Magyarország az I. világháborúban.

Forradalmak a háború után

 

 

1. Magyarország az I. világháborúban:

 

1.1 A háború előzményei:

A XX. század elején Magyarország súlyos válságba került. Okai:

- Uralkodó osztályon belüli ellentétek

- Kormányzati válság

- A Monarchia jövőjének kérdése

- Nemzetiségi kérdés

- Gazdasági nehézségek

A kialakult helyzetben kezdődött meg a háborús készülődés, melynek során 1912-13-ban elfogadták a „Kivételes Törvények”- et.

1914-ben a szarajevói merénylet után Magyarország várakozó álláspontot képviselt a háború megindításának kérdésében, de a  német – osztrák katonai biztosíték hatására hajlandó volt a hadüzenet aláírására Tisza István miniszterelnök.

 

1.2 Magyarország az I. világháborúban:

1914 őszétől frontvonalak alakultak ki Magyarország határainál:

Keleti front:

- Az orosz hadsereg Galícia elfoglalása után betört Észak - Kelet Magyarországra a Vereckei-hágón keresztül, és csak 1915 májusában a gorlicei áttörés hatására sikerült visszaszorítani őket.

Balkáni front:

- 1914-ben az OMM csapatai két sikertelen támadást intéztek Szerbia ellen, és csak 1915 végén Bulgária hadba lépése után sikerült legyőzni.

Alpesi front:

- 1915-ben, Olaszország hadba lépett az antant oldalán, ezért a keleti fronton győztes katonákat áthelyezték az alpesi frontra a Doberdó – Isonzó térségébe. 1917 októberében a caporettói áttörés révén új frontvonal alakult ki a Piave folyó térségében.

1916 novemberében meghalt I. Ferenc József király. Utóda IV. Károly különbéke kötésére tett siketelen kísérletete után, a Monarchia föderalisztikus átszervezését tervezte (közös államszövetség, népek önállóságának megadása, közös uralkodó és hadsereg, stb). Ezért 1918 októberében manifesztumban szólította fel a Monarchia népeit nemzeti tanácsok alapítására.

De: A kialakult helyzetben (1918 őszén az antant minden fronton sikeresen támad) a nemzetiségek a Monarchiától való teljes elszakadást tekintették célnak, ezért a megalakuló nemzeti tanácsok, kimondták elszakadásukat.

A vereségek hatására 1918. november 3-án az OMM vezérkara letette a fegyvert Pádovában.

 

2. Forradalmak Magyarországon az I. világháború után:

2.1  Az Őszirózsás Forradalom:

1918 őszén Magyarországon alapvető politikai változások történtek:

-  a nép a háborút kirobbantó politikai elit lecserélését követelte

-  a nemzetiségek megfogalmazták elszakadási törekvéseiket

- 1918. október 16-án IV. Károly császár manifesztuma (kiáltvány), szövetséges állam létrehozásátását tartalmazta.

1918. október 23-án megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Alapítói:

- Károlyi-féle Függetlenségi Párt

- Országos Polgári Radikális Párt

- Magyarországi Szociáldemokrata Párt.

Elnökévé Károlyi Mihályt választották. A tanács12 pontos kiáltványt tett közzé:

- követelték a háború azonnali befejezését,

- az ország függetlenségének megteremtését,

- mélyreható demokratikus reformok bevezetését

- nemzetiségekkel való megbékélést.  

Események:

- 1918. október 31-én a főváros lakossága követelte Károlyi kinevezését miniszterelnöknek. A tüntetők elfoglalták Budapest középületeit.

-  IV. Károly november 13-án lemondott az államügyek intézéséről.

-  November 16-án a Nemzeti Tanács kihírdette a köztársaságot.

-     Januárban Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké választották, a miniszterelnök Berinkey Dénes lett.

 

A kormány intézkedései:

- földtörvény: az 500 holdon felüli világi és 200 holdon felüli egyházi birtokok kisajátítása (5-20 holdas parasztbirtokok)

- új választójogi törvény: minden 21 éven felüli férfi és az írni-olvasni tudó 24 éven felüli nőnek szavazati jog.

 

DE: a kormányt jobb és baloldali támadások érték:

- Szélsőjobboldali csoportok alakultak: MOVE (vezetője Gömbös Gyula), ÉME.  Jobboldali kormányzatot akartak, és követelték a történelmi határok fegyveres védelmét.

- A kormány baloldali ellenzékét  1918 novemberében alakított Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP) jelentette. A párt vezére Kun Béla volt. Programja  megegyezett az orosz bolsevikokéval.

- 1919. március 20-án Vix francia alezredes átadta a kormánynak a párizsi békekonferencia döntését (Vix-jegyzék - a román csapatok a Szatmárnémeti – Nagykároly - Nagyvárad - Arad vonalig nyomulhattak előre).

Ezzel Károlyi pacifista  politikája csődbe jutott. Károlyi a jegyzéket március 21-én visszautasította. Nemzeti ellenállást kívánt híírdetni, ezért szociáldemokratákból álló kormányt nevezett ki.

De:

a szociáldemokraták nem akartak egyedül kormányt alakítani, ezért március 21-én megegyezetek a gyűjtőfogházban őrzött kommunista vezetőkkel a hatalom közös átvételéről.

(A polgári forradalom és a kommunista hatalomátvétel között lényeges különbség, hogy az első győzelmét tömegmozgalmak kényszerítették ki,  a másodikra pedig puccsszerűen került sor.)

 

A Magyarországi Tanácsköztársaság:

-          Az 1919. március 21-én hatalomra jutott új rendszer gyors átalakulást teremtett:

• a két munkáspárt (KMP és MSZDP) Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült,
• az államirányítást a Forradalmi Kormányzótanács végezte. Tagjait népbiztosoknak nevezték,
• a falvakban és a városokban helyi tanácsok vették át az irányítást, az ügyintézést 3-5 tagú direktórium végezte,
• a rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel.
• felszámolta a magántulajdont:
  • államosították a húsznál több munkást foglalkoztató gyárakat és üzemeket,
  • a pénzintézeteket és a lakóházakat,
  • a közép - és nagybirtokokat (de a földosztás helyett szövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre),
• szociális intézkedéseket hoztak:
  • bevezették a 8 órás munkaidőt,
  • a munkanélküli segélyt és a minimálbért,
  • csökkentették a lakbéreket, stb.
• bevezették a nyolcosztályos, kötelező és ingyenes általános iskolai oktatást.

-          A hozott intézkedések ellenére az országot az gazdasági, politikai és katonai összeomlás fenyegette:

• az infláció megállíthatatlan volt, és az alapvető létszükségleti cikkek is hiányoztak.
• ellenforradalmi szervezkedések kezdődtek:
  • Bethlen István vezetésével Bécsben megalakult az Antibolsevista Comité (ABC),
  • Gróf Károlyi Gyula vezetésével Aradon ellenforradalmi kormányt jött létre, melynek külügyminisztere gróf Teleki Pál, hadügyminisztere Horthy Miklós lett.
• 1919 májusában összehangolt cseh és román támadás indult Magyarország ellen, ezért:
  • bevezették a hadkötelezettséget,
  • a magyar Vörös Hadsereg az északi hadjáratban visszafoglalta a Felvidék keleti részét és elvágták a csehszlovák és román seregeket egymástól (a hadjárat kidolgozója Stromfeld Aurél volt.)

-          A magyar katonai sikerek hatására a párizsi békekonferencia követelte a         magyar csapatok visszavonását a felvidéki területekről, de ígéretet tett a Tiszántúl átadására (Clemenceau-jegyzék). Következménye:

• a kommunista vezetés kiürítette a Felvidéket, ezért
• a Vörös Hadsereg alakulatai felbomlottak,
• a román csapatok július 30-án átkeltek a Tiszán, és megnyílt előttük az út a főváros felé,
• a reménytelen helyzetben a Forradalmi Kormányzótanács augusztus 1-én lemondott és átadta a hatalmat egy mérsékelt szociáldemokrata kormánynak, de 
• az új kormány nem rendelkezett hatalommal,
• a fővárost augusztus 4-én megszállta a román hadsereg,
• Magyarország a szétesés küszöbén állt.

 

Oldal: Magyarország az I. világháborúban. -Forradalmak Magyarországon az I. világháború után
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat