Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben

 

1. A forradalom közvetlen előzményei:

-         1847-48-as országgyűlés

-         Az uralkodó reformjavaslatai

-         Kossuth március 3-i „felirati beszéde”

-         Az 1848-as európai forradalmak

 

2. A márciusi forradalom:

1848. március 15-én:

- Pozsonyban az országgyűlés megszavazta a jobbágyfelszabadítást és a közteherviselést

- Pesten a március 15-i bécsi forradalom hírére a radikálisok (Pilvax-kör) vezetésével kitört a forradalom. Cél: a „12 pont” elfogadtatása.

Hatása: „Áprilisi törvények” elfogadása 1848. április 11-én.

 

3. A forradalom eredményei, az „áprilisi törvények”:

-         jobbágyfelszabadítás (állami kártérítéssel)

-         jogegyenlőség (úriszék eltörlése)

-         választójog (1/4 telek után)

-         közteherviselés

-         független, felelős kormány

-         népképviseleti országgyűlés

-         gyülekezési, sajtó és szólásszabadság megadása

-         nemzetőrség felállítása

-         unió Erdéllyel

-         stb.

 

4. Forradalomból a szabadságharcba:

1848 nyarán Bécs megosztó politikája miatt felerősödtek a nemzetiségi mozgalmak.

DE: a magyar kormány nem hajlandó kompromisszumra, ezért az itáliai forradalmak leverése után Magyarország ellen küldték Jellasicsot. Ezért a Batthyány-kormány lemondott.

Helyét 1848 szeptemberétől az OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) vette át, Kossuth elnökletével.

1848. szeptember 11-én Jellasics hadserege átlépte a magyar-horvát határt (Dráva-folyó) à megkezdődött a szabadságharc.

 

5. A szabadságharc:

1848. szeptember 29-én a Pákozdi csatában a magyar honvédsereg megállította Jellasics előrenyomulását, ezért  a horvát hadsereg elhagyta az országot. Hatására október 6-án kitört a második bécsi forradalom, de: a schwehati csatában a magyarok vereséget szenvedtek és a császáriak ellentámadásba mentek át:

- feloszlatták a magyar országgyűlést,

- V. Ferdinánd helyett I. Ferenc József (1848-1916) lett az uralkodó,

- Windischgatz ellentámadást indított,ezért a kormány feladta a Dunántúlt és Debrecenbe költözött.

1848-49. telén megkezdődött a magyar hadsereg felkészítése a tartós háborúra és az ellentámadásra.

1849. február: Kápolnai csata. Következményei:

   - a magyar hadvezetés kidolgozta a tavaszi hadjáratot,

   - I. Ferenc József kiadja az „Olmützi alkotmányt”.

 

6. a tavaszi hadjárat és a szabadságharc bukása:

1849. április-májusában kibontakozott a tavaszi hadjárat. Eredménye:

- sorozatos győzelmek

- Buda visszafoglalása

- Függetlenségi Nyilatkozat 1849. április 14-én

- orosz katonai beavatkozás.

1849. július-augusztusában a magyar hadsereg összeroppant a katonai túlerővel szemben, ezért 1849. augusztus 13-án Görgey Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt.

 

A vereség következményei:

- megtorlás (kivégzések, börtönbüntetések)

- a forradalom vívmányainak eltörlése

- Magyarország államiságának megszüntetése

- tömeges emigráció

- a magyar nemesség megosztottsága.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 651
Tegnapi: 678
Heti: 651
Havi: 25 870
Össz.: 1 369 414

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben (rövid vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: athéni demokrácia - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »