Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

Magyarország 1945 - 1956 között

 

Küzdelem a demokráciáért a II. világháború után:

-          1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely december 21-re összehívta az Ideiglenes Nemzetgyűlést Debrecenbe.

-          A Nemzetgyűlés határozatai:

  • Létrehozta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt Dálnoki Miklós Béla vezetésével
  • Kilépett a németek melletti háborúból és hadat üzent Németországnak (de: a Dunántúlon harcoló magyar katonák továbbra is a németek oldalán maradtak!)
  • Földreformot hirdetett és megkezdte a földosztást (1945. március, Nagy Imre)

-          Április 13-án véget értek a hadműveletek Magyarország területén.

-          Az ország lakósságának a SZEB utasítására Igazoló Bizottságok előtt kellett tisztáznia magát (háborús bűnösök felkutatása).

-          1945. november 4-én Nemzetgyűlési választásokat tartottak, melyet az FKGP nyert meg 57%-al, de a SZU nyomására négy párti koalíciós kormány alakult Tildy Zoltán (FKGP) vezetésével.

-          1946. február 1.-én kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Elnöke Tildy Zoltán lett, ezért Nagy Ferenc (FKGP) lett a miniszterelnök. A kormány legfontosabb intézkedései:

  • Lakosságcsere egyezmény Csehszlovákiával
  • Baloldali Blokk megalakulása. Célja: a jobboldali pártok kiszorítása
  • Államosítások megkezdése (szénbányák, nagyüzemek)
  • Infláció felszámolása: 1946. augusztus 1.-én a Pengőt felváltotta a Forint.

-          1947. február 10-én Magyarország Párizsban aláírta a háborút lezáró békeszerződést:

  • Visszaállították az 1938 előtti határokat
  • A pozsonyi hídfő Csehszlovákiához került
  • Háborús jóvátételt kellett fizetni + egyéb korlátozásokat érvényesítettek.

-          A békeszerződés aláírása után szovjet forgatókönyv alapján megkezdődött a Magyar Kommunista Párttal (MKP) szövetséges pártok kiszorítása a hatalomból. Cél: szovjet mintájú egy párt rendszer létrehozása. Lépései:

  • A kisgazda vezetők eltávolítása a hatalomból:
    • Kovács Béla letartóztatása,
    • Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása.

Az új kormány vezetője Dinnyés Lajos lett.

  • 3 éves terv elindítása (szovjet mintára).
  • Újabb államosítások (bankok)
  • Országgyűlési („kékcédulás”) választások.

-          1948-ig megtörtént az összes politikai párt kiszorítása és megsemmisítése („szalámi taktika”). 1948júniusában megalakult a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülésével. Ezzel felgyorsult az egypártrendszer kiépülése Magyarországon.

 

Az egy párti diktatúra kialakulása – a Rákosi – rendszer:

Az MDP célja: totális diktatóúra kialakítása, ezért:

-       Újabb államosítások: üzemek és iskolák

  • ÁVH (Államvédelmi Hatóság) megalapítása
  • Dobi István kormányának megalakulása
  • Egyházellenes perek (Mindszenty József letartóztatása).

-          1949-ben megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront (1954-től Hazafias Népfront), amely tömörítette a hatalmon kívül rekedt, de azt elfogadó politikai szervezeteket.

-          Az MDP-n belül hatalmi harcok kezdődtek. Rákosi Mátyás fő riválisát, Rajk Lászlót koholt vádak alapján koncepciós perben halálra ítéltette és kivégeztette.

-          1949. augusztus 18-án új, szovjet mintájú alkotmány lépett életbe:

  • Létrejött a Magyar Népköztársaság („minden hatalom a dolgozó népé”).
  • Kialakult a tanácsrendszer (1950-ben).

-          1950. január 1.-én indult el az első öt éves terv. Céljai:

  • Magyarország váljon a „vas és acél országává”
  • Mezőgazdaság szocialista átszervezése (erőszakos téeszesítés, állami gazdaságok kialakítása).

Végrehajtásához erőszakos eszközöket alkalmaztak:

  • Kitelepítések (pl.: Hortobágy)
  • Kulákperek,
  • Munkatáborok felállítása (pl.: Recsk)
  • Megfélemlítés,
  • Börtönbüntetés,
  • Kínzás,
  • Erőszak, stb.

-            Hatalma kiszélesítése érdekében 1952 augusztusában Rákosi magához ragadta a miniszterelnöki funkciót is (az MDP vezetője is ő volt).

-            1953-ban Sztálin halála után a Szovjetunióban Hruscsov vezetésével enyhülési politika kezdődött, amely Magyarországon is éreztette hatását:

  • Nagy Imre alakított kormányt,
  • Közkegyelmet hirdettek,
  • Megszűntek a kitelepítések,
  • Véget ért az erőszakos téeszesítés.

-            1955-ben az Osztrák Államszerződés aláírása után a Szovjetunióban ismét a Sztálini keményvonalas politika került előtérbe. Hatására:

  • Nagy Imrét leváltották, és kizárták a pártból,
  • Hegedűs András alakított kormányt.

-            1955-ben Magyarország ENSZ tagállam lett.

Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956-ban:

-            1956 februárjában az SZKP XX. Kongresszusán Hruscsov leleplezte a Sztálini személyi kultuszt. Hatására Magyarországon is enyhülés kezdődött:

  • Vita kezdődött a Petőfi Körön belül a rendszer átalakításáról,
  • Az MDP júliusi ülésén leváltották Rákosit az első titkári funkcióból. Helyére Gerő Ernőt választották,
  • Október 6-án Rajk Lászlót és társait újra eltemették,
  • Október 22-én az egyetemisták és főiskolások tüntetést hirdettek október 23-ra.

-            1956. október 23.-án Budapesten békés tüntetések kezdődtek a Műegyetem előtt és a Petőfi szobornál:

  •  A fiatalok mellé álló tömeg követelte a hatalmon lévő rendszer hibáinak kijavítását és a bűnösök leváltását,
  • Estére fegyveres csoportok jelentek meg a tömegben, ezért az események radikalizálódtak:
    • megostromolták a Magyar Rádiót és a Szabad Nép székházát (az MDP hivatalos lapja),
    • ledöntötték a Sztálin szobrot. A szovjet csapatok bekapcsolódtak a harcokba.

-          Október 24.-én a tömegek követelésére újból Nagy Imre lett a miniszterelnök.

-          Október 25.-én a Kossuth téren tüntető tömegbe lőttek (parlament előtti vérengzés), ezért Gerő Ernő lemondott a párt vezetői funkciójáról. Helyét Kádár János vette át.

-          Október 30-ig megteremtődött a többpárti demokrácia kialakulásának esélye: újjáalakultak a volt politikai pártok.

-          November 1.-én Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből, és semleges országgá nyilvánította magát.

-          November 3-ig a SZU és az USA vezetői megállapodást kötöttek:

  • Az USA visszavonja szövetségeseit a szuezi térségből
  • Magyarország a szovjet érdekszférába tartozik.

-          November 3-án a szovjet hadvezetés tőrbe csalta a magyar katonai vezetőket (Maléter Páll és társai)

-          November 4-én megkezdődött Magyarország katonai megszállása, a forradalom eltiprása.

-          November 4-én Kádár János a Szovjetunióban ellenkormányt alakított (Magyar Forradalmi Munkás - Paraszt Kormány).

 

-          A forradalom következményei:

  • Nagy Imre és társai elrablása
  • Statárium bevezetése
  • Munkásőrség felállítása
  • Letartóztatások
  • Megtorlások
  • Nagy Imre és társainak kivégzése 1958. június 16-án
  • Kivégzések, bebörtönzések.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 326
Tegnapi: 1 045
Heti: 5 241
Havi: 14 588
Össz.: 1 494 372

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Magyarország 1945 - 1956 között
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: őskor töri - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »