Az ipari forradalom kibontakozása és következményei

 

1. Az ipari forradalom előzményei:

- Az ipari forradalom a 18. század második felében Angliában bontakozott ki. Okai:

• belpolitikai stabilitás (alapja az alkotmányos királyság rendszere),
• folyamatos gazdasági fejlődés,
• népességnövekedés,
• egységesülő belső piac,
• a közlekedés fejlődése (csatornarendszer kiépítése, tengeri kikötők),
• fejlett bankrendszer (tőke),
• nyersanyagforrások (gyapjú, szén, vasérc, gyarmati áruk),
• szabad munkaerő növekedése (a bekerítések hatására megindult a városokba vándorlás),
• növekvő gyarmatbirodalom (munkaerő és piac),
• szabadversenyes kapitalizmus kialakulása,
• megnövekedett kereslet az iparcikkek (pl. textíliák, kerámiák, fém eszközök) iránt.

 

2. Az ipari forradalom kialakulása:

- A hagyományos termelés keretei (manufaktúrák) nem tudtak elegendő árut termelni, ezért:

• a kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel,
• termelés eszközei az emberi munka mellett a gépek lettek,
• a gépek előállításához szükséges a vas és a szén váltak a legfontosabb alapanyaggá,
• gőz a lett a legfontosabb energiaforrás,
• új üzemformaként elterjedtek a gyárak,
• a termelés fő célja a profit maximalizálása volt.

- Az ipari forradalom kialakulásának feltételei:

• szabadon felhasználható tőke,
• nagy mennyiségű nyersanyag,
• szabad munkaerő,
• bővülő piac,
• modern infrastruktúra.

 

3. Ipari találmányok:

- A kibontakozó ipari forradalom alapját az egyre bonyolultabb gépek megjelenése és tömeges alkalmazása jelentette.

- Meghatározó találmányok:

• fonógép - Hargraeves („fonó Jenny”), 1764
• szövőgép – Cartwright, 1784
• gőzgép - James Watt, 1769
• gőzhajó - Fulton, 1807
• gőzmozdony - Stephenson, 1825 → vasút
• vaseszterga - Maudslay, 1810
• vezetékes távíró - Morse, 1837
• makadámút - Mc Adam, 1801
• Davy lámpa - Davy, 1816
• szabványosítás (egységes mértékrendszer).

 

4. Az ipari forradalom gazdasági következményei:

- A gazdaságban az ipar vált a vezető ágazattá:

• túlsúlyba került a nehézipar (bányászat, kohászat, gépgyártás),
• nőtt a tőkeigény, ezért 
• új vállalatformák alakultak (pl. részvénytársaság),
• termékbővülés és specializálódás ment végbe,
• bővült a piac, sokszorozódott a kereskedelem,
• a mezőgazdaságban is megjelentek a gépek.

5. Az ipari forradalom térbeni elterjedése:

- Az első ipari forradalom a 18. század végén bontakozott ki és a 19. század közepéig terjedt el a gazdaságilag fejlett térségekben.

- Földrajzi terjedése:

• Anglia - 1780-as évek,
• USA - 1800 körül,
• Franciaország - 1815 után,
• német államok - 1830-as évek,
• Közép-Európa - 19. század közepe,
• Oroszország és a Balkán - 1880-as évek.

 

6. Az ipari forradalom hatása a társadalomra:

- Az ipari forradalom gyors fejlődése alapjaiban formálta át a teljes társadalmat:

• demográfiai robbanás ment végbe,
• felgyorsult a migráció (elvándorlás), mert a falusi lakosság a városokba vándorolt,
• jelentősen nőtt a városi népesség száma - urbanizáció (városiasodás),
• a városi lakosság szegregálódott (elkülönült),
• átalakult a társadalom - kialakult a tőkés,- és a munkásosztály,
• a közlekedés gyorsulásával megnőtt a mobilitás (mozgékonyság),
• kialakult a munkásmozgalom.

 

7. A munkásmozgalom kialakulásának okai:

- Az ipar fejlődése és bővülése nagy mennyiségű munkaerő alkalmazását tette szükségessé. A gyárakban, üzemekben dolgozó munkások tömegeire nagy hatással volt a kibontakozó munkásmozgalom.

- Okai:

•  nehéz munkakörülmények,
• hosszú munkaidő,
• női és gyermekmunka alkalmazása,
• alacsony bérek,
• gyakori balesetek,
• rossz életkörülmények (lakás, táplálkozás stb.),
• tömeges nyomor,
• bűnözés,
• reményvesztettség stb.

 

8. A munkásmozgalom formái:

- A munkásmozgalom folyamatos fejlődése során egyre tudatosabbá vált és radikális megoldásoktól sem riadt vissza.

- Formái:

•  géprombolás (luddizmus),
• szakmánként szerveződő segélyszervezetek,
• szakszervezetek,
• sztrájk (munkabeszüntetés), bojkott, szabotázs,
• politikai érdekérvényesítés: chartizmus - petíció (charta) munkásvédelmi törvények elfogadtatására. Hatása: a gyári törvények javítottak a munkások helyzetén.

- Szocialista eszmék megjelenése:

• utópista szocialisták: 
• az ideális társadalmat akartak létrehozni  (pl. Owen és Fourier jótékonysági akciókat rendeztek),
• vagyoni egyenlőségre törekedtek, melyet zárt közösségben kívántak megvalósítani, de a gyakorlatban működésképtelenek voltak. (Utópia = „seholsincs”),
• tudományos szocializmus – Marxizmus: a szocializmus és a kommunizmus eszméjének kidolgozása:
• szocializmus (közösségi): a társadalmi problémákat a magántulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni,
• kommunizmus: cél a kizsákmányolástól mentes társadalom. Kidolgozója: Karl Marx és Friedrich Engels (Kommunista Kiáltvány-1848),
• lényege: „osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca-ez viszi előre az emberiséget) erőszakos átalakítást megfogalmazó irányzat,
• célja az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom),
• ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon),
• eszköze a proletárforradalom, proletárdiktatúra (ploretár = nincstelen).

 

 

Oldal: Az ipari forradalom kibontakozása és következményei
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat