"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

 

Magyarország története a Horthy-korban

 

A Horthy rendszer hatalomra jutása:

- A Forradalmi Kormányzótanács lemondása után hatalmi válság alakult ki Magyarországon:

  • 1919. augusztus 1-jén Peidl Gyula vezetésével szociáldemokrata kormány alakult,
  • augusztus 4-én a román csapatok bevonultak Budapestre, majd megszállták a Dunántúl északi részét is,
  • augusztus 6-án Friedrich István fegyveresek segítségével átvette a hatalmat a Peidl kormánytól,
  • Horthy Miklós, a szegedi kormány hadügyminisztere önálló fővezérséget létesített Siófokon. A nemzeti hadsereg egységei a románok által meg nem szállt területeken büntetőakciókba (verések, akasztások) kezdtek a forradalmak helyi vezetői, szimpatizánsai ellen (fehér-terror).

- A román csapatok kivonulása után, november 16-án Horthy egységei bevonultak Budapestre. Megkezdődött a rend helyreállítása:

  • Huszár Károly vezetésével ideiglenes kormány alakult, amely lebonyolította a választásokat (1920. január)
  • A békekonferencia elismerte az új kormányt, és meghívást küldött a béketárgyalásokra.
  • Február végén a nemzetgyűlés elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket, amely kimondta, hogy ideiglenes jelleggel kormányzót választ.
  • 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta Horthy Miklóst, aki Simonyi - Semadam Sándort nevezte ki miniszterelnöknek. Az új kormány feladata a békeszerződés aláírása volt

 

A trianoni béke:

- Magyarország a békeszerződést 1920. június 4-én írta alá a Versailles melletti Trianon kastélyban.

- Következményei:

  • elcsatolták az ország területének kétharmadát: 282 ezer km2-ről (Horvátországgal 325 ezer km2-ről) 93 ezer km2-re csökkent
  • a lakosság több mint a fele került idegen országba:
  • korlátozták az ország katonai erejét,
  • jelentős összegű jóvátételt kellett fizetni.

- A békeszerződés következménye:

 

A politikai konszolidáció megteremtése:

- A békeszerződés aláírása után az ország vezetése ismét az arisztokrácia kezébe került. Horthy Gróf Teleki Pált nevezte ki miniszterelnökké (1920-1921).

- Intézkedései:

  • Nagyatádi Szabó István vezetésével földreformot hajtottak végre (a termőterület 8,5%-át osztották fel):
    • 301 ezer szegényparaszt átlagosan 1-2 kataszteri hold közötti földhöz jutott
    • a Vitézi Rend tagjainak 5-20 kataszteri holdat osztottak
  • Kiadták a Numerus clausus ("zárt szám") törvényt, amely faji és nemzetiségi arány szerint szabta meg a felsőoktatásba felvehetők arányát. A szabályozás elsősorban a zsidóságot sújtotta. A szabályozás oka: elszakított területekről menekülő értelmiségiek („vagonlakók”) nem jutottak munkához.

           1921-ben Teleki az I. királypuccs után lemondásra kényszerült.

- A rendszer belpolitikai konszolidációját Gróf Bethlen István miniszterelnök (1921-31) hajtotta végre. Intézkedései:

  • Korlátozta a választójogot és bevezette a nyílt választási rendszert. Célja: erős kormánypárt, ezért
  • 1922-ben belépett a kisgazdapártba és létrehozta az Egységes Pártot, ezzel megteremtette a többpártrendszer keretei között uralkodó kormánypártot.
  • Megegyezett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) vezetésével (Bethlen-Peyer paktum):
    • az MSZDP legális pártként részt vehettek a parlamenti munkában,
    • ezért lemondott a postások, vasutasok és a parasztság szervezéséről.
  • Az ország nemzetközi elszigeteltségének megszűntetése érdekében:
    • Magyarország kérte felvételét a Népszövetségbe
    • 1927-ben Rómában olasz-magyar külügyi megállapodást írtak alá.

 

A gazdaság konszolidációja:

- A háború után súlyos gazdasági válság keletkezett, ezért:

  • fedezetlen bankjegykibocsátással pótolták a költségvetési hiányt
  • felgyorsult az infláció,
  • nőtt a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal.

- A Teleki-kormány adóemeléssel és vagyonadóval próbált túljutni a válságon, sikertelenül.

- A Bethlen-kormány sikeresen hajtotta végre a gazdasági stabilizálását:

 

A magyar gazdaság helyzete a 20-as években:

- A békeszerződés aláírása után a magyar gazdaság szerkezete megváltozott. Okai:

  • piacok hiánya,
  • nyersanyag hiány,
  • tőke hiány.

-  A mezőgazdaság maradt a vezető ágazat:

  • részesedése a nemzeti jövedelemből mintegy 40%,
  • a földreform következtében nőtt a törpebirtokok száma, de ezek jelentős része tönkrement.
  • a gabonatermelésre berendezkedett magyar mezőgazdaság elvesztette védett piacait,
  • a kisgazdaságok nem használtak műtrágyát, így a hozamok alacsonyak voltak,
  • a nagybirtokon nőtt a munka gépesítése.
  • az állatállomány az első világháború előtti szinthez képest csökkent
    • minőségi javulás történt a tehéntenyésztésben (jobban tejelő svájci fajták meghonosítása) és
    • a sertéstenyésztésben nőtt a hússertések aránya,
  • a mezőgazdaság az összes export 60%-át adta.

- A magyar ipar elveszítette működésének alapfeltételeit:

  • A gépgyártás részesedése csökkent:
    • eltűnt pl. a személygépkocsi-gyártás,
    • fennmaradt a közlekedési eszközgyártás:
      • modernizálódott a vasúti szállítás, új gőzmozdonyokat állítottak be, villamosították a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat,
      • nőtt a gépjárművek száma,
      • az új magyar felfedezéseket - mint a helikopter vagy a sugárhajtómű - külföldön kezdték gyártani,
  • jelentősen fejlődött a villamos energia- és a bauxittermelés:
    • hőerőművek épültek,
    • lendületet vett a vidék villamosítása.
  • nagy lendületet kapott a könnyűipar:
    • textil-,
    • bőr-,
    • papír- és
    • élelmiszergyártás.

- A kormányzat magas védővámokkal védte a hazai ipart.

 

A gazdasági világválság hatása Magyarországon:

- Az agrárárak jelentősen zuhantak:

  • elakadt a tőkeimport,
  • szétnyílt az agrárolló,
  • a gazdák eladósodtak.

- A kormányzat a gabonatermelőknek a tőzsdei vételár fölött gabonajegyet (bolettát) adott:

  •  adófizetésre lehetett használni,
  • készpénzre átváltani.

- A nemzetközi pénzügyi- és hitelrendszer összeomlása 1931-ben Magyarországot is elérte:

  • a nemesfém- és devizakészletek kimerültek,
  • a kormány minden külföldre szóló kifizetést megtiltott.

- A válság megoldásához rendezni kellett a pénzügyeket, a mezőgazdaságot piacokhoz kellett juttatni:

  • 1932-ben törölték a jóvátételi fizetéseket,
  • 1933-ban mérsékelték az adós országok kamatfizetési és tőketörlesztési összegeit,
  • 1934-től sikerült a világpiacinál magasabb árakon biztos piacokat találni a mezőgazdasági export számára Németországban, Olaszországban és Ausztriában.

 

A magyar gazdaság helyzete a 30-as években:

- A mezőgazdaság jelentős változások történtek:

  • csökkent a gabona vetésterülete,
  • nőtt a takarmányrépáé, kukoricáé, burgonyáé,
  • új területeken telepítettek gyümölcsfákat (a kormányzat facsemetéket és magokat osztott szét az országban),
  • a konzervgyártás nemzetközi viszonylatban is korszerű ágazattá vált (Globus konzervek),
  • a bortermelő európai országok sorában Magyarország a 4. helyet foglalta el.

- Az iparban:

  • a villamosítás tempója a válság után lendületesen fejlődött.
  • a bauxitbányászat már a húszas években megkezdődött. A harmincas években kiépült a feldolgozóipara is:  
    • timföldgyártás
    • alumíniumkohászat (alumíniumot Magyarországon először 1935-ben csapoltak Csepelen).

          (A kibányászott magyar bauxit zömét ekkor a német repülőgépgyártás                     dolgozta fel).

  • a közlekedésben:
    • gyorsan nőtt a motorkerékpárok száma
    • megindult a rendszeres légi forgalom (ferihegyi repülőtér kiépítése),
    • villamosították a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat.

- Az európai gazdasági viszonyokat tekintve a magyar gazdaság nagyjából megőrizte a századfordulóra kivívott pozícióját.

 

A magyar társadalom a két világháború között:

- Trianon megváltoztatta a magyar társadalom néhány fontos jellegzetességét:

  •  a soknemzetiségű jelleg megszűnt,
  • a lakosság 10%-a maradt nem magyar anyanyelvű (a legtöbben németek) (500 ezren),
  • a vallási felekezetek közül a görögkeletiek és görögkatolikusok száma csökkent a legjobban.

- 1920 és 1941 között jelentősen nőtt a lakosság száma és az átlagos élettartam.

- Az előző kori társadalmi ellentétek és problémák fennmaradtak ( pl. antiszemitizmus, női egyenjogúság kérdése)

- Fennmaradt a  torlódó társadalmi struktúra és a tekintélyelvű viselkedés-mód.

- Nőttek a jövedelmi különbségek.

 

- Társadalmi rétegek:

  • arisztokrácia:
    • nagybirtokosok (kb. 200 család):
      • számuk csökkent,
      • mérséklődtek bevételeik,
      • életvitelük szerényebb lett,
      • az ország földterületének 30%-át birtokolták,
      • a politikai életben meghatározó maradt a befolyásuk.
      • nagypolgárság (kb. 50 család):
        • politikai szerephez továbbra sem jutottak,
        • befolyásuk a kormányzati politikára erősödött.
  • középosztály:
    • úri középbirtokosok (200-1000 hold) és az államapparátus vezetői:
      •  befolyásuk nőtt,
      • az uralkodó elit harmadik csoportját alkották. (Közéjük tartozott Horthy Miklós is)
      • a közigazgatás, a hadsereg és a csendőrség vezetői.
      • beosztott tisztviselők, magánalkalmazottak, értelmiségiek:
        • a középosztályzömét adták,
        •  életnívójuk csökkent a századfordulóhoz képest.
  • kispolgárság:
    •  igen tarka képet mutatott (városokban és falvakban éltek),
    • jövedelmeik nagyon eltérőek voltak,
    • létbiztonságot adott az önálló üzlet és műhely, az állami fix fizetés és nyugdíj.
    • politikailag is sokszínű: fogékony az antiszemitizmusra
  • parasztság:
    • a lakosság 48%-a (4,4-4,5 millió ember),
    • erősen differenciálódott:
      • gazdag- és középparaszt:
        • a 20 holdnál nagyobb földdel rendelkeztek,
        • a parasztság 7%-át tették ki,
        • kis- és középparasztság:
          • 5-20 holddal rendelkeztek,
          • szigorú beosztással éltek,
          • jellemző volt rájuk az "egykézés",
          • törpebirtokosok:
            • 1-5 holddal rendelkeztek,
            • nagy nyomorban éltek,
            • béresként, részes művelőként próbálták magukat fenntartani,
            • uradalmi cselédek: igen kiszolgáltatottan éltek,
            • mezőgazdasági napszámosok: kb. 500 ezer kereső.
  • munkásság:
    • számának növekedése lelassult,
    • gyarapodott a nők száma (textilipar),
    • nőtt a segéd- és betanított munkások aránya.

 

A magyar kissebségek helyzete:

- A történelmi Magyarország szétesése után Csehszlovákia, Románia és a Szerb - Horvát - Szlovén Királyság nemzetállamot akart kialakítani.

- Az elcsatolt területeken élő magyarság a középosztály és az értelmiség távozásával nagy számbeli veszteségeket szenvedett.

- Az arisztokrácia egy része is Magyarországra költözött.

- A győztes hatalmak által megfogalmazott kisebbségvédelmi szerződéseket az utódállamok tudatosan szabotálták.

- A kezdetben passzív ellenállásra berendezkedő kisebbségi középosztályok néhány év múlva hozzáláttak politikai és kulturális szervezeteik megteremtéséhez.

- A magyarságot hátrányosan érintették a szomszéd országok földreformjai, az iskolák államosításai, a kisebbségi intézmények, a sajtó, a könyvkiadás, a tudományos élet állami támogatásának hiánya vagy aránytalansága.

 

Kiútkeresések a háború előtt:

- A mélyülő gazdasági válság hatására a 30-as évek elején tovább nőtt a politikai feszültség az országban.

- Általánosan elfogadott vélekedés szerint a magyar társadalom gondjait az elcsatolt területek revíziója oldhatta volna meg.

- Irányzatai:

  • angolszász orientáció:
    • konzervatív körök,
    •  céljuk: békés revízió Anglia, Franciaország és az USA segítségével,
    • hirdetői: Horthy, Teleki, Bethlen, Károlyi Gyula.
  • fasiszta, majd náci orientáció:
    • volt katonatisztek, radikális konzervatívok,
    • céljuk békés vagy erőszakos revízió Olaszország, majd Németország segítségével,
    • hirdetői: Gömbös Gyula és Szálasi Ferenc.

- A revízió végrehajtásáról megoszlottak a vélemények, ezért hatalmi vetélkedés kezdődött:

  • 1931-ben Bethlen István a mélyülő gazdasági válság hatására lemondásra kényszerült.
  • Horthy gróf Károlyi Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek, de a Károlyi kormány válságkezelő politikája megbukott 
  • 1932-ben Horthy Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek (1932-36):
    • Gömbös 95 pontból álló Nemzeti Munkatervet hirdetett meghirdetésével kezdte, melyben minden társadalmi réteg számára voltak kedvező javaslatok.
    • kísérletet tett a „nemzeti egység” létrehozására,
    • sikerült piacokat szereznie külföldön (Olaszország, Ausztria és Németország megkezdte a magyar gabona felvásárlását).
  • 1936-ban, Gömbös halála után Horthy Darányi Kálmánt nevezte ki miniszterelnöknek (1936-38):
    • cél a jobbratolódás mérséklése volt,
    • 1938-ban meghirdette a „győri-programot” (fegyverkezés).
  • 1939-ben (a politikai egyensúly megtartása érdekében) Horthy Imrédy Bélát bízta meg kormányalakítással (1938-39):
  • 1939-ben Horthy gróf Teleki Pált bízta meg kormányalakítással (1939-41):

 

 Magyarország a II. világháború idején:

- 1939 szeptemberében, Lengyelország német megszállása idején Magyarország:

  • katonailag semleges maradt,
  • befogadta az országba a lengyel menekülteket,
  • fő céljának a békés területi revíziót tartotta.

- 1940-ben a Szovjetunió elfoglalta Romániától Besszarábiát és Bukovinát. Ennek hatására megfogalmazódott a magyar igény Erdély visszaszerzésére:

- 1941 tavaszán olasz-német cél Jugoszlávia elfoglalása:

  • Hitler csapatai átengedését kérte, amiért felajánlotta a magyar katonai részvétel lehetőségét,
  •  Teleki ellenezte a hadba lépést,
  •  Horthy átengedte a német csapatokat Magyarországon. Következményei:
    • 1941. április 3-án Teleki Pál öngyilkos lett,
    • április 11-én Magyarország hadba lépett Jugoszlávia ellen:
      • visszakerült a Délvidék, a Baranyai háromszög, a Muraköz és a Mura-vidék
        • 11475 négyzetkilométer, 1025508 fővel.
        • következménye:
          • Magyarország elvesztette a nyugati hatalmak bizalmát,
          • végleg a fasiszta oldalra sodródott.

 

Magyarország hadbalépése:

- Teleki Pál öngyilkossága után Horthy a németbarát Bárdossy Lászlót állította kormány élére (1941-42), aki 1941 júniusában – Németország Szovjetunió elleni támadása után – csatlakozni kívánt a háborúhoz:

  • kihasználta, hogy június 26-án ismeretlen repülők bombázták Munkács, Kassa és Rahó magyar városokat
  • Június 27-én a Bárdossy kormány parlamenti felhatalmazás nélkül hadat üzent a Szovjetuniónak
  • Július 1-én 45000 fős magyar haderő indult a keleti frontra, de a Dnyeszter-folyótól csak a gyorshadtest ment tovább
  • 1941 decemberében az USA hadba lépése után Magyarország hadat üzent Angliának és az USA-nak.

De: 1941 telén, a német hadsereg moszkvai kudarca után a magyar hadvezetés óvatosabb lett és Horthy 1942 márciusában Bárdossy helyére Kállay Miklóst nevezte ki kormányfőnek (1942-44).

- 1942 áprilisában – német kérésre – kiküldték a frontra a 2. magyar hadsereget 200 ezer katonával:

 

A háború bel és külpolitikai következményei:

- A „Don-kanyarban” elszenvedett katasztrófa hatására Magyarország titkos tárgyalásokat kezdett Angliával a különbékéről:

  • 1943 őszére megállapodás született az előzetes fegyverszüneti feltételekről,
  • a magyar béketárgyalások a német hadvezetés tudtára jutottak, ezért 1944. március 19-én megindították a „Margarete I.” fedőnevű akció keretében, megszállták Magyarországot.

 

A német megszállás következményei:

- Kállayt menesztették, helyét Sztójay Döme foglalta el a kormány élén (1944), a tényleges hatalom azonban a német birodalmi megbízott Veesenmayer kezében volt:

  • betiltották az ellenzéki pártokat és újságokat,
  • bevezették a 3. zsidótörvényt:
    • sárga csillag viselése,
    • vagyon elkobzása,
    • gettókba terelés,
    • deportálások: 1944. május 15-től 450 ezer vidéki zsidót semmisítettek meg Auschwitzban.
  • A magyar gazdaságot a német háborús érdekek szolgálatába állították.

 

A „kiugrási kísérlet”:

- A magyar kormányok háborús szerepvállalása és a német megszállás hatására értelmiségi és ellenzéki tiltakozások, mozgalmak kezdődtek, Pl.: szárszói értelmiségi találkozó 1943; Magyar Front megalakulása 1944-ben.

- 1944 augusztusában, Románia átállása után:

- A rossz előkészítés és végrehajtás miatt a „kiugrási kísérlet” elbukott. Következménye:

  • zűrzavar keletkezett, melyet kihasználva a németek a nyilasok kezébe adták a hatalmat,
  • Horthyt lemondatták, a vezetést Szálasi Ferenc vette át, mint „nemzetvezető”,
  • totális tisztogatás kezdődött, Pl.: „zsidótlanítás”, általános mozgósítást rendeltek el, megkezdődött az ország gazdasági javainak elrablása.

 

 A háború befejezése:

- 1944 decembere és 1945. február 13. között zajlott Budapest ostroma.

- Súlyos harcok dúltak a Dunántúlon 1945 márciusában a Balaton – Székesfehérvár vonal mentén (utolsó német offenzíva a II. világháborúban).

- A szovjet ellentámadás 1945. április 13-án kiszorította az utolsó németeket az országból.

 

A háború mérlege:

- A német megszállást szovjet megszállás váltotta fel.

- Meghalt kb. 1,5 millió, fogságba esett kb. 1 millió ember.

- Elpusztult a nemzeti vagyon kb. 50 %-a.

- 800 ezer megszálló szovjet katona maradt az országban.

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 236
Tegnapi: 1 464
Heti: 13 670
Havi: 58 187
Össz.: 4 458 016

Látogatottság növelés
Oldal: Magyarország története a Horthy-korban
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »