Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

Magyarország az Árpád-korban

(vázlat) 

 

Az új rend válsága:

-          Szent István halála után válságba került az „új rend”. Okai:

  • folyamatos trónharcok (1038-1074 között)
  • pogánylázadások (Vata 1046, Vata fia János 1061)
  • külső támadások (német és bizánci előretörés).

 

A királyi hatalom megerősödése a XI. század végén:

-            A XI. század végén I. Géza (1074-77) sikeresen hárította el a bizánci veszélyt.

-            Öccse I. (Szent) László (1077-1095) VII. Gergely pártjára állt az invesztitúra harcokban, ezért a pápa elismerte magyar királynak. Intézkedései:

  •  három törvénykönyvet adott ki:
    • védte a magántulajdont
    • korlátozta a szabadok („kóborlók”) mozgását
  • megerősítette az egyházat:
    • javadalmakkal (pl.: Somogyvár 1091-ben.)
    • 1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellértet és Imre herceget.
  • visszaverte a kunok támadását
  • hódító hadjáratokat folytatott délre (horvát – szlavón területek)
  • 1091-ben elfoglalta Horvátországot.

-            I. (Könyves) Kálmán (1095 – 1116) állandó harcot vívott testvére, Álmos ellen (Álmost és fiát, Bélát megvakíttatta). Intézkedései:

  • 5 törvénykönyvet adott ki:
    • védte a magántulajdont (enyhít a szigoron)
    • erőszakos letelepítések (kóborlók ellen)
    • tiltotta a pogány szokásokat
    • a férfiágon kihaló nemzetségek birtokai visszaszállnak a királyra
    • páncélos katona kiállítására kötelezi a nagybirtokosokat
  • hódító hadjáratokat folytatott délre (Dalmácia meghódítása 1102-ben) és keletre (halicsi hadjáratok).

 

A küzdelmes XII. század:

-          Kálmán halála után a királyi hatalom ismét meggyengült. Okai:

  • trónviszályok 1116-1172 között
  • hadjáratok kudarcai (Halics - Dalmácia)
  • összetűzés Bizánccal (Mánuel császár beavatkozik a magyar belügyekbe).

 

A királyi hatalom megerősödése III. Béla (1172 – 1196) uralkodása idején ment végbe. Intézkedései:

  • leverte a hatalma ellen lázadókat
  • visszafoglalta Dalmáciát és a Szerémséget Bizánctól
  • összeíratta a királyi birtokok jövedelmeit
  • létrehozta a királyi kancelláriát (írásbeliség központja: oklevél kiadás, hiteleshelyek létrejötte)
  • szentté avattatta I. Lászlót.

(Nyelvi emlékünk III. Béla korából:

  • Anonymus – Gesta Hungarorum
  • Halotti beszéd.)

A XII. század gazdasága:

A mezőgazdaságban elterjedt a legelőváltó gazdálkodás, a szőlő-, és gyümölcstermesztés, a marha, ló, juh, sertés és a baromfi tartása.

-          A kézművesek önállósodtak, függetlenedtek.

-          Nyugati bevándorlók, hospesek (vendégek) települtek be, pl. szászok (németek) a Szepességbe és Dél-Erdélybe. Hatásukra megindult a városiasodás, és fellendült a bányászat (só, arany).

 

A XII. század társadalma:

-          A királyi adományozások jelentős hatással voltak a társadalomra:

  • nagybirtokosok:
    •  fontos tisztségeket töltöttek be (ispánok és katonai vezetők)
    • bandériumot tartottak (magánhadsereg)
  • középréteg (szabad lakosság)
  • serviensek (serviens regis = királyi szolgáló):
    • földdel rendelkeztek
    • katonáskodtak
  • hospesek:
    • szabad költözési joguk volt
    • földdel rendelkeztek
  • szolgák:
    • a földesurak földjén élnek,
    • a földesúr szerszámaival dolgoznak.

 

Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása:

-          III. Béla halála után fiai I. Imre (1196-1204) és András herceg között hatalmi harcok kezdődtek, akik támogatóiknak birtokokat adományoztak, ezért a királyi hatalom ereje jelentősen meggyengült

-          II. András uralkodása idején (1205-35) a királyi földek aránya jelentősen csökkent (80-ról 30 %-ra), ezért új alapokra kívánta helyezni a gazdaságot:

  • regálék (adók, vámok-révek növelése),
  • pénzrontás (a kamara haszna növelése miatt),
  • pénzváltás bérbe adása (zsidók, arabok).

-          Felesége családja jelentős ajándékokban részesült, ezért 1213-ban Bánk bán és Péter ispán megölték Gertrúd királynét. (Katona József: Bánk bán).

-          Az adományozásból kimaradt urak, az egyház és a serviensek (királyi szolgálók) 1222-ben az Aranybulla kiadására kényszerítették a II. Andrást. (bulla: függőpecsétes oklevél)

Főbb pontjai: (31 cikk)

  • adómentesség a servienseknek
  • bírói ítélet nélkül tilos elítélni őket
  • csak az ország védelmére köteles hadba vonulni
  • egész vármegyét tilos adományozni
  • megtiltja a pénzrontást és a mértéktelen birtokadományozást
  • megtiltja az idegenek birtokviselését
  • ellenállási záradék (király ellen való fellépés).

De: A király nem tartotta be a bullát, ezért 1231-ben az Aranybulla megújítása kényszerítették az egyház vezetésével:

  • bővült az egyház bírói szerepe és ellenállási joga,
  • csökkent a kiváltságolt serviensek köre.

 

Az egységes nemesség létrejötte:

-          1222-ben a serviensek, várjobbágyok, bárók kiadatják az Aranybullát: megfogalmazódik az adómentesség

-          1232-ben a Kehidai oklevélben a serviensek jogot kapnak helyi szinten érdekeik közös védelmére a vármegye keretein belül (nemesi vármegye kezdete, alispán, szolgabírák).

-          1267-ben IV. Béla a tatárjárás után már nemesnek nevezi a servienseket is

-          1351-ben Nagy Lajos kimondja az egy, és ugyanazon nemesi szabadság elvét.

 

IV. Béla tatárjárás előtti politikája:

-                     IV. Béla (1235-70) célja a királyi hatalom tekintélyének visszaállítása volt:

  • az ellenszegülő főurakkal leszámolt
  • újravizsgálta abirtokadományozástt, és indokolt esetben birtokelkobzásokat folytatott
  • 1235-ben Julianus barátot (domonkos szerzetes) a Magna Hungáriában lévő magyarok felkutatására küldte
  • 1240-ben befogadta az országba a kunokat (katonai segítségként a tatár (mongol) támadás ellen).

De: a kunok nomád életmódja miatt ellentétek alakultak ki, ezért kiűzték őket.

 

A Tatárjárás (1241márc. - 1242márc.):

-                     1241 márciusában Batu kán serege 2 irányból támadta meg az országot:

  • 1241. április 11-12-én a muhi csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, ezért
  • IV. Béla Dalmáciába menekült (Trau).

-                 A mongolok megszállták az egész országot:

  • óriási pusztítást végeztek (a lakosság 25-30%-a meghalt).
  • kiépítették saját adó és irányító rendszerüket.

De: 1242 tavaszán váratlanul kivonultak az országból.

 

IV. Béla tatárjárás utáni politikája: a „második honalapítás”:

-                     A tatárjárás után a király hozzáfogott az ország modernizálásához. Intézkedései:

  • az ország védelmének növelése:
    • kővárakat építtetett (Visegrád, Buda),
    • a birtokadományokat páncélos lovas haderő kiállításához kötötte
    • kunok-jászok befogadása és letelepítése (Kunság, Jászság),
  • az elnéptelenedett területek újranépesítése:
    • betelepítések (hospesek nyugat felől), megindult a:
    • belső vándorlás (migráció)
  • tudatos várospolitika:
    • városalapítások kiváltságokkal (cserébe kőfalak),
    • városi önkormányzati jogok megadása (fehérvári jog).

-                     1267-ben megújította az Aranybullát:

  • megerősíti a serviensek jogait,
  • a serviens megszólítás helyett már nemesi megszólítást használ (ettől kezdve a nagybirtokosok neve báró lett).

Az egységes jobbágyság létrejötte:

-                     A XIII. századra a volt rabszolgák és közrendű szabadok egységesedtek, földművelő paraszti csoporttá váltak.

-                     A nyugati hospesek legfontosabb kiváltsága a szabad költözési jog volt, ezt tekinti mintának mindenki.

-                     A 2 réteg összeolvadásából, egységesüléséből jött létre a jogilag egységes, szabad költözésű jobbágyság a XIII. század végén.

 

A tartományúri hatalom kiépülése az utolsó Árpád házi királyok idején:

-           Az utolsó Árpád házi királyok

V. István (1270-72),

IV. (Kun) László (1272-1290),

III. András (1290-1301)

uralkodása idején az ország anarchiába süllyedt. Oka:

-                     Megnőtt a bárók hatalma:

  • váraikba zárkózva egész tartományok felett uralkodtak (kiskirályok)
  • udvartartást vezettek,
  • pénzt verettek,
  • okleveleket adtak ki,
  • háborúztak egymás és a király ellen.

Hatalmuk fenntartását a familiaritás rendszere biztosította.

A familiaritás a hűbéri rendszer magyar formája, melynek központjában a katonai szolgálat fejében való védelem állt, ezért nem érintette a nemesi birtokot.

-                     1301 III. András halálával férfiágon kihalttá nyilvánították az Árpád-házat.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 18
Tegnapi: 314
Heti: 1 075
Havi: 5 127
Össz.: 1 385 166

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Magyarország az Árpád-korban (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »