A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése

 

I. Nemzetállamok létrejötte

 

1. Az olaszegység kialakulása

- Az Itáliai-félszigeten a Római Birodalom felbomlása óta nem alakult ki egységes állam.  A 19. század közepén is politikai széttagoltság jellemezte:

• a Lombard-Velencei Királyság a Habsburg Birodalom része volt,
• közép-Itáliai fejedelemségek Habsburg befolyás alatt álltak,
• pápai állam szuverénnek számított (területén francia csapatok állomásoztak),
• a Nápolyi-Szicíliai Királyság a francia befolyás alatt állt,
• független olasz állam csak a Szárd-Piemonti Királyság volt.

- A politikai széttagoltság következményei:

• nem alakult ki egységes belső piac,
• jelentős gazdasági különbségek jöttek létre az egyes területek között (észak-dél),
• külső nagyhatalmi befolyás (osztrák, francia) érvényesült,
• kialakult a risorgimento (újjászületés), célja az olaszok által lakott területek egyesítése volt.

- Elképzelések az egyesítésre:

• forradalmi út:
• saját erőből, külső segítség nélkül forradalom útján kell az egyesítést elvégezni (népszuverenitás),
• képviselői Giuseppe Mazzini és Garibaldi,
• de az az 1820-as és az 1848-as forradalmak nem tudták megvalósítani az egységet.
• dinasztikus út:
• külső nagyhatalmak támogatásával, a szárd királyi dinasztia vezetésével kell megteremteni az egységet,
• képviselője Camillo Cavour, Piemont miniszterelnöke.

- Az egység megteremtése:

• előzmény: Piemont részvétele a krími háborúban (cél a szövetségesek támogatásának megnyerése az olasz egység ügyének),
• 1859-ben kitört a piemonti-osztrák háború:
• III. Napóleon katonailag támogatta Piemontot a Habsburgokkal szemben, amiért Nizzát és Savoyát kérte,
• Magentánál és Solferinónál Ausztria vereséget szenvedett (Vöröskereszt megalakítása),
• Franciaország különbékét kötött Ausztriával:
• Lombardia a Szárd-Piemonti Királysághoz került,
• Velence osztrák fennhatóság alatt maradt,
• (a francia kilépés oka az olasz egység folyamatának fékezése),
• 1859-60-ban felkelések törtek ki a közép-itáliai fejedelemségekben (Modena, Toszkana, Párma) és a Habsburg barát uralkodók elűzése után csatlakoztak Piemonthoz,
• 1860-ban Garibaldi önkénteseivel (vörösingesek) partra szállt Szicíliában (Marsala):
• összeomlott a Nápolyi-Szicíliai Királyság,
• az elfoglalt területeket Garibaldi átengedte Piemontnak,
• 1861-ben kikiáltották az olasz királyságot (királya II. Viktor Emánuel, fővárosa Firenze),
• Itália Róma és Velence kivételével egyesült,
• 1866-ban kitört a német egységért vívott porosz-osztrák háború:
• az olaszok a poroszok mellé álltak,
• a porosz győzelem után Velence az olaszokhoz került,
• 1870-ben a francia–porosz háború idején
• a francia csapatokat kivonása után az olasz csapatok bevonultak Rómába,
• létrejött az egységes olasz állam.

- Az egyesítés következményei:

• felgyorsul a polgári fejlődés (Észak-Itáliában fejlődött a vas és acélgyártás, a gép és vasútépítés),
• a tőke-és a nyersanyaghiánya miatt fennmaradtak az eltérő fejlettségi szintű területek.

 

2. A németegység kialakulása

- A német államok helyzete az egységesítés előtt:

• a középkorban felbomlott a Német-Római Császárság politikai egysége,
• következményei:
• a császári cím formálissá vált,
• vallásháborúk kezdődtek,
• a 18. sz. végéig két hatalmi centrum alakult ki:
• Habsburg Birodalom,
• Porosz királyság,

• 1806-ban Napóleon rendelettel megszüntette a Német-Római Császárságot,
• 1834-ben létrejött a német vámszövetség (Zollverein), ami gyors gazdasági fejlődést eredményezett,
• a gazdasági fejlődés tarthatatlanná tette a politikai széttagoltságot, ezért:
• szükségessé vált a politikai egyesítés, de
• 1848-ban a békés egyesítés lehetősége elbukott (frankfurti birodalmi gyűlés).
• az 1848-as forradalmak (Berlin, München) leverése után:
• alkotmány született (Frankfurt),
• megszűnt a jobbágyság,
• fejlődött a gazdaság (Ruhr-vidék, Szilézia szén-ipar központja),
• 1848 kudarca után az egység csak egy dinasztia vezetésével jöhet létre.

- A dinasztikus egységesítés lehetőségei:

• nagynémet egység:
• Ausztria vezetésével,
• cél: a német államok lazább szövetsége,
• a Habsburg dinasztia uralma alatt,
• a tagállamok önállósága fennmarad (föderáció),
• kisnémet egység:
• Poroszország vezetésével,
• cél: modern, egységes (német lakosú) nemzetállam,
• porosz vezetéssel, Ausztria nélkül,
• a Hohenzollern dinasztia uralma alatt.

- A német egység kialakulásának eseményei:

• 1861-ben I. Vilmos liberális reformokat vezetett be Poroszországban,
• 1862-ben Otto von Bismarck lett a porosz kancellár (kormányfő),
• Intézkedései:
• hadseregreform: általános hadkötelezettség, modern fegyverek,
• vetélytársak semlegesítése, pl. az oroszokat támogatta a lengyel felkeléssel szemben (1863), a franciáknak területeket ígért a Rajna mentén,
• 1864-ben Ausztriával közösen megtámadta Dániát két német ajkú tartomány miatt (Schlesswig-Holstein),
• 1866-ban háborút provokált Ausztriával, melynek során:
• kijátszotta a „magyar kártyát” (Klapka-légió felszerelése és hadba indítása),
• Königgratz-nél a porosz hadsereg legyőzte az osztrák hadsereget,
• a porosz győzelem következményei:
• Ausztria lemondott a német egység megvalósításáról,
• Velence Olaszországhoz került,
• létrejött Észak-német Szövetség,
• a déli német államoknak III. Napóleon védelmet ígért, ezért 1870-ben kirobbant a porosz-francia háború, melynek során:
• Sedan-nál legyőzték a francia hadsereget,
• III. Napóleon fogságba esett.

• A porosz győzelem következményei:
  • a császárság rendszere összeomlott Franciaországban:a németek megalázták a franciákat (5 milliárd frank hadisarc, kemény feltételek),
    • a porosz hadsereg körbe zárta Párizst, ahol kikiáltották a harmadik köztársaságot,
    • az új párizsi önkormányzat (kommün) magához ragadta a hatalmat,
    • de a kormány a poroszok segítségével leverte a forradalmat,
  • Elzász és Lotaringia Németországhoz került,
  • a délnémet államok csatlakoztak az egységhez,
  • 1871. 01. 18-án a Versailles-i palota tükörtermében kikiáltották az egységes Német Császárságot (I. Vilmos).

- A Német Császárság jellemzői:

• a császár hatalmát alkotmányban korlátozták,
• az állam 23 tartomány és 3 szabad város szövetségéből áll,
• a törvényhozó hatalmat a Birodalmi Gyűlés (Reichstag) gyakorolja,
• a végrehajtó hatalom feje a kancellár,
• állami felügyelet alá vonják a közoktatást,
• az államot és az egyházat különválasztották.

 

3. Az USA nagyhatalommá válása

 

- A függetlenség kivívása után (1783) az USA nyugat felé terjeszkedett és a 19. század közepéig megszerezte a Csendes-óceán partvidékét is.

- A terjeszkedéssel egy időben jelentős gazdasági fellendülés kezdődött:

• a függetlenség elnyerése segítette a belső kereskedelem fejlődését, ami tovább ösztönözte a terjeszkedést,
• a kialakuló új államok felvételüket kérték a szövetségbe,
• északon:
• megjelent a tőkeerős vállalkozói réteg, amely avasútépítésben volt érdekelt,
• átvették az ipari forradalom eredményeit,
• a folyamatos bevándorlás olcsó munkaerőt biztosított,
• délen:
• az ipari forradalom bővülése miatt nőtt a kereslet a gyapot iránt, ezért
• fennmaradt a rabszolgamunkát alkalmazó ültetvényes gazdálkodás,
• az ültetvények rabszolgamunkával előállított termékeit Európa vásárolta föl,
• az északi és a déli államok közti eltérő fejlődés gátolta az egységes gazdaság kibontakozását és további ellentétekhez vezetett:
• az új területek csatlakozásánál kérdésessé vált, hogy melyik struktúrát alkalmazzák,
• északon előtérbe került a liberális gondolkodás, kibontakozott az abolicionista mozgalom,
• 1854 ben északon megalakult a Köztársasági (republikánus) Párt (programja: hazai gazdaság védelme, rabszolgafelszabadítás kérdése)

- A polgárháború (1861-65) eseményei:

• 1860-ban a köztársasági párt jelöltjétm Abraham Lincolnt választotta elnökké,
• válaszul 11 déli állam kilépett az Unióból és létrehozta az Amerikai Államok Konföderációját, (fővárosa Richmond, elnöke: Jefferson Davis),
• kitört a polgárháború, amely kezdetben a déli államok sikereit hozta (képzett hadserege volt a rabszolgatartás miatt, és felkészültek a háborúra),
•  később az északi államok fölénye érvényesült a nagy népesség, a fejlett ipari háttér és a jól felszerelt hadiflotta volt, mellyel blokádot vont a déli államok köré,
• 1862-ben Lincoln kiadta a telepítési törvényt (Homestead Act: 113 hold szabad föld a letelepülő farmereknek, ami tovább növeli a bevándorlást),
• 1863-banLincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítását,
• a háború fordulópontja az1863-as gettysburg-i csata volt, ami után legyőzték a konföderáció legjelentősebb egységeit.
• 1865-ben a polgárháború az északiak győzelmével végződött.

- Az USA nagyhatalommá válása:

• a háború után délen is elterjedt az északi gazdasági modell, egységes nemzeti piac jött létre,
• nagy tőkebefektetéseket hajtottak végre Latin-Amerikában (pl. 1901-ben a Panama-csatorna megépítése),
• támogatta a latin-amerikai függetlenségi háborúkat (Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké” - 1820),
• az amerikai-spanyol háborúban (1898) annektálta Puerto Ricót, Kuba és a Fülöp-szigetek pedig látszatfüggetlenséget kapott.

 

4. Japán nagyhatalommá válása

- A 19. század közepéig Japán elzárkózott a külvilágtól. Az uralkodó császárok (mikádók) hatalma formális volt. Az országot belső anarchia gyengítette.

- 1854-ben az USA rákényszeríttette az országot, hogy néhány kikötőjét nyissa meg a külföldi hajók előtt, ezért Japán, hogy elkerülje a gyarmatosítás veszélyét, császári reformokat vezetett be (Meidzsi-reformok, 1868):

• európai minták alapján alakították át az államot, az oktatást és hadsereget és a gazdaságot,
• megszűntették a feudális kiváltságokat,
• agrárreform kezdődött,
• kaput nyitottak a külvilág felé (pl. külföldi szakemberek és tőke behívása).

- A reformok hatására Japán a 19. század végére felzárkózott a nagyhatalmakhoz és gyarmatosításba kezdett:

• elfoglalta Koreát,
• megkezdte Mandzsúria megszállását, ahol szemben találta magát a térségben terjeszkedő Oroszországgal,
• a gyarmati ellentétek hatására kitört az orosz- japán háború (1904-05), melyben a japánok győzelmet arattak az oroszok felett 1905ben (Mukdennél szárazföldön, Csuzimánál tengeren).

(Oroszországban a vereség forradalmi megmozdulásokhoz, zavargásokhoz vezetett).

 

A modern polgári állam születése

 

1. A polgári állam jellemzői

- A nemzetállamok polgári jellegűek voltak, nemzeti alapon szerveződtek:

• megkövetelték a nemzeti identitás tudatot,
• biztosították az alkotmányos szabadságjogokat (pl. a választójog kiszélesítése),
• a bürokrácia segítségével az élet minden területét az irányításuk alá vonták.

2. A polgári állam új feladatai

 

- Állami ellenőrzés alá vonták az oktatást (tantervek, tananyag, iskoláztatás, tanárképzés):

• tömeges állami oktatás (óvodától az egyetemig),
• nőtt a szakképzettek száma,
• felszámolták az analfabétizmust.

- Bevezették az állami anyakönyvezést (születés, házasság, temetés).

- Szétválasztották az államot és az egyházat.

- Állami felügyelet alá vonták az egészségügyet (tiszta ivóvíz, szemételtakarítás, járványok elleni védekezés).

 

A szocializmus és a munkásmozgalom

 

1. A munkásmozgalom kialakulása

- Az ipar fejlődése és bővülése nagy mennyiségű munkaerő alkalmazását tette szükségessé. A gyárakban, üzemekben dolgozó munkások tömegeire nagy hatással volt a kibontakozó munkásmozgalom.

- Okai:

• nehéz munkakörülmények,
• hosszú munkaidő,
• női és gyermekmunka alkalmazása,
• alacsony bérek,
• gyakori balesetek,
• rossz életkörülmények (lakás, táplálkozás stb.),
• tömeges nyomor,
• bűnözés,
• reményvesztettség stb.

 

2. A munkásmozgalom formái

- A munkásmozgalom folyamatos fejlődése során egyre tudatosabbá vált és radikális megoldásoktól sem riadt vissza.

- Formái:

• géprombolás (luddizmus),
• szakmánként szerveződő segélyszervezetek,
• szakszervezetek,
• sztrájk (munkabeszüntetés), bojkott, szabotázs,
• politikai érdekérvényesítés: chartizmus - petíció (charta) munkásvédelmi törvények, elfogadtatására. Hatása: a gyári törvények javítottak a munkások helyzetén.

- Szocialista eszmék megjelenése:

• utópista szocialisták: 
• az ideális társadalmat akartak létrehozni  (pl. Owen és Fourier jótékonysági akciókat rendeztek),
• vagyoni egyenlőségre törekedtek, melyet zárt közösségben kívántak megvalósítani, de a gyakorlatban működésképtelenek voltak. (Utópia = „seholsincs”),
• tudományos szocializmus – Marxizmus: a szocializmus és a kommunizmus eszméjének kidolgozása:
• szocializmus (közösségi): a társadalmi problémákat a magántulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni,
• kommunizmus: cél a kizsákmányolástól mentes társadalom. Kidolgozója: Karl Marx és Friedrich Engels (Kommunista Kiáltvány-1848),
• lényege: „osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca-ez viszi előre az emberiséget) erőszakos átalakítást megfogalmazó irányzat,
• célja az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom),
• ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon),
• eszköze a proletárforradalom, proletárdiktatúra (ploretár = nincstelen).

 

3. A munkásmozgalom új jelenségei

- Az iparosítás hatására folyamatosan nőtt munkások száma és öntudata. Marx és Engels célja a munkásság nemzetközi összefogása volt, ezért létrehozták az I. Internacionálét (Nemzetközi Munkásszövetség) Londonban (1864). Jelmondata: „Világ proletárjai, egyesüljetek!”

- A II. Internacionálé Párizsban alakult meg 1889-ben.  Irányzatai:

• marxista forradalmi irányzat (a munkásosztály hatalomra kerülése, proletárdiktatúra létrehozása),
• revizionista irányzat (forradalom helyett parlamenti választások, munka- és polgári jogok szélesítése),
• anarchista irányzat (az állam ellenség, ezért le kell rombolni, eszköze a terror).

- A keresztényszocializmus:

• lényegét XIII. Leo pápa a Rerum Novarum c. körlevelében fogalmazta meg,
• támogatta az egyház szociális munkáját,
• szorgalmazta a munkásság helyzetének javítását,
• békés megegyezést hirdetett a társadalmi rétegek között,
• eredménye: a keresztényszocialista mozgalmak, pártok jöttek létre.

- A bolsevizmus:

• 1903-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Párt szakadásával jött létre a Bolsevik Párt,
• Lenin vezetésével a forradalmi marxizmus elvét vallották,
• szerepet vállaltak az orosz-japán háború után kitört 1905-ös orosz forradalomban,
• A forradalom alatt fogalmazta meg Lenin a permanens forradalom elméletét.

 

Oldal: A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat