Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

 

Európa és a világ a két világháború között

 

(vázlat)

 

 

 

 I.         Gazdasági és politikai változások az I. világháború után:

 

-       Az I. világháború után az USA vezető hatalommá vált, mert kölcsöneivel és hadseregével segítette a győztes antant hatalmakat.

 

-       Európában gondot okozott a hadigazdaságról átállni a békegazdaságra.

 

Okai:

 

  • az átállást nehezítette, hogy jelentősen megnőtt a munkanélküliség és az infláció,
  • ezért a győztesek nem tudták fizetni az USA-nak a hiteleket.

 

-       A győztes országok a Németországtól kapott jóvátételtől remélték helyzetük javulását, de a németek is ugyanazokkal a gondokkal küzdöttek, mint ők.

 

-       1923-ban a német jóvátételi fizetések elmaradása miatt Franciaország megszállta a Ruhr-vidéket (feketekőszén miatt), ezért nemzetközi jóvátételi konferenciát hívtak össze a nagyhatalmak.

 

-       Megszületett a Dawes-terv:

 

  • USA pénzügyi segítséget nyújtott Németországnak,
  • Németország megkezdte a jóvátétel fizetését,
  • az antant törleszteni tudta a hiteleket az USA-nak.

 

Eredménye:

 

  • az európai gazdaság az 1920-as években az USA által nyújtott pénzügyi segítség hatására stabilizálódott,  
  • a jóvátétel fizetés megkezdése után rendezték Németország helyzetét:
    • 1925-ben Locarnoban garantálták nyugati határát,
    • 1926-ban felvették a Népszövetségbe,
    • 1929-ben meghatározták végleges jóvátételi kötelezettségét (Young-terv).

-      A háború okozta válság hatására szélsőséges tömegpártok jelentek meg Európában (szélsőbal - kommunista, szélsőjobb – fasiszta és náci).

Jellemzőik:

  •  demagógiával hatottak a tömegekre,
  • „vezér” kultuszt építettek ki,
  • fegyveres osztagokat hoztak létre,
  • a hatalom megragadására törekedtek, bármi áron. 

 

 

 II.           Forradalmak Oroszországban. A Szovjetunió létrejötte                  és a sztálinizmus jellemzői

 

1.    Az 1917-es forradalmak:

 

A februári forradalom:

 

-       1917. február 23-án Lvov herceg vezetésével sikeres polgári forradalom zajlott Oroszországban, melynek hatására lemondott II. Miklós cár.

 

-       Ideiglenes Kormány alakult, amely nem tudott úrrá lenni a válságon.

Okai:

  • nem lépett ki a háborúból,
  • nem tartott földosztást,
  • nem volt teljesen birtokában a hatalomnak, mert helyi szinteteken a (munkásokból, parasztokból és katonákból alakult) szovjetek vették át az irányítást a bolsevikok vezetésével. (Tovább kell vinni a forradalmat és meg kell szerezni a hatalmat - Lenin: „Áprilisi tézisek”)
  • 1917 nyarán a Kerenszkij offenzíva összeomlása után sztrájkok kezdődtek.

 

Az októberi forradalom:

-       1917. október 25-én (november 7.) a bolsevikok megdöntötték az Ideiglenes Kormányt, és átvették az irányítást Péterváron.

 

-       Intézkedéseik:

 

  • békedekrétumot tettek közzé, és megkötötték a Breszt-Litovszki békét,
  • földről szóló dekrétumot adtak ki (földosztás).

 

De: nem nőtt jelentősen a bolsevikok támogatottsága, ezért feloszlatták a parlamentet (proletárdiktatúra bevezetése).

 

 

 

2.    A Szovjetunió létrejötte:

 

-       A parlamentből kiszorult erők az antant hatalmak támogatásával polgárháborút folytattak 1918-22 között, amely a bolsevikok győzelmével végződött.

 

-       A szovjethatalom győzelmének okai:

 

  • az elhúzódó polgárháború nagy kegyetlenséggel zajlott, kivégezték a cári családot,
  • az antant hatalmak elhagyták Oroszországot,
  • 1918-1921 között a bolsevikok (vörösök) hadikommunizmust vezettek be:
    • államosítások (az ipari üzemek),
    • beszolgáltatás,
    • jegyrendszer,
    • statárium,
    • teljes diktatúra alkalmazása.

 

Eredménye:

 

  • megszűntek a piaci viszonyok,
  • az ellátási gondok (éhezés) hatására sztrájkok kezdődtek.
  • A válság rendezésére 1921-ben Lenin kidolgozta a NEP-et (új gazdaságpolitika):
  • részlegesen visszaállították a piaci viszonyokat,
  • engedélyezték s kisüzemeket és a külföldi tulajdont,
  • Eredménye: javult az ellátás.

 

-       A polgárháború után 1922-ben megalakult a Szovjetunió (CCCP – SZSZSZR: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége), amely kommunista berendezkedésű államként határozta me önmagát az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) vezetésével. Első alkotmányát 1924-es adták ki.

 

 

 

 3.    A Szovjetunió első évtizedei:

 

-       1924-ben, Lenin halála után harc kezdődött a hatalomért az SZKP vezetésén belül:

 

  • a lehetséges vezetők Sztálin és Trockij voltak,
  • Sztálin szövetkezett Trockij ellenfeleivel és 1927-ig magához ragadta a hatalmat az SZKP apparátusának segítségével.

 

-       A hatalom megszerzése után Sztálin a saját akarata szerint alakította át a Szovjetuniót:

 

  • bevezette a tervgazdálkodást:
    • központi tervezés (ötéves tervek),
    • gyorsított ütemű iparosítás (nehézipar, bányászat és energiaipar)
    • célja a fegyverkezés volt (fel kell készülni egy esetleges háborúra).
    • kollektivizálta a mezőgazdaságot:
      • az ipar fejlesztéséhez szükséges munkaerőrőt a mezőgazdaságból vonták el a földek államosításával,  
      • a parasztgazdaságok helyét a termelőszövetkezetek (KOLHOZ) és állami gazdaságok (SZOVHOZ) vették át.

 

-       A gazdaság erőszakos átszervezése miatt súlyos problémák keletkeztek:

 

  • a jómódú parasztok (kulákok) ellen álltak a kollektivizálásnak, ezért ellenséggé váltak (kivégezték vagy kitelepítették őket pl. Szibériába),
  • nem állt rendelkezésre elegendő eszköz és szaktudás, ezért nincs elég gabona. (1929-1930: éhínség),
  • a tervgazdálkodás megszüntette a piaci viszonyokat (irracionális terveket kellett teljesíteni, az emberek kimerültek, fennmaradt a nyomor, stb.).

 

 

 

4. A sztálini diktatúra jellemzői:

 

-       Sztálin minden posztra a saját embereit nevezte ki.

 

-       A hatalmának ellenállókat meggyilkoltatta, vagy börtönbe, munkatáborokba záratta (politikai perek koholt vádak alapján).

 

-       Az ellenséggé nyilvánított foglyok számára a Szovjetunió területén (többnyire Szibériában) munkatáborokat hoztak létre (GULAG: Lágerek Főparancsnoksága).

 

-       Politikai rendőrséget állított fel (CSEKA), ami az SZKP erőszakszervezeteként működött.

 

-       Sztálin saját személye körül kultuszt építtetett ki, a propaganda eszközeivel : képek, versek, filmek, szobrok, városok, utak, terek elnevezése, stb.

 

 

 

 

 

 III. Az olasz fasizmus

 

 

 

1. Olaszország helyzete az I. világháború után:

 

-       Az olaszok nem kapták meg teljesen a háborúba lépéskor ígért területeket, pl. Fiume.

 

-       Súlyos gazdasági válság alakult ki.

 

-       Az elégedetlenség miatt föld és gyárfoglaló mozgalmak kezdődtek.

 

-       Megerősödtek az 1921-ben alakult szélsőséges mozgalmak:

 

  • Nemzeti Fasiszta Párt,
  • Olasz Kommunista Párt.

 

2. A fasizmus hatalomra jutása:

-       A fasiszta mozgalmat Benito Mussolini szervezte meg az I. világháború után a 19. században alakult különböző politikai csoportok egybeolvasztásával, melyek fasció-nak nevezték magukat (a fasces a római korban az összetartozást és az összefogást jelképezte).

-       Céljaik között szerepelt a belső rend helyreállítása és a területi gyarapodás elérése, ezért gyorsan nőtt a népszerűségük.

-       1922-ben Mussolini meghirdeti a „marcia su Roma”-t (menetelés Rómába):

  • félkatonai alakulatai (feketeingesek) bevonultak Rómába, ezért
  • a király (III. Viktor Emánuel) kinevezte Mussolinit miniszterelnökké.

-       Mussolini a hatalom megszerzése után fokozatosan építette ki a fasiszta diktatúrát:

  • minden fontos politika tisztség a fasiszták kezébe került,
  • választási csalásokkal irányításuk alá került a parlament,
  • háttérbe szorították ellenfeleiket,
  • külpolitikai sikereket értek el, pl. elfoglalták Fiumét,
  • rendezték a katolikus egyházzal a kapcsolatot:
    • katolikus lett az egyedüli államvallás, kötelező volt a hitoktatás,
    • 1929-ben a lateráni szerződésben elismerte a Vatikánt független államként.

 

 

 

3.    A fasiszta állam jellemzői:

 

-       Kiépült a totális állam:

 

  • minden a fasiszta párt vezetése és irányítása alá került,
  • korporációs rendszert hoztak létre a gazdaságban (a szakszervezetek helyét a fasiszta párt vette át),
  • félkatonai szervezetet tartottak fenn, melynek feladata a megfélemlítés volt (de nem tartották állandó rettegésben az ország lakosságát),
  • cenzúrát működtettek,
    • személyi kultuszt vezetek be Mussolini körül (Duce- nevezték).

-       Az állam beavatkozott a gazdaságba a korporációkon keresztül. Kiemelt cél a gazdasági önellátás megteremtése volt (a fegyverkezés miatt).

 

-       A külpolitikában a nagyhatalmi tervek érvényesültek:

 

  • potenciális szövetségkeresést folytatott (a szovjet piac felé nyit, egyezményeket köt a szomszédos országokkal),
  • a Balkán és a Földközi-tenger térségében növelte a befolyását (terjeszkedési szándék).
  • a Balkán felé növeli a befolyását.

 

 

 IV.   Németország az I. világháború után. A nácizmus hatalomra jutása és jellemzői

 

1. Németország helyzete a háború után:

-      A katonai vereség után súlyos válság bontakozott ki.

Okai:

  • a gazdaság összeomlása miatt árú és élelmiszerhiány keletkezett,
  • a növekvő munkanélküliség és infláció miatt Berlinben munkásfelkelés, Bajorországban tanácsköztársaság vette át a hatalmat,
  • a frontokról hazatérő katonák szerepet vállaltak a forradalmak leverésében.

-      1919-ben a szociáldemokraták szerezték meg a vezetést. A Weimarban elfogadott alkotmány köztársaságot teremtett és bővítette az emberi jogokat.

-      A Weimari Köztársaság nem volt képes teljesíteni a Versailles-i béke (1919) követeléseit, ezért csak az USA pénzügyi segítségével tudott túljutni a válságon (Dawis-terv).

-      A világgazdasági válság hatására súlyos gazdasági és politikai gondok jelentkeztek:

  • a vállalatok többsége csődbe jutott,
  • tömegessé vált a munkanélküliség,
  • megerősödtek a szélsőséges politikai pártok,
  • az egymást váltó kormányok egyike sem tudta kezelni a válságot.

 

2.   Az NSDAP hatalomra jutása:

-      A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Náci Párt, NSDAP) elődje 1919-ben alakult Münchenben. Alapítói elutasították a Versailles-i békét. Céljaik között szerepelt a kommunizmus visszaszorítása és a belső rend helyreállítása.

-      1920-ben Adolf Hitler lett a párt egyik vezetője.

-      A nácik 1923-ben Münchenben foglyul ejtették a bajor kormány néhány tagját egy sörözőben (sörpuccs), ezért börtönbe Hitlert és társait börtönbe zárták.

-      Hitler a börtönben írta meg fő művét, a Mein Kampfot (Harcom).

-      A gazdasági világválság hatására megnőtt a radikális változásokat ígérő pártok támogatottsága, ezért a nácik és a kommunisták váltak az ország két legjelentősebb pártjává.

-      A kommunista veszély elhárítása érdekében a konzervatív erők szövetséget kötöttek a nácikkal (Harzburgi front).

-      Nyomásukra Hindenburg elnök 1933. január 30-án Hitlert nevezte ki kancellárnak.

 

3.   A náci diktatúra kiépítése:

-      Hatalomra jutása után Hitler a teljes hatalom megszerzésére törekedett, ezért:

  • a parlament feloszlatása után új választásokat rendeztek,
  • felgyújtották a parlament épületét (Reichstag), amivel a kommunistákat vádolták meg, ezért a választási eredményeiket megsemmisítették, a baloldali pártokat és sajtót felszámolták,
  • elfogadtatta a felhatalmazási törvényt: a kancellár a parlament felhatalmazása nélkül bocsáthat ki törvényeket, ezzel megnyílik az út a diktatúra kiépítéséhez.
  • 1933 nyarán a választásokon már csak a nácik indulhatnak, ezzel megvalósult az egypártrendszer és kialakul a diktatúra,
  • 1934-ben Hindenburg halála után az államfői hatalom is Hitler kezébe került.
  • minden területen központosítást hajtottak végre, ezért minden hatalom az NSDAP és Hitler kezében összpontosult,
  • a diktatúra kiépítésében játszott szerepe miatt az Ernst Röhm vezette SA igényt tartott a hadsereg irányítására, ami veszélyt jelentett Hitler számára, ezért leszámolt velük, vezetőit kivégeztette (1934. június 29-30. - „hosszú kések éjszakája”).
  • az SA helyét a Hitler testőrségeként létrehozott SS (Védő osztag) vette át Himmler vezetésével.
  • létrehozták a Gestapo-t (Állami Titkosrendőrség), melyek közvetlenül Hitler ellenőrzése alatt állnak
  • az egész társadalmat a náci ideológia szolgálatába állították, pl.: Hitlerjugend,
  • teljes cenzúra érvényesült a sajtóban, a művészetben és a tudományban.
  • a gazdaságot az állami céljaira használták, pl.: a hadiipar erőszakos fejlesztése (fegyverkezés).
  • 1933-tól megindult a zsidók szervezett üldözése:
    • nem vásárolnak a zsidók üzleteiben, kizárják őket az egyetemekről és az államigazgatásból,
    • 1935-ben a nürnbergi törvények megfosztották a zsidókat a német állampolgárságuktól, megtiltották a zsidók és az árják közötti házasságot,
    • 1938. november 9-10-én megrendezték a „kristályéjszakát” (letartóztatások, gyilkosságok, zsinagógák felgyújtása, könyvégetés).

 

4. A náci ideológia jellemzői:

-      A nemzetszocializmus szélsőjobboldali irányzat, melyben nemzeti és szociális demagógia egyesül.

-      Alapját a XIX. századi ideológiák képezték:

  • fajelmélet: a történelem fajok harca, ahol az győz, aki az erősebb,
  • térelmélet: a népek fenntartása attól függ, hogy képesek e lakosságukat és ahhoz a területüket növelni,
  • tömeglélektan: az arctalan tömeget lehet irányítani, mert igényli, hogy vezessék,
  • szociál- és nacionáldarwinizmus: az emberi társadalomban a népek között is harc van a létért, és zajlik a szelekció (mint az állatoknál).

-      A náci párt ideológiáját Hitler a Mein Kampfban fogalmazta meg. Alapjai:

  • fajelmélet:
    • a magasabb rendű fajok (árják) a germánok, közülük a német az uralkodó nép,
    • léteznek másodrendű rokon népek (dánok, hollandok),
    • alacsonyabb rendű fajok a rabszolga népek (latinok, afrikaiak, ázsiaiak, szlávok),
    • a kiirtandó népek, a zsidók és a cigányok,
  • antiszemitizmus:
    • a zsidók tehetnek a németek szenvedéseiről, mert „mindenhol ott vannak”,
    • faji és politikai alapon kívánt leszámolni velük,
  • „élettér elmélet”:
    • nagyobb élettérre van szüksége a német népnek, ezért kelet felé kell terjeszkedni,
    • a kisebbségben élő németek védelmezőjeként lép fel, egyesíteni kívánja őket,
    • náci birodalom megteremtése volt a célja,
  • revans:
    • a háborús sérelmek orvoslása,
    • a franciák és angolok legyőzése a célja,
  • szociális demagógia alkalmazása:
    • a munkásoknak munkát és a nagytőke megfékezését,
    • a tőkéseknek a kommunisták és szakszervezetek korlátozását,
    • a parasztoknak földet ígért.

A cél eléréséhez új harci stílust teremtett az SA (rohamosztag) létrehozásával.

 

5. A náci propaganda jellemzői:

-      A náci párt a propaganda eszközeit használta a hatalom megszerzéséhez és a diktatúra fenntartásához.

Jellemzői:

  • az élet minden területére kiterjedt,
  • széles tömegekhez szólt,
  • szelektív volt és egyoldalú,
  • kevés témára koncentrált és  azokat kitartóan ismételte.

-      1933-tól Goebbels propagandaminiszterként fokozta a nép meggyőzését.

Eszközei:

  • sajtó, rádió, megafon,
  • filmek,
  • hatalmas ünnepségek, utcai felvonulások, gyűlések, stb.

-      Hitler személye körül kultuszt teremtettek:

  • szónoklatokkal hatott a tömegekre,
  • Führernek (vezér) nevezték.

 

 

 V.      „Köztes Európa” az I. világháború után

 

1. A térség jellemzői:

-      Köztes Európa országai főként az Osztrák-Magyar Monarchia és az Orosz Birodalom felbomlása után jöttek létre, vagy alakultak át.

-      Nagyfokú etnikai keveredés jellemezte őket, ezért állandósultak a nemzetiségi ellentétek az országokon belül és az szomszédos országok között. Okai:

  • a háború utáni békeszerződésekben megszabott kisebbségvédelmi garanciákat nem tartották be,
  • a nemzetiségek beolvasztására törekedtek (asszimiláció).

-      Önellátásra rendezkedtek be, ezért gazdasági növekedésük lassú volt. Határaikat vámokkal védték a külső országok termékeitől (protekcionizmus).

-      A nagyhatalmak befolyása alatt álltak, ütközőzónát vagy befolyási övezetet jelentettek számukra:

  • 1920-1921-ben magyarellenes szövetséget hoztak létre francia támogatással – KISANTANT,
  • a 30-as évek elejétől erősödő a német befolyás érvényesólt a térségben. 

 

 2.     A térség országai:

-      Finnország + balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) az első világháború végén elszakadtak Oroszországtól.

-      Lengyelország területét a 18. századi határai mentén állították helyre:

  • a térség legnagyobb soknemzetiségű állama,
  • Piłsudski marsall tekintélyuralmi rendszert épített ki,
  • a gdanski korridor miatt ellentétbe került Németországgal.

-      Ausztria jelentős területi veszteséget szenvedett:

  • köztársasággá alakult,
  • homogén nemzetállammá vált,
  • az 1920-as években harcok dúltak a jobb- és baloldali pártok fegyveres osztagai között, ezért
  • tekintélyuralmi rendszer alakult ki, amely a fasiszta Olaszországot tekintette mintának.

-      Csehszlovákia területét az OMM felbomlása után alakították ki.:

  • polgári demokrácia alakult, cseh irányítással (Masaryk),
  • iparilag fejlett,
  • nagy nemzetiségi tömbök (szlovák, német, magyar, ruszin).

-      Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a szerb uralkodóház vezetésével jött létre:

  • a teljes vezetésben szerb egyeduralom érvényesült,
  • ezért ellentétek alakultak ki a szerb és horvát arisztokrácia között,
  • 1929-től királyi diktatúra jött létre és az ország új neve Jugoszlávia lett,
  • soknemzetiségű állam (szerb, horvát, szlovén, német, magyar).

-      Románia területét jelentősen megnövelték a háború után:

  • alkotmányos királyság,
  • eltérő fejlettségű területek (a leggazdagabb területe Erdély),
  • súlyos társadalmi ellentétek, erősödő korrupció,
  • nagyszámú nemzetiség (magyar, német).

-      Bulgária a háború után területeket veszített, ezért:

  • hatalmi válság alakult ki,
  • munkásfelkelések kezdődtek,
  • királyi diktatúrát vezettek be.

 

 

VI.         A nyugati demokráciák helyzete a két világháború között

 

1. A győztes hatalmak helyzete a háború után:

-       A háborúban győztes európai hatalmak a vesztes országokhoz hasonló válságon mentek át. Okai:

  • gazdasági válság (infláció, munkanélküliség, jóvátétel elmaradása),
  • politikai válság (egymást váltó kormányok, szélsőséges mozgalmak létrejötte, gyarmati lázadások),

 

-       Nagy-Britannia problémái:

  • az ír kérdés:
    • az ír nép az első világháború alatt fellázadt, de Anglia leverte a felkelést,
    • 1919-ben az írek saját nemzetgyűlést hoztak létre és kinyilvánították függetlenségüket,
    • Anglia az erőszakos elnyomással válaszolt,
    • az írek gerilla jellegű harcot kezdtek, terrort alkalmaztak (IRA) ami a britek meghátrálásához vezetett,
    • 1922-re létrejött a független Írország, az ír sziget északi része nélkül.

 

  • Az írek elszakadása belpolitikai válságot okozott, ezért a munkáspárt és konzervatív pártok felváltva kormányoztak 1923 és 1935 között (parlamenti váltógazdálkodás).

 

  • Gyarmati problémák keletkeztek:
    • Indiában Gandhi vezetésével nemzeti felszabadító mozgalom bontakozott ki,
    • a kialakult helyzetben birodalmi konferenciát hívtak össze a gyarmatok helyzetének rendezésére (a Brit Birodalom Brit Nemzetközösséggé alakult).

-       Franciaország meggyengülése:

  • Franciaország nagyhatalmi szerepet játszott a háború után (béketárgyalások helyszíne),
  • de, az ország súlyos károkat szenvedett,
  • az egymást váltó szocialista és nemzeti kormányok nem tudták megoldani a gazdaság gondjait,
  • az 1927-től épülő Maginot vonal kiadásai országos elégedetlenséget eredményeztek,
  • a szélsőjobboldal visszaszorítása érdekében létrejött a népfrontmozgalom.

 

 2.    A világgazdasági válság és következményei:

-       A világháború után a gazdasági fejlődés üteme az USA kivételével az egész világon visszaesett.

-       Az USA hitelekkel segítette a válsággal küzdő országokat (pl. Dawis terv), ami gazdasági fellendülést eredményezett. De:

  • a felvevőpiac nem követte a termelés növekedését,
  • mezőgazdasági és ipari túltermelés keletkezett,

-           1929. október 24-én (fekete csütörtök) összeomlott a New Yorki tőzsde (tőzsdekrach). Következményei:

  • a világméretű tőzsdeválság bontakozott ki,
  • a részvények elvesztették értéküket, ezért az iparvállalatok jelentős része tönkrement,
  • összeomlott a bankrendszer,
  • mezőgazdasági válság keletkezett, mert a termelők nem tudták értékesíteni a termékeiket,
  • tömeges munkanélküliség,
  • bizalmatlansági válság keletkezett a gazdaságban és a nemzetközi viszonyokban.

-       Válságkezelési stratégiák:

  • az államok hagyományos módon próbálták kezelni a válságot:
    • szűkítették a termelést,
    • takarékossági intézkedéseket vezettek be,
  •  kormányok tehetetlensége miatt megnőtt a radikális változásokat ígérő szélsőséges pártok politikai szerepe,
  • Keynes elmélete:
    • a gazdasági folyamatok megváltoztatása érdekében állami beavatkozásra van szükség,
    • állami megrendelések kellenek a nem termelő szektorokban, hogy nem bővüljön a termelés, de növekedjen a foglalkoztatottság és a kereslet.

 

 3.    Az USA válságkezelő politikája:

-       1932-ben Franklin Roosevelt lett az USA elnöke. Válságkezelő intézkedéseinek alapját Keynes elmélete határozta meg:

  • stabilizálta a bankrendszert: négynapos bankzárlat után csak a pénzügyileg stabil bankokat engedte újra működni, ami növelte a befektetői bizalmat,
  • bevezette a New Dealt (új irány):
    • Polgári Tartalék Hadtestet állított fel a munkanélküli fiatalok számára (ingyen étkezés, szállás, egyenruha, napi egy dollár zsebpénz),
    • közmunkaprogramot indított, pl. útépítés, erdőirtás, folyószabályozás, stb.
    • a mezőgazdaság helyreállítása érdekében pl. csökkentette a vetésterületet és az állatállományt,
    • szabályozta a tisztességes verseny körülményeit (kollektív szerződés a munkavállalóknak, munkanélküli  segély, szakszervezetek, gyermekmunka tilalma, munkaidő maximalizálása, társadalombiztosítás),
    • korlátozta a monopóliumok működését.

-       Az államilag hozott intézkedések hatására helyre állt a bizalom a gazdaság szereplői között. 1933-tól ismételt fellendülés kezdődött.

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 217
Tegnapi: 581
Heti: 1 497
Havi: 9 127
Össz.: 2 121 151

Látogatottság növelés
Oldal: Európa és a világ a két világháború között (vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2019 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »