Magyarország a kora újkorban

 

I. Az önálló Magyar Királyság bukása

 

A központi hatalom szétesése:

- Mátyás halála után (1490) hatalmi harcok kezdődtek a trónért, melyből Jagelló Ulászló (cseh király) került ki győztesen. II. Ulászló (1490-1516) megválasztásának feltételei:

• saját költségén védi az országot (zsoldosok),
• nem szed rendkívüli hadiadót,
• kikéri a rendek véleményét az irányításban.

- Mátyás központi hatalmának alapjait, a szakképzett hivatalnokokat és a zsoldossereget felszámolták.

- Rendi küzdelmek kezdődtek:

• bárók (főnemesek) – (kb. 40 család),
  • a királyi tanácsban vezető szerepet játszottak,
  • saját bandériummal rendelkeztek, ezért
  • rajtuk múlt az ország védelme, de: a török elleni védelem helyett egymással harcoltak.                                                                                        

• nemesség (köznemesek),
  • a királyi vármegyék követei,
  • 1505 rákosi országgyűlés végzése: magyar királyt választanak Ulászló halála után.

• 1514-ben Werbőczy István Hármaskönyve (Tripartitum) rendszerezte a nemesi szokásjogot.

 

Az 1514-es parasztfelkelés:

- Okai:

• a jobbágyság helyzete jelentősen romlott:
  • terheik nem változtak (magas adók), ezért
  • tovább differenciálódik:
    • vékony gazdagparaszti réteg,
    • nagyszámú zsellér (1/8 teleknél kisebb birtokos),
• a mezővárosok lakóit fejenkénti adózásra kényszerítették.

- Eseményei:

• Bakócz Tamás érsek pápai parancsra keresztes hadjáratot hirdetett 1514-ben,
• Dózsa György vezetésével falusi és városi szegények tömegesen szálltak harcba, de a török helyett a nemesekre támadtak,
• Temesvárnál leverték a felkelőket.

- Következményei:

• erős megtorlást alkalmaztak,
• elvették a jobbágyok szabad költözési és a fegyverviselési jogát,
• heti 1 nap robot bevezetése.

- Bel- és külpolitikai problémák Mohács előtt:

•  terjeszkedő Oszmán Birodalom ereje megnőtt,
• II. Ulászló házassági szerződést kötött a Habsburgokkal (1515),
• EurópábanHabsburg ellenes szövetség jött létre francia vezetéssel (Cognac-i liga, 1525),
• II. Lajos (1516-26) nem fordított elég gondot a török veszély elhárítására, így I. Szulejmán elfoglalta Nándorfehérvárt 1521. augusztus 29-én.

 

A mohácsi csata:

- I. Szulejmán 1526 tavaszán támadást indított Magyarország ellen.

- A magyar király hadba hívta a nemességet, de csekély számú haderő gyűlt össze.

- A magyar sereg a mohácsi síkon ütközött meg a török sereggel 1526. 08. 29-én:

• a nehézlovasság rohamának összeomlása után a csata elveszett,
• sokan elestek vagy a mocsarakba vesztek,
• meghalt a sereg vezére Tomori Pál és a király is,
  
• a magyar állam megbénult, egységes cselekvésre, ellenállásra nem került sor.

- A katasztrófa okai:

• nemzetközi támogatás hiánya,
• nemzeti összefogás hiánya,
• gyenge királyi hatalom,
• ellentétes bárói érdekek,
• elavult hadsereg, gyenge végvárak,
• az Oszmán Birodalom terjeszkedése: Nándorfehérvár elvesztése (1521).

- A mohácsi vereség következményei:

• a törökök bevonultak Budára, de ősz végére elhagyták az országot hatalmas pusztítást hagyva maguk után,
• a köznemesek Szapolyait választották királlyá (rákosi végzés): I. János (1526-40),
• a bárók Habsburg Ferdinándot választották királlyá (házassági szerződés): I. Ferdinánd (1526-64),
• állandósultak a harcok a két király és híveik között.

 

Az ország kettészakadása:

- A kettős királyválasztás eredményeként belső harcok kezdődtek, ezért kettészakadt az ország:

• nyugati országrész: I. Ferdinánd uralma alatt, aki bátyjától, V. Károlytól kapott segítséget,
• keleti országrész: I. János uralma alatt, aki a török szultántól és Lengyelországból kapott támogatást, de főként Erdélyben uralkodott.

- 1529-ben Szulejmán Ferdinánd ellen vonult, útközben az elfoglalta a Budai várat és Szapolyainak adta.

- 1532-ben a török sereg Bécs ellen vonult, de Kőszegnél Jurisics Miklós vezetésével megállították őket.

- A hatalmi harcokat kihasználva a bárók és a köznemesek személyes érdekeiket érvényesítették.

- A két fél közötti küzdelemnek az 1538-ban megkötött Váradi béke vetett véget:

• a két király elismerte egymás uralmát,
• Szapolyai halála után a korona Ferdinándot illeti.

- 1540-ben Szapolyai János meghalt, de a török szultán elismerte halála előtt született fiát, János Zsigmondot törvényes királynak.

 

Az ország három részre szakadása:

- I. Ferdinánd a Váradi békére hivatkozva támadást indított, ezért Izabella királyné a törököktől kért segítséget:

• I. Szulejmán seregével 1541 augusztus 29-én megszállta Budát,
• elfoglalta a Budára vezető hadiút mentén lévő magyar várakat (Duna vonala).

- A török megszállás Magyarország három részre szakadását jelentette:

• Magyar Királyság: északi és nyugati országrész + Horvátország.

Székhelye Pozsony → Habsburg uralom (I. Ferdinánd).

• Török Hódoltság: Középső és déli országrész.

Székhelye Buda → török uralom (I. Szulejmán).

• Erdélyi Fejedelemség: Erdély + Partium 1571-től önálló állam.

Székhelye Gyulafehérvár → török függés (János Zsigmond).

 

Kísérletek az ország egyesítésére:

- Buda elvesztése után a keleti országrészt irányító Fráter György (János Zsigmond nevelője) tett kísérletet az ország egyesítésére. A katonai segítséget a Habsburgoktól remélte, ezért felajánlotta országrészét I. Ferdinándnak, de:

• Ferdinánd csapatai nem tudták visszafoglalni Budát,
• a törökök újabb területeket foglaltak el Buda biztosítására,
• Fráter György a Habsburg kudarcok miatt együttműködést színlelt a törökökkel, ezért
• Ferdinánd zsoldosai meggyilkolták (1551),
• a törökök büntetőhadjáratot indítottak 1552-ben, melynek célja a nyugati és keleti országrészek szétválasztása volt.

 

 A várháborúk:

- A török célja a megszerzett területek katonai biztosítása, újabb terjeszkedés és Bécs elfoglalása volt, ezért:

• hadjáratokat indított (1526 - Mohács, 1529 – Buda és Bécs ellen),
• elfoglalta Budát és az oda vezető út mentén lévő várakat (1541-1546),
• támadta az újonnan kialakított végvárrendszert:
• 1532 Kőszeg – Jurisics Miklós,
• 1552 Drégely – Szondi György,
•          Temesvár – Losonczy István,
•           Szolnok – Nyáry Lőrinc,
•           Eger – Dobó István, Mekcsey István,
• 1566 Szigetvár –Zrínyi Miklós,
• 1568-ban a drinápolyi béke rögzítette a kialakult erőviszonyokat.

 

A királyi Magyarország:

- 1541 után a közép-európai Habsburg Birodalom része lett:

• területét főkapitányságokra osztották:
  • kb. 100 végvár és 15-20 ezer katona védte,
  • feladata: Ausztria és Bécs védelme volt, ezért
  • új védelmi rendszert építettek ki a Kanizsa, Győr, Komárom vonal mentén.
• új politikai és igazgatási rendszert építettek ki:
  • Helytartóság (a közigazgatást szervezte),
  • kormányszékek:
    • • Magyar Kamara (pénzügyek),
      • Udvari Tanács (hadügy),
      • Magyar Kancellária (udvari érdekek érvényesítése),
      • az udvar az országon kívülre, Bécsbe került,
      • a magyar országgyűlés megmaradt, de elvesztette jelentőségét.

A hódoltsági terület:

- A Török Birodalom tartományaként katonai alapon rendezték be:

• közigazgatási egységek:
  • vilajetek - élükön a pasa állt (legnagyobb hatalommal a budai pasa rendelkezett, aki a szultán helytartója volt),
  • szandzsákok - élükön a bég vagy aga állt,
• fontos hivatalok: defterdár, mufti, kádi,
• a meghódított föld a szultáné volt, melynek egy részét használatba adták a szpáhiknak,
• a meghódított lakósságot súlyos adófizetésre kötelezték.

- A meghódított magyaroktól a korábbi földesurak és az egyház is beszedték az adót (kettős adóztatás).

- A súlyos adóterhek és az állandó háborúk miatt a lakosság nagy része elmenekült vagy elpusztult, főként a határok mentén.

- A török uralom jelentős építészeti emlékeket hagyott (fürdők, imahelyek: dzsámik és minaretek).

 

Az önálló Erdélyi Fejedelemség:

- Területe Erdély és a Partium (Részek) I. Szulejmán jóvoltából került János Zsigmond kezébe.

- A fő cél Erdély és a Magyar Királyság egyesítése nem sikerült, ezért 1570-ben a Habsburgok elismerték önállóságát (speyeri egyezmény), de a törökök hűbéres államává vált:

• évente adót fizetett a töröknek,
• a fejedelmet csak a szultán engedélyével választhatták meg, akik
• nem folytathatnak önálló külpolitikát (háború és béke kérdésében).

- Az elsőrendű feladat a védelem ellátása, ezért

• a fejedelmi hatalom túlsúlya lesz jellemző.
• A magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották politikailag a „három nemzet”-et, de a rendiség viszonylag gyenge volt.

- Erdély lakossága: magyar, székely, német (szász), román. 

 

 II. Küzdelem a törökök és a Habsburgok ellen

 

A tizenöt éves háború (1591 -1606):

- I. Rudolf (1576-1608) célja a törökök kiűzése Európából, ezért robbant ki a 15 éves háború 1591-1606 között:

• a kezdeti Habsburg és erdélyi összefogás katonai sikereket hozott, de
• Erdély kilépett a szövetségből, ezért a törökök kerültek fölénybe.

- A háború következményei:

• az elhúzódó háború terheit I. Rudolf a magyar főurak vagyonának megszerzésével akarta enyhíteni, ezért
• a protestantizmus felszámolásának látszatával (ellenreformáció) hűtlenségi pereket indított,
• rendeleti (központi) kormányzást vezetett be.
• Bocskai István a hajdúk segítségével szembe szállt a császár elfogató parancsának.

 

A Bocskai felkelés (1604-06):

- Az 1604-1606 között zajló küzdelem során Erdély, és a Királyi Magyarország jelentős része a felkelők ellenőrzése alá került. A siker okai:

• összefogás jött létre a magyar és az erdélyi rendek között, akik
• mindkét országban fejedelmükké választották Bocskait, aki
• felszabadította a hajdúkat a jobbágyi állapotból:
• közös nemességet adott nekik, és
• letelepítette őket (hajdúvárosok),
• amiért cserébe katonáskodniuk kellett (jelentős haderő).

- Bocskai uralmát török is elismerte, de a Habsburgokkal történő megegyezésért cserébe Bocskai elutasította a török által küldött koronát.

Eredménye:

• Bécsi béke megkötése 1606-ban:
• Bocskai lemondott a magyar fejedelmi címről,
• vallásszabadság elismerése,
• rendi alkotmány megerősítése,
• Erdély önállóságának elismerése,
• a 15 éves háború befejezése, ezért történt a 
• Zsitvatoroki béke megkötése 1606-ban (Habsburg-török):
• a status quo (= fennálló viszonyok szentesítése) elismerése,
• a várháborúk befejezése.

 

A magyar rendek előretörése:

- Az elszenvedett vereségek hatására I. Rudolf 1608-ban lemondásra kényszerült II. Mátyás (1608-19) javára, aki a hajdúk segítségével szerezte meg a hatalmat. A kapott támogatásért cserébe:

• az 1608 pozsonyi ogy. megerősíttette a bécsi béke pontjait (rendi jogok),
• az uralkodó a rendek jóváhagyásával kormányozta az országot,
• helyreállították nádorválasztás jogát.

 

Erdély aranykora:

- Bethlen Gábor (1613-29) a török támogatásával jutott hatalomra. Bekapcsolódott a harminc éves háborúba, melynek során meghódította a Felvidéket, ezért:

• 1620-ban Bethlent a magyar rendek királlyá választották, ezért
• 1621-ben II. Ferdinánd a nikolsburgi béke megkötésére kényszerült:
• Bethlen lemondott foglalásairól és a magyar királyi címről, ezért
• megerősítik az 1606-os bécsi béke pontjait,
• Bethlen megkapta 7 kelet-magyarországi vármegye jövedelmét.

- Bethlen fejedelemsége idején jött létre Erdély aranykora. Okai:

• erős fejedelmi hatalom, melynek alapja:
• a fejdelem kezében lévő birtokok,
• állandó haderő,
• rendek támogatása,
• sikeres gazdaságpolitika:
• vámokkal védte a hazai termelést (protekcionizmus),
• ipar fejlesztése – külföldi mesteremberek,
• állami monopólium bizonyos termékekre (marha, méz),
• saját birtok növelése + 7 vármegye jövedelme. 
• a tudomány és a művészetek támogatása:
• protestáns főiskola,
• könyvtár,
• építkezések.

- I. Rákóczi György (1630-1648) folytatta Bethlen politikáját:

• katonai sikereinek hatására 1645-ben a Linzi békében elismertette:
• a bécsi béke megerősítését,
• és a vallásszabadság kiterjesztését a jobbágyokra.

- Fia II. Rákóczi György (1648-60) a töröktől független, önálló       politikába kezdett:

• kísérletet tett a lengyel trón megszerzésére (sikertelenül), ezért
• a török bosszúhadjáratot indított, melynek során
•  romba döntötte Erdélyt,
• a Partium egy részét elcsatolták (Váradi vilajet).

 

Küzdelem az ország egyesítéséért:

- A 17. század közepén a magyar és erdélyi nemesség számára közös cél volt az ország egyesítése és a török kiűzése. De: a vesztfáliai béke (1648) után újabb Habsburg-török béke jött létre. Ezért:

• a magyar főnemesség (társadalom) csalódott,
• magyar rendi szervezkedés, ellenállás erősödik.

- Zrínyi Miklós (1620-1664) költő és hadvezér célja:

• nemzeti hadsereg felállítása (a török kiűzéséhez magyar erőfeszítés kell),
• nemzeti király választása.

(Művei: Szigeti veszedelem, Mátyás király életéről való elmélkedések, Az török áfium ellen való orvosság, Tábori kis tracta)

- 1663-ban kiújult a háború a törökökkel:

• újabb török hadjárat indult (Érsekújvár eleste),
• 1664-ben Zrínyi téli hadjárata felégette az eszéki hidat, és
• a szentgotthárdi csatában a császári csapatok legyőzték a török sereget.

De: 1664-ben a vasvári béke török kézen hagyta az elesett magyar várakat.

 

A Wesselényi-féle összeesküvés és következményei:

- A vasvári béke megkötésével elégedetlen főurak szervezkedésbe kezdtek. Okai:

• Erdély meggyengülése,
• előnytelen béke a törökkel,
• a magyar rendek háttérbe szorítása,
• Zrínyi Miklós rejtélyes halála 1664 végén.

- Résztvevők: Wesselényi Ferenc (nádor), Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc,

I. Rákóczi Ferenc

- A lázadók török segítséggel akarták kivívni a függetlenséget, de leleplezték őket (kivégzések).

- A felkelés felszámolása után I. Lipót (1657-1705) abszolutizmust vezetett be:

• üldözte a protestánsokat,
• felfüggesztette a magyar alkotmányt,
• elbocsátotta a magyar végvári katonákat,
• adókat emelt.

 

Thököly fejedelemsége:  

- I. Lipót abszolutista kormányzása kudarcot vallott. Okai.

• az elégedetlenkedők létrehozták a kuruc mozgalmat (bujdosók, végváriak),
• Habsburg ellenes szövetség bontakozott ki francia segítséggel (a kurucokat támogatták),
• Apafi Mihály erdélyi fejedelem Thököly Imrét nevezte ki a kurucok vezérének,
• 1678-tól a kurucok katonai sikereket értek el, ezért

- 1681-ben a soproni országgyűlésen I. Lipót helyreállította a rendi alkotmányt.

- A kurucok elutasították a megegyezést, mert sérelmeiket, csak részben orvosolta, ezért 1682-ben új államot hoztak létre a Felvidéken.

• fejedelme: Thököly Imre,
• Központja: Kassa,
• erősen függött a töröktől.

Eredménye: Magyarország négy részre szakadt.

 

III. A törökök kiűzése

 

A törökök kiűzése:

- 1683-ban a török hadjáratot indítottak Bécs ellen. Következményei:

• súlyos török vereség,
• 1684-ben létrejött a Szent Liga (Ausztria, Velence, Lengyelország) a törökök visszaszorítására.

- Megindult a felszabadító háború:     

• 1686-ban felszabadult Buda,
• 1697-ben Savoyai Jenő döntő győzelmet aratott Zentánál,
• 1699-ben megkötötték a karlócai békét: a Temesköz kivételével az egész ország felszabadult.

- A felszabadító háború következményei:     

• 1687-ben a Pozsonyi országgyűlésen:
• a magyar nemesség lemondott az Aranybulla ellenállási záradékáról,
• elismerik a Habsburgok férfiági örökösödését a magyar trónon,
• lemondtak a szabad nádorválasztás jogáról.
• Apafi Mihály halála után Erdélyt megszerezték a Habsburgok (Diploma Leopoldinum), de: nem egyesítették Magyarországgal,
• a háború terheit a magyar népre hárították:
• megemelték az adókat,
• növekedtek a katonai terhek (porció, forspont),
• a visszafoglalt földek egy részét idegeneknek adták,
• Habsburg csapatok szállták meg az országot.

- Az intézkedések hatására az ország egész lakossága szembekerült a császári udvarral.

Oldal: Magyarország a kora újkorban
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat