"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

 

Magyarország a kora újkorban

 

I. Az önálló Magyar Királyság bukása

 

A központi hatalom szétesése:

Mátyás halála után (1490) hatalmi harcok kezdődtek a trónért, melyből Jagelló Ulászló (cseh király) került ki győztesen. II. Ulászló (1490-1516) megválasztásának feltételei:

  • saját költségén védi az országot (zsoldosok),
  • nem szed rendkívüli hadiadót,
  • kikéri a rendek véleményét az irányításban.

Mátyás központi hatalmának alapjait, a szakképzett hivatalnokokat és a zsoldossereget felszámolták.

Rendi küzdelmek kezdődtek:

  • bárók (főnemesek) – (kb. 40 család),
    • a királyi tanácsban vezető szerepet játszottak,
    • saját bandériummal rendelkeztek, ezért
    • rajtuk múlt az ország védelme, de: a török elleni védelem helyett egymással harcoltak.                                                                                        
  • nemesség (köznemesek),
    • a királyi vármegyék követei,
    • 1505 rákosi országgyűlés végzése: magyar királyt választanak Ulászló halála után.
  • 1514-ben Werbőczy István Hármaskönyve (Tripartitum) rendszerezte a nemesi szokásjogot.

 

Az 1514-es parasztfelkelés:

Okai:

  • a jobbágyság helyzete jelentősen romlott:
    • terheik nem változtak (magas adók), ezért
    • tovább differenciálódik:
      • vékony gazdagparaszti réteg,
      • nagyszámú zsellér (1/8 teleknél kisebb birtokos),
  • a mezővárosok lakóit fejenkénti adózásra kényszerítették.

Eseményei:

  • Bakócz Tamás érsek pápai parancsra keresztes hadjáratot hirdetett 1514-ben,
  • Dózsa György vezetésével falusi és városi szegények tömegesen szálltak harcba, de a török helyett a nemesekre támadtak,
  • Temesvárnál leverték a felkelőket.

Következményei:

- Bel- és külpolitikai problémák Mohács előtt:

  •  terjeszkedő Oszmán Birodalom ereje megnőtt,
  • II. Ulászló házassági szerződést kötött a Habsburgokkal (1515),
  • EurópábanHabsburg ellenes szövetség jött létre francia vezetéssel (Cognac-i liga, 1525),
  • II. Lajos (1516-26) nem fordított elég gondot a török veszély elhárítására, így I. Szulejmán elfoglalta Nándorfehérvárt 1521. augusztus 29-én.

 

A mohácsi csata:

I. Szulejmán 1526 tavaszán támadást indított Magyarország ellen.

- A magyar király hadba hívta a nemességet, de csekély számú haderő gyűlt össze.

A magyar sereg a mohácsi síkon ütközött meg a török sereggel 1526. 08. 29-én:

A katasztrófa okai:

- A mohácsi vereség következményei:

  • a törökök bevonultak Budára, de ősz végére elhagyták az országot hatalmas pusztítást hagyva maguk után,
  • a köznemesek Szapolyait választották királlyá (rákosi végzés): I. János (1526-40),
  • a bárók Habsburg Ferdinándot választották királlyá (házassági szerződés): I. Ferdinánd (1526-64),
  • állandósultak a harcok a két király és híveik között.

 

Az ország kettészakadása:

A kettős királyválasztás eredményeként belső harcok kezdődtek, ezért kettészakadt az ország:

  • nyugati országrész: I. Ferdinánd uralma alatt, aki bátyjától, V. Károlytól kapott segítséget,
  • keleti országrész: I. János uralma alatt, aki a török szultántól és Lengyelországból kapott támogatást, de főként Erdélyben uralkodott.

- 1529-ben Szulejmán Ferdinánd ellen vonult, útközben az elfoglalta a Budai várat és Szapolyainak adta.

1532-ben a török sereg Bécs ellen vonult, de Kőszegnél Jurisics Miklós vezetésével megállították őket.

- A hatalmi harcokat kihasználva a bárók és a köznemesek személyes érdekeiket érvényesítették.

A két fél közötti küzdelemnek az 1538-ban megkötött Váradi béke vetett véget:

  • a két király elismerte egymás uralmát,
  • Szapolyai halála után a korona Ferdinándot illeti.

1540-ben Szapolyai János meghalt, de a török szultán elismerte halála előtt született fiát, János Zsigmondot törvényes királynak.

 

Az ország három részre szakadása:

I. Ferdinánd a Váradi békére hivatkozva támadást indított, ezért Izabella királyné a törököktől kért segítséget:

A török megszállás Magyarország három részre szakadását jelentette:

  • Magyar Királyság: északi és nyugati országrész + Horvátország.

Székhelye Pozsony → Habsburg uralom (I. Ferdinánd).

  • Török Hódoltság: Középső és déli országrész.

Székhelye Buda → török uralom (I. Szulejmán).

  • Erdélyi Fejedelemség: Erdély + Partium 1571-től önálló állam.

Székhelye Gyulafehérvár → török függés (János Zsigmond).

 

Kísérletek az ország egyesítésére:

Buda elvesztése után a keleti országrészt irányító Fráter György (János Zsigmond nevelője) tett kísérletet az ország egyesítésére. A katonai segítséget a Habsburgoktól remélte, ezért felajánlotta országrészét I. Ferdinándnak, de:

  • Ferdinánd csapatai nem tudták visszafoglalni Budát,
  • a törökök újabb területeket foglaltak el Buda biztosítására,
  • Fráter György a Habsburg kudarcok miatt együttműködést színlelt a törökökkelezért
  • Ferdinánd zsoldosai meggyilkolták (1551),
  • a törökök büntetőhadjáratot indítottak 1552-ben, melynek célja a nyugati és keleti országrészek szétválasztása volt.

 

 A várháborúk:

A török célja a megszerzett területek katonai biztosítása, újabb terjeszkedés és Bécs elfoglalása volt, ezért:

  • hadjáratokat indított (1526 - Mohács, 1529 – Buda és Bécs ellen),
  • elfoglalta Budát és az oda vezető út mentén lévő várakat (1541-1546),
  • támadta az újonnan kialakított végvárrendszert:
    • 1532 Kőszeg – Jurisics Miklós,
    • 1552 Drégely – Szondi György,
    •          Temesvár – Losonczy István,
    •           Szolnok – Nyáry Lőrinc,
    •           Eger – Dobó István, Mekcsey István,
    • 1566 Szigetvár –Zrínyi Miklós,
    • 1568-ban a drinápolyi béke rögzítette a kialakult erőviszonyokat.

 

A királyi Magyarország:

1541 után a közép-európai Habsburg Birodalom része lett:

  • területét főkapitányságokra osztották:
    • kb. 100 végvár és 15-20 ezer katona védte,
    • feladata: Ausztria és Bécs védelme volt, ezért
    • új védelmi rendszert építettek ki a Kanizsa, Győr, Komárom vonal mentén.
  • új politikai és igazgatási rendszert építettek ki:
    • Helytartóság (a közigazgatást szervezte),
    • kormányszékek:
        • Magyar Kamara (pénzügyek),
        • Udvari Tanács (hadügy),
        • Magyar Kancellária (udvari érdekek érvényesítése),
        • az udvar az országon kívülre, Bécsbe került,
        • a magyar országgyűlés megmaradt, de elvesztette jelentőségét.

A hódoltsági terület:

A Török Birodalom tartományaként katonai alapon rendezték be:

  • közigazgatási egységek:
    • vilajetek - élükön a pasa állt (legnagyobb hatalommal a budai pasa rendelkezett, aki a szultán helytartója volt),
    • szandzsákok - élükön a bég vagy aga állt,
  • fontos hivatalok: defterdár, mufti, kádi,
  • a meghódított föld a szultáné volt, melynek egy részét használatba adták a szpáhiknak,
  • a meghódított lakósságot súlyos adófizetésre kötelezték.

A meghódított magyaroktól a korábbi földesurak és az egyház is beszedték az adót (kettős adóztatás).

A súlyos adóterhek és az állandó háborúk miatt a lakosság nagy része elmenekült vagy elpusztult, főként a határok mentén.

- A török uralom jelentős építészeti emlékeket hagyott (fürdők, imahelyek: dzsámik és minaretek).

 

Az önálló Erdélyi Fejedelemség:

Területe Erdély és a Partium (Részek) I. Szulejmán jóvoltából került János Zsigmond kezébe.

- A fő cél Erdély és a Magyar Királyság egyesítése nem sikerült, ezért 1570-ben a Habsburgok elismerték önállóságát (speyeri egyezmény), de a törökök hűbéres államává vált:

  • évente adót fizetett a töröknek,
  • a fejedelmet csak a szultán engedélyével választhatták meg, akik
  • nem folytathatnak önálló külpolitikát (háború és béke kérdésében).

Az elsőrendű feladat a védelem ellátása, ezért

Erdély lakossága: magyar, székely, német (szász), román. 

 

 II. Küzdelem a törökök és a Habsburgok ellen

 

A tizenöt éves háború (1591 -1606):

I. Rudolf (1576-1608) célja a törökök kiűzése Európából, ezért robbant ki a 15 éves háború 1591-1606 között:

  • a kezdeti Habsburg és erdélyi összefogás katonai sikereket hozott, de
  • Erdély kilépett a szövetségből, ezért a törökök kerültek fölénybe.

A háború következményei:

  • az elhúzódó háború terheit I. Rudolf a magyar főurak vagyonának megszerzésével akarta enyhíteni, ezért
  • a protestantizmus felszámolásának látszatával (ellenreformáció) hűtlenségi pereket indított,
  • rendeleti (központi) kormányzást vezetett be.
  • Bocskai István a hajdúk segítségével szembe szállt a császár elfogató parancsának.

 

A Bocskai felkelés (1604-06):

- Az 1604-1606 között zajló küzdelem során Erdély, és a Királyi Magyarország jelentős része a felkelők ellenőrzése alá került. A siker okai:

  • összefogás jött létre a magyar és az erdélyi rendek között, akik
  • mindkét országban fejedelmükké választották Bocskait, aki
  • felszabadította a hajdúkat a jobbágyi állapotból:
  • közös nemességet adott nekik, és
  • letelepítette őket (hajdúvárosok),
  • amiért cserébe katonáskodniuk kellett (jelentős haderő).

- Bocskai uralmát török is elismerte, de a Habsburgokkal történő megegyezésért cserébe Bocskai elutasította a török által küldött koronát.

Eredménye:

  • Bécsi béke megkötése 1606-ban:
    • Bocskai lemondott a magyar fejedelmi címről,
    • vallásszabadság elismerése,
    • rendi alkotmány megerősítése,
    • Erdély önállóságának elismerése,
    • a 15 éves háború befejezése, ezért történt a 
  • Zsitvatoroki béke megkötése 1606-ban (Habsburg-török):
    • a status quo (= fennálló viszonyok szentesítése) elismerése,
    • a várháborúk befejezése.

 

A magyar rendek előretörése:

- Az elszenvedett vereségek hatására I. Rudolf 1608-ban lemondásra kényszerült II. Mátyás (1608-19) javára, aki a hajdúk segítségével szerezte meg a hatalmat. A kapott támogatásért cserébe:

    • az 1608 pozsonyi ogy. megerősíttette a bécsi béke pontjait (rendi jogok),
    • az uralkodó a rendek jóváhagyásával kormányozta az országot,
    • helyreállították nádorválasztás jogát.

 

Erdély aranykora:

Bethlen Gábor (1613-29) a török támogatásával jutott hatalomra. Bekapcsolódott a harminc éves háborúba, melynek során meghódította a Felvidéket, ezért:

    • 1620-ban Bethlent a magyar rendek királlyá választottákezért
    • 1621-ben II. Ferdinánd a nikolsburgi béke megkötésére kényszerült:
      • Bethlen lemondott foglalásairól és a magyar királyi címről, ezért
      • megerősítik az 1606-os bécsi béke pontjait,
      • Bethlen megkapta 7 kelet-magyarországi vármegye jövedelmét.

Bethlen fejedelemsége idején jött létre Erdély aranykora. Okai:

    • erős fejedelmi hatalom, melynek alapja:
      • a fejdelem kezében lévő birtokok,
      • állandó haderő,
      • rendek támogatása,
    • sikeres gazdaságpolitika:
      • vámokkal védte a hazai termelést (protekcionizmus),
      • ipar fejlesztése – külföldi mesteremberek,
      • állami monopólium bizonyos termékekre (marha, méz),
      • saját birtok növelése + 7 vármegye jövedelme. 
    • a tudomány és a művészetek támogatása:
      • protestáns főiskola,
      • könyvtár,
      • építkezések.

- I. Rákóczi György (1630-1648) folytatta Bethlen politikáját:

    • katonai sikereinek hatására 1645-ben a Linzi békében elismertette:
      • a bécsi béke megerősítését,
      • és a vallásszabadság kiterjesztését a jobbágyokra.

- Fia II. Rákóczi György (1648-60) a töröktől független, önálló       politikába kezdett:

 

Küzdelem az ország egyesítéséért:

A 17. század közepén a magyar és erdélyi nemesség számára közös cél volt az ország egyesítése és a török kiűzése. De: a vesztfáliai béke (1648) után újabb Habsburg-török béke jött létre. Ezért:

    • a magyar főnemesség (társadalom) csalódott,
    • magyar rendi szervezkedés, ellenállás erősödik.

Zrínyi Miklós (1620-1664) költő és hadvezér célja:

    • nemzeti hadsereg felállítása (a török kiűzéséhez magyar erőfeszítés kell),
    • nemzeti király választása.

(Művei: Szigeti veszedelem, Mátyás király életéről való elmélkedések, Az török áfium ellen való orvosság, Tábori kis tracta)

1663-ban kiújult a háború a törökökkel:

De: 1664-ben a vasvári béke török kézen hagyta az elesett magyar várakat.

 

A Wesselényi-féle összeesküvés és következményei:

A vasvári béke megkötésével elégedetlen főurak szervezkedésbe kezdtek. Okai:

Résztvevők: Wesselényi Ferenc (nádor), Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc,

I. Rákóczi Ferenc

- A lázadók török segítséggel akarták kivívni a függetlenséget, de leleplezték őket (kivégzések).

A felkelés felszámolása után I. Lipót (1657-1705) abszolutizmust vezetett be:

    • üldözte a protestánsokat,
    • felfüggesztette a magyar alkotmányt,
    • elbocsátotta a magyar végvári katonákat,
    • adókat emelt.

 

Thököly fejedelemsége:  

I. Lipót abszolutista kormányzása kudarcot vallottOkai.

    • az elégedetlenkedők létrehozták a kuruc mozgalmat (bujdosók, végváriak),
    • Habsburg ellenes szövetség bontakozott ki francia segítséggel (a kurucokat támogatták),
    • Apafi Mihály erdélyi fejedelem Thököly Imrét nevezte ki a kurucok vezérének,
    • 1678-tól a kurucok katonai sikereket értek elezért

- 1681-ben a soproni országgyűlésen I. Lipót helyreállította a rendi alkotmányt.

A kurucok elutasították a megegyezést, mert sérelmeiket, csak részben orvosolta, ezért 1682-ben új államot hoztak létre a Felvidéken.

    • fejedelme: Thököly Imre,
    • Központja: Kassa,
    • erősen függött a töröktől.

Eredménye: Magyarország négy részre szakadt.

 

III. A törökök kiűzése

 

A törökök kiűzése:

1683-ban a török hadjáratot indítottak Bécs ellen. Következményei:

    • súlyos török vereség,
    • 1684-ben létrejött a Szent Liga (Ausztria, Velence, Lengyelország) a törökök visszaszorítására.

- Megindult a felszabadító háború:     

- A felszabadító háború következményei:     

    • 1687-ben a Pozsonyi országgyűlésen:
      • a magyar nemesség lemondott az Aranybulla ellenállási záradékáról,
      • elismerik a Habsburgok férfiági örökösödését a magyar trónon,
      • lemondtak a szabad nádorválasztás jogáról.
    • Apafi Mihály halála után Erdélyt megszerezték a Habsburgok (Diploma Leopoldinum), de: nem egyesítették Magyarországgal,
    • a háború terheit a magyar népre hárították:
      • megemelték az adókat,
      • növekedtek a katonai terhek (porció, forspont),
    • a visszafoglalt földek egy részét idegeneknek adták,
    • Habsburg csapatok szállták meg az országot.

- Az intézkedések hatására az ország egész lakossága szembekerült a császári udvarral.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 735
Tegnapi: 1 799
Heti: 15 561
Havi: 22 225
Össz.: 4 422 054

Látogatottság növelés
Oldal: Magyarország a kora újkorban
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »