Az Európai Unió (EU) kialakulása és működése

 

 1.      Az Európai Unió kialakulásának előzményei:

-          Az I. és a II. világháború anyagi és emberi tragédiái rádöbbentették a politikusokat, hogy változtatni kell az eddigi hatalmi politikán.

-          Csődbe jutott az a nemzetállami politika, melyet Franciaország és Németország vívott egymás ellen az Európa feletti uralomért, és ami kirobbantotta a konfliktusokat a kontinensen.

-          A további konfliktusok elkerülése érdekében megoldásra volt szükség.

 

Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) létrejötte:

-          A problémát fokozta, hogy 1945 után a Sztálin vezette Szovjetunió kiterjesztette befolyási övezetét Kelet-Közép-Európára (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária).

-          A nyugati országok féltek a kommunisták előretörésétől (a hidegháború kezdete), ezért konszolidálni akartak. Az elsődleges cél az életszínvonal javítása volt,

-          ezért elindították a Marshall-tervet, mely a fenti célok mellett arra is rádöbbentette a hatalmakat, hogy képesek nemzetek feletti együttműködésre.

-          1948-ban 17 ország létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC), de a keleti blokk országai elutasították a részvételt benne.

 

A Montánunió létrejötte:

-          1951-ben Franciaország és (Nyugat-) Németország között jött létre az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) a bizalom erősítése érdekében (mindkét ország addigra már tagja volt az 1949-ben létrehozott nyugat-atlanti katonai szerződésnek, a NATO-nak).

-          A Montánunióhoz később csatlakozott Olaszország és a Benelux-államok közössége is.

 

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrejötte és működése:

-          1957-ben a Római Szerződés aláírásával az integrációt kiterjesztő folyamatot indították el, melynek eredménye az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozása volt. (Az integráció lényege: az államok saját független döntéseik (szuverenitásuk) egy részét átruházzák egy közös, szupranacionális (nemzetek feletti) intézményre.)

-          Az EGK létrehozásának céljai:

• Tartós béke és biztonság megteremtése
• Demokrácia, szabadság és fejlődés biztosítása
• Belső piac megteremtése
• Áruk, szolgáltatások, tőke, személyek szabadon áramolhatnak
• Nemzeti, vallási, kulturális sokszínűség megőrzése.

-          Az EGK eredményei 1970-ig:

• Vámunió jött létre a tagállamok között:
•  nincs vámhatár, ezért
• a kereskedelem szabadon fejlődik.
• Közös agrárpolitika: az együttműködés legköltségesebb része, de ez mindenkinek érdeke, hogy finanszírozzák
• Regionális fejlesztések:
• a tagállamok átlaga alatti színvonalon levő területeket közösségi forrásokkal fejlesztik,
• infrastrukturális fejlesztések: vasút, autópálya, közintézmények építése.

-          Területi bővülések az EGK időszakában:

• 1957: Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Olaszország
• 1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország
• 1981: Görögország
• 1986: Spanyolország, Portugália

 

 2.      Az Európai Unió (EU) létrejötte

-          Az 1993-ban aláírt Maastrichti Szerződés új alapokra helyezte az EGK tagállamok együttműködését:

• A gazdasági integrációt tovább bővítették
• Közös kül- és biztonságpolitikát alakítottak ki
• Közös bel- és igazságügyi politikát hoztak létre

-          A szorosabb együttműködés miatt a korábbi szervezet (EGK) nevét is megváltoztatták. A szervezet új neve Európai Unió (EU) lett.

-          Adatok Európai Unióról:

• Területe: 4,4 millió km2
• Népessége kb. 500 millió fő
• GDP: 13,3 billió $
• Tagállamok száma: 28
• Hivatalos nyelv: 24
• Jelképei:
• kék zászló, közepén 12 körben elhelyezkedő sárga csillag
• himnusz (Beethoven 9. szimfóniájának negyedik tételéből az Örömóda)
• az egységes európai valuta az €
• Európa Nap: május 9.

-          Területi bővülések az EU időszakában:

• Korábbi EGK tagállamok +
• 1995: Ausztria, Finnország, Svédország
• 2004: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Ciprus, Szlovénia
• 2007: Bulgária, Románia
• 2013: Horvátország

 

 3.      Az Európai Unió legfontosabb intézményei:

 

Európai Unió Tanácsa:

-          Az EU fő döntéshozó szerve.

-          Székhelye: Brüsszel.

-          A Tanács a döntéseknél a lehető legszélesebb konszenzus kialakítására törekszik a tagállamok között.

-          A közös kül- és biztonságpolitika, az adózás, a menekültügy és a bevándorlás esetében az egyes tagállamoknak vétójoguk van.

-          A többi döntés elfogadásához legalább 255 szavazatra és a tagállamok több mint felének támogatására van szükség, amikor a határozatokat az Európai Bizottság javaslatára hozzák.

-          Minden más esetben a Tanács minősített többségi döntéséhez a tagállamok legalább kétharmadától származó 255 szavazatra van szükség.

 

Európai Tanács:

-         A legjelentősebb politikai döntések fóruma, amely meghatározza az Unió fejlődésének általános politikai irányvonalát. Tagjai az EU állam- és kormányfői.

-          Elnöke: a soros elnökségi funkciót ellátó ország miniszterelnöke.

-          Az Európai Tanácsot évente általában négyszer hívják össze.

 

Európai Parlament:

-          Az Unió polgárai által közvetlenül választott képviselőtestület, amely a Tanács mellett fokozatosan bővülő szerepkört tölt be a közösségi jogalkotás folyamatában;

-          Feladata a kinevezés és ellenőrzés;

-          Részt vállal a költségvetés meghatározásában.

-          Székhelye: Strasbourg.

-          Az egyes tagállamokra jutó képviselői helyek számának meghatározásánál a népességszám a meghatározó, de a konkrét elosztásban a politikai tényezők és a kisebb országok érdekei is érvényesülnek.

-          A Parlament jelenlegi létszáma 751, Magyarország 21 képviselőt küldhet.

 

Európai Bizottság:

-          Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament döntéseit készíti elő, és hajtja végre.

-          Székhelye: Brüsszel.

-          A Bizottság szupranacionális intézmény, amelynek a tagállami kormányoktól függetlenül az Európai Unió nemzetek feletti közös érdekét kell képviselnie.

-          A Nizzai szerződés értelmében a 28 tagú Európai Unióban minden ország 1 biztost jelölhet, így a Bizottság Kollégiuma 28 főből áll.

-          A Bizottság alapvetően három feladatot lát el:

•  jogszabályokat kezdeményez;
• őrködik a közösségi jog, illetve a szerződések betartása felett;
• végrehajtja az uniós politikákat;

+ ezeket még kiegészíti a közösségi pénzügyek kezelése.

 

Európai Unió Bírósága(i):

-          Az Európai Unió igazságszolgáltatási szervei:

• az Európai Bíróság,
• Elsőfokú Törvényszék.

-           A székhelye: Luxemburg

-          Jelenleg minden egyes tagállam rendelkezik a bíróállítás jogával.

-          A Bíróság munkáját főügyészek segítik.

-          Az Európai Bíróságok hatásköre részben a tagállamok, részben pedig a közösségi intézmények kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos jogvitákban áll fenn.

 

Európai Számvevőszék

-          Az Európai Unió pénzügyi érdekeit képviselő szerv, amely 1977-ben kezdte meg működését.

-          Feladata az Unió kiadásainak és bevételeinek, valamint ezek célszerű felhasználásának ellenőrzése.

-          Hatásköre minden olyan – közösségi, nemzeti, regionális, illetve helyi – szervre kiterjed, amely a közösségi költségvetésből részesedést nyer.

-          Székhelye: Luxemburg.

 

Európai Központi Bank:

-          Az 1998-ban felállított Európai Központi Bank fő feladata a monetáris unióban bevezetett közös pénz, az euró kibocsátása, működtetése és stabilitásának megőrzése.

-          Székhelye: Frankfurt.

 

Európai ombudsman:

-          Az ombudsman megválasztása és kinevezése az Európai Parlament hatásköre.

-          Az ombudsman fő feladata a hozzá beérkezett egyéni panaszok kivizsgálása.

 

 

Oldal: Az Európai Unió (EU) kialakulása és működése
Törivázlat - © 2008 - 2023 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat