parasztok
  • metoikoszok (idegenek): külföldről betelepültek
  • rabszolgák

 

A görög-perzsa háborúk:

-          Okai:

  • a Perzsa Birodalom a 6. század végén elérte és befolyása alá vonta a Kis-ázsiai görög gyarmatvárosokat
  • Milétosz vezetésével a ion gyarmatvárosok fellázadtak
  • Athén és szövetségesei segítették a lázadókat
  • a perzsák leverték a lázadást és bosszút esküdtek

 

-          Eseményei:

 

  • i. e. 492-ben a perzsák szárazföldön és tengeren indított támadásai kudarccal végződtek
  • i. e. 490-ben a Attikát támadó perzsa hadsereget a Marathóni csatában Miltiádész vezette görögök legyőzték
  • a győzelem után Athénban politikai küzdelem bontakozott ki háború folytatásáról 
  • A vitát cserépszavazás döntötte el és Athén hajóflottát épített
  • i. e. 480-ban újabb perzsa támadás indult Xerxész vezetésével:
    • Leonidász spártai király a thermopülai csatában feltartóztatta a perzsa hadsereget
    • a szalamiszi tengeri csatában Themisztoklész vezetésével győztek a görögök
    • i. e. 478-ban a görögök újabb győzelmet értek el Plataia-nál és a Mükalé – félszigetnél
  • i. e. 478-ban Athén létrehozta a déloszi szövetséget
  • i. e. 449-ben a Kalliász-féle béke zárta le a küzdelmeket.

 

Athén fénykora és bukása:

 

-          Athén fénykora:

  • a perzsák legyőzése után az i. e. 5. század közepén élte fénykorát az athéni állam Periklész vezetésével
  • Jelentősen nőttek a bevételek:
    • adókból
    • hadisarcból
    • ezüstbányák jövedelmei
    • szövetségesek (déloszi)adói
    • kereskedelemből
  • a bevételekből:
    •  újjáépítették a várost (akropolisz, agora)
    • napidíjat fizettek a szegényeknek politikai jogaik gyakorlásáért, ezért tovább szélesedett a demokrácia.

-          Athén bukása:

  • Athén megnövekedett katonai hatalma miatt Spárta felújította a peloponnészoszi szövetséget
  • a két hatalom ellentétei miatt kitört a Peloponnészoszi háború:
    • i. e. 431-404 között zajlott
    • kezdetben Athén tengeri, Spárta szárazföldi fölénye érvényesült
    • Athén kockáztatott (megtámadta Szicíliát) és veszített, ezért megszűnt nagyhatalomnak lenni.

 

Makedónia felemelkedése:

 

-          II. Fülöp uralkodása:

  • a görögökkel rokon nyelvű makedón nép a Balkán – félszigeten a görög poliszoktól északra élt
  • a görög poliszok meggyengülése után az i. e. 4. század közepén II. Fülöp uralma alatt gyors fellendülés indult:i. e 338-ban a kaironeiai csatában legyőzte a görög poliszokat
    • hadseregreform  - makedón falanx
    • hódítások (Trákia, Tesszália)
    • aranypénz
  • perzsa ellenes szövetséget hozott létre

 

-          Nagy Sándor hódításai:

  • II. Fülöp halála után fia III. Alexandrosz (Nagy Sándor) helyreállította a makedón-görög szövetséget és megtámadta a Perzsa Birodalmat
  • katonai sikerei:
    • a Granikosz—folyónál legyőzte a perza szatrapákat
    • felszabadította a kis-ázsiai görögöket
    • i. e. 333-ban győzelmet aratott Isszosznál III. Dareiosz felett
    • elfoglalta a Föníciát, Palesztinát és Egyiptomot
    • i. e. 331-ben döntő győzelmet aratott Gaugamélánál a perzsákon
    • meghódította Belső-Ázsiát és az Indus vidékét
  • eredményei:
    • egyesítette a görög és a keleti kultúrákat = hellénizmus (görögösítés)
    • egységes mértékrendszert vezetett be
    • egységes pénzt veretett
    • új utakat épített
    • városokat alapított és görögökkel népesítette be őket

 

-          A hellenisztikus utódállamok:

  • Nagy Sándor halála után a makedón birodalom részekre szakadt:
    • Makedónia (Antigonidák
    • Egyiptom (Prolemaidák)
    • Szíria (Szeleukidák)
    • Pergamon (Attalidák) tudománya.
  • A görög és a keleti kultúra egyesítéséből alakult ki a hellenizmus művészete és tudománya, amely az i. e. 4-1. századbban terjedt el a volt Perzsa Birodalom területén.

 

A görög életmód, művészetek és tudományok

 

Életmód:

-          Az élet az emberek otthonában és közterületeken zajlott.

-          A házak ablaktalanok, belső udvaruk volt, a nők és a férfiak helyiségei elkülönültek:

  • kevés bútort használtak, pl.: kereveteket és ládákat,
  • mozaik padló, kerámiák.

-          Étkezés: kása, kenyér, hal, sajt, gyümölcsök, olajbogyó, hús. 

-          Ruházat: khitón, bőrsaru, bőrcsizma.

 

Művészetek:

-          Építészet:

  • középületek: színházak, templomok, stadionok építése (üzleti, vallási, politikai élet keretei),
  • agora: a város piaca, a polisz központja.
  • a görög építészet jellegzetes eleme az oszlop, oszloprendek:
    • dór,
    • jón,
    • korinthoszi
  • jellegzetességei:
    • díszítő domborműsor: fríz,
    • háromszög alakú timpanon,
    • oszlopsorok (sztoa)

 

-          Szobrászat:

  • épületek díszítése szobrokkal, frízzel,
  • önmagában is kiemelkedő volt (Kr.e. V-VI. sz.) szobászata:
    • mozgalmas,
    • élethű,
    • érzelmeket kifejező szobrok.
  • Jelentős szobrászok:
    • Müron,
    • Pheidiasz

 

-          Színház:

  • Dionüszosz tiszteletére előadott szertartások:
    • politikai,
    • vallási és
    • kulturális célzat.

-          Kezdetben az agorán adták elő, majd szabadtéri színházakat építettek.

-          A részvételért később napidíjat fizettek (Periklész kora).

 

Mitológia:

-          A görög mitológia az istenek és az emberek kapcsolatát beszéli el:

  • emberszerű istenek,
  • állandó kapcsolattartás:
    • áldozatok, szertartások,
    • sport,
    • művészetek útján.

Filozófia:

 

-          Kezdetben a tudományágak még nem váltak szét:

  • a természetet,
  • politikát,
  • művészeteket egységben vizsgálták.

-          A filozófia irányzatai:

  • a naiv materialisták (Pl.: Thalész) az őselemekre vezették vissza a világ keletkezését (naiv természetfilozófia).
  • a szofisták a társadalom törvényeit kezdték vizsgálni:
    • Szókratész:
      • vannak örök érvényű értékek: igazság, szeretet.
      • Nem az egyén határozza meg őket, ezek önmagukban is léteznek.)
      • Platón:
        • csak a fogalmak állandóak, a tapasztalati világ változik.
        • ezek az ideák világában léteznek, a tapasztalati megvalósulások csak ezeknek az árnyképe.
      • Arisztotelész:
        • anyagi és a szellemi világ valósan létező dolgok.
        • a szellem magasabb rendű, az ad formát az anyagnak.

 

Történetírás:

-              Önálló tudománnyá vált.

-              Híres görög történetírók:

                         Hérodotosz („a történetírás atyja” - görög-perzsa háborúk leírása) és

                         Thuküdidész (peloponnészoszi háború leírása).

 

Szaktudományok:

-          Elváltak a filozófiától

-          Gyors fejlődésnek indultak a hellenizmus korában:

  • csillagászat,
  • matematika,
  • fizika,
  • geológia,
  • orvoslás.

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 63
Tegnapi: 1 298
Heti: 2 634
Havi: 17 762
Össz.: 1 436 760

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Az ókori Hellász
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »