A magyar államalapítás kora
Az államalapítás előkészítése:
- A 10. század közepére helyreállt a feudális rend Európában, ezért a magyarok katonai vereséget szenvedtek:
- nyugaton 933-ban Merseburgnál és 955-ben Augsburgnál,
- a Bizánci Birodalomban 968-ban.
- A fejedelmek felismerték a változtatás szükségességét. Intézkedéseik:
- Taksony fejedelem (955-972):
- leállította a kalandozásokat
- békére törekedett a szomszédos népekkel (házasságpolitika)
- megkezdődött a bizánci kereszténység felvétele.
- Géza fejedelem (972-997):
- felismerte, hogy a magyarság körül megváltoztak a külpolitikai viszonyok:
- nyugaton I. Ottó 962-ben megalapította a Német-római Császárságot,
- délen a Bizánci Birodalom kapott új erőre.
- megtörte a törzs- és nemzetségfők ellenállását,
- 973 húsvétján hittérítő papokat kért I. Ottó császártól, ezzel megkezdődött a katolikus kereszténység felvétele,
- fia István (Vajk) számára bajorországi Gizellát kérte feleségül, akivel lovagok érkeztek,
- új öröklési rendet fogadtatott el (seniorátus helyett primogenitúra),
- adományokat tett az egyháznak, pl.: Szt. Márton hegyi bencés apátság (Pannonhalma) megalapítása 996-ban.
A királyi hatalom létrejötte:
- Géza fiának, Istvánnak (997-1000 vagy 1001-ig fejedelem) le kellett győzni a hatalma ellen lázadó vezéreket:
- 997-ben Koppány fellázadt az új öröklési rend miatt,
- 1003-ban az erdélyi Gyula, majd
- 1028 körül Ajtony hatalmát törte meg.
- Koppány legyőzése után II. Szilveszter pápa koronát adományozott Istvánnak (koronázás 1000. vagy 1001.)
István király államszervező tevékenysége:
- Királyi vármegyéket szervezett:
- Élükön a királyi hatalom kihelyezett képviselője az ispán (latin: "comes") állt:
- végrehajtotta a törvényeket,
- bíráskodott,
- beszedette az adókat,
- igazgatta a várföldeket,
- parancsolt a katonáskodó várjobbágyoknak.
- Az ország összes udvarnépének közös elöljárója a nádorispán (latinul: palatinus) volt:
- gondoskodott az udvar ellátásáról,
- kezelte az udvarbirtokok javait,
- ő volt a királyi vitézek parancsnoka és az udvari népek bírája.
- A királyi udvar (latinul curia) udvarháztól udvarházig vándorolt és felélte annak jövedelmeit.
- A királyi székhely Esztergom, majd Székesfehérvár lett.
- Törvényeket adott ki (I. és II. TVK):
- intézkedett az egyház működéséről és a vallásgyakorlás biztosításáról,
- védte a magántulajdont.
- Pénzt veretett (dénár, két alkalom).
- Okleveleket adott ki.
István király egyházszervező tevékenysége:
- Tíz egyházmegyét alapított:
- nyolc püspökség
- két érseki tartomány (Esztergomit és Kalocsa),
- A magyar egyház feje az esztergomi prímás-érsek lett.
- Az egyház jövedelme kettős eredetű volt:
- a püspökségek földadományokat kaptak a királytól,
- a tized (decima = dézsma) is az egyházat gyarapította.
A trónutódlás kérdése:
- István király fia Imre herceg vadászbalesetben meghalt. Lehetséges örökösök:
- Vazul (Géza testvérének Mihálynak a fia lehetett),
- Orseolo Péter (Orseolo Ottó velencei dózse és István nővérének fia)
- István Pétert jelölte utódjául, ezért:
- Vazul összeesküvést szőtt István ellen, ezért a király megvakíttatta.
- Vazul fiai – András, Béla és Levente – Lengyelországba menekültek.
István ezzel a jelöléssel kizárta az Árpád-ház fiágát az öröklésből, ezért halála után (1038) trónharcok kezdődtek az országban.
Szent István történelmi érdeme:
- Szent István a magyar történelem egyik legkimagaslóbb egyénisége.
- Nevéhez fűződik:
- a keresztény Magyar Királyság megalapítása,
- a független magyar egyházszervezet kiépítése,
- az első törvények kibocsátása.
- Uralkodása alatt Magyarország a keresztény Európa része lett.
- Tevékenységéért 1083-ban szentté avatták.