"Törivázlat"

Magyarország a dualizmus korában

1.       A dualizmus rendszerének megszilárdulása:

- A kiegyezés megkötése után az új rendszer stabilitásának megteremtése volt a legfontosabb feladat, amit:

• törvényekkel (pl.: népiskolai, nemzetiségi, horvát-magyar kiegyezés, közigazgatási) és
• a gazdaság modernizálásával (céhek felszámolása, bankrendszer kiépítése, vasútépítés, iparfejlesztés) kívántak elérni.

- Cél: a modern polgári állam és a fejlett, felzárkózó gazdaság megteremtése.

2.       A nemzetiségi kérdés rendezése:

- Az 1848-49-es időszakban a nemzetiségek vezető rétege a császári udvar bíztatására szemben állt a magyarokkal.

- A Bach-korszakban a nemzetiségek is rosszabb helyzetbe kerültek, ezért a magyarok és a nemzetiségek helyzete közelebb került egymáshoz, de kibékíthetetlen érdekellentét volt közöttük:

• a nemzetiségek körében erősödött a nacionalizmus, ezért autonómiára (nyelvi, kulturális, majd területi) törekedtek,
• a magyarok egységes nemzetállamban gondolkodtak.

- A kérdés megoldását Kossuth Lajos „dunai konföderáció” tervezete próbálta rendezni:

• Duna menti népek laza államszövetsége nagy engedményekkel (Horvátország önálló, Erdélyről szavazás),
• területtől független politikai és kulturális önkormányzat.

De: a magyarok sokallották, nemzetiségek kevesellték a javaslatot.

- A nemzetiségi törvényt (1868) Eötvös József (vallás-, és közoktatásügyi miniszter) terjesztette elő:

• széles körű nyelvhasználat (20% felett - anyanyelv),
• alsó, és középfokú bíróságokon nyelvhasználat,
• nemzetiségi iskolahálózatok fenntartása,
• nemzetiségi egyesületek létrehozása.

- A törvény liberális szellemű, nemzetközileg egyedülálló, de: a nemzetiségek igényeit nem elégítette ki.

3.       A magyar-horvát kiegyezés (1868):

- A horvát, mint politikai nemzet elismerése:

• Meghagyták a tartomány területi autonómiáját (Horvátország + Szlavónia + Határőrvidék)
• Horvátország saját országgyűléssel rendelkezett és képviselőket küldhetett a magyar ogy.-be
• az ügyeket horvát nyelven intézték
• a végrehajtó hatalom élén a bán volt.

De: a horvát vezető réteg teljes különállásra törekedett.

4.       A politikai stabilizáció megteremtése:

- Központi kérdés a közjogi vita:

• az ország és (Habsburgok) Ausztria közötti viszony,
• kiegyezést elfogadó kormánypárt állt szemben a kiegyezést elutasító ellenzékkel.

- 1867-től a kiegyezést aláíró kormánypárt (Deák Párt) irányította az országot gróf Andrássy Gyula vezetésével (1867-71). Andrássy távozása (közös külügyminiszter lett) után meggyengült a kormánypárt.

- Az 1873-as gazdasági válság tovább mélyítette a kormánypárt tekintélyét, ezért a mérsékelt ellenzék (Balközép Párt) bevonásával létrejött a Szabadelvű Párt, amely 1875-1905 között kormányozta az országot.

- A politikai stabilizáció Tisza Kálmán, a „GENERÁLIS” miniszterelnöksége (1875-1890) idején teremtődött meg:

• nyugalmat teremtett az országban a kormánypárti parlamenti többség megteremtésével,
• átalakította a közigazgatást (megye-rendszer átalakítása),
• kiépítette a rendőrséget és a csendőrséget,
• egészségügyi- és a posta-rendszer kiépítése,
• erősítette az állami hivatalnokréteget a földjüket elvesztett dzsentri rétegéből.

- A korra jellemző volt a kapcsolati tőke felhasználása a karrier érdekében (vasútépítések, kártya partik stb.).

- A megkezdett reformokat az első polgári származású miniszterelnök Wekerle Sándor folytatta:

• megvalósult az állam és az egyház szétválasztása:
• polgári házasság és anyakönyvezetés (az egyházak ellenkezése ellenére).
  

 5.     A magyar gazdaság felzárkózása:

- A Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt hozott iparpártoló törvények teremtették meg a magyar gazdaság felzárkózásának lehetőségeit:

• több ezer km hosszú új gátrendszer létrehozása,
• gabonatermelés és malomipar világszínvonalú fejlesztése,
• az Ausztriával közös vámterület biztos piacot biztosított,
• folytatódott a vasútfejlesztés - európai szintű vasúthálózat jött létre.

- Magyarország gazdasága a XIX. sz. második felében gyors átalakuláson ment keresztül. A gazdaság fejlődésének biztosítására:

• kiépült a banki és a hitelrendszer,
• fejlődött az infrastruktúra (hajózás, út-, vasúthálózat),
• korszerűsödött a mezőgazdasági termelés,
• érvényesült az állami iparpártolás és a hazai piacok előnyben részesítése,
• nagyszabású városépítés, városfejlesztés kezdődött (pl.: 1873-ban Buda-Pest létrejötte -1892-től Budapest).
• 1878-ban létrejött az Osztrák-Magyar Bank (jegybank).

- A dualizmus korában továbbra is a mezőgazdaság maradt a meghatározó gazdasági ágazat:

• az agrárexport folyamatosan bővült,
• a fajtanemesítés és a gépesítés hatására nőtt az árumennyiség és a termőterület,
• a belterjes kultúrák terjedésének köszönhetően nőtt:
  • a zöldség- gyümölcs és szőlőtermesztés,
  • az istállózó állattartás,
  • és az ipari növények területének aránya.

- A legfontosabb iparágak:

• nehézipar: (Oka a közlekedés fejlődése)
  • vaskohászat (vasipar),
  • bányászat,
  • acéltermelés.

          Központjai: Budapest, Ózd, Miskolc (Diósgyőr), Salgótarján

          Jelentős vállalatai: Ganz Gépgyár, Óbudai Hajógyár, MÁVAG, Weiss Manfréd                  csepeli gépgyára

• élelmiszeripar:
  • malomipar (Mechwart András kéregöntésű hengerszék),
  • cukoripar,
  • szeszipar,
  • dohányipar.

- Az ipar és a hitelszervezet fejlődése állami támogatással történt:

• a gőzgépek elterjedése miatt, vaskohászati centrumokat alakítottak ki,
• a legmodernebb technikát terjesztik el,
•  fejlesztéseket hitelből finanszírozták (1880-1900 között 377 millióról 1703 millióra nőtt a bankok tőkeereje.

 6. Népesedési és nemzetiségi kérdés a századfordulóig:

- Az 1880-as években demográfiai robbanás ment végbe az országban. Okai:

• az ipari fellendülés hatásai, 
• a higiéniai és egészségügyi viszonyok javulása,
• kb. 100 ezer cseh és német szakmunkás vándorolt be az országba,
• Galíciából több 100 ezer zsidó vándorolt be az üldöztetések elől.

- Következményei:

• belső vándorlások (migráció), főleg Bp. felé,
• az 1890-es években kb. 1,5 millió ember vándorolt ki (főleg USA-ba),
• a XIX. század végére megállt a magyar népesség csökkenése (41-ről 54%-ra nőtt a magyarok aránya). Okai:
  • a demográfiai robbanás a magyarlakta területekre jellemző,
  • a kivándorlásban a magyarság kisebb részt vállalt,
  • asszimiláció (a városban élő németekre és zsidókra jellemző).

- A magyar vezető réteg célja a nemzetállam kiépítése volt, ezért felgyorsult a nemzetiségek erőltetett asszimilációja (főleg az értelmiség hivatalvállalásának feltétele) főként az oktatásban:

• fokozatosan bevezették a magyar nyelv oktatását a nemzetiségi iskolákban,
• visszaszorították a nemzetiségi középiskolákat.

- Az erőltetett asszimilációra a nemzetiségi értelmiség vezetői passzív ellenállással válaszoltak. Céljuk:

• megyei szintű területi autonómia,
• a Monarchia föderatív (szövetségi) átalakítása. De:
• a román és a szerb nemzetállamok kialakulása után megjelent az irredentizmus (egy nemzetiség elszakadási harca), ezért az 1890-es évektől elmérgesedett a nemzetiségi kérdés.

- A magyar társadalomba történő integrálás legjelentősebb eredménye a zsidó emancipáció volt:

• törvény egyenjogúsította őket 1895-ben,
• nagy részük asszimilálódott,
• hasznos tevékenységet folytattak: kiskereskedők, kisiparosok,
• az oktatás és a tökéjük révén lehetőségük volt a felemelkedésre, ezért magyar értelmiség és nagypolgárság jelentős részét ők tették ki.

- A kialakuló antiszemitizmust (= zsidógyűlölet) a kormányzat visszaszorította.

7.      A magyar társadalom jellemzői a dualizmuskorában:

- Torlódó társadalom, mert:

• nem bomlott fel a feudális társadalom,
• egymás mellett élt a régi, rendi jegyeket tükröző mezőgazdasági és az új ipari, tőkésjellegű társadalom:
  • a széles paraszti réteg mellett
  • megjelenik a gyorsan növekvő munkásság is.

- Éles társadalmi ellentétek jelennek meg a csoportok között:

• a szűk vezetőréteg hajlamos a tekintélyelvű, önkényuralmi kormányzásra,
• a politikai pártok instabilak, válságok során gyorsan változnak,
• a munkásság forradalmi úton is elképzelhetőnek tartja a változtatást

- Társadalmi osztályok:

• Nagybirtokosok:
  • kb. 200 család, 1000 holdnál nagyobb birtokkal,
  • az összes föld kb. 1/3-a az övék,
  • zárt, elkülönülő világ, mindenki őket utánozza, be akar kerülni a körükbe.
• Úri középosztály, dzsentri:
  • jómódú középbirtokosok (kb. 200-1000 holdas birtokok),
  • a réteg fokozatosan elvesztette birtokállományát, ezért
  • az állami és megyei adminisztrációs tisztségeket töltötték be,
  • fenntartották az úri külsőségeket, de anyagi helyzetük ezt nem tette lehetővé.
• Parasztság:
  • nem egységes réteg,
  • gazdagparaszt: 50-200 hold,
  • középparaszt: 11-40 hold,
  • szegényparaszt: 3-11 hold: kénytelen bérmunkát is vállalni,
  • zsellér: csak minimális jövedelme van, bérmunkásként tengődik.

          Jellemző az egykézés és a rokonok közötti házasság, hogy a birtok egyben                          maradjon.

• Cselédek:
  • a városi úri és polgári háztartások vagy az uradalmak szegődött alkalmazottjai,
  • földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak,
  • létük bizonytalan.

• Nagypolgárság:
  • szűk de gazdaságilag  befolyásos réteg,
  • jelentős részük zsidó származású,
  • jó kapcsolatuk volt az arisztokráciával,
  • boldogan asszimilálódtak a magyarokhoz.
• Polgári középosztály:
  • gyár és üzem tulajdonosok,
  • hivatali tisztségviselők,
  • vezető értelmiségiek.
• Kispolgárság:
  • tisztviselők, rendőrök, postások, vasutasok,
  • szakmunkások, mesterek.
• Városi proletárok:
• segédmunkások,
• alkalmi munkából élők,
• létszámuk nő, de
• létük bizonytalan, ezért
• fogékonyak a munkásmozgalom eszméire.

8. A dualizmus válsága:

- A századforduló előtt véget ért a politikai stabilitás időszaka Magyarországon. Okai:

• a nemzetiségi ellentétek tovább éleződtek,
• az állam és az egyház szembe került egymással,
• súlyosbodtak a szociális problémák,
• a nemzetközi helyzet egyre feszültebbé vált,
• az országgyűlés és a kormány működése zavarossá vált, mert az ellenzék obstrukcióval (hosszú beszédek, név szerinti szavazások) akadályozta a törvényhozást,
• élesedett a gazdasági vita (agrárius – merkantil ellentét).

- Tisza Kálmán lemondása (1890) után a kormányzó Szabadelvű Párt ereje meggyengült, ezért az új kormányok állandó politikai viharoknak voltak kitéve:

• Wekerle Sándor kormánya (1892-95) véghezvitte az állam és az egyház szétválasztását:
  • szabad vallásgyakorlás biztosítása (zsidó vallás egyenjogúsítása),
  • polgári anyakönyveztetés, polgári házasság bevezetése (lehetőség a válásra).
• Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején (1895-99) ünnepelték a Millenniumot (1896), ezért átmeneti nyugalom jött létre, de a századfordulóra az ország kormányozhatatlanná vált (az obstrukció miatt).
• Tisza István első kormányának (1903-05) célja:
  • magyarok által irányított Monarchia megteremtése,
  • és a parlamenti obstrukció letörése volt, ezért módosították a házszabályt (zsebkendőszavazás), ami a kormánypárt bukásához vezetett.
• A szabadelvű Párt bukása után 1905-10 között az ellenzéki koalíció pártjai alakítottak kormányt, de nem tudtak úrrá lenni a mélyülő válságon:
  • az MSZDP tüntetése az általános választójogért (vörös péntek),
  • nőtt az adó,
  • a „Lex Apponyi” bevezetése (1907) miatt nőtt a nemzetiségek haragja.
• Az ellenzéki koalíció bukása után Tisza István az egykori Szabadelvű Párt híveiből létrehozta a Nemzeti Munkapártot, melynek kormányzása idején (1910-18) a belső rend erőszakos fenntartása volt a cél:
  • szűkítették a választójogot,
  • megkezdődött a készülődés a háborúra (kivételes törvények).

A boldog békeidők Magyarországon

Az életkörülmények változása:

- A monarchia korában jelentősen javult az élelmezés:

• a főként magyarosnak számító ételek (gulyás, pörkölt) fogyasztása mellett
• több húst, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak,
• elterjedt a sör fogyasztása is.

- Javultak a lakáskörülmények az alapterület, és komfort növekedetésével.

- A higiéniai és az egészségügyi viszonyok folyamatosan fejlődtek (De: fertőző népbetegség volt a tüdőbaj).

- A városokban élők egyre több szabadidővel rendelkeztek (8 óra munka, vasárnapi szabadnap) és sokféle program közül választhattak:

• színház, mozi,
• testedzés, futball,
• kávéház, operett,
• utazás, stb.

Művelődés, művészetek:

- A kormányok egyik fő célja az analfabetizmus felszámolása volt.

- Tömegessé vált a könyv és lapkiadás:

• irodalmi folyóiratok, pl. a Nyugat megjelenése,
• ifjúsági irodalom, pl. Egri csillagok, Pál utcai fiúk,
• mesekönyvek.

- Megkezdődött a népzene gyűjtése és feldolgozása (Bartók Béla, Kodály Zoltán)

- A fellendülést követő építkezések a történelmi stílusokat ötvöző eklektika jegyében folytak.

- A kibontakozó magyarországi szecesszió keleties és a magyar népi motívumok stílusjegyeit mutatta (pl. Lechner Önön, Kós Károly épületei).

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat