"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

Magyarország története a Horthy-korban

A Horthy rendszer hatalomra jutása:

- A Forradalmi Kormányzótanács lemondása után hatalmi válság alakult ki Magyarországon:

• 1919. augusztus 1-jén Peidl Gyula vezetésével szociáldemokrata kormány alakult,
• augusztus 4-én a román csapatok bevonultak Budapestre, majd megszállták a Dunántúl északi részét is,
• augusztus 6-án Friedrich István fegyveresek segítségével átvette a hatalmat a Peidl kormánytól,
• Horthy Miklós, a szegedi kormány hadügyminisztere önálló fővezérséget létesített Siófokon. A nemzeti hadsereg egységei a románok által meg nem szállt területeken büntetőakciókba (verések, akasztások) kezdtek a forradalmak helyi vezetői, szimpatizánsai ellen (fehér-terror).

- A román csapatok kivonulása után, november 16-án Horthy egységei bevonultak Budapestre. Megkezdődött a rend helyreállítása:

• Huszár Károly vezetésével ideiglenes kormány alakult, amely lebonyolította a választásokat (1920. január)
• A békekonferencia elismerte az új kormányt, és meghívást küldött a béketárgyalásokra.
• Február végén a nemzetgyűlés elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket, amely kimondta, hogy ideiglenes jelleggel kormányzót választ.
• 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta Horthy Miklóst, aki Simonyi - Semadam Sándort nevezte ki miniszterelnöknek. Az új kormány feladata a békeszerződés aláírása volt

A trianoni béke:

- Magyarország a békeszerződést 1920. június 4-én írta alá a Versailles melletti Trianon kastélyban.

- Következményei:

• elcsatolták az ország területének kétharmadát: 282 ezer km2-ről (Horvátországgal 325 ezer km2-ről) 93 ezer km2-re csökkent
• a lakosság több mint a fele került idegen országba:
  • 18 millióról (Horvátországgal 21 millió fő) 7, 6 millió főre csökkent.
  • nem vették figyelembe az etnikai határokat,
  • 3,3 millió magyar került más országokba,
    
• korlátozták az ország katonai erejét,
• jelentős összegű jóvátételt kellett fizetni.

- A békeszerződés következménye:

• Magyarország nemzetközileg elszigetelődött,
• felbomlott az ország egységes gazdasági rendszere.

A politikai konszolidáció megteremtése:

- A békeszerződés aláírása után az ország vezetése ismét az arisztokrácia kezébe került. Horthy Gróf Teleki Pált nevezte ki miniszterelnökké (1920-1921).

- Intézkedései:

• Nagyatádi Szabó István vezetésével földreformot hajtottak végre (a termőterület 8,5%-át osztották fel):
  • 301 ezer szegényparaszt átlagosan 1-2 kataszteri hold közötti földhöz jutott
  • a Vitézi Rend tagjainak 5-20 kataszteri holdat osztottak
• Kiadták a Numerus clausus ("zárt szám") törvényt, amely faji és nemzetiségi arány szerint szabta meg a felsőoktatásba felvehetők arányát. A szabályozás elsősorban a zsidóságot sújtotta. A szabályozás oka: elszakított területekről menekülő értelmiségiek („vagonlakók”) nem jutottak munkához.

           1921-ben Teleki az I. királypuccs után lemondásra kényszerült.

- A rendszer belpolitikai konszolidációját Gróf Bethlen István miniszterelnök (1921-31) hajtotta végre. Intézkedései:

• Korlátozta a választójogot és bevezette a nyílt választási rendszert. Célja: erős kormánypárt, ezért
• 1922-ben belépett a kisgazdapártba és létrehozta az Egységes Pártot, ezzel megteremtette a többpártrendszer keretei között uralkodó kormánypártot.
• Megegyezett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) vezetésével (Bethlen-Peyer paktum):
  • az MSZDP legális pártként részt vehettek a parlamenti munkában,
  • ezért lemondott a postások, vasutasok és a parasztság szervezéséről.
• Az ország nemzetközi elszigeteltségének megszűntetése érdekében:
  • Magyarország kérte felvételét a Népszövetségbe
  • 1927-ben Rómában olasz-magyar külügyi megállapodást írtak alá.

A gazdaság konszolidációja:

- A háború után súlyos gazdasági válság keletkezett, ezért:

• fedezetlen bankjegykibocsátással pótolták a költségvetési hiányt
• felgyorsult az infláció,
• nőtt a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal.

- A Teleki-kormány adóemeléssel és vagyonadóval próbált túljutni a válságon, sikertelenül.

- A Bethlen-kormány sikeresen hajtotta végre a gazdasági stabilizálását:

• 1924-ben a Népszövetség segítségével 250 millió aranykorona kölcsönhöz jutott az ország, melynek segítségével:
  • sikerült megállítani az inflációt,
  • 1924-ben létrehozták Magyar Nemzeti Bankot,
  • a korona helyett 1927-től bevezették a pengőt.
• Csökkentették az állami alkalmazottak létszámát (B-listázás), és növelték az adókat.

A magyar gazdaság helyzete a 20-as években:

- A békeszerződés aláírása után a magyar gazdaság szerkezete megváltozott. Okai:

• piacok hiánya,
• nyersanyag hiány,
• tőke hiány.

-  A mezőgazdaság maradt a vezető ágazat:

• részesedése a nemzeti jövedelemből mintegy 40%,
• a földreform következtében nőtt a törpebirtokok száma, de ezek jelentős része tönkrement.
• a gabonatermelésre berendezkedett magyar mezőgazdaság elvesztette védett piacait,
• a kisgazdaságok nem használtak műtrágyát, így a hozamok alacsonyak voltak,
• a nagybirtokon nőtt a munka gépesítése.
• az állatállomány az első világháború előtti szinthez képest csökkent
  • minőségi javulás történt a tehéntenyésztésben (jobban tejelő svájci fajták meghonosítása) és
  • a sertéstenyésztésben nőtt a hússertések aránya,
• a mezőgazdaság az összes export 60%-át adta.

- A magyar ipar elveszítette működésének alapfeltételeit:

• A gépgyártás részesedése csökkent:
  • eltűnt pl. a személygépkocsi-gyártás,
  • fennmaradt a közlekedési eszközgyártás:
    • modernizálódott a vasúti szállítás, új gőzmozdonyokat állítottak be, villamosították a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat,
    • nőtt a gépjárművek száma,
    • az új magyar felfedezéseket - mint a helikopter vagy a sugárhajtómű - külföldön kezdték gyártani,
• jelentősen fejlődött a villamos energia- és a bauxittermelés:
  • hőerőművek épültek,
  • lendületet vett a vidék villamosítása.
• nagy lendületet kapott a könnyűipar:
  • textil-,
  • bőr-,
  • papír- és
  • élelmiszergyártás.

- A kormányzat magas védővámokkal védte a hazai ipart.

A gazdasági világválság hatása Magyarországon:

- Az agrárárak jelentősen zuhantak:

• elakadt a tőkeimport,
• szétnyílt az agrárolló,
• a gazdák eladósodtak.

- A kormányzat a gabonatermelőknek a tőzsdei vételár fölött gabonajegyet (bolettát) adott:

•  adófizetésre lehetett használni,
• készpénzre átváltani.

- A nemzetközi pénzügyi- és hitelrendszer összeomlása 1931-ben Magyarországot is elérte:

• a nemesfém- és devizakészletek kimerültek,
• a kormány minden külföldre szóló kifizetést megtiltott.

- A válság megoldásához rendezni kellett a pénzügyeket, a mezőgazdaságot piacokhoz kellett juttatni:

• 1932-ben törölték a jóvátételi fizetéseket,
• 1933-ban mérsékelték az adós országok kamatfizetési és tőketörlesztési összegeit,
• 1934-től sikerült a világpiacinál magasabb árakon biztos piacokat találni a mezőgazdasági export számára Németországban, Olaszországban és Ausztriában.

A magyar gazdaság helyzete a 30-as években:

- A mezőgazdaság jelentős változások történtek:

• csökkent a gabona vetésterülete,
• nőtt a takarmányrépáé, kukoricáé, burgonyáé,
• új területeken telepítettek gyümölcsfákat (a kormányzat facsemetéket és magokat osztott szét az országban),
• a konzervgyártás nemzetközi viszonylatban is korszerű ágazattá vált (Globus konzervek),
• a bortermelő európai országok sorában Magyarország a 4. helyet foglalta el.

- Az iparban:

• a villamosítás tempója a válság után lendületesen fejlődött.
• a bauxitbányászat már a húszas években megkezdődött. A harmincas években kiépült a feldolgozóipara is:  
  • timföldgyártás
  • alumíniumkohászat (alumíniumot Magyarországon először 1935-ben csapoltak Csepelen).

          (A kibányászott magyar bauxit zömét ekkor a német repülőgépgyártás                     dolgozta fel).

• a közlekedésben:
  • gyorsan nőtt a motorkerékpárok száma
  • megindult a rendszeres légi forgalom (ferihegyi repülőtér kiépítése),
  • villamosították a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat.

- Az európai gazdasági viszonyokat tekintve a magyar gazdaság nagyjából megőrizte a századfordulóra kivívott pozícióját.

A magyar társadalom a két világháború között:

- Trianon megváltoztatta a magyar társadalom néhány fontos jellegzetességét:

•  a soknemzetiségű jelleg megszűnt,
• a lakosság 10%-a maradt nem magyar anyanyelvű (a legtöbben németek) (500 ezren),
• a vallási felekezetek közül a görögkeletiek és görögkatolikusok száma csökkent a legjobban.

- 1920 és 1941 között jelentősen nőtt a lakosság száma és az átlagos élettartam.

- Az előző kori társadalmi ellentétek és problémák fennmaradtak ( pl. antiszemitizmus, női egyenjogúság kérdése)

- Fennmaradt a  torlódó társadalmi struktúra és a tekintélyelvű viselkedés-mód.

- Nőttek a jövedelmi különbségek.

- Társadalmi rétegek:

• arisztokrácia:
  • nagybirtokosok (kb. 200 család):
    • számuk csökkent,
    • mérséklődtek bevételeik,
    • életvitelük szerényebb lett,
    • az ország földterületének 30%-át birtokolták,
    • a politikai életben meghatározó maradt a befolyásuk.
    • nagypolgárság (kb. 50 család):
      • politikai szerephez továbbra sem jutottak,
      • befolyásuk a kormányzati politikára erősödött.
• középosztály:
  • úri középbirtokosok (200-1000 hold) és az államapparátus vezetői:
    •  befolyásuk nőtt,
    • az uralkodó elit harmadik csoportját alkották. (Közéjük tartozott Horthy Miklós is)
    • a közigazgatás, a hadsereg és a csendőrség vezetői.
    • beosztott tisztviselők, magánalkalmazottak, értelmiségiek:
      • a középosztályzömét adták,
      •  életnívójuk csökkent a századfordulóhoz képest.
• kispolgárság:
  •  igen tarka képet mutatott (városokban és falvakban éltek),
  • jövedelmeik nagyon eltérőek voltak,
  • létbiztonságot adott az önálló üzlet és műhely, az állami fix fizetés és nyugdíj.
  • politikailag is sokszínű: fogékony az antiszemitizmusra
• parasztság:
  • a lakosság 48%-a (4,4-4,5 millió ember),
  • erősen differenciálódott:
    • gazdag- és középparaszt:
      • a 20 holdnál nagyobb földdel rendelkeztek,
      • a parasztság 7%-át tették ki,
      • kis- és középparasztság:
        • 5-20 holddal rendelkeztek,
        • szigorú beosztással éltek,
        • jellemző volt rájuk az "egykézés",
        • törpebirtokosok:
          • 1-5 holddal rendelkeztek,
          • nagy nyomorban éltek,
          • béresként, részes művelőként próbálták magukat fenntartani,
          • uradalmi cselédek: igen kiszolgáltatottan éltek,
          • mezőgazdasági napszámosok: kb. 500 ezer kereső.
• munkásság:
  • számának növekedése lelassult,
  • gyarapodott a nők száma (textilipar),
  • nőtt a segéd- és betanított munkások aránya.

A magyar kissebségek helyzete:

- A történelmi Magyarország szétesése után Csehszlovákia, Románia és a Szerb - Horvát - Szlovén Királyság nemzetállamot akart kialakítani.

- Az elcsatolt területeken élő magyarság a középosztály és az értelmiség távozásával nagy számbeli veszteségeket szenvedett.

- Az arisztokrácia egy része is Magyarországra költözött.

- A győztes hatalmak által megfogalmazott kisebbségvédelmi szerződéseket az utódállamok tudatosan szabotálták.

- A kezdetben passzív ellenállásra berendezkedő kisebbségi középosztályok néhány év múlva hozzáláttak politikai és kulturális szervezeteik megteremtéséhez.

- A magyarságot hátrányosan érintették a szomszéd országok földreformjai, az iskolák államosításai, a kisebbségi intézmények, a sajtó, a könyvkiadás, a tudományos élet állami támogatásának hiánya vagy aránytalansága.

Kiútkeresések a háború előtt:

- A mélyülő gazdasági válság hatására a 30-as évek elején tovább nőtt a politikai feszültség az országban.

- Általánosan elfogadott vélekedés szerint a magyar társadalom gondjait az elcsatolt területek revíziója oldhatta volna meg.

- Irányzatai:

• angolszász orientáció:
  • konzervatív körök,
  •  céljuk: békés revízió Anglia, Franciaország és az USA segítségével,
  • hirdetői: Horthy, Teleki, Bethlen, Károlyi Gyula.
• fasiszta, majd náci orientáció:
  • volt katonatisztek, radikális konzervatívok,
  • céljuk békés vagy erőszakos revízió Olaszország, majd Németország segítségével,
  • hirdetői: Gömbös Gyula és Szálasi Ferenc.

- A revízió végrehajtásáról megoszlottak a vélemények, ezért hatalmi vetélkedés kezdődött:

• 1931-ben Bethlen István a mélyülő gazdasági válság hatására lemondásra kényszerült.
• Horthy gróf Károlyi Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek, de a Károlyi kormány válságkezelő politikája megbukott 
• 1932-ben Horthy Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek (1932-36):
  • Gömbös 95 pontból álló Nemzeti Munkatervet hirdetett meghirdetésével kezdte, melyben minden társadalmi réteg számára voltak kedvező javaslatok.
    
  • kísérletet tett a „nemzeti egység” létrehozására,
  • sikerült piacokat szereznie külföldön (Olaszország, Ausztria és Németország megkezdte a magyar gabona felvásárlását).
• 1936-ban, Gömbös halála után Horthy Darányi Kálmánt nevezte ki miniszterelnöknek (1936-38):
  • cél a jobbratolódás mérséklése volt,
  • 1938-ban meghirdette a „győri-programot” (fegyverkezés).
• 1939-ben (a politikai egyensúly megtartása érdekében) Horthy Imrédy Bélát bízta meg kormányalakítással (1938-39):
  •  sikerre vitte a békés revízió politikáját:
    • első bécsi döntés 1938. november 2-án:
      • visszakerült a Felvidék déli része,
      • 11.927 négyzet km, 1 millió fő (86 % magyar).
      • következményei:
        • Magyarország tovább sodródott a fasiszta orientáció irányába,
        • elfogadták az első zsidótörvényt (20 %-ban maximálta a zsidók arányát az értelmiségi pályákon).
      • sikertelenül hajtotta végre a politikai irányváltást.
• 1939-ben Horthy gróf Teleki Pált bízta meg kormányalakítással (1939-41):
  • kihirdette a második zsidótörvényt (20 %-ról 6 %-ra maximálta a zsidók arányát az értelmiségi pályákon),
  •  1939. március 15-én a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára:
    •  újabb 12000 négyzet km tért vissza az országhoz, 1 millió fővel.

 Magyarország a II. világháború idején:

- 1939 szeptemberében, Lengyelország német megszállása idején Magyarország:

• katonailag semleges maradt,
• befogadta az országba a lengyel menekülteket,
• fő céljának a békés területi revíziót tartotta.

- 1940-ben a Szovjetunió elfoglalta Romániától Besszarábiát és Bukovinát. Ennek hatására megfogalmazódott a magyar igény Erdély visszaszerzésére:

• Románia minden tárgyalást visszautasított, emiatt
• 1940 nyarán magyar katonai előkészületek kezdődtek, ezért
•  Németország és Olaszország 1940. augusztus 30-án kihirdette a második bécsi döntést, amely visszaadta Magyarországnak Észak-Erdélyt és a Székelyföldet:
  • 43014 km tért vissza 2185546 fővel (52 % volt magyar).
  • A döntés következménye:
    • Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez,
    • Német kérések teljesítése (Szálasi szabadlábra helyezése, Volksbund engedélyezése)
    • „elveszett” Magyarország fegyveres semlegessége, ezért:
      • Horthy javaslatára 1940 decemberében magyar-jugoszláv örökbarátsági egyezményt írtak alá.

- 1941 tavaszán olasz-német cél Jugoszlávia elfoglalása:

• Hitler csapatai átengedését kérte, amiért felajánlotta a magyar katonai részvétel lehetőségét,
•  Teleki ellenezte a hadba lépést,
•  Horthy átengedte a német csapatokat Magyarországon. Következményei:
  • 1941. április 3-án Teleki öngyilkos lett,
  • április 11-én Magyarország hadba lépett Jugoszlávia ellen:
    • visszakerült a Délvidék, a Baranyai háromszög, a Muraköz és a Mura-vidék
      • 11475 négyzet km, 1025508 fővel.
      • következménye:
        • Magyarország elvesztette a nyugati hatalmak bizalmát,
        • végleg a fasiszta oldalra sodródott.

Magyarország hadbalépése:

- Teleki Pál öngyilkossága után Horthy a németbarát Bárdossy Lászlót állította kormány élére (1941-42), aki 1941 júniusában – Németország Szovjetunió elleni támadása után – csatlakozni kívánt a háborúhoz:

• kihasználta, hogy június 26-án ismeretlen repülők bombázták Munkács, Kassa és Rahó magyar városokat
• Június 27-én a Bárdossy kormány parlamenti felhatalmazás nélkül hadat üzent a Szovjetuniónak
• Július 1-én 45000 fős magyar haderő indult a keleti frontra, de a Dnyeszter-folyótól csak a gyorshadtest ment tovább
• 1941 decemberében az USA hadba lépése után Magyarország hadat üzent Angliának és az USA-nak.

De: 1941 telén, a német hadsereg moszkvai kudarca után a magyar hadvezetés óvatosabb lett és Horthy 1942 márciusában Bárdossy helyére Kállay Miklóst nevezte ki kormányfőnek (1942-44).

- 1942 áprilisában – német kérésre – kiküldték a frontra a 2. magyar hadsereget 200 ezer katonával:

•  Feladata: a sztálingrádi offenzívában a német hadsereg északi szárnyának fedezése volt a Don-folyó mentén, Voronyezs térségében
• 1943 januárjában nagy erejű szovjet csapás hatására a hadsereg felbomlott és megsemmisült.

A háború bel és külpolitikai következményei:

- A „Don-kanyarban” elszenvedett katasztrófa hatására Magyarország titkos tárgyalásokat kezdett Angliával a különbékéről:

• 1943 őszére megállapodás született az előzetes fegyverszüneti feltételekről,
• a magyar béketárgyalások a német hadvezetés tudtára jutottak, ezért 1944. március 19-én megindították a „Margarete I.” fedőnevű akció keretében, megszállták Magyarországot.

A német megszállás következményei:

- Kállayt menesztették, helyét Sztójay Döme foglalta el a kormány élén (1944), a tényleges hatalom azonban a német birodalmi megbízott Veesenmayer kezében volt:

• betiltották az ellenzéki pártokat és újságokat,
• bevezették a 3. zsidótörvényt:
  • sárga csillag viselése,
  • vagyon elkobzása,
  • gettókba terelés,
  • deportálások: 1944. május 15-től 450 ezer vidéki zsidót semmisítettek meg Auschwitzban.
• A magyar gazdaságot a német háborús érdekek szolgálatába állították.

A „kiugrási kísérlet”:

- A magyar kormányok háborús szerepvállalása és a német megszállás hatására értelmiségi és ellenzéki tiltakozások, mozgalmak kezdődtek, Pl.: szárszói értelmiségi találkozó 1943; Magyar Front megalakulása 1944-ben.

- 1944 augusztusában, Románia átállása után:

• Horthy Sztójayt helyére Lakatos Géza vezérezredest állította. Feladata: a függetlenség visszaállítása és a háborúból való kilépés volt
• Kiugrási Iroda alakult ifj. Horthy Miklós vezetésével
• 1944 augusztusában a szovjet hadsereg megkezdte Magyarország elfoglalását. Október elején nagy erejű offenzívát indított Észak-Erdélyben és a Tiszántúlon
• Horthy 1944. október 15-én kormányzói proklamációt tett közzé Magyarország háborúból való kilépésről, és a Szovjetunió melletti csatlakozásról.

- A rossz előkészítés és végrehajtás miatt a „kiugrási kísérlet” elbukott. Következménye:

• zűrzavar keletkezett, melyet kihasználva a németek a nyilasok kezébe adták a hatalmat,
• Horthyt lemondatták, a vezetést Szálasi Ferenc vette át, mint „nemzetvezető”,
• totális tisztogatás kezdődött, Pl.: „zsidótlanítás”, általános mozgósítást rendeltek el, megkezdődött az ország gazdasági javainak elrablása.

 A háború befejezése:

- 1944 decembere és 1945. február 13. között zajlott Budapest ostroma.

- Súlyos harcok dúltak a Dunántúlon 1945 márciusában a Balaton – Székesfehérvár vonal mentén (utolsó német offenzíva a II. világháborúban).

- A szovjet ellentámadás 1945. április 13-án kiszorította az utolsó németeket az országból.

A háború mérlege:

- A német megszállást szovjet megszállás váltotta fel.

- Meghalt kb. 1,5 millió, fogságba esett kb. 1 millió ember.

- Elpusztult a nemzeti vagyon kb. 50 %-a.

- 800 ezer megszálló szovjet katona maradt az országban.