Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

Magyarország a XVIII. században

 Az újjáépítés kora 

 

 

Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba:

-          A Habsburg Birodalom a XVIII. század első felében Közép-Európa legfontosabb államává vált. Részei:

  • A magyar korona országai:
    • Magyar Királyság,
    • Erdélyi Fejedelemség,
    • Horvátország és Szlavónia.
  • Az osztrák örökös tartományok:
    • Ausztria (Alsó- és Felső Ausztria)
    • Csehország,
    • Szilézia,
    • Stájerország,
    • Krajna, Karintia, Tirol.

-           A császári udvar és a magyar rendek viszonya problémamentesen alakult, mert III. Károly (1711-1740) megtartotta a szatmári békében rögzített pontokat:

  • megvalósult Magyarország különállása,
  • Pozsonyban (az ország fővárosa) működött a rendi országgyűlés, a Kamara és a Helytartótanács.
  • a rendi országgyűlés (diéta) szerepe miatt a magyar rendi jogok, kiváltságok biztosítva voltak,
  • rendelettel szabályozták a protestánsok helyzetét (1731, Carolina Resolutio).

-          A magyar rendek (nemesek) jogaik megerősítése fejében az 1722-23. évi pozsonyi országgyűlésen elfogadták a Pragmatica Sanctio-t:

  • a két birodalomrész csak együtt öröklődhet (oszthatatlan és elválaszthatatlan),
  • a női ágon is öröklődhet,
  • közös védelem kötelezettségének bevezetése.

 

Magyarország államszervezete a XVIII. században:

-          Az államszervezet rendszere a rendi dualizmus:

  • az uralkodó és a rendek együtt kormányoznak,
  • Magyarország a birodalom része, de „független állam”,
  • királyi felségjogok: had-, pénz- és a külügy,
  • a rendek akarata az országgyűlésen és a irályi vármegyékben érvényesült.

-          A legfontosabb államszervek:

  • a törvényhozást a rendi országgyűlés végezte:
    • az uralkodó hívhatja össze,
    • a király és a rendek közösen alkotják meg az ország törvényeit,
    • helyszíne Pozsony,
    • kétkamarás felépítésű:a jogalkotás és a törvényhozás lassú, körülményes (felirat, leirat, javaslatok, újratárgyalások, követek).
      • felsőtábla (arisztokrácia, főpapok, főispánok személyesen) élén a nádor állt.
      • alsótábla (vármegyék 2-2 követe, szabad királyi városok követei 1-1) élén az országbíró állt.
    • a végrehajtás a Magyar Kancellária (Bécs) és a Helytartótanács (Pozsony) feladata volt,
  • a bíráskodást a különböző szintű bíróságok (Hétszemélyes, Királyi Tábla, stb.) intézték.
  • a Magyar Kamara (Pozsony) a pénzügyeket irányító legfontosabb hivatal volt.

-          A vármegyék működése:

  • a rendiség védőbástyája,
  • élén a király által kinevezett főispán állt,
  • tényleges vezetője a választott alispán volt,
  • szerve a közgyűlés (megyegyűlés),
  • feladatai:
    • adók beszedése,
    • újoncozás,
    • közrend fenntartása,
    • hivatalnokok (követek) megválasztása.

 

Magyarország gazdasága:

-          1711 után megindulhatott a felzárkózás Európához, de az ország részei eltérő fejlettségi szinten voltak:

  • az egykori királyi Magyarország a legfejlettebb,
  • az egykori török hódoltság a legelmaradottabb,
  • Erdély köztes helyzetben volt (lassúbb fejlődés).

-          Az ország helyzetét a mezőgazdaság viszonyai határozták meg:

  • a nagybirtokokon megjelenik a majorsági gazdálkodás:
    •  Nyugat- Magyarországon új eljárások honosodtak meg:
      • istállózó állattartás,
      • új állatfajták (merinói juh, új szarvasmarha) terjedtek el,
      • vetésforgó,
    • elterjedtek a kapásnövények (burgonya, kukorica, dohány),
    • fellendült a szőlőtermesztés a nagybirtokokon (szőlődézsma).
  • hatása:
    • megindul az országrészek gazdasági felzárkózása,
    • növekedett a népesség és a termelés.

-          Az ipar helyzete:

  • a XVIII. században a magyar ipar céhes keretek között működött,
  • a parasztság önellátó gazdálkodást folytatott,
  • az 1754-ben bevezetett Vámrendelet birodalmi munkamegosztást eredményezett. Hatása:
    • a védővámok megvédték a magyar gazdaságot a külföldi áruk versenyétől,
    • kiszolgáltatta a gazdaságot a birodalmi érdekeknek,
    • visszavetette a magyar ipari fejlődést,
    • a piaci keretek beszűkültek.
  • a bányászat kiemelt szerepet töltött be:
    • nyugati szintű technológiák (gépek),
    • Selmecbányán létrejött az állami bányatisztképző intézet (1735).
  • a kereskedelem és közlekedés elmaradott állapotban volt:
    • a belső kereskedelem a vásárokon zajlott,
    • a távolsági kereskedelmet örmények, görögök, szerbek és zsidók bonyolították,
    • a kivitel nyersanyagból és mezőgazdasági termékekből állt (élő állat, gyapjú, bor, gabona, dohány),
    • a behozatalt főként ipari termékek jelentették,
    • megkezdődött a mocsarak lecsapolása,
    • a rossz utak miatt a szárazföldi kereskedelem korlátozott (szekér) volt.

 

Magyarország és a Habsburg uralkodók viszonya:

-          Mária Terézia (1740-80) uralkodása kezdetén a magyar rendek megvédték a birodalmat az osztrák örökösödési háborúban (Vitam et sagvinem! = életünket és vérünket!), de Szilézia elvesztése után az állam modernizálására volt szükség, amit a magyar rendek akadályoztak, ezért a királynő rendeleteket alkotott:

  • Urbárium (1767) (úrbéri rendelet):
    • szabályozta a földesúr és a jobbágy viszonyát,
    • a jobbágyok adóterheit:
      • robot,
      • pénz és terményadó,
      • dézsma,
      • ajándékok.
  • Ratio Educationis (1777):
    • oktatási rendelete:
      • célja: minél több gyerek járjon 6-12 év között iskolába (még nem általános tankötelezettség!),
      • hatása: egységes iskolaszerkezet jött létre,
      • az állam szerepet vállalt az oktatásban.
    • egészségügyi rendelete:
      • létrehozta a bábaképzést,
      • célja: járványok megfékezése.

-          II. József (1780-1790) a felvilágosult abszolutizmus szellemében uralkodott:

  • célja az egységes és gazdag Habsburg Birodalom megteremtése volt, ezért:
    • nem koronázta meg magát („Kalapos király”),
    • korlátozta magyar rendi jogokat,
    • felszámolta az ország önállóságát,
    • abszolutizmust vezetett be.
  • fontosabb rendeletei (6000 rendeletet adott ki):
    • Türelmi rendelet (1781): a református és evangélikus vallás szabadon gyakorolható,
    • Jobbágyrendelet (1785): felszabadította a jobbágyokat az örökös röghöz kötés alól,
    • Nyelvrendelet (1784): német nyelvet tette államnyelvé (a közigazgatásban használták),
    • szerzetesrendek feloszlatása,
    • birtokösszeírás, népszámlálás.

De: a halálos ágyán, 3 kivételével mindet vissza vonta, mert a magyarok a nyílt lázadással fenyegetőztek.

  • II. József uralkodásának hatása:
    • kibontakozik hazánkban a felvilágosodás, (1772 Bessenyei György: Ágis tragédiája)
    • felgyorsult a nemzeti öntudatra ébredés (nacionalizmus).

 

-          II. Lipót (1790-1792) a magyar rendeket kompromisszumra kényszerítette:

  • összehívta az országgyűlést:
    • lemondott a rendeleti kormányzásról (1791. évi X. tc.: „Magyarországot saját törvényei szerint kell kormányozni”), ezért
    • a rendek lemondtak a függetlenedési törekvéseikről.
  • a földesurak ellen hangolta a jobbágyokat.

Hatása:

  • a rendi jogok védelmét felváltotta a nemzeti érdekek védelme (Nemzet = a magyar nyelven beszélőket értették alatta).
  • fontos lett az anyanyelv művelése és korszerűsítése = nyelvújítás kezdete.

 

-          I. Ferenc (1792-1835) uralkodásának kezdetén a Habsburg Birodalom a francia forradalom elleni háború vezető hatalma volt, ezért:

  • szüksége volt a magyar rendek támogatására, ezért
    • rendszeresen összehívta az országgyűlést,
    • engedélyezte a rendi sérelmek összeírását,

 

De:      ellenezte a reformokat, ezért:

 

  • az uralkodóval szembenálló reformerek Martinovics Ignác vezetésével 2 titkos társaságot hoztak létre (magyar jakobinus mozgalom):
    • Reformátorok társasága:
      • nemesekből állt,
      • mérsékelt célok: függetlenség, köztársaság, jobbágyság helyett bérlői viszony.
    •  Szabadság és Egyenlőség Társasága:
      • értelmiségiekből állt,
      • radikális célok: rendi kiváltságok felszámolása.

De: az összeesküvést felszámolták, a vezetőket kivégezték.

 

Magyarország a napóleoni háborúk korában:

 

-          A napóleoni háborúk idején a hadiszállítások révén nőtt a nemesek gabonából és gyapjúból származó bevétele, de

  • a megtakarított pénzeiket nem tudták elkölteni,
  • a hadikiadások növekedése miatt nőtt a bankjegykibocsátás, ami gyors értékcsökkenéshez vezetett (infláció),
  • a háború után vége lett a fellendülésnek (estek az árak, a piac beszűkült).

-          1809-ben Napóleon kiáltványt intézett a magyarokhoz, melyben esélyt adott az Ausztriától való elszakadásra, de:

  • a magyar nemesség hadba vonult Napóleon ellen, de:
  • 1809-ben a győri csatában vereséget szenvedett.

-          A háború után a magyar nemesség zsákutcába jutott. Okai:

  • Napóleon legyőzése után I. Ferenc nem hívta össze a magyar országgyűlést 1825-ig. (abszolutizmus),
  • a háborús szállítások során keletkezett megtakarítások elvesztették értéküket a növekvő infláció és az annak megfékezésére végrehajtott devalváció során.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 56
Tegnapi: 314
Heti: 1 113
Havi: 5 165
Össz.: 1 385 204

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Magyarország a XVIII. században-Az újjáépítés kora
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »