"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

A Szent Szövetség kora

 

1. Európa a napóleoni háborúk után

- Napóleon első bukása után, Európa uralkodói a bécsi kongresszuson (1814-15) gyűltek össze, hogy helyre állítsák a francia forradalom előtti világrendet.

- Legfontosabb döntéseik: 

  • a győztes nagyhatalmak (Ausztria, Nagy-Britannia, Poroszország, Oroszország) európai és Európán kívüli területekhez jutottak (pl. Ausztria megkapta Velencét, Hollandia Németalföldet, Oroszország Finnországot és a Varsói Hercegséget),
  • Franciaországot a régi határai mögé szorították vissza és helyreállították a Bourbonok uralmát (XVIII. Lajos), 
  • fennmaradt a német államok széttagoltsága, vezető hatalma Ausztria lett,
  • ütközőállamként létrejött a Szárd-Piemonti Királyság, Ausztria és Franciaország közé, 
  • létrehozták a Szent Szövetséget az újabb forradalmak megakadályozása érdekében. 

- A megerősödött monarchiák jelentősen korlátozták alattvalóik jogait, pl.:

  • gyülekezési és szólásszabadság korlátozása,
  • régi törvények visszaállítása,
  • abszolutizmus helyreállítása.

- A korlátozó intézkedések nem tudták megállítani a haladó eszmék terjedését.

 

2. A 19. század első felének vezető eszméi:

- A felvilágosodás és a francia forradalom eszméi (szabadság, egyenlőség, testvériség) és a Napóleon által elfoglalt területeken kialakult új berendezkedések (pl. korábban széttagolt területek egyesítése), felgyorsították a haladó eszmék kialakulását:

- Liberalizmus:

  • neve a latin liber (= szabadság) szóból származik,
  • céljai:
    • szabadság: az egyén szabadsága,
    • tolerancia: vallási, politikai, erkölcsi türelem,
    • egyenlőség: jogegyenlőség, törvény előtti egyenlőség,
    • igazságosság: a magántulajdon védelme,
    • alkotmányosság: a hatalommegosztás elve alapján.

- Nacionalizmus:

  • neve a latin natio (= nemzet) szóból származik,
  • céljai:
    • a nemzeti összetartozás tudatának kialakítása (etnikai, nyelvi, kulturális alapon),
    • a nemzeti függetlenség kivívása,
    • nemzetállam létrehozása,
    • államnemzet kialakítása.

- Szocializmus:

  • neve a latin socius (= társ) szóból származik,
  • céljai:
    • a javak igazságos elosztása,
    • a társadalmi szolidarítás erősítése,
    • a közösségi tulajdon igénye,
    • a magántulajdon megszüntetése,
    • a kizsákmányolás elleni osztályharc,
    • a munkásosztály hatalomra juttatása (parlamentáris vagy forradalmi úton).

- Konzervatívizmus:

  • a latin conservare (= megőrizni, megmenteni) szóból származik,
  • a haladó eszmékkel szemben lépett fel, vagy azok hatását kívánta tompítani,
  • céljai:
    • a hagyományok megőrzése,
    • a fennálló rend tisztelete,
    • a forradalmak elutasítása,
    • a folytonosság fenntartása,
    • megfontolt, mérsékelt reformok megvalósítása,
    • az egyház és a vallás szerepének fenntartása,
    • a magántulajdon védelme.

 

3. Forradalmak a Szent Szövetség korában:

- Az 1820-as 30-as években Európa több országában kezdődtek forradalmak, melyek céljai az alkotmányos berendezkedés biztosítása és a nemzeti függetlenség kivívása voltak:

  • 1820-ban Spanyolországban a fellázadt hadsereg tisztjei alkotmány bevezetését követelték.  A felkelést a franciák verték le, amiért felvették őket a Szent Szövetség tagjai közé.
  • 1820-21-ben Itália több államában bontakozott ki felkelés (carbonari mozgalom). Céljuk egységes nemzetállam megteremtése volt. A felkelést Ausztria segítségével verték le.
  • 1825-ben Oroszországban tört ki a dekabrista felkelés. Résztvevői alkotmányt követeltek a későbbi I. Miklós cártól, aki leverte a lázadást.
  • 1821-29 között a görög nép fellázadt a török elnyomás ellen és hosszú küzdelem után Anglia támogatásával kivívta a függetlenségét.
  • 1830-ban Franciaországban forradalom zajlott, melyben megfosztották a tróntól a Bourbonokat (X. Károly). Az új király (Lajos Fülöp) alkotmányos keretek között kormányzott.
  • A francia forradalom eseményeit kihasználva Belgium elszakadt Hollandiától (1830-ban).
  • 1830-31-ben a lengyel nép szabadságharcot vívott az orosz elnyomás ellen, amit keményen megbosszultak.

 

4. Nemzeti felszabadító mozgalmak Latin-Amerikában:

- Az európai felvilágosodás eszméi a 18. században eljutottak a latin-amerikai gyarmatok vezető rétegeihez (kreol arisztokrácia), akik a függetlenedés elérésre használták azokat.

- Az Európában zajló háborúkat és forradalmakat kihasználva 1804-28 között önálló államok jöttek létre Közép- és Dél-Amerikában pl. Simón Bolívár vezetésével (Mexikó, Argentína, Brazília, Bolívia, stb.).

 

5. Forradalmak Európában 1848-49-ben:

- 1848 elejétől forradalmi hullám bontakozott ki Európában, amit kezdetben nem tudtak megállítani az uralkodók. A forradalmak kirobbanásának okai:

  • gazdasági válság, terjedő munkanélküliség, növekvő árak,
  • a liberalizmus és nacionalizmus terjedése,
  • a nemzeti és polgári tudat kialakulása.

- A forradalmak eseményei - a „népek tavasza”:

  • Franciaországban 1830-as forradalom során hatalomra jutott Lajos Fülöp uralma csak a pénzügyi arisztokrácia érdekeit képviselte, ezért:
    • 1848 februárjában fellázadt Párizs népe és megfosztották hatalmától a királyt,
    • létrejött a 2. köztársaság a nagypolgárság vezetésével, a nép (munkások) támogatásával,
    • kiszélesítették az emberi és polgári jogokat, közmunkát teremtettek (nemzeti műhelyek),
    • de a kormány a népnek tett engedmények egy részét visszavonta, ezért
    • 1848 júniusában újabb népfelkelés kezdődött, amit vérbe folytottak.
    • 1848 decemberében Louis Bonaparte lett a köztársaság elnöke.
  • A német államokban az egység megvalósítását tűzték ki célul:
    • 1848 tavaszán összeült a közös német parlament Frankfurtban,
    • célja a közös alkotmány kidolgozása volt,
    • Ausztria és Poroszország hatalmi és dinasztikus ellentéte miatt az egyesítés békés lehetősége elbukott.
  • A Habsburg Birodalom több pontján egyszerre kezdődtek forradalmak:
    • Kossuth 1848 március 3-án mondott felirati beszédének hatására március 13-án kitört a bécsi forradalom:
      • Metternich kancellár megbukott,
      • alkotmányt adtak ki, megvalósult a jobbágyfelszabadítás,
      • 1848 október 6-án, a magyar honvédsereg pákozdi győzelme után Bécsben kitört a 2. forradalom, amit a magyar sereg megkésett támadása miatt levertek.
      • Prágában a felkelők Csehország, Morvaország és Szilézia önállóságát akarták elérni föderalisztikus alapon, de a császári csapatok leverték a felkelést.
      • Velencében és Milánóban is az Ausztriától való függetlenség és a nemzeti egység megteremtése volt a közös cél, de az osztrák hadsereg leverte a lázadást.
      • Magyarországon a bécsi események hatására március 15-én kezdődött forradalom, amely komoly eredményeket ért el:
        • önálló kormány alakult,
        • megteremtődött a polgári nemzeti felemelkedés lehetősége, de
        • a bécsi kormányzat támadásainak és a nemzetiségek felkelésének hatására szabadságharc bontakozott ki, amit csak orosz támogatással tudtak leverni 1849 augusztusában.
  • 1848 -49-ben Itália egész területén forradalmi megmozdulások zajlottak:
    • Palermóban kezdődtek (1848 január),
    • 1849 augusztusáig tartottak ki (Velence),
    • a felkelésekre hatással volt a Mazzini vetette „Ifjú Itália” mozgalom és Garibaldi katonai tevékenysége,
    • céljuk a Habsburg elnyomás alóli felszabadulás és a nemzeti egység megteremtése volt.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1 670
Tegnapi: 2 906
Heti: 1 670
Havi: 42 719
Össz.: 4 217 936

Látogatottság növelés
Oldal: A Szent Szövetség kora
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »