Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

Magyarország a kora újkorban

 

I. Az önálló Magyar Királyság bukása

 

A központi hatalom szétesése:

-          Mátyás halála után (1490) hatalmi harcok kezdődtek a trónért, melyből Jagelló Ulászló (cseh király) került ki győztesen. II. Ulászló (1490-1516) megválasztásának feltételei:

  • saját költségén védi az országot (zsoldosok),
  • nem szed rendkívüli hadiadót,
  • kikéri a rendek véleményét az irányításban.

-          Mátyás központi hatalmának alapjait, a szakképzett hivatalnokokat és a zsoldossereget felszámolták.

-           Rendi küzdelmek kezdődtek:

  • Bárók (főnemesek) – (kb. 40 család),
    • a királyi tanácsban vezető szerepet játszottak,
    • saját bandériummal rendelkeztek, ezért
    • rajtuk múlt az ország védelme, de: a török elleni védelem helyett egymással harcoltak.                                                                                        
  • Nemesség (köznemesek),
    • a királyi vármegyék követei,
    • 1505 rákosi országgyűlés végzése: magyar királyt választanak Ulászló halála után.
  • 1514-ben Werbőczy István Hármaskönyve (Tripartitum) rendszerezte a nemesi szokásjogot.

 

Az 1514-es parasztfelkelés:

-          Okai:

  • A jobbágyság helyzete jelentősen romlott:
    • terheik nem változtak (magas adók), ezért
    • tovább differenciálódik:
      • vékony gazdagparaszti réteg,
      • nagyszámú zsellér (1/8 teleknél kisebb birtokos).
  • A mezővárosok lakóit fejenkénti adózásra kényszerítették.

-          Eseményei:

  • Bakócz Tamás érsek pápai parancsra keresztes hadjáratot hirdetett 1514-ben.
  • Dózsa György vezetésével falusi és városi szegények tömegesen szálltak harcba, de a török helyett a nemesekre támadtak.
  • Temesvárnál leverték a felkelőket.

-          Következményei:

  • erős megtorlást alkalmaztak,
  • elvették a jobbágyok szabad költözési és a fegyverviselési jogát,
  • heti 1 nap robot bevezetése.

 

Bel- és külpolitikai problémák Mohács előtt:

-          A terjeszkedő Oszmán Birodalom ereje megnőtt.

-          II. Ulászló házassági szerződést kötött a Habsburgokkal (1515).

-          Európában Habsburg ellenes szövetség jött létre francia vezetéssel (Cognac-i liga, 1525).

De:

-          II. Lajos (1516-26) nem fordított elég gondot a török veszély elhárítására, így I. Szulejmán elfoglalta Nándorfehérvárt 1521. augusztus 29-én.

 

A mohácsi csata:

-         I. Szulejmán 1526 tavaszán támadást indított Magyarország ellen.

-          A magyar király hadba hívta a nemességet, de csekély számú haderő gyűlt össze.

-          A magyar sereg a mohácsi síkon ütközött meg a török sereggel 1526. 08. 29-én:

  • a nehézlovasság rohamának összeomlása után a csata elveszett,
  • sokan elestek vagy a mocsarakba vesztek.
  • meghalt a sereg vezére Tomori Pál és a király is.
  • a magyar állam megbénult, egységes cselekvésre, ellenállásra nem került sor.

-          A katasztrófa okai:

  • nemzetközi támogatás hiánya,
  • nemzeti összefogás hiánya,
  • gyenge királyi hatalom,
  • ellentétes bárói érdekek,
  • elavult hadsereg, gyenge végvárak,
  • az Oszmán Birodalom terjeszkedése: Nándorfehérvár elvesztése (1521).

 

A mohácsi vereség következményei:

-          A törökök bevonultak Budára, de ősz végére elhagyták az országot hatalmas pusztítást hagyva maguk után.

-         A köznemesek Szapolyait választották királlyá (rákosi végzés): I. János (1526-40).

-          A bárók Habsburg Ferdinándot választották királlyá (házassági szerződés): I. Ferdinánd (1526-64).

-          Állandósultak a harcok a két király és híveik között.

 

Az ország kettészakadása:

-          A kettős királyválasztás eredményeként belső harcok kezdődtek, ezért kettészakadt az ország:

  • nyugati országrész: I. Ferdinánd uralma alatt, aki bátyjától, V. Károlytól kapott segítséget,
  • keleti országrész: I. János uralma alatt, aki a török szultántól és Lengyelországból kapott támogatást, de főként Erdélyben uralkodott.

-          1529-ben Szulejmán Ferdinánd ellen vonult, útközben az elfoglalta a Budai várat és Szapolyainak adta.

-          1532-ben a török sereg Bécs ellen vonult, de Kőszegnél Jurisics Miklós vezetésével megállították őket.

-          A hatalmi arcokat kihasználva a bárók és a köznemesek személyes érdekeiket érvényesítették.

-          A két fél közötti küzdelemnek az 1538-ban megkötött Váradi béke vetett véget:

  • a két király elismerte egymás uralmát,
  • Szapolyai halála után a korona Ferdinándot illeti.

-          1540-ben Szapolyai János meghalt, de a török szultán elismerte halála előtt született fiát, János Zsigmondot törvényes királynak.

 

Az ország három részre szakadása:

-          I. Ferdinánd a Váradi békére hivatkozva támadást indított, ezért Izabella királyné a törököktől kért segítséget:

  • I. Szulejmán seregével 1541 augusztus 29-én megszállta Budát,
  • elfoglalta a Budára vezető hadiút mentén lévő magyar várakat (Duna vonala).

-          A török megszállás Magyarország három részre szakadását jelentette:

  • Magyar Királyság: északi és nyugati országrész + Horvátország.

Székhelye Pozsony → Habsburg uralom (I. Ferdinánd).

  • Török Hódoltság: Középső és déli országrész.

Székhelye Buda → török uralom (I. Szulejmán).

  • Erdélyi Fejedelemség: Erdély + Partium 1571-től önálló állam.

Székhelye Gyulafehérvár → török függés (János Zsigmond).

 

A királyi Magyarország:

-          1541 után a közép-európai Habsburg Birodalom része lett:

  • területét főkapitányságokra osztották
    • kb. 100 végvár és 15-20 ezer katona védte,
    • feladata: Ausztria és Bécs védelme volt, ezért
    • új védelmi rendszert építettek ki a Kanizsa, Győr, Komárom vonal mentén.
  • új politikai és igazgatási rendszert építettek ki:
    • új központi hivatalok jöttek létre:
      • Helytartóság (a közigazgatást szervezte),
      • kormányszékek:
        • Magyar Kamara (pénzügyek),
        • Udvari Tanács (hadügy),
        • Magyar Kancellária (udvari érdekek érvényesítése).
        • az udvar az országon kívülre, Bécsbe került,
        • a magyar országgyűlés megmaradt, de elvesztette jelentőségét.

A hódoltsági terület:

-          A Török Birodalom tartományaként katonai alapon rendezték be:

  • közigazgatási egységek:
    • vilajetek - élükön a pasa állt (legnagyobb hatalommal a budai pasa rendelkezett, aki a szultán helytartója volt),
    • szandzsákok - élükön a bég vagy aga állt
  • fontos hivatalok: defterdár, mufti, kádi,
  • a meghódított föld a szultáné volt, melynek egy részét használatba adták a szpáhiknak,
  • a meghódított lakósságot súlyos adófizetésre kötelezték.

-          A meghódított magyaroktól a korábbi földesurak és az egyház is beszedték az adót (kettős adóztatás).

-          A súlyos adóterhek és az állandó háborúk miatt a lakosság nagy része elmenekült vagy elpusztult, főként a határok mentén.

-          A török uralom jelentős építészeti emlékeket hagyott (fürdők, imahelyek: dzsámik és minaretek).

 

Az önálló Erdélyi Fejedelemség:

-          Területe Erdély és a Partium (Részek) I. Szulejmán jóvoltából került János Zsigmond kezébe.

-          A fő cél Erdély és a Magyar Királyság egyesítése nem sikerült, ezért 1570-ben a Habsburgok elismerték önállóságát (speyeri egyezmény), de a törökök hűbéres államává vált:

  • évente adót fizetett a töröknek,
  • a fejedelmet csak a szultán engedélyével választhatták meg, akik
  • nem folytathatnak önálló külpolitikát (háború és béke kérdésében).

-          Az elsőrendű feladat a védelem ellátása, ezért

  • a fejedelmi hatalom túlsúlya lesz jellemző.
  • A magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották politikailag a „három nemzet”-et, de a rendiség viszonylag gyenge volt.

-          Erdély lakossága: magyar, székely, német (szász), román. 

 

A várháborúk:

-          A török célja a katonai terjeszkedés és Bécs elfoglalása volt, ezért:

  • hadjáratokat indított (1526 - Mohács, 1529 – Buda, majd Bécs ellen),
  • elfoglalta Budát és az oda vezető út mentén lévő várakat (1541-1546),
  • támadta az újonnan kialakított végvárrendszert:
    • 1532 Kőszeg – Jurisics Miklós,
    • 1552 Drégely – Szondi György,
    •           Temesvár – Losonczy István,
    •            Szolnok – Nyáry Lőrinc,
    •            Eger – Dobó István, Mekcsey István,
    • 1566 Szigetvár –Zrínyi Miklós,
    • 1568-ban a drinápolyi béke rögzítette a kialakult erőviszonyokat.

     

    II. Küzdelem a törökök és a Habsburgok ellen

     

    A tizenöt éves háború (1591 -1606):

    -          I. Rudolf (1576-1608) célja a törökök kiűzése Európából, ezért robbant ki a 15 éves háború 1591-1606 között:

    • a kezdeti Habsburg és erdélyi összefogás katonai sikereket hozott, de
    • Erdély kilépett a szövetségből, ezért a törökök kerültek fölénybe.

    -          A háború következményei:

    • az elhúzódó háború terheit I. Rudolf a magyar főurak vagyonának megszerzésével akarta enyhíteni, ezért
      • a protestantizmus felszámolásának látszatával (ellenreformáció) hűtlenségi pereket indított,
      • rendeleti (központi) kormányzást vezetett be.
    • Bocskai István a hajdúk segítségével szembe szállt a császár elfogató parancsának.

     

    A Bocskai felkelés:

    -          Az 1604-1606 között zajló küzdelem során Erdély, és a Királyi Magyarország jelentős része a felkelők ellenőrzése alá került. A siker okai:

    • összefogás jött létre a magyar és az erdélyi rendek között, akik
    • mindkét országban fejedelmükké választották Bocskait, aki
    • felszabadította a mellé állt hajdúkat a jobbágyi állapotból:
      • közös nemességet adott nekik, és
      • letelepítette őket (hajdúvárosok),
      • amiért cserébe katonáskodniuk kellett (jelentős haderő).
    • Bocskai uralmát török is elismerte, de a Habsburgokkal történő megegyezésért cserébe Bocskai elutasította a török által küldött koronát.

    -          Eredménye:

    • Bécsi béke megkötése 1606-ban:
      • Bocskai lemondott a magyar fejedelmi címről,
      • vallásszabadság elismerése,
      •  rendi alkotmány megerősítése,
      •  Erdély önállóságának elismerése,
      • a 15 éves háború befejezése, ezért történt a 
    • Zsitvatoroki béke megkötése 1606-ban (Habsburg-török):
      • a status quo (= fennálló viszonyok szentesítése) elismerése,
      • a várháborúk befejezése.

     

    A magyar rendek előretörése:

    -          Az elszenvedett vereségek hatására I. Rudolf 1608-ban lemondásra kényszerült II. Mátyás (1608-19) javára, aki a hajdúk segítségével szerezte meg a hatalmat. A kapott támogatásért cserébe:

    • az 1608 pozsonyi ogy. megerősíttette a bécsi béke pontjait (rendi jogok),
    • az uralkodó a rendek jóváhagyásával kormányozta az országot,
    • helyreállították nádorválasztás jogát.

     

    Erdély aranykora:

    -          Bethlen Gábor (1613-29) a török támogatásával jutott hatalomra. Bekapcsolódott a harminc éves háborúba, melynek során meghódította a Felvidéket, ezért:

    • 1620-ban Bethlent a magyar rendek királlyá választották, ezért
    • 1621-ben II. Ferdinánd a nikolsburgi béke megkötésére kényszerült:
      • Bethlen lemondott foglalásairól és a magyar királyi címről, ezért
      • megerősítik az 1606-os bécsi béke pontjait,
      • Bethlen megkapta 7 kelet-magyarországi vármegye jövedelmét.

    -          Bethlen fejedelemsége idején jött létre Erdély aranykora. Okai:

    • erős fejedelmi hatalom, melynek alapja:
      • a fejdelem kezében lévő birtokok,
      • állandó haderő,
      • rendek támogatása.
    • sikeres gazdaságpolitika:
      • vámokkal védte a hazai termelést (protekcionizmus),
      • ipar fejlesztése – külföldi mesteremberek,
      • állami monopólium bizonyos termékekre (marha, méz),
      • saját birtok növelése + 7 vármegye jövedelme. 
    • a tudomány és a művészetek támogatása:
      • protestáns főiskola,
      • könyvtár,
      • építkezések.

    -     I. Rákóczi György (1630-1648) folytatta Bethlen politikáját:

    • katonai sikereinek hatására 1645-ben a Linzi békében elismertette:
      • a bécsi béke megerősítését,
      • és a vallásszabadság kiterjesztését a jobbágyokra.

    -          Fia II. Rákóczi György (1648-60) a töröktől független, önálló       politikába kezdett:

    • kísérletet tett a lengyel trón megszerzésére (sikertelenül), ezért
    • a török bosszúhadjáratot indított, melynek során
      •  romba döntötte Erdélyt,
      • a Partium egy részét elcsatolták (Váradi vilajet).

       

    Küzdelem az ország egyesítéséért:

    -      A XVII. század közepén a magyar és erdélyi nemesség számára közös cél volt az ország egyesítése és a török kiűzése. De: a vesztfáliai béke (1648) után újabb Habsburg-török béke jött létre. Ezért:

    • a magyar főnemesség (társadalom) csalódott,
    • magyar rendi szervezkedés, ellenállás erősödik.

    -    Zrínyi Miklós (1620-1664) költő és hadvezér célja:

    • nemzeti hadsereg felállítása (a török kiűzéséhez magyar erőfeszítés kell),
    • nemzeti király választása.

    (Művei: Szigeti veszedelem, Mátyás király életéről való elmélkedések, Az török áfium ellen való orvosság, Tábori kis tracta)

    -     1663-ban kiújult a háború a törökökkel:

    • újabb török hadjárat indult (Érsekújvár eleste),
    • 1664-ben Zrínyi téli hadjárata felégette az eszéki hidat, és
    • a szentgotthárdi csatában a császári csapatok legyőzték a török sereget.

    De: 1664.ben a vasvári béke török kézen hagyta az elesett magyar várakat.

     

    A Wesselényi-féle összeesküvés és következményei:

    -          A vasvári béke megkötésével elégedetlen főurak szervezkedésbe kezdtek. Okai:

    • Erdély meggyengülése,
    • előnytelen béke a törökkel,
    • a magyar rendek háttérbe szorítása

    -          Résztvevők: Wesselényi Ferenc (nádor), Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc,

    I. Rákóczi Ferenc

    -          A lázadók török segítséggel akarták kivívni a függetlenséget, de leleplezték őket (kivégzések).

    -          A felkelés felszámolása után I. Lipót (1657-1705) abszolutizmust vezetett be:

    • üldözte a protestánsokat,
    • felfüggesztette a magyar alkotmányt,
    • elbocsátotta a magyar végvári katonákat,
    • adókat emelt.

     

    Thököly fejedelemsége:  

    -          I. Lipót abszolutista kormányzása kudarcot vallott. Okai.

    •  az elégedetlenkedők létrehozták a kuruc mozgalmat (bujdosók, végváriak),
    • Habsburg ellenes szövetség bontakozott ki francia segítséggel (a kurucokat támogatták),
    • Apafi Mihály erdélyi fejedelem Thököly Imrét nevezte ki a kurucok vezérének,
    • 1678-tól a kurucok katonai sikereket értek el, ezért

    -          1681-ben a soproni országgyűlésen I. Lipót helyreállította a rendi alkotmányt.

    -          A kurucok elutasították a megegyezést, mert sérelmeiket, csak részben orvosolta, ezért 1682-ben új államot hoztak létre a Felvidéken.

    • fejedelme: Thököly Imre,
    • Központja: Kassa,
    • erősen függött a töröktől.

    Eredménye: Magyarország négy részre szakadt.

 

III. A törökök kiűzése

A törökök kiűzése:

  • -          1683-ban a török hadjáratot indítottak Bécs ellen. Következményei:

    • súlyos török vereség,
    • 1684-ben létrejött a Szent Liga (Ausztria, Velence, Lengyelország) a törökök visszaszorítására.

    -          Megindult a felszabadító háború:     

    • 1686-ban felszabadult Buda,
    • 1697-ben Savoyai Jenő döntő győzelmet aratott Zentánál,
    • 1699-ben megkötötték a karlócai békét: a Temesköz kivételével az egész ország felszabadult.

     

    -          A felszabadító háború következményei:     

    • 1687-ben a Pozsonyi országgyűlésen:
      • a magyar nemesség lemondott az Aranybulla ellenállási záradékáról,
      • elismerik a Habsburgok férfiági örökösödését a magyar trónon,
      • lemondtak a szabad nádorválasztás jogáról.
    • Apafi Mihály halála után Erdélyt megszerezték a Habsburgok (Diploma Leopoldinum), de: nem egyesítették Magyarországgal,
    • a háború terheit a magyar népre hárították:
      • megemelték az adókat,
      • növekedtek a katonai terhek (porció, forspont),
    • a visszafoglalt földek egy részét idegeneknek adták,
    • Habsburg csapatok szállták meg az országot.

    -          Az intézkedések hatására az ország egész lakossága szembekerült az udvarral.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 639
Tegnapi: 678
Heti: 639
Havi: 25 858
Össz.: 1 369 402

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Magyarország a kora újkorban
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: athéni demokrácia - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »