Hunyadi János török ellenes fellépése

 

Hatalmi harcok a XV. század közepén:

Zsigmond halála után veje Habsburg Albert (1437-39) került trónra. Folytatta a törökök elleni védekezést, de korai halála után hatalmi harcok kezdődtek:

-           a bárók egy észe Albert király fiát V. (Utószülött) Lászlót választotta királlyá, akit édesanyja a koronával együtt Bécsbe vitt sógora III. Frigyes császár udvarába

-          a bárók többsége Jagelló I. Ulászlót (1440-44) támogatta.

 

Hunyadi János személye és harcmodora:

1440-ben állt I. Ulászló pártjára a köznemesi származású Hunyadi János, aki hamarosan a törökök elleni védekezés vezetőjévé vált.

Hunyadi János:

-          édesapja Serbán fia Vajk Havasalföld román fejedelemségből jött Magyarországra és Zsigmond szolgálatába állt, amiért a család megkapta az erdélyi Hunyad megyében lévő Hunyad várát (a család magyar neve innen ered, a hely későbbi elnevezése Vajdahunyad)

-          Hunyadi János kezdetben Zsigmond apródja, majd hadvezére volt

-          sikerei miatt hatalmas birtokokat kapott. Ezek bevételeit a török visszaverésére fordította

-          seregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották, továbbá gyakran vette igénybe a felkelő nép erejét

-          hadjárataiban sikeresen alkalmazta a különféle harcmodorokat, Pl.: huszita szekérvár, zsoldosok, lovag hadsereg, népfelkelők.

 

Hunyadi János katonai sikerei:

A XV. század közepén a terjeszkedő Török Birodalom katonailag megerősödött és támadásokat indított a Magyar Királyság ellen:

-          1442-ben Hunyadi legyőzte az Erdélyt dúló Mezid bég hadseregét

-          1443-44 telén indította el a téli, vagy „hosszú” hadjáratot, melynek célja a török kiűzése volt Európából. A 35. 000 fős sereg élére Ulászló király állt. Céljuk az akkori török főváros, Drinápoly bevétele volt. A hadjárat sikereinek hatására a törökök 1444-ben békét vásároltak Ulászló királytól.

DE:

 1444 őszén pápai nyomásra a magyar seregek újra támadtak, de a várnai csatában vereséget szenvedtek (I. Ulászló a csatában meghalt).

 

Hunyadi János kormányzósága (1446-53):

Ulászló halála után elismerték a kiskorú V. László uralmát (1444-57), aki továbbra is Bécsben tartózkodott, ezért 1446-ban a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost nevezte ki kormányzónak.

Intézkedései:

-          növelte az állami kincstár bevételeit

-          erősítette a városok és a köznemesek befolyását az országos politikában

-          átmenetileg korlátozta a bárók hatalmát

-          hatalmát a török ellen akarta felhasználni, ezért 1448-ban újabb támadást indított a törökök ellen, de a II. rigómezei csatában vereséget szenvedett. Oka: balkáni népek képtelenek voltak az összefogásra.

DE:

-          a rigómezei csata után politikailag meggyengült

-          a bárók nagykorúsították V. Lászlót, aki elfoglalta a trónt

-          Hunyadi lemondásra kényszerült (1453. január 1.)

 

A nándorfehérvári diadal:

II. Mohamed török szultán 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt és támadásra készült Magyarország ellen. Hadserege 1456 nyarán kezdte meg Nándorfehérvár ostromát:

-          a várat Szilágyi Mihály védte

-          Hunyadi hajókkal áttörte Dunán lévő török hajózárat és katonáival bejutott a várba

-          Zimony környékén népfelkelő sereg állomásozott Kapisztrán János vezetésével

-          a döntő rohamra 1456. Július 21-én került sor, ahol a magyarok fényes diadalt arattak a többszörös túlerő ellen

-          a csata után Hunyadi pestisben meghalt

-          a győzelem emlékét őrzi a déli harangszó (III. Callixtus pápa). 

 

Oldal: Hunyadi János török ellenes fellépése
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat