"Törivázlat"

Magyarország a reformkorban

 1. Politikai helyzet a reformkor előtt:

- A Napóleon ellen vívott háborúk végéig az osztrák kormányzat együttműködött a magyar rendekkel, mert szüksége volt a támogatásukra (adó és újoncok megajánlása).

- A háború következményei Magyarországon:

• politikai válság:
• 1813 után nem hívták össze az országgyűlést,
• helyre állt az abszolutizmus rendszere,
• gazdasági válság:
• a magyar nemesség elszegényedett, mert a többszöri devalváció hatására a megtakarításai elértéktelenedtek,
• a majorsági gazdálkodás stagnáló állapotba került,
• a céhes ipar csődbe jutott.

- Európában az1820-as évek elejétől forradalmak zajlottak, ezért az osztrák állam válságba került (államcsőd veszélye). Következménye:

• I. Ferenc lazított a szorításon,
• 1825-27 között összehívták a magyar országgyűlést Pozsonyba.

2. A reformkor kibontakozása:

- Előzménye:

• az 1790-91. évi országgyűlés bizottságokat hozott létre, melyek javaslatokat készítettek a szükséges reformokra,
• az 1825. évi országgyűlés albizottságokat állított fel a gazdasági, közigazgatási és politikai reformok előkészítésére,
• MTA megalapítása közadakozásból (Széchenyi javaslatára).

- Időszaka:

• 1830-ban kezdődött:
• a hivatali ügyintézés nyelve a magyar lett,
• a megyei közgyűlések elé kerültek a bizottságok által kidolgozott reformjavaslatok,
• megjelent Széchenyi Hitel című könyve.
• 1848. március 15-én ért véget.

- A reformok elfogadásának helyszínei az országgyűlések és a megyegyűlések voltak. Itt jelentkeztek a reform erők. Céljaik:

• feudális korlátok lebontása,
• polgári alkotmányosság,
• szuverenitás.

- Országgyűlések: 1825-27; 1830; 1832-36; 1839-40; 1843-44; 1847-48.

 - A reformkor elindítója gróf Széchenyi István (1791-1860) volt.

3. Gróf Széchenyi István fellépése:

Származása, élete:

• arisztokrata származású,
• édesapja gróf Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum és a nemzeti könyvtár alapítója,
• édesanyja Festetics Julianna,
• nagybátyja Festetics György a keszthelyi Georgikon alapítója,
• a napóleoni háborúk korában önkéntes katona,
• leszerelése után nyugat-európai körutazást tett,
• angliai útja során jött rá a reformok szükségességére.

- Az 1825-27. évi pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokai egy évi tiszta jövedelmét a   Magyar     Tudományos Akadémia megalapítására (célja: a magyar nyelvet fejlesztő tudós társaság létrehozása volt).

Politikai programja:

- Széchenyi politikai programját írásaiban fejtette ki.

- Fő művei:

• Hitel – 1830
• Világ – 1831
• Stádium – 1833

- Céljai:

• ősiség eltörlése és a feudális viszonyok megváltoztatása,
• közteherviselés,
• törvény előtti egyenlőség,
• cenzúra eltörlése (sajtószabadság),
• nemzeti érdekegyesítés,
• mezőgazdaság tőkés átalakítása,
• polgári földtulajdon,
• infrastruktúra kiépítése,
• jobbágyfelszabadítás önkéntes örökváltsággal,
• magyar nyelv hivatalossá tétele,
• lassú, folyamatos, mindenre kiterjedő fejlődés, a Habsburgokkal együttműködve.

- A reformok véghezvitelében az arisztokráciára kívánt támaszkodni (tudás, egzisztencia, kapcsolatok stb).

- Tevékenységének hatására színre léptek a reform erők: pl. Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Eötvös József stb.

Gyakorlati tevékenysége:

- Széchenyi saját vagyonából, az arisztokrácia és egy szűk magántőkés támogatói kör adakozásából kezdte meg tervei gyakorlati megvalósítását. Később kormányzati megbízást vállalt (kormánybiztos lett) és állami forrásokat is bevont a fejlesztésekbe.

- Legfontosabb gyakorlati alkotásai:

• MTA megalapítása - 1825,
• Nemzeti Kaszinó alapítása,
• lóversenyzés és lótenyésztés,
• folyószabályozások (Tisza, Duna – Vaskapu, Dráva),
• gőzhajózás (a Dunán és a Balatonon), 
• Lánchíd,
• vasútépítés (1846 - Pest-Vác vasútvonal),
• iparfejlesztés (Hengermalom, Óbudai Hajógyár, vasöntöde - Ganz Ábrahám),
• gépgyártás beindítása,
• stb.

 4. Kossuth Lajos fellépése:

 Származása, élete:

• Monokon született 1802-ben, elszegényedett köznemesi családban,
• ügyvédi diplomát szerzett,
• Zemplén vármegyében különböző megbízásokat teljesített (pl. kolerabiztos volt),
• az 1832-36. évi országgyűlésen Zemplén megye követe,
• szerkeszti az Országgyűlési Tudósításokat,
• az országgyűlés után szerkeszti a Törvényhatósági Tudósításokat,
• tevékenységéért 1837-ben politikai pert indítottak ellene és börtönbe került,
• 1840-ben kiszabadult és az induló Pesti Hírlap (1841.) szerkesztésével bízták meg,
• a Pesti Hírlapban bontakozott ki politikai és gazdasági programja.

 Politikai és gazdasági programja:

• polgári egyenlőség megteremtése (jogkiterjesztéssel),
• nemzeti érdekegyesítés,
• törvény előtti egyenlőség,
• kötelező örökváltság,
• közteherviselés,
• népképviselet,
• önálló Magyarország a Habsburg Monarchián belül (alkotmányos önrendelkezés),
• önálló vámterület,
• Védegylet létrehozása (1844.)

- Programját a köznemesség vezetésével kívánta megvalósítani nemzeti érdekegyesítés útján.

5. Széchenyi és Kossuth vitája:

- 1841-től a Pesti Hírlap hasábjain bontakozott ki Kossuth programja, amely radikálisabb átalakítást javasolt. Válaszul Széchenyi sajtóvitát kezdeményezett (Kelet Népe c. újság).

- Vitájuk fő kérdése a „haza és haladás” ügye volt.

- Válaszaik:

• Széchenyi:
• megfontolt, mindenre kiterjedő reformokat javasolt,
• együttműködést szorgalmazott Ausztriával (ameddig szükséges),
• a gazdasági és politikai felzárkózást kívánt elérni,
• fontosnak tartotta a polgárosodást.
• Kossuth:
• gyorsabb politikai előrehaladást akart,
• a szembenállás felvállalását elfogadhatónak tartotta Ausztriával,
• a nemzeti önállóság megteremtését szorgalmazta, (a forradalom után a függetlenségét)
• a gazdasági fejlődésnél fontosabbnak tartotta a politikai szabadságot.

- A vita 1846-ig tartott, melynek során a reformokat támogató erők Kossuth oldalára álltak, és elfordultak Széchenyitől. (Vitáik ellenére 1848-ban mindketten tagjai lettek a Batthyány kormánynak.)

 6. Politikai helyzet a forradalom küszöbén:

- Az 1843-44. évi országgyűlésen a reformerők komoly sikereket értek el:

• a magyar lett a hivatalos államnyelv,
• elismerték a nem nemesek földbirtoklási és hivatalviselési jogát (polgári jogegyenlőség).

- A további reformok megakadályozása érdekében a császári udvar adminisztrátorokat nevezett ki az ellenzéki vármegyék élére.

- A kialakult helyzetre reagálva politikai pártok és csoportok jöttek létre:

• 1846-ban megalakult a Konzervatív Párt:
• mérsékelt reformokat javasolt, hogy megakadályozza a radikális változásokat,
• a császári udvar érdekeit képviselték, nemzeti látszattal,
• vezetői: Dessewffy Aurél és Emil.
• 1847-ben létrejött az Ellenzéki Párt:
• programját Deák Ferenc foglalta össze az Ellenzéki Nyilatkozatban (alapja: Kossuth programja),
• Magyarország mellett az osztrák örökös tartományokban is alkotmányos berendezkedést javasolt,
• vezetői: Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Teleki László.
• a Centralisták (1845):
• polgári alkotmányos állam megteremtését szorgalmazták,
• felelős kormány felállítását és népképviseleti törvényhozást javasoltak,
• vezetői: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston, Csengery Antal.
• radikálisok:
• céljuk: azonnali forradalom,
• képviselőik: Táncsics Mihály, Petőfi Sándor, Táncsics, Jókai Mór, Vasvári Pál stb.

- 1848. március 3-án a pozsonyi országgyűlésen elhangzott Kossuth „felirati beszéde”, melynek hatására március 13-án Bécsben kitört a forradalom.

7. A nemzetiségek ébredése a reformkori Magyarországon:

- A soknemzetiségű Magyarország a 18. század folyamán alakult ki:

• a nemzetiségek többsége elkülönülten élt, de éles határok nem alakultak ki közöttük, sok helyen keveredtek egymással,
• az 1787. évi népszámlálás alapján a magyar volt a többségi nemzet, de
• a magyarok száma az ország lakosságának csak kevesebb, mint 50%-át adta.

- A reformkor kezdetén Magyarországon is megindult a polgárosodás folyamata, ami felgyorsította a nemzetiségek öntudatra ébredését. Okai:

• a magyar nyelv államnyelvvé válását (1844) a nemzetiségek saját létük elleni támadásnak tekintették,
• a reformkori magyar politikai körök szándéka a nemzetállam megvalósítása volt, ezért
• a nemzet és az állam fogalmát összekapcsolták (minden magyarországi lakos egy politikai nemzetbe tartozik, ezen belül léteznek különböző népek pl. magyarok, horvátok, szerbek stb.).

- A nemzeti mozgalmak felismerték, hogy a kultúra hordozója a nép, ezért megkezdték a népi kultúrájuk értékeinek gyűjtését, kutatását.

- A magyarországi nemzetiségek helyzete, nemzeti törekvéseik:

• A horvátok:
• a magyarokhoz hasonlóan, teljes nemzetet alkottak:
• saját nemességgel, országgyűléssel, báni kormánnyal rendelkeztek,
• az illírizmus elmélete volt a nemzetté válásuk eszköze,
• feladatuknak tartották az összes délszláv nép egyesítését.
• A szerbek:
• csonka társadalmat alkottak, mert hiányzott a nemességük,         
• helyzetük sajátos volt, mert a török háborúk alatt önkormányzatot és egyházi autonómiát kaptak,
• szellemi vezetőik az ortodox pópák és a határőrvidéki katonatisztek voltak,
• ők is a délszláv nép vezetését érezték hivatásuknak,
• az összes szerbek lakta vidéket igényelték, még ott is, ahol jelentős kisebbségben voltak.
• A szlovákok:
• fő követelése az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére irányult,
• városokban élő értelmiségük elmagyarosodott,
• a Magyar Királyságot tekintette hazájának, nem gondoltak elszakadásra.
• A románok:
• Erdélyben a 18. század folyamán többségbe kerültek,
• nem ismerték el őket negyedik nemzetnek,
• őseiket a rómaiak által meghódított, romanizált dákokban látták (dákoromán elmélet).

- A reformkorban a társadalom modernizálása és a nemzetiségi kérdés megoldása elmaradt.

- A népek közötti feszültség akkor jutott a csúcspontra (1848-49), amikor összefogásra, egységre lett volna szükség.

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat