Az athéni demokrácia kialakulása.
Athén fénykora és bukása
1. Az athéni demokrácia kialakulása:
Athént a ionok alapították az Attika félszigeten. Kezdetben királyok uralkodtak, de a földbirtokos arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzte őket. Új államforma jött létre, melyben a vezető szerep az arisztokrácia kezébe került (arisztokratikus köztársaság). Az állam élén választott tisztségviselők az arkhónok álltak. A görög gyarmatosítás hatására jelentősen fejlődött az ipar (kerámia, szövet, fémek) és a kereskedelem, ezért megnőtt a démosz vezető rétegeinek gazdasági ereje (kereskedők, iparosok, hajósok), akik a nép szélesebb köreire támaszkodva támadást indítottak az arisztokrácia ellen a politikai hatalom megszerzéséért, melynek során kialakult a demokrácia (népuralom).
1.2 A demokrácia kialakulásának folyamata:
- - i. e. 621 -ben Drakón arkhón írásba foglalta a törvényeket („drákói szigor”)
- - i.e. 594-ben Szolón arkhón új törvényeket vezet be: eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat (teherlerázás = szeiszaktheia). Kiterjesztette a politikai jogokat, ezért többen katonáskodhattak és szólhattak bele a politikába. A jogkiterjesztés alapja a timokrácia (= a vagyon uralma) volt. Szolón vagyoni alapon 4 csoportba osztotta Attika (a polisz neve) lakosságát. A vagyon határozta meg a politikai jogokat (népgyűlés, tisztségviselés) és a kötelességeket (adózás és a katonáskodás). Vagyoni kategóriák:
· 500mérősök
· 300mérősök
· 200 mérősök
· 200 mérő alattiak
Hatására változás következett be a hadviselésben: megnőtt a flotta szerepe (kereskedők, hajósok), és megnőtt a nehézfegyverzetű gyalogos katonák, a hopliták száma (kereskedők, kézművesek).
- - i. e. 560 - ban Peiszisztratosz új, átmeneti államformát teremtett a türanniszt (= zsarnok-uralom). Peiszisztratosz (i. e. 560-527) meg szerezte a hatalmat a démosz segítségével és türannoszként (= zsarnok) háttérbe szorította az arisztokráciát a nép számára hozott kedvező döntésekkel:
· óriási építkezésekkel munkát teremtett (templomok, kikötő, vízvezetékek, pl.: Akropolisz)
· vidékre „kiszálló” bíróságokat szervezett
· elkobozta és szétosztotta az elmenekült arisztokraták birtokait.
De további kedvezményeket nem tudott biztosítani, ezért halála után a démosz elüldözte fiait a hatalomból i. e. 510-ben (merénylet).
- - i. e. 508-ban Kleiszthenész teljessé tette a demokráciát a polgárok számára. Intézkedései:
· Területi alapon osztotta fel a lakosságot: 3 terület (szárazföld, tengerpart, Athén városa) mindegyikét 10 részre osztotta és össze sorsolta őket 10 phülébe ( = törzs) így 2:1 arányban a démosz került fölénybe. A szavazás és sorsolás phülénként zajlott, ezért a döntések során a démosz akarata érvényesült a népgyűlésben.
· bevezette a cserépszavazást, hogy megakadályozza a türanniszt (6000 szavazat kellett az érvényességhez), a legtöb szavazatot kopóra száműzetés várt.
Szólón és Kleiszthenész intézkedései során kialakultak Athén politikai intézményei:
- - eklészia = népgyűlés, tagja minden 20 év feletti athéni polgár (ion férfi). A népgyűlés sorsolással és választással jelölte ki a tisztségviselőket.
- - héliaia = esküdtbíróság (6000fő – sorsolással)
- - bulé = 500-ak tanácsa (előtanácskozó szerv - sorsolással)
- - arkhónok tanácsa: 9 arkhón (legfontosabb hivatali tisztség – sorsolással az arisztokráciából)
- - Areioszpagosz tanácsa (volt arkhónokból álló tanács)
- - sztratégoszok = hadvezérek (választással 10fő, újraválaszthatók) tényleges vezetők,
2. Az athéni demokrácia fénykora:
Az i.e. V. század volt az athéni demokrácia fénykora. A görög perzsa háborúk (i.e. 492-448) után Athén nagyhatalommá vált és jelentős fejlődésnek indult. Az athéni állam jövedelmei:
· metoikoszok (= bevándorlók) és a felszabadított rabszolgák adói
· laurióni ezüstbányák jövedelmei
· a déloszi szövetség adói
· a kereskedelem, kikötők haszna
· Athén gazdasága virágzott: fejlődik a mezőgazdaság (szőlő, gyümölcs, zöldség) és az ipar (kerámia, hajóépítés, fémipar, építészet).
A korszakban jelentősen megnőtt a lakosság száma. A biztos megélhetés reményében sokan vándoroltak be (metoikoszok = idegenek, bevándorlók). Athén társadalma:
· teljes jogú athéni polgárok:
o arisztokraták: nagybirtokosok (kezdetben)
o démosz: kereskedők, kézművesek, parasztok
· metoikoszok (idegenek) külföldről betelepültek, földjüket vesztett parasztok
· rabszolgák
Periklész (Kleiszthenész unokaöccse) sztratégoszként a jogok szélesebb biztosítását akarta biztosítani, az állami életben való gyakorlati részvétel→ bevezette a napidíjat (állami munkáért való fizetés). Intézkedései:
· tiltották a magas jövedelműek hivatalviselését
· pontosan szabályozta a polgárjog kérdését
· a napidíj bevezetésével segítette a szegények megélhetését.
Intézkedéseinek hatására Athénban virágzott a kereskedelem és a művészetek.
3. Athén bukása:
Az i. e. V. század második felében ellentétek alakultak ki Hellászban. Okai:
- - i.e.448 után megnövekedett Athén politikai-katonai ereje,
- - a poliszok versengése fel erősödött a piacokért,
- - Athén és Spárta ellentéte a vezető szerepért.
Az ellentétek következménye a peloponnészoszi háború kirobbanása volt i. e. 431-404 között. A küzdelemben Athén vereséget szenvedett, amely súlyos következményekkel járt:
· Feloszlatták a déloszi szövetséget
· Athén leszerelése (falak lebontása, flotta elvétele)
· hadisarc
· demokrácia felszámolása
Athén bukása után Spárta majd Thébai szerezte meg a vezető szerepet Hellászban. A kialakuló társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági hanyatlás miatt állandó háborúskodások kezdődtek a poliszok között à a polisz-rendszer válságba került. A kiutat Makedónia felemelkedése és Nagy Sándor hódításai jelentették az i. e. IV. század második felében.
A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:
![]() |