Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben
1. A forradalom közvetlen előzményei:
- 1847-48-as országgyűlés
- Az uralkodó reformjavaslatai
- Kossuth március 3-i „felirati beszéde”
- Az 1848-as európai forradalmak
2. A márciusi forradalom:
1848. március 15-én:
- Pozsonyban az országgyűlés megszavazta a jobbágyfelszabadítást és a közteherviselést
- Pesten a március 15-i bécsi forradalom hírére a radikálisok (Pilvax-kör) vezetésével kitört a forradalom. Cél: a „12 pont” elfogadtatása.
Hatása: „Áprilisi törvények” elfogadása 1848. április 11-én.
3. A forradalom eredményei, az „áprilisi törvények”:
- jobbágyfelszabadítás (állami kártérítéssel)
- jogegyenlőség (úriszék eltörlése)
- választójog (1/4 telek után)
- közteherviselés
- független, felelős kormány
- népképviseleti országgyűlés
- gyülekezési, sajtó és szólásszabadság megadása
- nemzetőrség felállítása
- unió Erdéllyel
- stb.
4. Forradalomból a szabadságharcba:
1848 nyarán Bécs megosztó politikája miatt felerősödtek a nemzetiségi mozgalmak.
DE: a magyar kormány nem hajlandó kompromisszumra, ezért az itáliai forradalmak leverése után Magyarország ellen küldték Jellasicsot. Ezért a Batthyány-kormány lemondott.
Helyét 1848 szeptemberétől az OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) vette át, Kossuth elnökletével.
1848. szeptember 11-én Jellasics hadserege átlépte a magyar-horvát határt (Dráva-folyó) à megkezdődött a szabadságharc.
5. A szabadságharc:
1848. szeptember 29-én a Pákozdi csatában a magyar honvédsereg megállította Jellasics előrenyomulását, ezért a horvát hadsereg elhagyta az országot. Hatására október 6-án kitört a második bécsi forradalom, de: a schwehati csatában a magyarok vereséget szenvedtek és a császáriak ellentámadásba mentek át:
- feloszlatták a magyar országgyűlést,
- V. Ferdinánd helyett I. Ferenc József (1848-1916) lett az uralkodó,
- Windischgatz ellentámadást indított,ezért a kormány feladta a Dunántúlt és Debrecenbe költözött.
1848-49. telén megkezdődött a magyar hadsereg felkészítése a tartós háborúra és az ellentámadásra.
1849. február: Kápolnai csata. Következményei:
- a magyar hadvezetés kidolgozta a tavaszi hadjáratot,
- I. Ferenc József kiadja az „Olmützi alkotmányt”.
6. a tavaszi hadjárat és a szabadságharc bukása:
1849. április-májusában kibontakozott a tavaszi hadjárat. Eredménye:
- sorozatos győzelmek
- Buda visszafoglalása
- Függetlenségi Nyilatkozat 1849. április 14-én
- orosz katonai beavatkozás.
1849. július-augusztusában a magyar hadsereg összeroppant a katonai túlerővel szemben, ezért 1849. augusztus 13-án Görgey Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt.
A vereség következményei:
- megtorlás (kivégzések, börtönbüntetések)
- a forradalom vívmányainak eltörlése
- Magyarország államiságának megszüntetése
- tömeges emigráció
- a magyar nemesség megosztottsága.