"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

 

A római köztársaság válsága és bukása

 

A i. e. 2. század közepére a római köztársaság a Földközi-tenger medencéjének urává vált. De nagyhatalommá válásával egy időben súlyos belső válság keletkezett a birodalomban.

 

1. A köztársaság válságának okai:

- Földkérdés: A meghódított területek a római nép (populus romanus) közös birtokába kerültek (agerpublicus), de a szenátori rend kisajátította őket bérlemények formájában, ezért megnőtt a nincstelen szegények (proletárok) száma, akik veszélyt jelentettek az államra.

- Hadsereg kérdése: Az elhúzódó háborúk és a katonai terhek miatt a hadsereg zömét alkotó plebejus származású parasztok tönkrementek, ezért nem tudtak tovább katonáskodni, ezért elvesztették római polgárjogukat. Hatása:  csökkent a hadsereg létszáma.

- Rabszolgakérdés: A meghódított népek rabszolgákká váltak.  A hódítások hatására jelentősen megnőtt a számuk csökkent az értékük, ezért  rosszabbodott a helyzetük. A házak körül, műhelyekben, földeken és bányákban dolgoztatták őket. Sorsuk és körülményeik miatt gyakran fellázadtak (Pl.: Szicíliában).

- Az államirányítás zavarai: A megnövekedett területű birodalom irányítását képtelen volt ellátni a köztársaság korai szakaszában kialakult római hivatalszervezet (magistratus), ezért akadozott az irányítás. Hatására: veszélybe került a birodalom működése.

 

2. A Gracchusok reformkísérletei:

I. e. 133-ban Tiberius Gracchus néptribunus felújította a Licinius - Sextius-féle földtörvényt, mellyel korlátozta az állami földekből (ager publicus) bérelhető fterületek nagyságát. Célja: földosztás és a szenátori rend hatalmának korlátozása volt. A szenátus válasza: Tiberiust 300 hívével utcai verekedésben megölték

Caius Gracchus (Tiberius öccse) i.e. 123-ban lett néptribunus. Intézkedései: A lovagokra kívánta bízni a bíráskodást a provinciákban, római polgárjogot kívánt adni az itáliai   szövetségeseknek, és javasolta Karthágó újjáépítését, ezért a szenátus utcai verekedést provokált ahol  Caiust 3000 hívével együtt megölték. A Gracchusok bukásának oka: nem állt mögöttük, jelentős számú támogató tömeg.

 

3. A polgárháború kora:

A Gracchusok bukása után tovább mélyültek az ellentétek Rómában. Az i. e. 2. század végére két egymással versengő tábor alakult ki:

- Néppárt (populares): Vezetői a lovagrendből kerültek ki. A népet használták politikai céljaik megvalósítására (populista = népszerű). Földreformot, a szenátus hatalmának korlátozását és az itáliai szövetséges népek egyenjogúsítását akarták.

- Szenátori párt (optimates): Vezetői a szenátori rend tagjai voltak.  A régi berendezkedést tartották a legjobbnak (optimi = legjobbak = optimista).  Meg kívánták őrizni a fennálló rendszertà konzervatívok. (konzerv = megőrizni, megtartani valamit).  

3.1 Marius katonai reformjai:

 A néppárti Marius hadvezér a i. e. 2. század végén a vagyontalan római polgárokból zsoldoshadsereget hozott létre (16 év szolgálat után veteránként földet kaptak a coloniákon.)

- Előnyei: - Növekvő létszám, egységes felszerelés és kiképzés, állandó, bármikor bevethető haderő + megszűnt a városokban lézengő proletártömeg.

- Hátránya: megnőtt a hadvezérek jelentősége, ezért nőtt az egyeduralom kialakulásának veszélye.

3.2 Sulla diktatúrája:

Marius halála után a szenátori párthoz tartozó Sulla hadvezér bevonult Rómába. Célja : a szenátus hatalmának helyreállítása volt.  I. e. 82-ben korlátlan időre dictatorrá választatták.

Sulla leszámolt a néppárt híveivel (proscriptio = feketelista). Növelte a szenátus létszámát (300-ról 600 főre) Testőrséget hozott   létre (10000 cornelius-ból). De: i. e. 79-ben lemondott minden hivataláról.

3.3 Spartacus rabszolgaháborúja (i. e. 74-71):

A Felkelés Capuában kezdődött Spartacus gladiátor vezetésével. A rabszolgasereg Észak, majd Dél Itáliát rabolta végig, de: Crassus praetor legyőzte őket. Következménye: megtorlás (keresztre feszítések a Via Appia mentén), sokat javult a rabszolgák helyzete (Pl.: lehetővé vált a felszabadulásuk).

 

4. Az egyeduralom kalakulása:

 4.1 Az első triumvirátus:

Sulla halála után a polgárháború kiújult, ezért i. e. 60-ban titkos szövetség jött létre a rend helyreállítása érdekében. Az első triumviátus (triumvirátus = három férfi szövetsége) tagjai: Julius Caesar, Crassus és Pompeius felosztották egymás között a hatalmat. De: Crassus halála után a triumvirátus felbomlott és kiújult a polgárháború.

4.2  Caesar egyeduralma:

Caesar i.e. 48-ban Pharsalosnál legyőzte Pompeiust és Róma urává vált. Intézkedései: földosztás, veteránok letelepítése, építkezések, aranypénz, felemelte a szenátus létszámát, naptár reform, stb. Korlátlan hatalma veszélyes volt a köztársaságra, ezért  i.e. 44-ben összeesküvők megölték.

4.3  A második triumvirátus:

I.e. 43-ban jött létre a második trimvirátus Octavianus (a későbbi Augustus), Antonius és Lepidus között. Céljuk Caesar gyilkosainak megbüntetése volt, ezért i. e. 42-ben a Philippi csatában győzelmet arattak felettük. De: Lepidus kilépett a triumvirátusból, ezért Antonius és Octavianus között kiújult a polgárháború, melynek során i. e. 31-ben az actiumi tengeri csatában Octavianus győzelmet aratott Antonius felett.

4.4 Augustus egyeduralma – a principátus rendszere:

Az actiumi csata után (i. e. 31.) Octavianus ügyelt a köztársasági látszatra, ezért fokozatosan építette ki egyeduralmát: i. e. 27-ben lemondott minden tisztségéről amiért a szenátus hálából Augustussá (Istentől gyarapított férfi) és princepsé (princepssenatus = első polgár) nyilvánította.

Augustus (i. e. 31 - i. u. 14) főbb intézkedései: 

-           A szenátus jelentősége és szerepe jelentősen csökkent.

-           Fizetett hivatalszervezet jött létre Pl.: lovagokból.

-           A fontos  provinciák császári kormányzás alá kerültek.

-           Városi rendőrség és testőrség  létrehozása.

-      „Pax Romana” (római béke) biztosítása érdekében törekedett a természetes       határok kiépítésére (Pl.: Duna-Alpok Rajna vonal), és békét kötött szomszédjaival.

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1 172
Tegnapi: 1 799
Heti: 15 998
Havi: 22 662
Össz.: 4 422 491

Látogatottság növelés
Oldal: A római köztársaság válsága és bukása
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »