Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

 

A kora újkor története

 

(Európa a XVI-XVII. században)

 

vázlat

 

 

 

I. A nagy földrajzi felfedezések és következményei  

 

Kiváltó okok:

 

-        Európában a XV. század elején jelentősen megnőtt a távol keleti luxuscikkek (fűszerek, selyem és porcelán) iránti igény. A megdrágult kereskedelem ellenértéke főként az arany lehetett, ezért kimerültek az európai nemesfém bányák (pl.: Magyarország), és aranyéhség keletkezett.

 

-        Ezzel együtt a török terjeszkedés elzárta az évszázados levantei kereskedelmi utakat, ezért drágult a behozott áruk értéke.

 

-           A nagy nyereség reményében portugál és spanyol hajósok új útvonalat kerestek India és Kína felé az Atlanti-óceán irányában.

 

 

 

A felfedezések előfeltételei:

 

- Technikai-tudományos fejlődés ment végbe: új hajótípus jelent meg a caravella, elterjedt az iránytű, asztroláb, sextáns és a kormánylapát.

 

- Tengerész Henrik (portugál) herceg hajózási iskolát hozott létre.

 

- Előkerültek az ókori tudományos ismeretek, pl.: Ptolemaiosz Föld térképe (gömb alak), fejlődött a csillagászat, Toscanelli megrajzolta az Atlanti-óceán térképét.

 

 

 

A felfedezések menete:

 

-          1487-ben Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát (Jóreménység-foka)

 

-          1492-ben Kolumbusz Kristóf  felfedezte Amerikát

 

-          1499-1507 között Amerigo Vespucci feltérképezte Dél- Amerika keleti partvonalát - Újvilág

 

-          1498-ban Afrika körülhajózásával Vasco da Gama eljutott Indiába

 

-          1519-22 között Magellán expedíciója körbe hajózta a Földet.

 

 

 

A felfedezések következményei:

 

- A közép és dél-Amerikában talált birodalmakat (maja, azték, inka) elpusztították.

 

- Az őslakosság nagy része a járványok és a nehéz munka hatására kihalt, ezért Afrikából négereket hurcoltak be Amerikába rabszolgának.

 

- Új növényfajták jelentek meg Európában, pl.: kukorica, burgonya,    paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó, vanília,                  ananász. 

 

- Amerikában megkezdődött az ültetvényes gazdálkodás: gyapot, cukornád, dohány.

 

-          A portugálok és a spanyolok gyarmatbirodalmat hoztak létre az Újvilágban (Eldorádó=„az ígéret földje”).

 

Gazdasági hatások:

 

- Az Újvilág nemesfémbányáiból nagy mennyiségű nemesfém áramlott Európába, ezért „árrobbanás” ment végbe → nőtt a pénz mennyisége és csökkent az értéke→megnőttek az árak→ infláció keletkezett.

 

- Nyugat-Európa a felfedezések hatására centrális helyzetbe került, ezért a gabonatermelés csökkent, a juhtenyésztés az ipari termelés került előtérbe, mert árucikkei jól eladhatóak voltak aranyért.

 

- Kelet-Európa a nyugati élelmiszerigény miatt önként a mezőgazdasági termelésre helyezte a hangsúlyt, ezért kialakult a második jobbágyság.

 

- A folyamat hatására Európa gazdaságilag kettészakadt. Nyugaton az Atlanti – óceán térségében fellendült az ipar és a kereskedelem, háttérbe szorult a mezőgazdaság, közép és kelet - Európában fellendült az élelmiszer termelés a Nyugat számára.

 

- A gyors ipari fejlődés eredményeképpen létrejöttek a manufaktúrák, kiépült a hitelszervezet és a bank hálózat. Kialakult a világpiac (globalizáció).

 

- A korszak végén megjelent a vetésforgó és a belterjes, istállózó állattenyésztés, ezért kevés ember sok élelmiszert tudott termelni kis területen, ami Kelet-Európa számára kedvezőtlen hatással bírt.

 

- A fellendülő ipari termelés hatására intenzív városiasodás indult meg, Nyugat- Európában.

 

- A reformáció polgári irányzata, a kálvinizmus elősegítette a polgári mentalitás elterjedését (pl.: predestináció tana). Az ismeretek gyors áramlását a könyvnyomtatás biztosította.

 

- Az öntudatosodás a polgári forradalmak sorozatához vezetett, pl.: németalföldi szabadságharc, angol polgári forradalom.

 

- A katolicizmus visszaszorult, a tekintélyelv helyét a kritikus gondolkodás vette át, pl.: Kopernikusz, Galilei, Newton felfedezései.

 

 

 

II. A reformáció és fő irányzatai 

 

 

 

A reformáció kialakulásának okai:

 

- A XV. században a katolikus egyház ismét súlyos válságba került. Okai:

 

-          A papság fényűző élete s a reneszánsz pápák világias és züllött életmódja.

 

-          Búcsúcédulák árusítása: X. Leó pápa a Szent Péter Székesegyház építési költségeit búcsúcédulákból kívánta fedezni. A búcsúcédula megvásárlásával felmentést lehetett nyerni a bocsánatos bűnök vagy a vezeklés alól, ezért általános elégedetlenség és felháborodás bontakozott ki a hívek körében.

 

-          A reneszánsz és a humanizmus eszmerendszere, a felfedezések eredményei és a természettudományok fejlődése szétrombolta a hagyományos középkori világképet.

 

-          A felfedezések hatására az európai kereskedelem központja az Atlanti-óceán partvidékére helyeződött át, ezért elsorvadtak a hagyományos középkori kereskedő utak.

 

-          A német kereskedővárosok elszegényedtek, és a széttagolt birodalomban a fejedelmek a gazdag német egyház földjeinek megszerzésére törekedtek (összes földek 1/3-a).

 

 

 

A reformáció fő irányzatai:

 

1. A fejedelmi irányzat (evangélikusok vagy lutheránusok):

 

 Luther Márton Szent Ágoston rendi szerzetes (egyetemi tanár) római útján megbizonyosodott a pápaság romlottságáról, a búcsúcédulák árusításának igazi okairól. Összefoglalta kifogásait a katolikus egyházzal szemben, és 1517. október 31-én kifüggesztette vitairatát a wittenbergi vártemplom kapujára. Luther tanainak (95 tétel) alapja a  Biblia:

 

-          „a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg”- Az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által nyerheti el bűnei bocsánatát

 

-          „egyedül a hit által üdvözülhet az ember”- ezért nincs szükség egyházi közvetítésre, pl.: pápa.

 

-           az egyházi birtokok kiárusítása (szekularizáció)

 

-          a gyónás, a cölibátus és a szerzetesség eltörlése

 

-           bevezette az anyanyelvű igehirdetést, ezért lefordította a Bibliát német nyelvre. Követői az evangélium szó után az evangelista nevet kapták.

 

Luther fellépésének következményei:

 

-          A pápa kiátkozta Luthert, ezért V. Károly császár eretnekké nyilvánította.

 

-          Luther elégette az őt kiátkozó pápai bullát.

 

-          A német fejedelmek Luther mellé álltak. Céljuk: a katolikus egyház földjeinek megszerzése volt hatalmuk növelése érdekében.

 

-          1529 - ben a speyeri birodalmi gyűlés döntése értelmében Luther követői megmaradhattak hitükön, de nem terjeszthették azt (protestánsok). Ezért:

 

-          A Schmalkaldeni szövetség (protestáns fejedelmek) és a császár közt kitört a német vallásháború, melyet az augsburgi vallásbéke zárt le 1555-ben („Akié a föld, azé a vallás”).

 

-          V. Károly uralma megingott (politikai és vallási megosztottság), és 1556- lemondott a spanyol trónról fia II. Fülöp javára.

 

Az evangélikus egyház elterjedése: német területek, Skandinávia, Ausztria, Csehország, Magyarország.

 

 

 

 2. A népi irányzatok:

 

Münzer Tamás zwickaui prédikátor tanításainak hatására bontakoztak ki. Münzer tanításai:

 

-           csecsemőkeresztelés elvetése,

 

 -           a jézusi (evangéliumi) szegénység,

 

-           magántulajdon elvetése, - a Bibliát szó szerint értelmezik.

 

Hatására 1524-25 között zajlott a német parasztháború (Dél - Közép Németország), melyben Münzert és követőit megölték. Maradék híveik elmenekültek, pl. Magyarországra.

 

Irányzatai:

 

-         Az antitrinitáriusok  (= szentháromság tagadók) elvetették Jézus Krisztus istenségét, az eredendő bűnt és a predesztinációt. Ezért vezetőjüket Servét Mihályt Kálvin János kivégeztette.

-       Anabaptisták (újrakeresztelők): a gyermekkeresztség ellen tiltakoztak -  csak akkor kell keresztelni, amikor a gyermek  erre már megérett

 

 

 

 3. A polgári irányzat(reformátusok vagy kálvinisták):

 

Vezetője Kálvin János genfi prédikátor volt. Tanításai:

 

-          predesztináció = eleve elrendeltetés tana: Isten az emberek sorsát születésüktől fogva meghatározza

 

-          puritánság = egyszerű egyházi szertartások

 

-          az ember szorgalmas tevékenységével teljesíti Isten akaratát (világi aszkézis: szerény, mértéktartó, szorgalmas élet)

 

-          zsarnokölési elmélete: a polgárok megölhetik a zsarnokokat

 

-          pénzfelhalmozás jogossága, bármit lehet szabadon vásárolni (kamatszedés engedélyezése)

 

-          demokratikus egyházszervezet: alapvető intézmény a presbitérium (presbitérium = világi jellegű tanács) felállítása

 

-          az egyház irányelveket fogalmaz meg a polgárok számára.

 

A kálvinizmus (református hit) elterjedése: Svájc, Franciaország, Németalföld, Skócia, Magyarország

 

 

 

Az ellenreformáció és a barokk

 

 

 

 A katolikus egyház válasza a reformációra a tridenti zsinat összehívása volt 1545-63 között. Célja a katolikus megújulás igénye (ellenreformáció). Résztvevő nagyhatalmak: Habsburg Birodalom, Franciaország, Spanyolország. A zsinat határozatai:

 

-          búcsúcédulák betiltása

 

-          erkölcsös, vallási értékek megszabása

 

-          iskolafejlesztés (papi oktatás, nevelés)

 

-          nyomdák kihasználása (könyvnyomtatás)

 

-          hittételek (dogmák) tisztázása

 

-          katolikus hagyományok megerősítése

 

-          Jezsuita rend megalapítása (1540 - Loyolai Ignác)

 

-           inkvizíció felújítása (Tiltott Könyvek jegyzéke)

 

Hatására új korstílus jelent meg, a barokk, amelyben az újraszerveződő, megerősödő katolikus egyház művészeti törekvései és propagandája testesültek meg. Célja az egyszerű emberek elkápráztatása, az "eltévelyedett báránykák" visszaterelése az anyaegyház karjaiba.

 

Stílusjegyei:

 

-         erő, lendület, dinamizmus ábrázolása,

 

-         monumentalitás, nyugtalan vonalak és formák,

 

-         bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet,

 

-         realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód,

 

-         túldíszítettség,

 

-         teatralitás (= színháziasság),

 

-         pátosz, ünnepélyesség, szenvedélyesség, hősiesség-kultusz, barokk körmondat.

 

Kedvelt irodalmi műfaja az eposz. 

 

 

 

III. Az abszolutizmus kora

 

 

 

  1. A spanyol abszolutizmus kialakulása:

 

- Spanyolország 1479-ben jött létre Kasztília és Aragónia egyesülésével.

 

- 1492-ben kiűzték az arabokat a félsziget déli részéről,

 

- Amerika felfedezése után nagy- mennyiségű nemesfém áramlott az országba, ezért Spanyolország nagyhatalommá vált.

 

- Habsburg Szép Fülöp herceg és Őrült Johanna házasságával a spanyol trón a Habsburgok kezébe került.

 

I. Károly (1516-1556) 1519-ben megszerezte a Német-Római császári címet (V. Károly). Célja: a császári hatalom tekintélyének visszaállítása volt, ezért:

 

  • zsoldoshadsereget hozott létre,
  • flottaépítés (Nagy Armada),
  • visszaszorította a tartományi rendeket,
  • központosított hivatalrendszert épített ki (uralkodó feltétlen hatalma),
  • megerősítette a katolikus egyház hatalmát (ellenreformáció elindítása – Tridenti zsinat),

 

De:

 

  • elveszítette a német vallásháborút, és
  • az augsburgi vallásbéke miatt lemondott a trónról.

 

II. Fülöp (1556-1598) célja: katolikus világhatalom létrehozása volt, ezért:

 

  • kiépítette az abszolút királyi hatalmat,
  • 1571-ben szövetségeseivel (pl.: Velence) Lepantónál megállította az oszmánok előrenyomulását, (török flotta pusztulása),

 

De:

 

  • 1588-ban a spanyol “Nagy Armada” vereséget szenvedett az angol flottától,
  • Hollandia kialakulásával elveszítette Németalföld északi részét.

 

 

 

2. Az angol abszolutizmus létrejötte:

 

 A rózsák háborúja után VII. (Tudor) Henrik (1485-1509) szerezte meg a trónt.

 

Célja: erős királyi hatalom megteremtése volt, ezért:

 

  • létrehozta a Titkos Tanácsot,
  • zsoldos hadsereget állított fel,
  • megerősítette a központi hatalmat.

 

VIII. Henrik (1509-1547):

 

  • egyeduralkodóként kormányzott,
  • elszakította az angol egyházat Rómától (anglikán egyház kiépítése -1534).

 

I. Erzsébet (1558-1603):

 

  • támogatta a tengeri kereskedelmet (monopóliumok),
  • Anglia nagyhatalommá vált (1588 Nagy Armada legyőzése),
  • uralkodása az angol abszolutizmus tetőfokát jelentette.

 

I. Jakab és I. Károly uralkodása (1603-49):

 

  I. Erzsébet halála után a Stuart-ház került hatalomra.

 

Céljuk: a teljes abszolutizmus kiépítése volt, ezért:

 

  • felújították a királyi regálékat,
  • adóemelést hajtottak végre,
  • növelték a katolikus egyház szerepét.

 

Következményei:

 

  • puritánok (a kálvinizmus angol képviselői) és a parlament képviselői ellenálltak a királynak,
  • Skóciában felkelés kezdődött 1638-ban, ezért:
  • a királynak (I. Károly) pénzre volt szüksége és
  • összehívta a parlamentet 1640-ben.

 

De:

 

  • a király és a Parlament ellentéte miatt kitört a forradalom.
  •  

 

Az angol polgári forradalom szakaszai:

 

A polgárháború kora (1642-49):

 

  • I. Károly (1625-49) erőszakhoz folyamodott a Parlamenttel szemben,
  • a radikális puritánok hadsereget szerveztek Oliver Cromwell vezetésével (vasbordájúak hadserege) és legyőzték a királyt (1648).

 

Következményei:

 

  • 1649-ben kivégezték a királyt,
  • Anglia köztársasággá vált.

 

   A Köztársaság kora (1649-60):

 

  • Cromwell katonai diktatúrát hozott létre.

 

Intézkedései:

 

  • 1651-ben bevezette a hajózási törvényt (csak angol hajók szállíthattak, ezért ellentétbe került Hollandiával), hatására Anglia lett a tengerek ura,
  • elfoglalta Skóciát és Írországot: létrejött Nagy-Britannia

 

De:

 

  • Cromwell halála után a tőkés vállalkozók visszahívták a Stuart királyokat.

 

     A Stuart restauráció (1660-1688):

 

  • II. Károly és II. Jakab vissza akarták állítania az abszolutizmust, ezért
  • meghívták a trónra a holland protestáns fejedelmet III. Orániai Vilmost (1688-1702).

 

   A dicsőséges forradalom 1688-89:

 

  • Jognyilatkozatpolgári szabadságjogok biztosítása,
  • államforma: alkotmányos monarchia „a király uralkodik, de nem kormányoz”,

 

Alapját az 1689-ben kiadott Jogok Nyilatkozata (Bill of Rights) szolgáltatta.

 

Tartalma:

 

  • a törvényhozó testület a parlament,
  • a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány,
  • független bíróságok létrehozása,
  • a parlamentnek évente üléseznie kell,
  • a király uralkodik, de nem kormányoz,
  • a parlament beleszólhatott az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába.

 

 

 

 3.      Francia abszolutizmus:

 

Franciaországban a XVI. század első felében, I. Ferenc (1515-1547) uralkodása idején erősödött meg a királyi hatalom, aki Habsburgok megnövekedett Európai hatalma miatt szövetségeseket keresett (Cognac-i Liga). Halála után trónharcok kezdődtek, melyek vallási ellentétek formájában bontakoztak ki.

 

Okai:

 

  • elterjedt a kálvini reformáció Dél-Franciaországban:
    • hugenották = francia protestánsok (főleg városi lakosok és parasztok)
    • a katolikusok és a hugenották között vallási, politika ellentétek alakultak ki

 

 Következménye:

 

  • 1572-ben Párizsban Szt. Bertalan éjszakáján 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok (Bourbon-Valois esküvő), ezért
  • vallási és polgárháború zajlott 1572-1589 között.

 

A küzdelem IV. (Bourbon) Henrik (1589-1610) királlyá koronázásával ért véget „Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus) Célja a belső béke megteremtése volt, ezért:

 

  • 1598-ban kiadta a nantes-i ediktumot, ami biztosította a szabad vallásgyakorlást
  • csökkentette a parasztok adóterheit
  • fejlesztette a gazdaságot királyi manufaktúrák létrehozásával (luxus ipar)
  • támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet

 

XIII. Lajos (1610-1643) államminisztere Richelieu bíboros építette ki az abszolutizmus rendszerét:

 

  • kiűzte a hugenottákat Franciaországból
  • 1614 után nem hívta össze a rendi gyűlést, ezért a király rendeletekkel kormányoz
  • királytól függő hivatalnokszervezetet és zsoldos haderőt szervezett

 

XIV. Lajos (1643-1715) a „napkirály” uralkodása idején Franciaország Európa vezető nagyhatalma lett. Alapját a merkantilista gazdaságpolitika képezte:

 

  • Colbert pénzügyminiszter alakította ki
  • cél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte, ezért,
  • manufaktúrákat hoznak létre, megszabják a minőséget és segítik a kereskedelmet

 

De:

 

  • A spanyol örökösödési háború (1701-1714) idején Franciaország súlyos politikai és gazdasági válságba került.     
  •  

 

4.     A Dunai Habsburg - Birodalom

 

A Habsburgok osztrák birodalmai I. Ferdinánd és utódai uralma alá kerültek:

 

  • Magyarországon csak megállítani tudták a török terjeszkedést
  • A rendek és a központi hatalom viszonya vallási színezetet kapott:
    • Az osztrák tartományokban sikerült betiltatni a protestantizmust
    • Magyarországon és Csehországban a rendek ellenálltak (pl.: Bocskai felkelés).

 

A cseh nemesség ellenállása miatt robbant ki a Harminc éves háború 1618-48 között (katolikus Liga – protestáns Unió küzdelme):

 

  • A háború első szakaszában (cseh szakasz) a cseh nemesség vereséget szenvedett (Fehér-hegyi csata), ezért:
    • felszámolták a cseh rendi jogokat
    • a cseh nemesség birtokait németeknek adták
    • Csehország örökös tartománnyá vált.
  • A háború második és harmadik szakaszában (dán és svéd szakasz) váltakozó fölényű küzdelem zajlott a dán és a svéd uralkodók részvételével.
  • A negyedik, befejező szakaszban Franciaország a protestánsok mellé állt így a Habsburgok békére kényszerültek.

 

A háborút lezáró Vesztfáliai békét 1648-ban kötötték meg:

 

  • A Német-Római Birodalom több száz független állam halmaza maradt
  • A birodalmi gyűlés döntésképtelenné vált
  • A Habsburg dinasztia nem szenvedett teljes vereséget; az osztrák és cseh tartományokban felszámolta a rendiséget
  • Franciaország Európa vezető hatalmává vált.
  • A porosz uralkodók megszereztél Brandenburgot.

 

 

 

5.       Közép- és Kelet Európa a XVI-XVII. században

 

A centrumtól keletre:

 

-          A kontinentális munkamegosztásnak köszönhetően K-Kelet-Európa áttért az élelmiszertermelésre:

 

  • nyersanyagszállító,
  • élelmiszertermelő.

 

-          Mezőgazdasági terményeket nagy haszonnal lehetett értékesíteni, ezért a nagybirtokosok:

 

  • terményjáradékot követeltek a jobbágyoktól,
  • kiterjesztették a majorságokat,
  • növelték a robotmunka alkalmazását.

 

-          Következménye:

 

  • az Elbától keletre röghöz kötötték a jobbágyokat (második jobbágyság),
  • a nemesek megnövelték majorságukat, de a pénzt felélték,
  • megfosztották a jobbágyokat a szabad költözés jogától.

 

 

 

Lengyelország hanyatlása:

 

-          A lengyel feudális viszonyokra is jellemző az örökös jobbágyság kialakulása, melynek hatására a lengyel nemesség jelentősen meggazdagodott, pozíciói megerősödtek.

 

-          A XVI-XVII. századi Lengyelország Közép-Európa meghatározó hatalma:

 

  • 1572-ben kihalt a Jagelló-ház,
  • III. Henrik 1573-ban megerősítette a lengyel nemesség jogait (a Henrik-cikkelyek):
    •  a Szejm csak olyan törvényt fogadhatott el, amely ellen az országgyűlés egyetlen tagja sem tiltakozott,
    • ezzel működésképtelenné tette a törvényhozást,
    • létrehozta a lengyel nemesi köztársaságot.

 

-          1576-1586 között Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királyként átmenetileg stabilizálni tudta a helyzetet,

 

-          Lengyelországot a XVIII. században (1772-ben, 1792-ben és 1796-ban is) felosztják Poroszország, a Habsburg birodalom és Oroszország között, s 1920-ig elveszti önállóságát.

 

 

 

Oroszország nagyhatalommá válása:

 

-          IV. Iván (1533-1584) megerősítette a központi hatalmat:

 

  • fellépet az ősi nemesi birtokosok ellen,
  • felvette a császári = cári címet,
  • megszerezte a Volga medencéjét.

 

-          1613-ban Romanov-dinasztia került hatalomra. I. (Nagy) Péter átvette a nyugat-európai mintákat:

 

  •  támogatta a manufaktúrákat,
  • erős flottát, és korszerű hadsereget épített,
  • megalapította Szentpétervárt (1703).

 

Oszmán Birodalom fénykora és hanyatlása:

 

-          A XVI. századra jelentősen megerősödött. Fénykorát I. (Törvényhozó) Szulejmán (1520-1566) idején élte:

 

  • meghódította Magyarország középső részét,
  • folyamatos harcban állt a perzsákkal.

 

De:

 

-          A XVI. század végétől megállt a terjeszkedése, ezért meggyengült,

 

-          a Habsburgok a XVII. század végén felszabadították Magyarországot,

 

-          az Oszmán birodalom elvesztette nagyhatalmi szerepét.

 

 

 

6. Művelődés és életmód a kora újkorban:

 

-          A természettudományos fejlődés hatással volt a világkép megváltozására:

 

  • csillagászati felfedezések:
    • Kopernikusz lengyel csillagász: a Nap a világegyetem központja= heliocentrikus világkép (szemben a geocentrikus világképpel)
    • Galileo Galilei bizonyította Kopernikusz állítását (szabadesés, ingamozgás, bolygók mozgása) „És mégis mozog a Föld!”
  • Isaac Newton megalkotta az általános tömegvonzás és a mechanika törvényeit.

 

-          Változások hatására átalakult a társadalom és államkép:

 

  • Machiavelli a fejedelmi hatalom mindenhatóságát hirdette: „A cél szentesíti az eszközt”
  • Az ideális állam és társadalom megálmodói (utópisták):
    • Morus Tamás: Seholnincs ország,

 

Campanella: Napállam, Farncis Bacon: Új Atlantisz

 

  • John Locke az alkotmányos monarchiát állította példának.

 

-          Új jelenségek a kora újkorban:

 

  • a jogi különbségek helyébe vagyoniak léptek,
  • növekedni kezdtek a városok,
  • terjedtek a könyvek, újságok, kávéházak,
  • de: ritkán tisztálkodtak – éhínségek (kis jégkorszak), járványok pusztítottak.

 

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 34
Tegnapi: 1 017
Heti: 6 670
Havi: 18 574
Össz.: 1 466 753

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A kora újkor története
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: őskor töri - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »