Törivázlat

Óravázlatok, érettségi információk

 

Magyarország története a II. világháború után

 (vázlat)

 

Küzdelem a demokráciáért a II. világháború után:

-          1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely december 21-re összehívta az Ideiglenes Nemzetgyűlést Debrecenbe.

-          A Nemzetgyűlés határozatai:

  • létrehozta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt Dálnoki Miklós Béla vezetésével,
  • Magyarország kilépett a németek melletti háborúból és hadat üzent Németországnak (de: a Dunántúlon harcoló magyar katonák továbbra is a németek oldalán maradtak!),
  • földreformot hirdetett és megkezdte a földosztást (1945. március, Nagy Imre).

-          Április 13-án véget értek a hadműveletek Magyarország területén.

-          Az ország lakósságának a SZEB utasítására Igazoló Bizottságok előtt kellett tisztáznia magát (háborús bűnösök felkutatása).

-          1945. november 4-én Nemzetgyűlési választásokat tartottak, melyet az FKGP nyert meg 57%-al, de a SZU nyomására négy párti koalíciós kormány alakult Tildy Zoltán (FKGP) vezetésével.

-          1946. február 1-én kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Elnöke Tildy Zoltán lett, ezért Nagy Ferenc (FKGP) lett a miniszterelnök. A kormány legfontosabb intézkedései:

  • lakosságcsere egyezmény Csehszlovákiával,
  • Baloldali Blokk megalakulása. Célja: a jobboldali pártok kiszorítása a hatalomból,
  • államosítások megkezdése (szénbányák, nagyüzemek),
  • infláció felszámolása: 1946. augusztus 1-én a Pengőt felváltotta a Forint.

-          1947. február 10-én Magyarország Párizsban aláírta a háborút lezáró békeszerződést:

  • visszaállították az 1938 előtti határokat,
  • a pozsonyi hídfő Csehszlovákiához került,
  • háborús jóvátételt kellett fizetni + egyéb korlátozásokat érvényesítettek.

-          A békeszerződés aláírása után szovjet forgatókönyv alapján megkezdődött a Magyar Kommunista Párttal (MKP) szövetséges pártok kiszorítása a hatalomból. Cél: szovjet mintájú egy párt rendszer létrehozása. Lépései:

  • a kisgazda vezetők eltávolítása a hatalomból:
    • Kovács Béla letartóztatása,
    • Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása. Az új kormány vezetője Dinnyés Lajos lett.
  • 3 éves terv elindítása (szovjet mintára),
  • újabb államosítások (bankok),
  • országgyűlési („kékcédulás”) választások.

 

Az egy párti diktatúra kialakulása – a Rákosi – rendszer:

-          1948-ig megtörtént az összes politikai párt kiszorítása és megsemmisítése („szalámi taktika”). 1948júniusában megalakult a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülésével. Ezzel létrejött az egypártrendszer Magyarországon. Intézkedések:

  • újabb államosítások: iskolák és üzemek,
  • ÁVH (Államvédelmi Hatóság) megalapítása,
  • Dobi István kormányának megalakulása,
  • egyházellenes perek (pl. Mindszenty József letartóztatása).

-          1949-ben megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront (1954-től Hazafias Népfront), amely tömörítette a hatalmon kívül rekedt, de azt elfogadó politikai szervezeteket.

-          Az MDP-n belül hatalmi harcok kezdődtek. Rákosi Mátyás fő riválisát, Rajk Lászlót koholt vádak alapján koncepciós perben halálra ítéltette és kivégeztette.

-          1949. augusztus 18-án új, szovjet mintájú alkotmány lépett életbe:

  • létrejött a Magyar Népköztársaság („minden hatalom a dolgozó népé”),
  • kialakult a tanácsrendszer (1950-ben).

-          1950. január 1-én indult el az első ötéves terv. Céljai:

  • Magyarország váljon a „vas és acél országává”,
  • a mezőgazdaság szocialista átszervezése (erőszakos téeszesítés, állami gazdaságok kialakítása).

Végrehajtásához erőszakos eszközöket alkalmaztak:

  • kitelepítések (pl.: Hortobágy),
  • kulákperek,
  • munkatáborok felállítása (pl.: Recsk),
  • megfélemlítés,
  • börtönbüntetés,
  • kínzás,
  • erőszak, stb.

-            Hatalma kiszélesítése érdekében 1952 augusztusában Rákosi magához ragadta a miniszterelnöki funkciót is (az MDP vezetője is ő volt).

-            1953-ban Sztálin halála után a Szovjetunióban Hruscsov vezetésével enyhülési politika kezdődött, amely Magyarországon is éreztette hatását:

  • Nagy Imre alakított kormányt,
  • közkegyelmet hirdettek,
  • megszűntek a kitelepítések,
  • véget ért az erőszakos téeszesítés.

-            1955-ben az Osztrák Államszerződés aláírása után a Szovjetunióban ismét a Sztálini keményvonalas politika került előtérbe. Hatására:

  • Nagy Imrét leváltották, és kizárták a pártból,
  • Hegedűs András alakított kormányt.

-            1955-ben Magyarország ENSZ tagállam lett.

 

Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956-ban:

-            1956 februárjában az SZKP XX. Kongresszusán Hruscsov leleplezte a Sztálini személyi kultuszt. Hatására Magyarországon is enyhülés kezdődött:

  • Vita kezdődött a Petőfi Körön belül a rendszer átalakításáról,
  • Az MDP júliusi ülésén leváltották Rákosit az első titkári funkcióból. Helyére Gerő Ernőt választották,
  • Október 6-án Rajk Lászlót és társait újra eltemették,
  • Október 22-én az egyetemisták és főiskolások tüntetést hirdettek október 23-ra.

-            1956. október 23.-án Budapesten békés tüntetések kezdődtek a Műegyetem előtt és a Petőfi szobornál:

  •  A fiatalok mellé álló tömeg követelte a hatalmon lévő rendszer hibáinak kijavítását és a bűnösök leváltását,
  • Estére fegyveres csoportok jelentek meg a tömegben, ezért az események radikalizálódtak:
    • megostromolták a Magyar Rádiót és a Szabad Nép székházát (az MDP hivatalos lapja),
    • ledöntötték a Sztálin szobrot. A szovjet csapatok bekapcsolódtak a harcokba.

-          Október 24.-én a tömegek követelésére újból Nagy Imre lett a miniszterelnök.

-          Október 25.-én a Kossuth téren tüntető tömegbe lőttek (parlament előtti vérengzés), ezért Gerő Ernő lemondott a párt vezetői funkciójáról. Helyét Kádár János vette át.

-          Október 30-ig megteremtődött a többpárti demokrácia kialakulásának esélye: újjáalakultak a volt politikai pártok.

-          November 1.-én Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből, és semleges országgá nyilvánította magát.

-          November 3-ig a SZU és az USA vezetői megállapodást kötöttek:

  • Az USA visszavonja szövetségeseit a szuezi térségből
  • Magyarország a szovjet érdekszférába tartozik.

-          November 3-án a szovjet hadvezetés tőrbe csalta a magyar katonai vezetőket (Maléter Páll és társai)

-          November 4-én megkezdődött Magyarország katonai megszállása, a forradalom eltiprása.

-          November 4-én Kádár János a Szovjetunióban ellenkormányt alakított (Magyar Forradalmi Munkás - Paraszt Kormány).

 

-          A forradalom következményei:

  • Nagy Imre és társai elrablása
  • Statárium bevezetése
  • Munkásőrség felállítása
  • Letartóztatások
  • Megtorlások
  • Nagy Imre és társainak kivégzése 1958. június 16-án
  • Kivégzések, bebörtönzések.

 

A Kádár – rendszer stabilizációja:

 

-          1956 végén életszínvonal növelő intézkedéseket hozott a Kádár kormány, pl.: fizetés-emelés, könnyebb lakáshoz jutás, ezért népszerűsége nőtt.

-          1960 részleges, 1963-ban általános amnesztiát hirdettek.

-          Felgyorsult a mezőgazdaság szocialista átszervezése, melynek során szakítottak az erőszakos fellépésekkel és az ún. „meggyőzés” taktikáját alkalmazták.

-          A 60-as évek elején nagyszabású lakásépítési és szociális program indult, pl.: GYES bevezetése.

-          1968-ban bevezették az új gazdaságirányítási mechanizmust. Lényege:

  • A centralizált pártirányítást a gazdaságban közvetett irányítás váltotta fel, ami növelte a vállalatok önállóságát.
  • Bevezették a háztáji rendszert, ami megoldotta az élelem hiányt.

 

De: 1968-ban Magyarország is csatlakozott a Csehszlovákiát megszálló szocialista országokhoz.

 

-          Az 1968-as gazdasági reformok miatt Magyarországon a szocialista táboron belül viszonylagos jólét uralkodott („gulyás kommunizmus”), ami kivívta az ún. „baráti” államok ellenszenvét. Ezért, szovjet utasításra1972-ben a reformok „módosítására” kényszerült az ország. 1975-ben leváltották a 68-as reformokat kidolgozó Fock Jenő miniszterelnököt és helyére a keményvonalas szovjet irányt követő Lázár Györgyöt állították.

-          1978-ban az USA visszaadta a királyi koronát Magyarországnak.

-          1980-ban magyar járt a világűrben Farkas Bertalan személyében.

-          Az 1980-as évek elejétől megkezdődött Magyarország eladósodása. Oka: a szocialista tábor többi tagjával együtt nem reagált a kapitalista világot a 70-es években megrázó ún. olaj árrobbanásra. Ezért az életszínvonal megtartása érdekében külföldi, főleg nyugati hitelek felvételére kényszerült. Mértéke 1990-ig: 21 milliárd USA dollár.

 

A magyarországi rendszerváltozás:

-          1985-ben a Szovjetunióban M. Gorbacsov került hatalomra, aki elindította a rendszer megújítását és átalakítását célzó reformfolyamatot. Hatására Magyarországon is előtérbe kerültek az ún. „reform kommunisták”.

-          Fellépésük hatására:

  • 1987-ben Lázár György helyére Grósz Károly került a kormány élére
  • Kidolgozták a „Gazdasági és társadalmi átalakítási program”- ot
  • Értelmiségi viták kezdődtek a párton belül és kívül, melynek hatására a Lakitelki Találkozón megalakult az MDF.
  • 1988-ban létrejött az SZDSZ és a FIDESZ. Újjáalakult az FKGP és a KDNP.
  • 1988 májusában az MSZMP éléről leváltották Kádár Jánost, helyére Grósz Károly került. Novembertől Németh Miklós lett a miniszterelnök.

-          1989 tavaszán Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte 1956-ot, ezzel lehetőség nyílt Nagy Imre és társai újratemetésére (1989. június 16.).

-          Megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, melynek célja az egy párti diktatúra felszámolása, és a több párti demokrácia kialakítása volt.

-          1989. második felére összeomlott a szovjet mintájú szocialista rendszer a térség országaiban.

-          1989 végén az MSZMP XIV. kongresszusán kimondták a párt megszűnését. Helyét a reformok híveiből alakult MSZP és a kádári hagyományokat folytatni akaró Munkás Párt vette át.

-          1989. október 23-án kihirdették a módosított alkotmányt: létrejött a (3.) Magyar Köztársaság.

-          1989 végéig az MSZP és az Ellenzéki Kerekasztal képviselői megállapodtak a többpárti demokrácia kialakításának szabályairól.

-          1990 tavaszán parlamenti választásokat tartottak, melynek eredményeként hat párti országgyűlés alakult. A győzelmet az MDF szerezte meg, és az FKGP valamint a KDNP bevonásával koalíciós kormányt alakított Antal József vezetésével. Ellenzéki pártok maradtak: SZDSZ, MSZP, FIDESZ. A köztársaság elnöke Göncz Árpád lett (1990-2000.)

Végbement a rendszerváltás Magyarországon.

1991. június 19-ig távozott a szovjet hadsereg az országból.

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 83
Tegnapi: 1 124
Heti: 2 445
Havi: 18 966
Össz.: 2 384 566

Látogatottság növelés
Oldal: Magyarország története a II. világháború után (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2020 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »