Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

Magyarország története a Horthy-korban

(vázlat)

 

A Horthy rendszer hatalomra jutása:

-          A Forradalmi Kormányzótanács lemondása után hatalmi válság alakult ki Magyarországon:

  • 1919. augusztus 1-jén Peidl Gyula vezetésével szociáldemokrata kormány alakult,
  • augusztus 4-én a román csapatok bevonultak Budapestre, majd megszállták a Dunántúl északi részét is,
  • augusztus 6-án Friedrich István fegyveresek segítségével átvette a hatalmat a Peidl kormánytól,
  • Horthy Miklós, a szegedi kormány hadügyminisztere önálló fővezérséget létesített Siófokon. A nemzeti hadsereg egységei a románok által meg nem szállt területeken büntetőakciókba (verések, akasztások) kezdtek a forradalmak helyi vezetői, szimpatizánsai ellen (fehér-terror).

-          A román csapatok kivonulása után, november 16-án Horthy egységei bevonultak Budapestre. Megkezdődött a rend helyreállítása:

  • Huszár Károly vezetésével ideiglenes kormány alakult, amely lebonyolította a választásokat (1920. január)
  • A békekonferencia elismerte az új kormányt, és meghívást küldött a béketárgyalásokra.
  • Február végén a nemzetgyűlés elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket, amely kimondta, hogy ideiglenes jelleggel kormányzót választ.
  • 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta Horthy Miklóst, aki Simonyi - Semadam Sándort nevezte ki miniszterelnöknek. Az új kormány feladata a békeszerződés aláírása volt

 

A trianoni béke:

-          Magyarország a békeszerződést 1920. június 4-én írta alá a Versailles melletti Trianon kastélyban Következményei:

  • elcsatolták az ország területének kétharmadát: 282 ezer km2-ről (Horvátországgal 325 ezer km2-ről) 93 ezer km2-re csökkent
  • a lakosság több mint a fele került idegen országba:
    • 18 millióról (Horvátországgal 21 millió fő) 7, 6 millió főre csökkent.
    • nem vették figyelembe az etnikai határokat,
    • több millió magyar került más országokba.
  • korlátozták az ország katonai erejét,
  • jelentős összegű jóvátételt kellett fizetni.

-          A békeszerződés következménye:

  • Magyarország nemzetközileg elszigetelődött,
  • felbomlott az ország egységes gazdasági rendszere.

 

A békeszerződés teljes szövege: http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/tria1920/bekeszerz.phtml

 

A politikai konszolidáció megteremtése:

-          A békeszerződés aláírása után az ország vezetése ismét az arisztokrácia kezébe került. Horthy Gróf Teleki Páltnevezte ki miniszterelnökké (1920-1921).

Intézkedései:

 A tiszti különítményesek zömét eltávolította a fővárosból.

  • Nagyatádi Szabó István vezetésével földreformot hajtottak végre (a termőterület 8,5%-át osztották fel):
    • 301 ezer szegényparaszt átlagosan 1-2 kataszteri hold közötti földhöz jutott
    • a Vitézi Rend tagjainak 5-20 kataszteri holdat osztottak
  • Kiadták a Numerus clausus ("zárt szám") törvényt, amely faji és nemzetiségi arány szerint szabta meg a felsőoktatásba felvehetők arányát. A szabályozás elsősorban a zsidóságot sújtotta. A szabályozás oka: elszakított területekről menekülő értelmiségiek („vagonlakók”) nem jutottak munkához.

1921-ben Teleki az I. királypuccs után lemondásra kényszerült.

-          A rendszer belpolitikai konszolidációját Gróf Bethlen István miniszterelnök (1921-31) hajtotta végre. Intézkedései:

  • Korlátozta a választójogot és bevezette a nyílt választási rendszert. Célja: erős kormánypárt, ezért
  • 1922-ben belépett a kisgazdapártba és létrehozta az Egységes Pártot, ezzel megteremtette a többpártrendszer keretei között uralkodó kormánypártot.
  • Megegyezett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) vezetésével (Bethlen-Peyer paktum):
    • az MSZDP legális pártként részt vehettek a parlamenti munkában,
    • ezért lemondott a postások, vasutasok és a parasztság szervezéséről.
  • Az ország nemzetközi elszigeteltségének megszűntetése érdekében:
    • Magyarország kérte felvételét a Népszövetségbe
    • 1927-ben Rómában olasz-magyar külügyi megállapodást írtak alá.

 

A gazdaság konszolidációja:

-          A háború után súlyos gazdasági válság keletkezett, ezért:

 

  • fedezetlen bankjegykibocsátással pótolták a költségvetési hiányt
  • felgyorsult az infláció,
  • nőtt a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal.

-          A Teleki-kormány adóemeléssel és vagyonadóval próbált túljutni a válságon, sikertelenül.

-          A Bethlen-kormány sikeresen hajtotta végre a gazdasági stabilizálását:

  • 1924-ben a Népszövetség segítségével 250 millió aranykorona kölcsönhöz jutott az ország, melynek segítségével:
    • sikerült megállítani az inflációt,
    • 1924-ben létrehozták Magyar Nemzeti Bankot,
    • a korona helyett 1927-től bevezették a pengőt.
  • Csökkentették az állami alkalmazottak létszámát (B-listázás), és növelték az adókat.

 

A magyar gazdaság helyzete a 20-as években:

-          A békeszerződés aláírása után a magyar gazdaság szerkezete megváltozott. Okai:

  • Piacok hiánya
  • Nyersanyaghiány
  • Tőkehiány

-          A mezőgazdaság maradt a vezető ágazat:

  • részesedése a nemzeti jövedelemből mintegy 40%.
  • a földreform következtében nőtt a törpebirtokok száma, de ezek jelentős része tönkrement.
  • a gabonatermelésre berendezkedett magyar mezőgazdaság elvesztette védett piacait,
  • a kisgazdaságok nem használtak műtrágyát, így a hozamok alacsonyak voltak,
  • a nagybirtokon nőtt a munka gépesítése.
  • az állatállomány az első világháború előtti szinthez képest csökkent
    • minőségi javulás történt a tehéntenyésztésben (jobban tejelő svájci fajták meghonosítása) és
    • a sertéstenyésztésben nőtt a hússertések aránya.
  • A mezőgazdaság az összes export 60%-át adta.

-          A magyar ipar elveszítette működésének alapfeltételeit:

  • A gépgyártás részesedése csökkent:
    • eltűnt pl. a személygépkocsi-gyártás.
    • fennmaradt a közlekedési eszközgyártás:
      • modernizálódott a vasúti szállítás, új gőzmozdonyokat állítottak be, villamosították a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat.
      • nőtt a gépjárművek száma,
      • az új magyar felfedezéseket - mint a helikopter vagy a sugárhajtómű - külföldön kezdték gyártani.
  • Jelentősen fejlődött a villamos energia- és a bauxittermelés:
    • hőerőművek épültek,
    • lendületet vett a vidék villamosítása.
  • Nagy lendületet kapott a könnyűipar:
    • textil-,
    • bőr-,
    • papír- és
    • élelmiszergyártás.

-          A kormányzat magas védővámokkal védte a hazai ipart.

 

A gazdasági világválság hatása Magyarországon:

-          Az agrárárak jelentősen zuhantak:

  • elakadt a tőkeimport,
  • szétnyílt az agrárolló,
  • a gazdák eladósodtak.

-          A kormányzat a gabonatermelőknek a tőzsdei vételár fölött gabonajegyet (bolettát) adott:

  •  adófizetésre lehetett használni,
  • készpénzre átváltani.

-          A nemzetközi pénzügyi- és hitelrendszer összeomlása 1931-ben Magyarországot is elérte:

  • A nemesfém- és devizakészletek kimerültek,
  • a kormány minden külföldre szóló kifizetést megtiltott.

-          A válság megoldásához rendezni kellett a pénzügyeket, a mezőgazdaságot piacokhoz kellett juttatni:

  • 1932-ben törölték a jóvátételi fizetéseket,
  • 1933-ban mérsékelték az adós országok kamatfizetési és tőketörlesztési összegeit,
  • 1934-től sikerült a világpiacinál magasabb árakon biztos piacokat találni a mezőgazdasági export számára Németországban, Olaszországban és Ausztriában.

 

A magyar gazdaság helyzete a 30-as években:

-          A mezőgazdaság jelentős változások történtek:

  • csökkent a gabona vetésterülete,
  • nőtt a takarmányrépáé, kukoricáé, burgonyáé,
  • új területeken telepítettek gyümölcsfákat (a kormányzat facsemetéket és magokat osztott szét az országban),
  • a konzervgyártás nemzetközi viszonylatban is korszerű ágazattá vált (Globus konzervek),
  • a bortermelő európai országok sorában Magyarország a 4. helyet foglalta el.

-          Az iparban:

  • a villamosítás tempója a válság után lendületesen fejlődött.
  • a bauxitbányászat már a húszas években megkezdődött. A harmincas években kiépült a feldolgozóipara is:  
    • timföldgyártás
    • alumíniumkohászat (alumíniumot Magyarországon először 1935-ben csapoltak Csepelen).

(A kibányászott magyar bauxit zömét ekkor a német repülőgépgyártás dolgozta fel).

  • a közlekedésben:
    • gyorsan nőtt a motorkerékpárok száma
    • megindult a rendszeres légi forgalom (ferihegyi repülőtér kiépítése),
    • villamosították a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat.

-          Az európai gazdasági viszonyokat tekintve a magyar gazdaság nagyjából megőrizte a századfordulóra kivívott pozícióját.

 

A magyar társadalom a két világháború között:

-          Trianon megváltoztatta a magyar társadalom néhány fontos jellegzetességét:

  •  a soknemzetiségű jelleg megszűnt,
  • a lakosság 10%-a maradt nem magyar anyanyelvű (a legtöbben németek) (500 ezren).
  • a vallási felekezetek közül a görögkeletiek és görög katolikusok száma csökkent a legjobban.

-          A foglalkozások terén nem történt különösebb változás:

  • a mezőgazdaságból élők aránya kissé csökkent,
  • a bányászatból, iparból élőké pedig valamivel nagyobb lett az össznépességhez képest. 

-          1920 és 1941 között jelentősen nőtt a lakosság száma és növekedett az átlagos élettartam is.

-          Társadalmi rétegek:

  • Arisztokrácia:
    • nagybirtokosok (kb. 200 család):
      • számuk csökkent,
      • mérséklődtek bevételeik,
      • életvitelük szerényebb lett,
      • az ország földterületének 30%-át birtokolták,
      • a politikai életben meghatározó maradt a befolyásuk.
      • nagypolgárság (kb. 50 család):
        • politikai szerephez továbbra sem jutottak,
        • befolyásuk a kormányzati politikára erősödött.
  • Középosztály:
    • úri középbirtokosok (200-1000 hold) és az államapparátus vezetői:
      •  befolyásuk nőtt,
      • az uralkodó elit harmadik csoportját alkották. (Közéjük tartozott Horthy Miklós is)
      • a közigazgatás, a hadsereg és a csendőrség vezetői.
      • beosztott tisztviselők, magánalkalmazottak, értelmiségiek:
        • a középosztályzömét adták,
        •  életnívójuk csökkent a századfordulóhoz képest.
  • Kispolgárság:
    •  igen tarka képet mutatott (városokban és falvakban éltek),
    • jövedelmeik nagyon eltérőek voltak,
    • létbiztonságot adott az önálló üzlet és műhely, az állami fix fizetés és nyugdíj.
    • politikailag is sokszínű: fogékony az antiszemitizmusra
  • Parasztság:
    • a lakosság 48%-a (4,4-4,5 millió ember),
    • erősen differenciálódott:
      • gazdag- és középparaszt:
        • a 20 holdnál nagyobb földdel rendelkeztek
        • a parasztság 7%-át tették ki
        • kis- és középparasztság:
          • 5-20 holddal rendelkeztek
          • szigorú beosztással éltek
          • jellemző volt rájuk az "egykézés".
          • törpebirtokosok:
            • 1-5 holddal rendelkeztek gyakran
            • nagy nyomorban éltek,
            • béresként, részes művelőként próbálták magukat fenntartani.
            • uradalmi cselédek: igen kiszolgáltatottan éltek.
            • mezőgazdasági napszámosok: kb. 500 ezer kereső.
  • Munkásság:
    • számának növekedése lelassult,
    • gyarapodott a nők száma (textilipar),
    • nőtt a segéd- és betanított munkások aránya.

 

A magyar kissebségek helyzete:

-          A történelmi Magyarország szétesése után Csehszlovákia, Románia és a Szerb - Horvát - Szlovén Királyság nemzetállamot akart kialakítani.

-          Az elcsatolt területeken élő magyarság a középosztály és az értelmiség távozásával nagy számbeli veszteségeket szenvedett.

-          Az arisztokrácia egy része is Magyarországra költözött.

-          A győztes hatalmak által megfogalmazott kisebbségvédelmi szerződéseket az utódállamok tudatosan szabotálták.

-          A kezdetben passzív ellenállásra berendezkedő kisebbségi középosztályok néhány év múlva hozzáláttak politikai és kulturális szervezeteik megteremtéséhez.

-          A magyarságot hátrányosan érintették a szomszéd országok földreformjai, az iskolák államosításai, a kisebbségi intézmények, a sajtó, a könyvkiadás, a tudományos élet állami támogatásának hiánya vagy aránytalansága.

 

Kiútkeresések a háború előtt:

-          A mélyülő gazdasági válság hatására a 30-as évek elején tovább nőtt a politikai feszültség az országban.

-          Általánosan elfogadott vélekedés szerint a magyar társadalom gondjait az elcsatolt területek revíziója oldhatta volna meg.

-          Irányzatai:

  • angolszász orientáció:
    • konzervatív körök,
    •  céljuk: békés revízió Anglia, Franciaország és az USA segítségével,
    • hirdetői: Horthy, Teleki, Bethlen, Károlyi Gyula.
  • fasiszta, majd náci orientáció:
    • volt katonatisztek, radikális konzervatívok,
    • céljuk békés vagy erőszakos revízió Olaszország, majd Németország segítségével,
    • hirdetői: Gömbös Gyula és Szálasi Ferenc.

-          A revízió végrehajtásáról megoszlottak a vélemények, ezért hatalmi vetélkedés kezdődött:

  • 1931-ben Bethlen István a mélyülő gazdasági válság hatására lemondásra kényszerült.
  • Horthy gróf Károlyi Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek, de a Károlyi kormány válságkezelő politikája megbukott 
  • 1932-ben Horthy Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek (1932-36):
    • Gömbös 95 pontból álló Nemzeti Munkatervet hirdetett meghirdetésével kezdte, melyben minden társadalmi réteg számára voltak kedvező javaslatok. K
    • kísérletet tett a „nemzeti egység” létrehozására,
    • sikerült piacokat szereznie külföldön (Olaszország, Ausztria és Németország megkezdte a magyar gabona felvásárlását).
  • 1936-ban, Gömbös halála után Horthy Darányi Kálmánt nevezte ki miniszterelnöknek (1936-38):
    • cél a jobbratolódás mérséklése volt,
    • 1938-ban meghirdette a „győri-programot” (fegyverkezés).
  • 1939-ben (a politikai egyensúly megtartása érdekében) Horthy Imrédy Bélát bízta meg kormányalakítással (1938-39):
    •  sikerre vitte a békés revízió politikáját:
      • első bécsi döntés 1938. november 2-án:
        • visszakerült a Felvidék déli része,
        • 11927 négyzet km, 1 millió fő (86 % magyar).
        • következményei:
          • Magyarország tovább sodródott a fasiszta orientáció irányába,
          • elfogadták az első zsidótörvényt (20 %-ban maximálta a zsidók arányát az értelmiségi pályákon).
        • sikertelenül hajtotta végre a politikai irányváltást.
  • 1939-ben Horthy gróf Teleki Pált bízta meg kormányalakítással (1939-41):
    • kihirdette a második zsidótörvényt (20 %-ról 6 %-ra maximálta a zsidók arányát az értelmiségi pályákon),
    •  1939. március 15-én a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára:
      •  újabb 12000 négyzet km tért vissza az országhoz, 1 millió fővel.

 

 Magyarország a II. világháború idején:

-          1939 szeptemberében, Lengyelország német megszállása idején Magyarország:

  • katonailag semleges maradt,
  • befogadta az országba a lengyel menekülteket,
  • fő céljának a békés területi revíziót tartotta.

-          1940-ben a Szovjetunió elfoglalta Romániától Besszarábiát és Bukovinát. Ennek hatására megfogalmazódott a magyar igény Erdély visszaszerzésére:

  • Románia minden tárgyalást visszautasított, emiatt
  • 1940 nyarán magyar katonai előkészületek kezdődtek, ezért
  •  Németország és Olaszország 1940. augusztus 30-án kihirdette a második bécsi döntést, amely visszaadta Magyarországnak Észak-Erdélyt és a Székelyföldet:
    • 43014 km tért vissza 2185546 fővel (52 % volt magyar).
    • A döntés következménye:
      • Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez,
      • Német kérések teljesítése (Szálasi szabadlábra helyezése, Volksbund engedélyezése)
      • „elveszett” Magyarország fegyveres semlegessége, ezért:
        • Horthy javaslatára 1940 decemberében magyar-jugoszláv örökbarátsági egyezményt írtak alá.

 

-          1941 tavaszán olasz-német cél Jugoszlávia elfoglalása:

 

  • Hitler csapatai átengedését kérte, amiért felajánlotta a magyar katonai részvétel lehetőségét,
  •  Teleki ellenezte a hadba lépést,
  •  Horthy átengedte a német csapatokat Magyarországon. Következményei:
    • 1941. április 3-án Teleki öngyilkos lett,
    • április 11-én Magyarország hadba lépett Jugoszlávia ellen:
      • visszakerült a Délvidék, a Baranyai háromszög, a Muraköz és a Mura-vidék
        • 11475 négyzet km, 1025508 fővel.
        • következménye:
          • Magyarország elvesztette a nyugati hatalmak bizalmát,
          • végleg a fasiszta oldalra sodródott.

 

Magyarország hadbalépése:

-                      Teleki Pál öngyilkossága után Horthy a németbarát Bárdossy Lászlót állította kormány élére (1941-42), aki 1941 júniusában – Németország Szovjetunió elleni támadása után – csatlakozni kívánt a háborúhoz:

  •  kihasználta, hogy június 26-án ismeretlen repülők bombázták Munkács, Kassa és Rahó magyar városokat
  • Június 27-én a Bárdossy kormány parlamenti felhatalmazás nélkül hadat üzent a Szovjetuniónak
  • Július 1-én 45000 fős magyar haderő indult a keleti frontra, de a Dnyeszter-folyótól csak a gyorshadtest ment tovább
  • 1941 decemberében az USA hadba lépése után Magyarország hadat üzent Angliának és az USA-nak.

De: 1941 telén, a német hadsereg moszkvai kudarca után a magyar hadvezetés óvatosabb lett és Horthy 1942 márciusában Bárdossy helyére Kállay Miklóst nevezte ki kormányfőnek (1942-44).

-       1942 áprilisában – német kérésre – kiküldték a frontra a 2. magyar hadsereget 200 ezer katonával:

  •  Feladata: a sztálingrádi offenzívában a német hadsereg északi szárnyának fedezése volt a Don-folyó mentén, Voronyezs térségében
  • 1943 januárjában nagy erejű szovjet csapás hatására a hadsereg felbomlott és megsemmisült.

 

A háború bel és külpolitikai következményei:

-          A „Don-kanyarban” elszenvedett katasztrófa hatására Magyarország titkos tárgyalásokat kezdett Angliával a különbékéről:

  • 1943 őszére megállapodás született az előzetes fegyverszüneti feltételekről.
  • A magyar béketárgyalások a német hadvezetés tudtára jutottak, ezért 1944. március 19-én megindították a „Margarete I.” fedőnevű akció keretében, megszállták Magyarországot.

A német megszállás következményei:

-          Kállayt menesztették, helyét Sztójay Döme foglalta el a kormány élén (1944), a tényleges hatalom azonban a német birodalmi megbízott Veesenmayer kezében volt:

  • Betiltották az ellenzéki pártokat és újságokat
  • Bevezették a 3. zsidótörvényt:
    • sárga csillag viselése,
    • vagyon elkobzása,
    • gettókba terelés,
    • deportálások: 1944. május 15-től 450 ezer vidéki zsidót semmisítettek meg Auschwitzban.
  • A magyar gazdaságot a német háborús érdekek szolgálatába állították.

 

A „kiugrási kísérlet”:

-          A magyar kormányok háborús szerepvállalása és a német megszállás hatására értelmiségi és ellenzéki tiltakozások, mozgalmak kezdődtek, Pl.: szárszói értelmiségi találkozó 1943; Magyar Front megalakulása 1944-ben.

-          1944 augusztusában, Románia átállása után:

  • Horthy Sztójayt helyére Lakatos Géza vezérezredest állította. Feladata: a függetlenség visszaállítása és a háborúból való kilépés volt
  • Kiugrási Iroda alakult ifj. Horthy Miklós vezetésével
  • 1944 augusztusában a szovjet hadsereg megkezdte Magyarország elfoglalását. Október elején nagy erejű offenzívát indított Észak-Erdélyben és a Tiszántúlon
  • Horthy 1944. október 15-én kormányzói proklamációt tett közzé Magyarország háborúból való kilépésről, és a Szovjetunió melletti csatlakozásról.

De: a rossz előkészítés és végrehajtás miatt a „kiugrási kísérlet” elbukott. Következménye:

  • Zűrzavar keletkezett, melyet kihasználva a németek a nyilasok kezébe adták a hatalmat
  • Horthyt lemondatták, a vezetést Szálasi Ferenc vette át, mint „nemzetvezető”
  • Totális tisztogatás kezdődött, Pl.: „zsidótlanítás”, általános mozgósítást rendeltek el, megkezdődött az ország gazdasági javainak elrablása.

 

 A háború befejezése:

-          1944 decembere és 1945. február 13. között zajlott Budapest ostroma.

-          Súlyos harcok dúltak a Dunántúlon 1945 márciusában a Balaton – Székesfehérvár vonal mentén (utolsó német offenzíva a II. világháborúban).

De: a szovjet ellentámadás 1945. április 13-án kiszorította az utolsó németeket az országból.

 

 A háború mérlege:

-          A német megszállást szovjet megszállás váltotta fel.

-          Meghalt kb. 1,5 millió, fogságba esett kb. 1 millió ember.

-          Elpusztult a nemzeti vagyon kb. 50 %-a.

-          800 ezer megszálló szovjet katona maradt az országban.

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 365
Tegnapi: 1 045
Heti: 5 280
Havi: 14 627
Össz.: 1 494 411

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Magyarország története a Horthy-korban (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: őskor töri - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »