Az ipari forradalom kibontakozása és következményei

 

Azt a történelmi változást, mely során a manufaktúra korszak régi szerszámait felváltották a gépek, a manufaktúra helyét átveszi a gyár ipari forradalomnak nevezzük.

Az ipari forradalom a 18. sz. végén Angliából indult ki, azért mert itt jöttek létre a feltételek:

- Az Angol polgári forradalom korán elhárította a fejlődés politikai akadályait. Anglia 1688-től alkotmányos monarchia.

- Az egyre növekvő gyarmatbirodalom, a tengeri kereskedelem jelentő tőkéket halmozott fel. Az 1694-től működő Angol bank jól működő hitelszervezetet teremtett.

- A bekerítések következtében nagy tömegű, olcsó munkaerő keletkezett. A gazdag vas és szénbányák az iparfejlődés legfontosabb nyersanyagát biztosították.

Kezdete:

Az ipari forradalom a könnyűiparban, azon belül is a textiliparban kezdődött. Az első gépek a fonó és szövő gépek voltak. Feltalálásukra az ösztönzött, hogy megnőtt a kereslet az olcsó és könnyű viseletű pamutvászon iránt. Alapanyagát, a gyapotot korlátlan mennyiségben termelték Indiában és az Amerikai ültetvényeken. A kézi fonás és szövés nem tudta az igényeket kielégíteni.

Találmányok:

Az ipari forradalom kibontakozását James Watt találmánya, a gőzgép tette lehetővé. A gőzgépet alkalmazták a textiliparban, szénbányászatban, kohászatban és az ipar sok más területén, de a legforradalmibb változást a közlekedés terén idézett elő. Stephenson találmánya a gőzmozdony, Fulton találmánya a gőzhajó. Az első műutak a Skót mérnök Mac Adam tervei alatt készültek. A hírközlést Morse találmánya, a távíró forradalmasította. A nehézipar találmányai a magaskoho és a kokszolás.

Az első gépek egyedi, kézzel gyártott, drága gépek voltak. Anglia elsőként jutott el a gépgyártás gépesítéséhez. Elterjedtek a forgácsoló gépek. A kötelező szabványméretek bevezetésével megoldották az alkatrész utánpótlást is.

Az ipari forradalom a XIX.sz.-ban kisebb-nagyobb késéssel Európa többi országába és Észak-Amerikába is lejátszódott.

 

Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei:

 

- a mezőgazdasági és ipari termelés növekedése

- a pusztító járványok felszámolása

- a közegészségügy megszervezése következtében a népesség addig példátlan arányban megszaporodott (Anglia lakossága 1740 és 1850 között megháromszorozódott)

- urbanizáció, városiasodás játszódott le (a falu munkaerő feleslege a városokba költözött és nagy ipari városok jönnek létre, Pl.: Manchester lakossága 30 év alatt 35 ezerről 350 ezerre nőtt.)

- Megváltozik a falusi és a városi lakosság aránya a város javára. A népesedés és városiasodás meggyorsította a mezőgazdaság fejlődését: a 3 nyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó. Megjelennek az első gépek: arató-, vető-és cséplőgép. Elterjed a tömegélelmezés szembotjából fontos burgonya.

- Az ipari forradalom hatására a társadalom szerkezete is átalakult, alapvető változás következett be az egyes osztályok és rétegek egymáshoz való viszonyában. A parasztság %-aránya csökkent, a társadalom mindinkább 2 alapvető osztályra polarizálódik:

- Munkás (proletár): munkaerején kívül nincs semmilye, munkaerejét agazdasági kényszer miatt kénytelen eladni.

- Tőkés (burzsoá): az alapvető termelési eszközök (gyárak, gépek, bankok) a kezében vannak, a kapitalista társadalom uralkodó osztálya érdekei védelmében minden eddiginél erősebb államhatalmat hoz létre.

- Az ipari forradalom első évtizedeiben a munkásosztály helyzete rossz volt. A nagy munkaerő kínálat miatt a munkabérek a létminimum alatt maradtak. Nem voltak munkásvédő törvények, a napi munkaerő 16-18 óra volt, rosszak voltak az élet-és munkakörülmények. Olcsósága miatt előszeretettel alkalmazták a női – és a gyerekmunkát.

- A munkások kezdetben azt hitték, hogy a gép veszi el a munkájukat, ezért az első munkásmozgalmak , az ösztönös mozgalmak az úgynevezett géprombolások voltak. A munkások fokozatosan rájöttek arra, hogy érdekeik védelmében szervezett mozgalomra van szükség. Az első munkásszervezetek a szakszervezetek voltak, melyeket szakmánként alapítottak. Majdnem minden országban először a nyomdászok, asztalosok és szabók voltak. A szakszervezetek a munkások élet- és munkakörülmények javításáért harcoltak.

- Az első munkáspárt az Angliában megalakuló Chartista párt volt. Nevét onnan kapta, hogy vezetői egy jogbiztosító népalkotmányt, Angolul Chartert- dolgoztak ki, ebben a munkásosztály részére politikai jogokat, általános egyenlő és titkos választójogokat követeltek.

A XIX.sz. elején már akadtak olyan gondolkodók, akik a keresztény humanizmus talaján állva enyhíteni akartak a munkásság nyomorúságos helyzetén, őket nevezzük utópista szocialistáknak. Szocialisták azért voltak, mert egy közösségi társadalmat akartak létrehozni, ahol nincsenek ekkora különbségek.Utópistáknak ezért nevezzük őket, mert a megvalósítást illetően elképzeléseik irreálisak voltak (elnevezésük a 16. századi író és politikus Morus Tamás utópia című művére utal, amiben a szerző egy sehol-sincs szigetország tökéletes társadalmát írta le). Képviselőjük Owen, Forier és Sait-Simon.

A tudományos szocialzmus megteremtői a 19. század közepén Marx és Angels voltak. A marxizmus alaptétele, hogy a történelmet osztályharcok történetének minősítette és az utolsó nagy ellentmondás a munka és tőke harcának eredményeként a kapitalizmus elpusztul és létrejön az osztálynélküli társadalom . A munkásosztály feladata forradalommal megdönteni a tőkések hatalmát és létrehozni a proletár diktatúrát.

 

 

Oldal: Az ipari forradalom kibontakozása és következményei
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat