"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

 austria-hungaria_transparency.png

Magyarország a dualizmus korában

(vázlat)

 

1.       A dualizmus rendszerének megszilárdulása:

A kiegyezés megkötése után az új rendszer stabilitásának megteremtése volt a legfontosabb feladat, amit:

  • törvényekkel (pl.: népiskolai, nemzetiségi, horvát-magyar kiegyezés, közigazgatási) és
  • a gazdaság modernizálásával (céhek felszámolása, bankrendszer kiépítése, vasútépítés, iparfejlesztés) kívántak elérni.

- Cél: a modern polgári állam és a fejlett, felzárkózó gazdaság megteremtése.

 

2.       A nemzetiségi kérdés rendezése:

Az 1848-49-es időszakban a nemzetiségek vezető rétege a császári udvar bíztatására szemben állt a magyarokkal.

A Bach-korszakban a nemzetiségek is rosszabb helyzetbe kerültek, ezért a magyarok és a nemzetiségek helyzete közelebb került egymáshoz, de kibékíthetetlen érdekellentét volt közöttük:

  • a nemzetiségek körében erősödött a nacionalizmus, ezért autonómiára (nyelvi, kulturális, majd területi) törekedtek,
  • a magyarok egységes nemzetállamban gondolkodtak.

- A kérdés megoldását Kossuth Lajos „dunai konföderáció” tervezete próbálta rendezni:

De: a magyarok sokallották, nemzetiségek kevesellték a javaslatot.

A nemzetiségi törvényt (1868) Eötvös József (vallás-, és közoktatásügyi miniszter) terjesztette elő:

  • széles körű nyelvhasználat (20% felett - anyanyelv),
  • alsó, és középfokú bíróságokon nyelvhasználat,
  • nemzetiségi iskolahálózatok fenntartása,
  • nemzetiségi egyesületek létrehozása.

- A törvény liberális szellemű, nemzetközileg egyedülálló, de: a nemzetiségek igényeit nem elégítette ki.

 

3.       A magyar-horvát kiegyezés (1868):

A horvát, mint politikai nemzet elismerése:

  • Meghagyták a tartomány területi autonómiáját (Horvátország + Szlavónia + Határőrvidék)
  • Horvátország saját országgyűléssel rendelkezett és képviselőket küldhetett a magyar ogy.-be
  • az ügyeket horvát nyelven intézték
  • a végrehajtó hatalom élén a bán volt.

De: a horvát vezető réteg teljes különállásra törekedett.

 

4.       A politikai stabilizáció megteremtése:

Központi kérdés a közjogi vita:

  • az ország és (Habsburgok) Ausztria közötti viszony,
  • kiegyezést elfogadó kormánypárt állt szemben a kiegyezést elutasító ellenzékkel.

1867-től a kiegyezést aláíró kormánypárt (Deák Párt) irányította az országot gróf Andrássy Gyula vezetésével (1867-71). Andrássy távozása (közös külügyminiszter lett) után meggyengült a kormánypárt.

- Az 1873-as gazdasági válság tovább mélyítette a kormánypárt tekintélyét, ezért a mérsékelt ellenzék (Balközép Párt) bevonásával létrejött a Szabadelvű Párt, amely 1875-1905 között kormányozta az országot.

A politikai stabilizáció Tisza Kálmán, a „GENERÁLIS” miniszterelnöksége (1875-1890) idején teremtődött meg:

  • nyugalmat teremtett az országban a kormánypárti parlamenti többség megteremtésével,
  • átalakította a közigazgatást (megye-rendszer átalakítása),
  • kiépítette a rendőrséget és a csendőrséget,
  • egészségügyi- és a posta-rendszer kiépítése,
  • erősítette az állami hivatalnokréteget a földjüket elvesztett dzsentri rétegéből.

- A korra jellemző volt a kapcsolati tőke felhasználása a karrier érdekében (vasútépítések, kártya partik stb.).

A megkezdett reformokat az első polgári származású miniszterelnök Wekerle Sándor folytatta:

  • megvalósult az állam és az egyház szétválasztása:
  • polgári házasság és anyakönyvezetés (az egyházak ellenkezése ellenére).

 

 5.     A magyar gazdaság felzárkózása:

A Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt hozott iparpártoló törvények teremtették meg a magyar gazdaság felzárkózásának lehetőségeit:

  • több ezer km hosszú új gátrendszer létrehozása,
  • gabonatermelés és malomipar világszínvonalú fejlesztése,
  • az Ausztriával közös vámterület biztos piacot biztosított,
  • folytatódott a vasútfejlesztés - európai szintű vasúthálózat jött létre.

Magyarország gazdasága a XIX. sz. második felében gyors átalakuláson ment keresztül. A gazdaság fejlődésének biztosítására:

  • kiépült a banki és a hitelrendszer,
  • fejlődött az infrastruktúra (hajózás, út-, vasúthálózat),
  • korszerűsödött a mezőgazdasági termelés,
  • érvényesült az állami iparpártolás és a hazai piacok előnyben részesítése,
  • nagyszabású városépítés, városfejlesztés kezdődött (pl.: 1873-ban Buda-Pest létrejötte -1892-től Budapest).
  • 1878-ban létrejött az Osztrák-Magyar Bank (jegybank).

A dualizmus korában továbbra is a mezőgazdaság maradt a meghatározó gazdasági ágazat:

  • az agrárexport folyamatosan bővült,
  • a fajtanemesítés és a gépesítés hatására nőtt az árumennyiség és a termőterület,
  • a belterjes kultúrák terjedésének köszönhetően nőtt:
    • a zöldség- gyümölcs és szőlőtermesztés,
    • az istállózó állattartás,
    • és az ipari növények területének aránya.

A legfontosabb iparágak:

  • nehézipar: (Oka a közlekedés fejlődése)
    • vaskohászat (vasipar),
    • bányászat,
    • acéltermelés.

          Központjai: Budapest, Ózd, Miskolc (Diósgyőr), Salgótarján

          Jelentős vállalatai: Ganz Gépgyár, Óbudai Hajógyár, MÁVAG, Weiss Manfréd                  csepeli gépgyára

  • élelmiszeripar:
    • malomipar (Mechwart András kéregöntésű hengerszék),
    • cukoripar,
    • szeszipar,
    • dohányipar.

Az ipar és a hitelszervezet fejlődése állami támogatással történt:

  • a gőzgépek elterjedése miatt, vaskohászati centrumokat alakítottak ki,
  • a legmodernebb technikát terjesztik el,
  •  fejlesztéseket hitelből finanszírozták (1880-1900 között 377 millióról 1703 millióra nőtt a bankok tőkeereje.

 

 6. Népesedési és nemzetiségi kérdés a századfordulóig:

Az 1880-as években demográfiai robbanás ment végbe az országban. Okai:

  • az ipari fellendülés hatásai
  • a higiéniai és egészségügyi viszonyok javulása,
  • kb. 100 ezer cseh és német szakmunkás vándorolt be az országba,
  • Galíciából több 100 ezer zsidó vándorolt be az üldöztetések elől.

Következményei:

  • belső vándorlások (migráció), főleg Bp. felé,
  • az 1890-es években kb. 1,5 millió ember vándorolt ki (főleg USA-ba),
  • a XIX. század végére megállt a magyar népesség csökkenése (41-ről 54%-ra nőtt a magyarok aránya). Okai:
    • a demográfiai robbanás a magyarlakta területekre jellemző,
    • a kivándorlásban a magyarság kisebb részt vállalt,
    • asszimiláció (a városban élő németekre és zsidókra jellemző).

A magyar vezető réteg célja a nemzetállam kiépítése volt, ezért felgyorsult a nemzetiségek erőltetett asszimilációja (főleg az értelmiség hivatalvállalásának feltétele) főként az oktatásban:

  • fokozatosan bevezették a magyar nyelv oktatását a nemzetiségi iskolákban,
  • visszaszorították a nemzetiségi középiskolákat.

Az erőltetett asszimilációra a nemzetiségi értelmiség vezetői passzív ellenállással válaszoltak. Céljuk:

  • megyei szintű területi autonómia,
  • a Monarchia föderatív (szövetségi) átalakítása. De:
  • a román és a szerb nemzetállamok kialakulása után megjelent az irredentizmus (egy nemzetiség elszakadási harca), ezért az 1890-es évektől elmérgesedett a nemzetiségi kérdés.

A magyar társadalomba történő integrálás legjelentősebb eredménye a zsidó emancipáció volt:

  • törvény egyenjogúsította őket 1895-ben,
  • nagy részük asszimilálódott,
  • hasznos tevékenységet folytattak: kiskereskedők, kisiparosok,
  • az oktatás és a tökéjük révén lehetőségük volt a felemelkedésre, ezért magyar értelmiség és nagypolgárság jelentős részét ők tették ki.

- A kialakuló antiszemitizmust (= zsidógyűlölet) a kormányzat visszaszorította.

 

7.      A magyar társadalom jellemzői a dualizmuskorában:

Torlódó társadalom, mert:

  • nem bomlott fel a feudális társadalom,
  • egymás mellett élt a régi, rendi jegyeket tükröző mezőgazdasági és az új ipari, tőkésjellegű társadalom:
    • a széles paraszti réteg mellett
    • megjelenik a gyorsan növekvő munkásság is.

Éles társadalmi ellentétek jelennek meg a csoportok között:

  • a szűk vezetőréteg hajlamos a tekintélyelvű, önkényuralmi kormányzásra,
  • a politikai pártok instabilak, válságok során gyorsan változnak,
  • a munkásság forradalmi úton is elképzelhetőnek tartja a változtatást

Társadalmi osztályok:

  • Nagybirtokosok:
    • kb. 200 család, 1000 holdnál nagyobb birtokkal,
    • az összes föld kb. 1/3-a az övék,
    • zárt, elkülönülő világ, mindenki őket utánozza, be akar kerülni a körükbe.
  • Úri középosztály, dzsentri:
    • jómódú középbirtokosok (kb. 200-1000 holdas birtokok),
    • a réteg fokozatosan elvesztette birtokállományát, ezért
    • az állami és megyei adminisztrációs tisztségeket töltötték be,
    • fenntartották az úri külsőségeket, de anyagi helyzetük ezt nem tette lehetővé.
  • Parasztság:
    • nem egységes réteg,
    • gazdagparaszt: 50-200 hold,
    • középparaszt: 11-40 hold,
    • szegényparaszt: 3-11 hold: kénytelen bérmunkát is vállalni,
    • zsellér: csak minimális jövedelme van, bérmunkásként tengődik.

          Jellemző az egykézés és a rokonok közötti házasság, hogy a birtok egyben                          maradjon.

  • Cselédek:
    • a városi úri és polgári háztartások vagy az uradalmak szegődött alkalmazottjai,
    • földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak,
    • létük bizonytalan.
  • Nagypolgárság:
    • szűk de gazdaságilag  befolyásos réteg,
    • jelentős részük zsidó származású,
    • jó kapcsolatuk volt az arisztokráciával,
    • boldogan asszimilálódtak a magyarokhoz.
  • Polgári középosztály:
    • gyár és üzem tulajdonosok,
    • hivatali tisztségviselők,
    • vezető értelmiségiek.
  • Kispolgárság:
    • tisztviselők, rendőrök, postások, vasutasok,
    • szakmunkások, mesterek.
  • Városi proletárok:
    • segédmunkások,
    • alkalmi munkából élők,
    • létszámuk nő, de
    • létük bizonytalan, ezért
    • fogékonyak a munkásmozgalom eszméire.

 

8. A dualizmus válsága:

A századforduló előtt véget ért a politikai stabilitás időszaka Magyarországon. Okai:

  • a nemzetiségi ellentétek tovább éleződtek,
  • az állam és az egyház szembe került egymással,
  • súlyosbodtak a szociális problémák,
  • a nemzetközi helyzet egyre feszültebbé vált,
  • az országgyűlés és a kormány működése zavarossá vált, mert az ellenzék obstrukcióval (hosszú beszédek, név szerinti szavazások) akadályozta a törvényhozást,
  • élesedett a gazdasági vita (agrárius – merkantil ellentét).

Tisza Kálmán lemondása (1890) után a kormányzó Szabadelvű Párt ereje meggyengült, ezért az új kormányok állandó politikai viharoknak voltak kitéve:

  • Wekerle Sándor kormánya (1892-95) véghezvitte az állam és az egyház szétválasztását:
    • szabad vallásgyakorlás biztosítása (zsidó vallás egyenjogúsítása),
    • polgári anyakönyveztetés, polgári házasság bevezetése (lehetőség a válásra).
  • Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején (1895-99) ünnepelték a Millenniumot (1896), ezért átmeneti nyugalom jött létre, de a századfordulóra az ország kormányozhatatlanná vált (az obstrukció miatt).
  • Tisza István első kormányának (1903-05) célja:
    • magyarok által irányított Monarchia megteremtése,
    • és a parlamenti obstrukció letörése volt, ezért módosították a házszabályt (zsebkendőszavazás), ami a kormánypárt bukásához vezetett.
  • A szabadelvű Párt bukása után 1905-10 között az ellenzéki koalíció pártjai alakítottak kormányt, de nem tudtak úrrá lenni a mélyülő válságon:
    • az MSZDP tüntetése az általános választójogért (vörös péntek),
    • nőtt az adó,
    • a „Lex Apponyi” bevezetése (1907) miatt nőtt a nemzetiségek haragja.
  • Az ellenzéki koalíció bukása után Tisza István az egykori Szabadelvű Párt híveiből létrehozta a Nemzeti Munkapártot, melynek kormányzása idején (1910-18) a belső rend erőszakos fenntartása volt a cél:
    • szűkítették a választójogot,
    • megkezdődött a készülődés a háborúra (kivételes törvények).

 

A boldog békeidők Magyarországon

 

Az életkörülmények változása:

A monarchia korában jelentősen javult az élelmezés:

Javultak a lakáskörülmények az alapterület, és komfort növekedetésével.

A higiéniai és az egészségügyi viszonyok folyamatosan fejlődtek (De: fertőző népbetegség volt a tüdőbaj).

A városokban élők egyre több szabadidővel rendelkeztek (8 óra munka, vasárnapi szabadnap) és sokféle program közül választhattak:

 

Művelődés, művészetek:

A kormányok egyik fő célja az analfabetizmus felszámolása volt.

Tömegessé vált a könyv és lapkiadás:

Megkezdődött a népzene gyűjtése és feldolgozása (Bartók Béla, Kodály Zoltán)

- A fellendülést követő építkezések a történelmi stílusokat ötvöző eklektika jegyében folytak.

A kibontakozó magyarországi szecesszió keleties és a magyar népi motívumok stílusjegyeit mutatta (pl. Lechner Önön, Kós Károly épületei).

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 220
Tegnapi: 3 937
Heti: 4 157
Havi: 53 979
Össz.: 3 966 044

Látogatottság növelés
Oldal: Magyarország a dualizmus korában
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »