Az Európai Unió (EU) kialakulása és működése

 

 1.      Az Európai Unió kialakulásának előzményei:

- Az I. és a II. világháború anyagi és emberi tragédiái rádöbbentették a politikusokat, hogy változtatni kell az eddigi hatalmi politikán.

- Csődbe jutott az a nemzetállami politika, melyet Franciaország és Németország vívott egymás ellen az Európa feletti uralomért, és ami kirobbantotta a konfliktusokat a kontinensen.

- A további konfliktusok elkerülése érdekében megoldásra volt szükség.

 

Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) létrejötte:

- A problémát fokozta, hogy 1945 után a Sztálin vezette Szovjetunió kiterjesztette befolyási övezetét Kelet-Közép-Európára (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária).

- A nyugati országok féltek a kommunisták előretörésétől (a hidegháború kezdete), ezért konszolidálni akartak.

- Az elsődleges cél az életszínvonal javítása volt, ezért elindították a Marshall-tervet, mely a fenti célok mellett arra is rádöbbentette a hatalmakat, hogy képesek nemzetek feletti együttműködésre.

- 1948-ban 17 ország létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC), de a keleti blokk országai elutasították a részvételt benne.

 

A Montánunió létrejötte:

- 1951-ben Franciaország és (Nyugat-) Németország között jött létre az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) a bizalom erősítése érdekében (mindkét ország addigra már tagja volt az 1949-ben létrehozott nyugat-atlanti katonai szerződésnek, a NATO-nak).

- A Montánunióhoz később csatlakozott Olaszország és a Benelux-államok közössége is.

 

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrejötte és működése:

- 1957-ben a Római Szerződés aláírásával az integrációt kiterjesztő folyamatot indították el, melynek eredménye az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozása volt. (Az integráció lényege: az államok saját független döntéseik (szuverenitásuk) egy részét átruházzák egy közös, szupranacionális (nemzetek feletti) intézményre.)

- Az EGK létrehozásának céljai:

• tartós béke és biztonság megteremtése,
• demokrácia, szabadság és fejlődés biztosítása,
• belső piac megteremtése,
• áruk, szolgáltatások, tőke, személyek szabadon áramolhatnak,
• nemzeti, vallási, kulturális sokszínűség megőrzése.

- Az EGK eredményei 1970-ig:

• vámunió jött létre a tagállamok között:
•  nincs vámhatár, ezért
• a kereskedelem szabadon fejlődik.
• közös agrárpolitika: az együttműködés legköltségesebb része, de ez mindenkinek érdeke, hogy finanszírozzák
• regionális fejlesztések:
• a tagállamok átlaga alatti színvonalon levő területeket közösségi forrásokkal fejlesztik,
• infrastrukturális fejlesztések: vasút, autópálya, közintézmények építése.

- Területi bővülések az EGK időszakában:

• 1957: Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Olaszország
• 1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország
• 1981: Görögország
• 1986: Spanyolország, Portugália

 

 2.      Az Európai Unió (EU) létrejötte:

- Az 1993-ban aláírt Maastrichti Szerződés új alapokra helyezte az EGK tagállamok együttműködését:

• a gazdasági integrációt tovább bővítették,
• közös kül- és biztonságpolitikát alakítottak ki,
• közös bel- és igazságügyi politikát hoztak létre.

- A szorosabb együttműködés miatt a korábbi szervezet (EGK) nevét is megváltoztatták. A szervezet új neve Európai Unió (EU) lett.

- Adatok Európai Unióról:

• területe: 4,4 millió km2,
• népessége kb. 500 millió fő,
• GDP: 13,3 billió $
• tagállamok száma: 27,
• hivatalos nyelv: 24,
• jelképei:
• kék zászló, közepén 12 körben elhelyezkedő sárga csillag,
• himnusz (Beethoven 9. szimfóniájának negyedik tételéből az Örömóda),
• az egységes európai valuta az €,
• Európa Nap: május 9.

- Területi bővülések az EU időszakában:

• korábbi EGK tagállamok +
• 1995: Ausztria, Finnország, Svédország,
• 2004: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Ciprus, Szlovénia
• 2007: Bulgária, Románia,
• 2013: Horvátország.

 

 3.      Az Európai Unió legfontosabb intézményei:

- Európai Unió Tanácsa:

• az EU fő döntéshozó szerve,
• székhelye Brüsszel,
• a döntéseknél a lehető legszélesebb konszenzus kialakítására törekszik a tagállamok között,
• a közös kül- és biztonságpolitika, az adózás, a menekültügy és a bevándorlás esetében az egyes tagállamoknak vétójoguk van.

- Európai Tanács:

• a legjelentősebb politikai döntések fóruma, amely meghatározza az Unió fejlődésének általános politikai irányvonalát
• tagjai az EU állam- és kormányfői,
• elnöke a soros elnökségi funkciót ellátó ország miniszterelnöke.

- Európai Parlament:

• az Unió polgárai által közvetlenül választott képviselőtestület,
• feladata a kinevezés és ellenőrzés, a költségvetés meghatározása,
• székhelye Strasbourg,
• a képviselői helyek számának meghatározásánál a népességszám a meghatározó,
• a Parlament jelenlegi létszáma 751 fő, Magyarország 21 képviselőt küldhet.

- Európai Bizottság:

• az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament döntéseit készíti elő, és hajtja végre,
• székhelye Brüsszel,
• az Európai Unió közös érdekét képviseli,
• minden ország 1 biztost jelölhet,
• feladatai:
• jogszabályokat kezdeményez,
• őrködik a közösségi jog, illetve a szerződések betartása felett,
• végrehajtja az uniós politikákat. 

- Európai Unió Bírósága(i):

• Az Európai Unió igazságszolgáltatási szervei,
• székhelye Luxemburg,
• minden tagállam rendelkezik a bíróállítás jogával,
• a tagállamok és a közösségi intézmények kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos jogvitákban dönt,
• munkáját főügyészek segítik 

- Európai Központi Bank:

• feladata a közös pénz, az euró kibocsátása,
• működtetése és stabilitásának megőrzése,
• székhelye: Frankfurt.

- Európai ombudsman:

• fő feladata a hozzá beérkezett egyéni panaszok kivizsgálása.

 

 

Oldal: Az Európai Unió kialakulása és működése
"Törivázlat" - © 2008 - 2025 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat