"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése

 

I. Nemzetállamok létrejötte

 

1. Az olaszegység kialakulása

- Az Itáliai-félszigeten a Római Birodalom felbomlása óta nem alakult ki egységes állam.  A 19. század közepén is politikai széttagoltság jellemezte:

  • a Lombard-Velencei Királyság a Habsburg Birodalom része volt,
  • közép-Itáliai fejedelemségek Habsburg befolyás alatt álltak,
  • pápai állam szuverénnek számított (területén francia csapatok állomásoztak),
  • a Nápolyi-Szicíliai Királyság a francia befolyás alatt állt,
  • független olasz állam csak a Szárd-Piemonti Királyság volt.

- A politikai széttagoltság következményei:

  • nem alakult ki egységes belső piac,
  • jelentős gazdasági különbségek jöttek létre az egyes területek között (észak-dél),
  • külső nagyhatalmi befolyás (osztrák, francia) érvényesült,
  • kialakult a risorgimento (újjászületés), célja az olaszok által lakott területek egyesítése volt.

- Elképzelések az egyesítésre:

  • forradalmi út:
    • saját erőből, külső segítség nélkül forradalom útján kell az egyesítést elvégezni (népszuverenitás),
    • képviselői Giuseppe Mazzini és Garibaldi,
    • de az az 1820-as és az 1848-as forradalmak nem tudták megvalósítani az egységet.
  • dinasztikus út:
  • külső nagyhatalmak támogatásával, a szárd királyi dinasztia vezetésével kell megteremteni az egységet,
  • képviselője Camillo Cavour, Piemont miniszterelnöke.

- Az egység megteremtése:

  • előzmény: Piemont részvétele a krími háborúban (cél a szövetségesek támogatásának megnyerése az olasz egység ügyének),
  • 1859-ben kitört a piemonti-osztrák háború:
    • III. Napóleon katonailag támogatta Piemontot a Habsburgokkal szemben, amiért Nizzát és Savoyát kérte,
    • Magentánál és Solferinónál Ausztria vereséget szenvedett (Vöröskereszt megalakítása),
    • Franciaország különbékét kötött Ausztriával:
      • Lombardia a Szárd-Piemonti Királysághoz került,
      • Velence osztrák fennhatóság alatt maradt,
      • (a francia kilépés oka az olasz egység folyamatának fékezése),
  • 1859-60-ban felkelések törtek ki a közép-itáliai fejedelemségekben (Modena, Toszkana, Párma) és a Habsburg barát uralkodók elűzése után csatlakoztak Piemonthoz,
  • 1860-ban Garibaldi önkénteseivel (vörösingesek) partra szállt Szicíliában (Marsala):
  • 1866-ban kitört a német egységért vívott porosz-osztrák háború:
    • az olaszok a poroszok mellé álltak,
    • a porosz győzelem után Velence az olaszokhoz került,
  • 1870-ben a francia–porosz háború idején
    • a francia csapatokat kivonása után az olasz csapatok bevonultak Rómába,
    • létrejött az egységes olasz állam.

- Az egyesítés következményei:

  • felgyorsul a polgári fejlődés (Észak-Itáliában fejlődött a vas és acélgyártás, a gép és vasútépítés),
  • a tőke-és a nyersanyaghiánya miatt fennmaradtak az eltérő fejlettségi szintű területek.

 

2. A németegység kialakulása

- A német államok helyzete az egységesítés előtt:

  • a középkorban felbomlott a Német-Római Császárság politikai egysége,
  • következményei:
    • a császári cím formálissá vált,
    • vallásháborúk kezdődtek,
  • a 18. sz. végéig két hatalmi centrum alakult ki:
  • 1806-ban Napóleon rendelettel megszüntette a Német-Római Császárságot,
  • 1834-ben létrejött a német vámszövetség (Zollverein), ami gyors gazdasági fejlődést eredményezett,
  • a gazdasági fejlődés tarthatatlanná tette a politikai széttagoltságot, ezért:
    • szükségessé vált a politikai egyesítés, de
    • 1848-ban a békés egyesítés lehetősége elbukott (frankfurti birodalmi gyűlés).
  • az 1848-as forradalmak (Berlin, München) leverése után:
    • alkotmány született (Frankfurt),
    • megszűnt a jobbágyság,
    • fejlődött a gazdaság (Ruhr-vidék, Szilézia szén-ipar központja),
  • 1848 kudarca után az egység csak egy dinasztia vezetésével jöhet létre.

- A dinasztikus egységesítés lehetőségei:

  • nagynémet egység:
    • Ausztria vezetésével,
    • cél: a német államok lazább szövetsége,
    • a Habsburg dinasztia uralma alatt,
    • a tagállamok önállósága fennmarad (föderáció),
  • kisnémet egység:
    • Poroszország vezetésével,
    • cél: modern, egységes (német lakosú) nemzetállam,
    • porosz vezetéssel, Ausztria nélkül,
    • a Hohenzollern dinasztia uralma alatt.

- A német egység kialakulásának eseményei:

  • 1861-ben I. Vilmos liberális reformokat vezetett be Poroszországban,
  • 1862-ben Otto von Bismarck lett a porosz kancellár (kormányfő),
  • Intézkedései:
    • hadseregreform: általános hadkötelezettség, modern fegyverek,
    • vetélytársak semlegesítése, pl. az oroszokat támogatta a lengyel felkeléssel szemben (1863), a franciáknak területeket ígért a Rajna mentén,
  • 1864-ben Ausztriával közösen megtámadta Dániát két német ajkú tartomány miatt (Schlesswig-Holstein),
  • 1866-ban háborút provokált Ausztriával, melynek során:
  • a porosz győzelem következményei:
    • Ausztria lemondott a német egység megvalósításáról,
    • Velence Olaszországhoz került,
    • létrejött Észak-német Szövetség,
  • a déli német államoknak III. Napóleon védelmet ígért, ezért 1870-ben kirobbant a porosz-francia háború, melynek során:

- A Német Császárság jellemzői:

  • a császár hatalmát alkotmányban korlátozták,
  • az állam 23 tartomány és 3 szabad város szövetségéből áll,
  • a törvényhozó hatalmat a Birodalmi Gyűlés (Reichstag) gyakorolja,
  • a végrehajtó hatalom feje a kancellár,
  • állami felügyelet alá vonják a közoktatást,
  • az államot és az egyházat különválasztották.

 

3. Az USA nagyhatalommá válása

 

- A függetlenség kivívása után (1783) az USA nyugat felé terjeszkedett és a 19. század közepéig megszerezte a Csendes-óceán partvidékét is.

- A terjeszkedéssel egy időben jelentős gazdasági fellendülés kezdődött:

  • a függetlenség elnyerése segítette a belső kereskedelem fejlődését, ami tovább ösztönözte a terjeszkedést,
  • a kialakuló új államok felvételüket kérték a szövetségbe,
  • északon:
    • megjelent a tőkeerős vállalkozói réteg, amely avasútépítésben volt érdekelt,
    • átvették az ipari forradalom eredményeit,
    • a folyamatos bevándorlás olcsó munkaerőt biztosított,
  • délen:
    • az ipari forradalom bővülése miatt nőtt a kereslet a gyapot iránt, ezért
    • fennmaradt a rabszolgamunkát alkalmazó ültetvényes gazdálkodás,
    • az ültetvények rabszolgamunkával előállított termékeit Európa vásárolta föl,
  • az északi és a déli államok közti eltérő fejlődés gátolta az egységes gazdaság kibontakozását és további ellentétekhez vezetett:
    • az új területek csatlakozásánál kérdésessé vált, hogy melyik struktúrát alkalmazzák,
    • északon előtérbe került a liberális gondolkodás, kibontakozott az abolicionista mozgalom,
    • 1854 ben északon megalakult a Köztársasági (republikánus) Párt (programja: hazai gazdaság védelme, rabszolgafelszabadítás kérdése)

- A polgárháború (1861-65) eseményei:

  • 1860-ban a köztársasági párt jelöltjétm Abraham Lincolnt választotta elnökké,
  • válaszul 11 déli állam kilépett az Unióból és létrehozta az Amerikai Államok Konföderációját, (fővárosa Richmond, elnöke: Jefferson Davis),
  • kitört a polgárháború, amely kezdetben a déli államok sikereit hozta (képzett hadserege volt a rabszolgatartás miatt, és felkészültek a háborúra),
  •  később az északi államok fölénye érvényesült a nagy népesség, a fejlett ipari háttér és a jól felszerelt hadiflotta volt, mellyel blokádot vont a déli államok köré,
  • 1862-ben Lincoln kiadta a telepítési törvényt (Homestead Act: 113 hold szabad föld a letelepülő farmereknek, ami tovább növeli a bevándorlást),
  • 1863-banLincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítását,
  • a háború fordulópontja az1863-as gettysburg-i csata volt, ami után legyőzték a konföderáció legjelentősebb egységeit.
  • 1865-ben a polgárháború az északiak győzelmével végződött.

- Az USA nagyhatalommá válása:

  • a háború után délen is elterjedt az északi gazdasági modell, egységes nemzeti piac jött létre,
  • nagy tőkebefektetéseket hajtottak végre Latin-Amerikában (pl. 1901-ben a Panama-csatorna megépítése),
  • támogatta a latin-amerikai függetlenségi háborúkat (Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké” - 1820),
  • az amerikai-spanyol háborúban (1898) annektálta Puerto Ricót, Kuba és a Fülöp-szigetek pedig látszatfüggetlenséget kapott.

 

4. Japán nagyhatalommá válása

- A 19. század közepéig Japán elzárkózott a külvilágtól. Az uralkodó császárok (mikádók) hatalma formális volt. Az országot belső anarchia gyengítette.

- 1854-ben az USA rákényszeríttette az országot, hogy néhány kikötőjét nyissa meg a külföldi hajók előtt, ezért Japán, hogy elkerülje a gyarmatosítás veszélyét, császári reformokat vezetett be (Meidzsi-reformok, 1868):

  • európai minták alapján alakították át az államot, az oktatást és hadsereget és a gazdaságot,
  • megszűntették a feudális kiváltságokat,
  • agrárreform kezdődött,
  • kaput nyitottak a külvilág felé (pl. külföldi szakemberek és tőke behívása).

- A reformok hatására Japán a 19. század végére felzárkózott a nagyhatalmakhoz és gyarmatosításba kezdett:

(Oroszországban a vereség forradalmi megmozdulásokhoz, zavargásokhoz vezetett).

 

A modern polgári állam születése

 

1. A polgári állam jellemzői

- A nemzetállamok polgári jellegűek voltak, nemzeti alapon szerveződtek:

  • megkövetelték a nemzeti identitás tudatot,
  • biztosították az alkotmányos szabadságjogokat (pl. a választójog kiszélesítése),
  • a bürokrácia segítségével az élet minden területét az irányításuk alá vonták.

2. A polgári állam új feladatai

 

- Állami ellenőrzés alá vonták az oktatást (tantervek, tananyag, iskoláztatás, tanárképzés):

  • tömeges állami oktatás (óvodától az egyetemig),
  • nőtt a szakképzettek száma,
  • felszámolták az analfabétizmust.

- Bevezették az állami anyakönyvezést (születés, házasság, temetés).

- Szétválasztották az államot és az egyházat.

- Állami felügyelet alá vonták az egészségügyet (tiszta ivóvíz, szemételtakarítás, járványok elleni védekezés).

 

A szocializmus és a munkásmozgalom

 

1. munkásmozgalom kialakulása

- Az ipar fejlődése és bővülése nagy mennyiségű munkaerő alkalmazását tette szükségessé. A gyárakban, üzemekben dolgozó munkások tömegeire nagy hatással volt a kibontakozó munkásmozgalom.

- Okai:

  • nehéz munkakörülmények,
  • hosszú munkaidő,
  • női és gyermekmunka alkalmazása,
  • alacsony bérek,
  • gyakori balesetek,
  • rossz életkörülmények (lakás, táplálkozás stb.),
  • tömeges nyomor,
  • bűnözés,
  • reményvesztettség stb.

 

2. A munkásmozgalom formái

- A munkásmozgalom folyamatos fejlődése során egyre tudatosabbá vált és radikális megoldásoktól sem riadt vissza.

- Formái:

  • géprombolás (luddizmus),
  • szakmánként szerveződő segélyszervezetek,
  • szakszervezetek,
  • sztrájk (munkabeszüntetés), bojkott, szabotázs,
  • politikai érdekérvényesítés: chartizmus - petíció (charta) munkásvédelmi törvények, elfogadtatására. Hatása: a gyári törvények javítottak a munkások helyzetén.

- Szocialista eszmék megjelenése:

  • utópista szocialisták: 
    • az ideális társadalmat akartak létrehozni  (pl. Owen és Fourier jótékonysági akciókat rendeztek),
    • vagyoni egyenlőségre törekedtek, melyet zárt közösségben kívántak megvalósítani, de a gyakorlatban működésképtelenek voltak. (Utópia = „seholsincs”),
  • tudományos szocializmus – Marxizmus: a szocializmus és a kommunizmus eszméjének kidolgozása:
    • szocializmus (közösségi): a társadalmi problémákat a magántulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni,
    • kommunizmus: cél a kizsákmányolástól mentes társadalom. Kidolgozója: Karl Marx és Friedrich Engels (Kommunista Kiáltvány-1848),
      • lényege: „osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca-ez viszi előre az emberiséget) erőszakos átalakítást megfogalmazó irányzat,
      • célja az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom),
      • ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon),
      • eszköze a proletárforradalomproletárdiktatúra (ploretár = nincstelen).

 

3. A munkásmozgalom új jelenségei

- Az iparosítás hatására folyamatosan nőtt munkások száma és öntudata. Marx és Engels célja a munkásság nemzetközi összefogása volt, ezért létrehozták az I. Internacionálét (Nemzetközi Munkásszövetség) Londonban (1864). Jelmondata: „Világ proletárjai, egyesüljetek!”

- A II. Internacionálé Párizsban alakult meg 1889-ben.  Irányzatai:

  • marxista forradalmi irányzat (a munkásosztály hatalomra kerülése, proletárdiktatúra létrehozása),
  • revizionista irányzat (forradalom helyett parlamenti választások, munka- és polgári jogok szélesítése),
  • anarchista irányzat (az állam ellenség, ezért le kell rombolni, eszköze a terror).

- A keresztényszocializmus:

  • lényegét XIII. Leo pápa a Rerum Novarum c. körlevelében fogalmazta meg,
  • támogatta az egyház szociális munkáját,
  • szorgalmazta a munkásság helyzetének javítását,
  • békés megegyezést hirdetett a társadalmi rétegek között,
  • eredménye: a keresztényszocialista mozgalmak, pártok jöttek létre.

- A bolsevizmus:

  • 1903-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Párt szakadásával jött létre a Bolsevik Párt,
  • Lenin vezetésével a forradalmi marxizmus elvét vallották,
  • szerepet vállaltak az orosz-japán háború után kitört 1905-ös orosz forradalomban,
  • A forradalom alatt fogalmazta meg Lenin a permanens forradalom elméletét.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1 134
Tegnapi: 1 799
Heti: 15 960
Havi: 22 624
Össz.: 4 422 453

Látogatottság növelés
Oldal: A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »