Törivázlat

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmek elérhetősége

Vallások az ókorban

(vázlat)

 

Az emberiség legősibb kérdéseinek egyike a világ keletkezése és működése. Az erre adott válaszok sokfélék lehetnek:

Az ókori Közel-Kelet vallásai:

- A mezopotámiai és az egyiptomi vallások népekhez, államokhoz kapcsolódtak. Politeista (= többistenhívő) vallások voltak.

Mezopotámiában kezdetben minden város saját hiedelemvilággal rendelkezett, melyből a papok egységes sumer-akkád-babiloni mitológiát alakítottak ki. Isteneik ember alakúak voltak.

Egyiptom főistene , a Nap volt, akit Amon és Aton néven is tiszteltek. A fáraók a napisten nevében és védelme alatt uralkodtak. Isteneik megőrizték állati alakjukat. Az egyiptomiak hite szerint az ember a túlvilágon tovább él, ezért mumifikálással óvták meg a testet az enyészettől.

A perzsák vallása a jó és a rossz küzdelmét állítja a középpontba, ezért dualista jellegűnek tekintik. Alapítója Zarathusztra. Tanításai középpontjában a világot teremtő jó és a világ lerombolására törekvő gonosz állandó harca áll. Az embernek magának kell eldöntenie, hogy kinek az oldalára áll.

- A zsidóság monoteista (=egyistenhívő) vallást alakított ki története során. A zsidó nép megpróbáltatásainak hatására a törzsi istenek közül egyedül Jahve, a vihar istenének tisztelete maradt fenn, akiből a világmindenség egyetlen istene lett. Istenük láthatatlan és mindenható. „babiloni fogság” után a Kr. e. 6. században kialakult a monoteizmus. A zsidó vallás tanításait a héber Biblia (Ószövetség) foglalja össze.

 

Az ókori India és Kína vallásai:

- India politeista vallásai a brahmanizmus és a BuddhizmusA brahmanizmus főistenei Brahma, Visnu és Siva. A vallásban az újjászületést, a reinkarnációt, a karma határozza meg. A Buddhizmus célja a lélek nyugalmi állapotba, a nirvánába elérése.

A kínai univerzizmus az ég, a föld és az ember harmonikus egységét hirdeti. Jelképe a jin-jang. A Kr. e. 6. században két vallási-filozófiai rendszer alakult ki, a taoizmus és a konfucianizmus. A konfucionizmus alapítója Konfuciusz (Kung-Fu-ce) az erkölcsi nevelést, a hagyományok tiszteletét és a közösség érdekeinek szolgálatát hirdette. taoizmus alapítója Lao-ce a természet törvényével (Tao) való összhang elérését tartotta fontosnak.

 

A görög vallás jellemzői:

- A görög vallás politeista (= többisten hívő) volt. A teremtésmítosz szerint a világ  és az istenek a khaoszból jöttek létre. Az isteneket ember alakúnak (= antropomorf) képzelték el, emberi tulajdonságokkal ruházták fel őket. Az istenek és az emberek tetteit a görög mitológiabeszéli el, amely irodalmi és művészeti alkotásokban maradt fenn. Az istenek több nemzedéke váltotta egymást.

- Az olimposzi isteneket az egész görögség tisztelte. A görög mitológiában nem csak istenek és emberek, hanem héroszok (= félistenek) is szerepeltek. 

- A görög valást a közösséghez tartozás fejezte ki. A polisz lakóit összefűzte a helyi kultusz. A templom előtt papok mutatták be az áldozatokat. A fontos ügyekben az istenek tanácsát jóslással tudták meg (pl. Delphoi és dodonai jósda). 

- Az istenek tiszteletére ünnepségeket és versenyeket rendeztek, így alakult ki a színház és az olimpia(Kr. e. 776-tól) is. Különleges szerepe volt a pánhellén kultuszhelyeknek.

- A kultikus életből fejlődött ki és vált önálló tevékenységgé az építészet és a művészet.

 

A római vallás jellemzői:

- A Rómát alapító latinok kezdetben természeti jelenségeket és az ősök szellemét tisztelték. A római mitológiában az etruszkok hatására megjelentek a görög mintájú ember alakú istenek, akik meghatározottfeladatkört láttak el. Akaratukat természeti jelek útján közölték az emberekkel. Az istenek által adott jelek értelmezése a jóspapok feladata volt (pl. madárjós).

- A császárkorban főként a birodalom keleti felében terjedt el az uralkodók vallásos tisztelete a „császárkultusz”, amely alkalmas volt az egyeduralom alátámasztására.

- A misztériumvallások is keletről érkeztek a birodalomba. A császárkorban kibontakozó válság hatására megnőtt az istennel való személyes kapcsolat igénye, amely elősegítette az új tanítások gyors terjedését, államvallássá válását (pl. kereszténység).

 

A kereszténység kialakulása:

-          A vallási élet változása a Római Birodalomban:

  • a görög-római vallás nem követelt meg hitet
    • a lényeg a szertartásokon való részvétel volt (kapcsolat az állammal)
    • nem nyújtott vigaszt, nem ígért biztonságot, ezért
  • egyre többen fordultak a keleti kultuszok felé:
    • misztériumvallások (Mithras, Ízisz, Dionüszosz)
    • császárok istenítése (keleti tartományok)

-          Palesztina Jézus korában: 

  • a zsidók (egyistenhívő nép) a Megváltót (Messiás) várták
    • a hagyomány őrzői a farizeusok (zsidó írástudók),
    • az esszénusok = újszövetség közössége (Kumrán-hegység)
      • őskeresztény gyülekezet
      • a Megváltó eljövetelét és a bűnbánatot hirdették

-          Jézus Krisztus:

  • elnevezései: Názáreti, Jézus = Józsua, Megváltó = Messiás (héber) felszabadító, Krisztus = Krisztosz (görög)
  • életét és tanításait az evangélium = örömhír — Újszövetség (Máté, Márk, Lukács, János) beszéli el.
  • élete utolsó 3 évében tanított: 
    • tanítványaival, az apostolokkal járta Júdea városait
    • hirdette a végítéletet, a megbocsátást, az üdvösség reményét,
    • csak az Istenbe vetett hit és egymás szeretete számít, 
    • ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot.
  • új alapokra helyezte a zsidó hitet (Isten egyetemes, nem csak a zsidó nép istene), ezért halálra ítélték.

 

A keresztény egyház kialakulása:

-          Jézus tanításai a széles tömegekre hatottak a Római Birodalomban:

  • Szent Pál (Saulus) tanítása (Jézus a halálával minden ember bűneit megváltotta) minden népet megszólított:
    • mindenki egyenlőnek számított, (rabszolgák is) 
    • minden keresztény vagyonának és jövedelmének egy részét a közös kasszába adta,
    • összejöveteleiket vasárnap tartották
    • a szertartást pap vagy püspök vezette
  • kialakult a keresztény egyház:
    • megjelentek a keresztény dogmák:
      • Jézus Krisztus, Isten egyszülött fia, a Messiás, egyszerre valóságos ember és Isten
      •  "Szentháromság”- Isten egylényegű három személy: Atya, Fiú, és Lélek (Szentlélek)
      • Szűz Mária = istenanya (Jézus anyja)
      • Jézust keresztre feszítették és feltámadt.
    • kialakult az egyházszervezet: 
      • a közösség irányítói a felügyelők = püspökök (episzkoposz),
      • az idősebbek - presbiterek,
      • a püspökök segítői a diakónusok (szolgák),
    • kialakult az állandó szertartásrend (ünnepek, áldozás, keresztelés, úrvacsora).

 

A kereszténység győzelme: 

  • a keresztény hitet az I-III. század császárjai üldözték
  • 313-ban Constantinus rendelete (milánói ediktum) engedélyezte a keresztény vallás gyakorlását 
  •  325-ben a niceai zsinaton döntést hozott Jézus „egylényegűségéről” (Szentháromság tana)
  • 391-ben Theodosius császár egyedüli vallássá nyilvánította a kereszténységet.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 308
Tegnapi: 1
Heti: 5 141
Havi: 308
Össz.: 3 138 640

Látogatottság növelés
Oldal: Vallások az ókorban
Törivázlat - © 2008 - 2022 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »