Magyarország története a II. világháború után

 

Küzdelem a demokráciáért a II. világháború után:

- 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely december 21-re összehívta az Ideiglenes Nemzetgyűlést Debrecenbe.

- A Nemzetgyűlés határozatai:

• létrehozta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt Dálnoki Miklós Béla vezetésével,
• Magyarország kilépett a németek melletti háborúból és hadat üzent Németországnak (de: a Dunántúlon harcoló magyar katonák továbbra is a németek oldalán maradtak!),
• földreformot hirdetett és megkezdte a földosztást (1945. március, Nagy Imre).

- Április 13-án véget értek a hadműveletek Magyarország területén.

- Az ország lakósságának a SZEB utasítására Igazoló Bizottságok előtt kellett tisztáznia magát (háborús bűnösök felkutatása).

- 1945. november 4-én Nemzetgyűlési választásokat tartottak, melyet az FKGP nyert meg 57%-al, de a SZU nyomására négy párti koalíciós kormány alakult Tildy Zoltán (FKGP) vezetésével.

- 1946. február 1-én kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Elnöke Tildy Zoltán lett, ezért Nagy Ferenc (FKGP) lett a miniszterelnök. A kormány legfontosabb intézkedései:

• lakosságcsere egyezmény Csehszlovákiával,
• Baloldali Blokk megalakulása. Célja: a jobboldali pártok kiszorítása a hatalomból,
  
• államosítások megkezdése (szénbányák, nagyüzemek),
• infláció felszámolása: 1946. augusztus 1-én a Pengőt felváltotta a Forint.

- 1947. február 10-én Magyarország Párizsban aláírta a háborút lezáró békeszerződést:

• visszaállították az 1938 előtti határokat,
• a pozsonyi hídfő Csehszlovákiához került,
• háborús jóvátételt kellett fizetni + egyéb korlátozásokat érvényesítettek.

- A békeszerződés aláírása után szovjet forgatókönyv alapján megkezdődött a Magyar Kommunista Párttal (MKP) szövetséges pártok kiszorítása a hatalomból. Cél: szovjet mintájú egy párt rendszer létrehozása. Lépései:

• a kisgazda vezetők eltávolítása a hatalomból:
  • Kovács Béla letartóztatása,
  • Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása. Az új kormány vezetője Dinnyés Lajos lett.

• 3 éves terv elindítása (szovjet mintára),
• újabb államosítások (bankok),
• országgyűlési („kékcédulás”) választások.

 

Az egy párti diktatúra kialakulása – a Rákosi – rendszer:

- 1948-ig megtörtént az összes politikai párt kiszorítása és megsemmisítése („szalámi taktika”). 1948júniusában megalakult a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülésével. Ezzel létrejött az egypártrendszer Magyarországon. Intézkedések:

• újabb államosítások: iskolák és üzemek,
• ÁVH (Államvédelmi Hatóság) megalapítása,
• Dobi István kormányának megalakulása,
• egyházellenes perek (pl. Mindszenty József letartóztatása).

- 1949-ben megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront (1954-től Hazafias Népfront), amely tömörítette a hatalmon kívül rekedt, de azt elfogadó politikai szervezeteket.

- Az MDP-n belül hatalmi harcok kezdődtek. Rákosi Mátyás fő riválisát, Rajk Lászlót koholt vádak alapján koncepciós perben halálra ítéltette és kivégeztette.

- 1949. augusztus 18-án új, szovjet mintájú alkotmány lépett életbe:

• létrejött a Magyar Népköztársaság („minden hatalom a dolgozó népé”),
• kialakult a tanácsrendszer (1950-ben).

- 1950. január 1-én indult el az első ötéves terv. Céljai:

• Magyarország váljon a „vas és acél országává”,
• a mezőgazdaság szocialista átszervezése (erőszakos téeszesítés, állami gazdaságok kialakítása).

- Végrehajtásához erőszakos eszközöket alkalmaztak:

• kitelepítések (pl.: Hortobágy),
• kulákperek,
• munkatáborok felállítása (pl.: Recsk),
• megfélemlítés,
• börtönbüntetés,
• kínzás,
• erőszak, stb.

- Hatalma kiszélesítése érdekében 1952 augusztusában Rákosi magához ragadta a miniszterelnöki funkciót is (az MDP vezetője is ő volt).

- 1953-ban Sztálin halála után a Szovjetunióban Hruscsov vezetésével enyhülési politika kezdődött, amely Magyarországon is éreztette hatását:

• Nagy Imre alakított kormányt,
• közkegyelmet hirdettek,
• megszűntek a kitelepítések,
• véget ért az erőszakos téeszesítés.

- 1955-ben az Osztrák Államszerződés aláírása után a Szovjetunióban ismét a Sztálini keményvonalas politika került előtérbe. Hatására:

• Nagy Imrét leváltották, és kizárták a pártból,
• Hegedűs András alakított kormányt.

-            1955-ben Magyarország ENSZ tagállam lett.

 

Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956-ban:

- 1956 februárjában az SZKP XX. Kongresszusán Hruscsov leleplezte a Sztálini személyi kultuszt. Hatására Magyarországon is enyhülés kezdődött:

• Vita kezdődött a Petőfi Körön belül a rendszer átalakításáról,
• Az MDP júliusi ülésén leváltották Rákosit az első titkári funkcióból. Helyére Gerő Ernőt választották,
• Október 6-án Rajk Lászlót és társait újra eltemették,
• Október 22-én az egyetemisták és főiskolások tüntetést hirdettek október 23-ra.

- 1956. október 23-án Budapesten békés tüntetések kezdődtek a Műegyetem előtt és a Petőfi szobornál:

•  A fiatalok mellé álló tömeg követelte a hatalmon lévő rendszer hibáinak kijavítását és a bűnösök leváltását,
• Estére fegyveres csoportok jelentek meg a tömegben, ezért az események radikalizálódtak:
  • megostromolták a Magyar Rádiót és a Szabad Nép székházát (az MDP hivatalos lapja),
  • ledöntötték a Sztálin szobrot. A szovjet csapatok bekapcsolódtak a harcokba.

- Október 24-én a tömegek követelésére újból Nagy Imre lett a miniszterelnök.

- Október 25-én a Kossuth téren tüntető tömegbe lőttek (parlament előtti vérengzés), ezért Gerő Ernő lemondott a párt vezetői funkciójáról. Helyét Kádár János vette át.

- Október 30-ig megteremtődött a többpárti demokrácia kialakulásának esélye: újjáalakultak a volt politikai pártok.

- November 1-én Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből, és semleges országgá nyilvánította magát.

- November 3-ig a SZU és az USA vezetői megállapodást kötöttek:

• Az USA visszavonja szövetségeseit a szuezi térségből
• Magyarország a szovjet érdekszférába tartozik.

- November 3-án a szovjet hadvezetés tőrbe csalta a magyar katonai vezetőket (Maléter Páll és társai)

- November 4-én megkezdődött Magyarország katonai megszállása, a forradalom eltiprása.

- November 4-én Kádár János a Szovjetunióban ellenkormányt alakított (Magyar Forradalmi Munkás - Paraszt Kormány).

- A forradalom következményei:

• Nagy Imre és társai elrablása,
• statárium bevezetése,
• munkásőrség felállítása,
• letartóztatások,
• megtorlások,
• Nagy Imre és társainak kivégzése 1958. június 16-án,
• kivégzések, bebörtönzések.

 

A Kádár – rendszer stabilizációja:

- 1956 végén életszínvonal növelő intézkedéseket hozott a Kádár kormány, pl.: fizetés-emelés, könnyebb lakáshoz jutás, ezért népszerűsége nőtt.

- 1960 részleges, 1963-ban általános amnesztiát hirdettek.

- Felgyorsult a mezőgazdaság szocialista átszervezése, melynek során szakítottak az erőszakos fellépésekkel és az ún. „meggyőzés” taktikáját alkalmazták.

- A 60-as évek elején nagyszabású lakásépítési és szociális program indult, pl.: GYES bevezetése.

- 1968-ban bevezették az új gazdaságirányítási mechanizmust. Lényege:

• a centralizált pártirányítást a gazdaságban közvetett irányítás váltotta fel, ami növelte a vállalatok önállóságát,
• bevezették a háztáji rendszert, ami megoldotta az élelem hiányt.

De: 1968-ban Magyarország is csatlakozott a Csehszlovákiát megszálló szocialista országokhoz.

- Az 1968-as gazdasági reformok miatt Magyarországon a szocialista táboron belül viszonylagos jólét uralkodott („gulyás kommunizmus”), ami kivívta az ún. „baráti” államok ellenszenvét.

Ezért, szovjet utasításra1972-ben a reformok „módosítására” kényszerült az ország. 1975-ben leváltották a 68-as reformokat kidolgozó Fock Jenő miniszterelnököt és helyére a keményvonalas szovjet irányt követő Lázár Györgyöt állították.

-  1978-ban az USA visszaadta a királyi koronát Magyarországnak.

-  1980-ban magyar járt a világűrben Farkas Bertalan személyében.

- Az 1980-as évek elejétől megkezdődött Magyarország eladósodása. Oka: a szocialista tábor többi tagjával együtt nem reagált a kapitalista világot a 70-es években megrázó ún. olaj árrobbanásra.

Ezért az életszínvonal megtartása érdekében külföldi, főleg nyugati hitelek felvételére kényszerült. Mértéke 1990-ig: 21 milliárd USA dollár.

 

A magyarországi rendszerváltozás:

- 1985-ben a Szovjetunióban M. Gorbacsov került hatalomra, aki elindította a rendszer megújítását és átalakítását célzó reformfolyamatot. Hatására az MSZMP vezetésében előtérbe kerültek „reformkommunisták”.

-  Fellépésük következményei:

• 1987-ben Grósz Károly került a kormány élére.
• Kidolgozták a „Gazdasági és társadalmi átalakítási program”- ot.
• Felerősödtek az értelmiségi viták, melynek hatására megalakult az MDF (Lakitelki találkozó).
• 1988-ban létrejött az SZDSZ és a FIDESZ. Újjáalakult az FKGP és a KDNP.
• 1988 májusában az MSZMP éléről leváltották Kádár Jánost, helyére Grósz Károly került. Novembertől Németh Miklós lett a miniszterelnök.

-  1989 tavaszán Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte 1956-ot, ezzel lehetőség nyílt Nagy Imre és társai újratemetésére (1989. június 16.).

-  Megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, melynek célja az egypárti diktatúra felszámolása, és a többpárti demokrácia kialakítása volt.

-   1989. második felére összeomlott a szovjet mintájú szocialista rendszer a térség országaiban.

-  1989 végén az MSZMP XIV. kongresszusán kimondták a párt megszűnését. Helyét az MSZP és a Munkás Párt vette át. (Kádár János utolsó beszéde.)

- 1989. október 23-án kihirdették a módosított alkotmányt: létrejött a (3.) Magyar Köztársaság.

- 1989 végéig az MSZP és az Ellenzéki Kerekasztal képviselői (Nemzeti Kerekasztal) megállapodtak a többpárti demokrácia kialakításának szabályairól (sarkalatos törvények).

-  1990 tavaszán parlamenti választásokat tartottak, melynek eredményeként hat párti országgyűlés alakult. A győzelmet az MDF szerezte meg, és az FKGP valamint a KDNP bevonásával koalíciós kormányt alakított Antal József vezetésével. Ellenzéki pártok maradtak: SZDSZ, MSZP, FIDESZ. A köztársaság elnöke Göncz Árpád lett (1990-2000.)

- Végbement a rendszerváltás Magyarországon.

1991. június 19-ig távozott a szovjet hadsereg az országról.

Oldal: Magyarország története a II. világháború után
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat