A kora újkor története
(Európa a XVI-XVII. században)
vázlat
I. A nagy földrajzi felfedezések és következményei
Kiváltó okai:
- Európában a XV. század elején jelentősen megnőtt a távol keleti luxuscikkek (fűszerek, selyem és porcelán) iránti igény. A megdrágult kereskedelem ellenértéke főként az arany lehetett, ezért kimerültek az európai nemesfém bányák (pl.: Magyarország), és aranyéhség keletkezett.
- Ezzel együtt a török terjeszkedés elzárta az évszázados levantei kereskedelmi utakat, ezért drágult a behozott áruk értéke.
- A nagy nyereség reményében portugál és spanyol hajósok új útvonalat kerestek India és Kína felé az Atlanti-óceán irányában.
A felfedezések előfeltételei:
- Technikai-tudományos fejlődés ment végbe: új hajótípus jelent meg a caravella, elterjedt az iránytű, asztroláb, sextáns és a kormánylapát.
- Tengerész Henrik (portugál) herceg hajózási iskolát hozott létre.
- Előkerültek az ókori tudományos ismeretek, pl.: Ptolemaiosz Föld térképe (gömb alak), fejlődött a csillagászat, Toscanelli megrajzolta az Atlanti-óceán térképét.
A felfedezések menete:
- 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát (Jóreménység-foka)
- 1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát
- 1499-1507 között Amerigo Vespucci feltérképezte Dél- Amerika keleti partvonalát - Újvilág
- 1498-ban Afrika körül hajózásával Vasco da Gama eljutott Indiába
- 1519-22 között Magellán expedíciója körbe hajózta a Földet.
A felfedezések következményei:
- A közép és Dél-Amerikában talált birodalmakat (maja, azték, inka) elpusztították.
- Az őslakosság nagy része a járványok és a nehéz munka hatására kihalt, ezért Afrikából négereket hurcoltak be Amerikába rabszolgának.
- Új növényfajták jelentek meg Európában, pl.: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó, vanília, ananász.
- Amerikában megkezdődött az ültetvényes gazdálkodás: gyapot, cukornád, dohány.
- A portugálok és a spanyolok gyarmatbirodalmat hoztak létre az Újvilágban (Eldorádó=„az ígéret földje”).
A felfedezések gazdasági következményei:
- Az Újvilág nemesfémbányáiból nagy mennyiségű nemesfém áramlott Európába, ezért „árrobbanás” ment végbe → nőtt a pénz mennyisége és csökkent az értéke → megnőttek az árak → infláció keletkezett.
- Nyugat-Európa a felfedezések hatására centrális helyzetbe került, ezért a gabonatermelés csökkent, a juhtenyésztés az ipari termelés került előtérbe, mert árucikkei jól eladhatók voltak aranyért.
- Kelet-Európa a nyugati élelmiszerigény miatt önként a mezőgazdasági termelésre helyezte a hangsúlyt, ezért kialakult a második jobbágyság.
- A folyamat hatására Európa gazdaságilag kettészakadt. Nyugaton az Atlanti – óceán térségében fellendült az ipar és a kereskedelem, háttérbe szorult a mezőgazdaság, közép és kelet - Európában fellendült az élelmiszertermelés a Nyugat számára.
- A gyors ipari fejlődés eredményeképpen létrejöttek a manufaktúrák, kiépült a hitelszervezet és a bank hálózat. Kialakult a világpiac (globalizáció).
- A korszak végén megjelent a vetésforgó és a belterjes, istállózó állattenyésztés, ezért kevés ember sok élelmiszert tudott termelni kis területen, ami Kelet-Európa számára kedvezőtlen hatással bírt.
- A fellendülő ipari termelés hatására intenzív városiasodás indult meg, Nyugat- Európában.
- A reformáció polgári irányzata, a kálvinizmus elősegítette a polgári mentalitás elterjedését (pl.: predestináció tana). Az ismeretek gyors áramlását a könyvnyomtatás biztosította.
- Az öntudatosodás a polgári forradalmak sorozatához vezetett, pl.: németalföldi szabadságharc, angol polgári forradalom.
- A katolicizmus visszaszorult, a tekintélyelv helyét a kritikus gondolkodás vette át, pl.: Kopernikusz, Galilei, Newton felfedezései.
II. A reformáció és fő irányzatai
A reformáció kialakulásának okai:
- A XV. században a katolikus egyház ismét súlyos válságba került. Okai:
- A papság fényűző élete s a reneszánsz pápák világias és züllött életmódja.
- Búcsúcédulák árusítása: X. Leó pápa a Szent Péter Székesegyház építési költségeit búcsúcédulákból kívánta fedezni. A búcsúcédula megvásárlásával felmentést lehetett nyerni a bocsánatos bűnök vagy a vezeklés alól, ezért általános elégedetlenség és felháborodás bontakozott ki a hívek körében.
- A reneszánsz és a humanizmus eszmerendszere, a felfedezések eredményei és a természettudományok fejlődése szétrombolta a hagyományos középkori világképet.
- A felfedezések hatására az európai kereskedelem központja az Atlanti-óceán partvidékére helyeződött át, ezért elsorvadtak a hagyományos középkori kereskedő utak.
- A német kereskedővárosok elszegényedtek, és a széttagolt birodalomban a fejedelmek a gazdag német egyház földjeinek megszerzésére törekedtek (összes földek 1/3-a).
A reformáció fő irányzatai:
1. A fejedelmi irányzat (evangélikusok vagy lutheránusok):
- Luther Márton Szent Ágoston rendi szerzetes (egyetemi tanár) római útján megbizonyosodott a pápaság romlottságáról, a búcsúcédulák árusításának igazi okairól. Összefoglalta kifogásait a katolikus egyházzal szemben, és 1517. október 31-én kifüggesztette vitairatát a wittenbergi vártemplom kapujára. Luther tanainak (95 tétel) alapja a Biblia:
- „A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg”- Az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által nyerheti el bűnei bocsánatát
- „egyedül a hit által üdvözülhet az ember”- ezért nincs szükség egyházi közvetítésre, pl.: pápa.
- az egyházi birtokok kiárusítása (szekularizáció)
- a gyónás, a cölibátus és a szerzetesség eltörlése
- bevezette az anyanyelvű igehirdetést, ezért lefordította a Bibliát német nyelvre. Követői az evangélium szó után az evangelista nevet kapták.
Luther fellépésének következményei:
- A pápa kiátkozta Luthert, ezért V. Károly császár eretnekké nyilvánította.
- Luther elégette az őt kiátkozó pápai bullát.
- A német fejedelmek Luther mellé álltak. Céljuk: a katolikus egyház földjeinek megszerzése volt hatalmuk növelése érdekében.
- 1529 - ben a speyeri birodalmi gyűlés döntése értelmében Luther követői megmaradhattak hitükön, de nem terjeszthették azt (protestánsok). Ezért:
- A Schmalkaldeni szövetség (protestáns fejedelmek) és a császár közt kitört a német vallásháború, melyet az augsburgi vallásbéke zárt le 1555-ben („Akié a föld, azé a vallás”).
- V. Károly uralma megingott (politikai és vallási megosztottság), és 1556- lemondott a spanyol trónról fia II. Fülöp javára.
Az evangélikus egyház elterjedése: német területek, Skandinávia, Ausztria, Csehország, Magyarország.
2. A népi irányzatok:
Münzer Tamás zwickaui prédikátor tanításainak hatására bontakoztak ki. Münzer tanításai:
- csecsemőkeresztelés elvetése,
- a jézusi (evangéliumi) szegénység,
- magántulajdon elvetése, - a Bibliát szó szerint értelmezik.
Hatására 1524-25 között zajlott a német parasztháború (Dél - Közép Németország), melyben Münzert és követőit megölték. Maradék híveik elmenekültek, pl. Magyarországra.
Irányzatai:
- Az antitrinitáriusok (= szentháromság tagadók) elvetették Jézus Krisztus istenségét, az eredendő bűnt és a predesztinációt. Ezért vezetőjüket Servét Mihályt Kálvin János kivégeztette.
- Anabaptisták (újrakeresztelők): a gyermekkeresztség ellen tiltakoztak - csak akkor kell keresztelni, amikor a gyermek erre már megérett
3. A polgári irányzat(reformátusok vagy kálvinisták):
Vezetője Kálvin János genfi prédikátor volt. Tanításai:
- predesztináció = eleve elrendeltetés tana: Isten az emberek sorsát születésüktől fogva meghatározza
- puritánság = egyszerű egyházi szertartások
- az ember szorgalmas tevékenységével teljesíti Isten akaratát (világi aszkézis: szerény, mértéktartó, szorgalmas élet)
- zsarnokölési elmélete: a polgárok megölhetik a zsarnokokat
- pénzfelhalmozás jogossága, bármit lehet szabadon vásárolni (kamatszedés engedélyezése)
- demokratikus egyházszervezet: alapvető intézmény a presbitérium (presbitérium = világi jellegű tanács) felállítása
- az egyház irányelveket fogalmaz meg a polgárok számára.
A kálvinizmus (református hit) elterjedése: Svájc, Franciaország, Németalföld, Skócia, Magyarország
Az ellenreformáció és a barokk
A katolikus egyház válasza a reformációra a tridenti zsinat összehívása volt 1545-63 között. Célja a katolikus megújulás igénye (ellenreformáció). Résztvevő nagyhatalmak: Habsburg Birodalom, Franciaország, Spanyolország. A zsinat határozatai:
- búcsúcédulák betiltása
- erkölcsös, vallási értékek megszabása
- iskolafejlesztés (papi oktatás, nevelés)
- nyomdák kihasználása (könyvnyomtatás)
- hittételek (dogmák) tisztázása
- katolikus hagyományok megerősítése
- Jezsuita rend megalapítása (1540 - Loyolai Ignác)
- inkvizíció felújítása (Tiltott Könyvek jegyzéke)
Hatására új korstílus jelent meg, a barokk, amelyben az újjáalakult, megerősödő katolikus egyház művészeti törekvései és propagandája testesültek meg. Célja az egyszerű emberek elkápráztatása, az "eltévelyedett báránykák" visszaterelése az anyaegyház karjaiba.
A barokk stílusjegyei:
- erő, lendület, dinamizmus ábrázolása,
- monumentalitás, nyugtalan vonalak és formák,
- bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet,
- realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód,
- túldíszítettség,
- teatralitás (= színháziasság),
- pátosz, ünnepélyesség, szenvedélyesség, hősiesség-kultusz, barokk körmondat.
Kedvelt irodalmi műfaja az eposz.
III. Az abszolutizmus kora
- Spanyolország 1479-ben jött létre Kasztília és Aragónia egyesülésével.
- 1492-ben kiűzték az arabokat a félsziget déli részéről,
- Amerika felfedezése után nagy- mennyiségű nemesfém áramlott az országba, ezért Spanyolország nagyhatalommá vált.
- Habsburg Szép Fülöp herceg és Őrült Johanna házasságával a spanyol trón a Habsburgok kezébe került.
I. Károly (1516-1556) 1519-ben megszerezte a Német-Római császári címet (V. Károly). Célja: a császári hatalom tekintélyének visszaállítása volt, ezért:
De:
II. Fülöp (1556-1598) célja: katolikus világhatalom létrehozása volt, ezért:
De:
2. Az angol abszolutizmus létrejötte:
A rózsák háborúja után VII. (Tudor) Henrik (1485-1509) szerezte meg a trónt.
Célja: erős királyi hatalom megteremtése volt, ezért:
VIII. Henrik (1509-1547):
I. Erzsébet (1558-1603):
I. Jakab és I. Károly uralkodása (1603-49):
I. Erzsébet halála után a Stuart-ház került hatalomra.
Céljuk: a teljes abszolutizmus kiépítése volt, ezért:
Következményei:
De:
Az angol polgári forradalom szakaszai:
A polgárháború kora (1642-49):
Következményei:
A Köztársaság kora (1649-60):
Intézkedései
De:
A Stuart restauráció (1660-1688):
A dicsőséges forradalom 1688-89:
Alapját az 1689-ben kiadott Jogok Nyilatkozata (Bill of Rights) szolgáltatta.
Tartalma:
Franciaországban a XVI. század első felében, I. Ferenc (1515-1547) uralkodása idején erősödött meg a királyi hatalom, aki Habsburgok megnövekedett Európai hatalma miatt szövetségeseket keresett (Cognac-i Liga). Halála után trónharcok kezdődtek, melyek vallási ellentétek formájában bontakoztak ki.
Okai:
Következménye:
A küzdelem IV. (Bourbon) Henrik (1589-1610) királlyá koronázásával ért véget „Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus) Célja a belső béke megteremtése volt, ezért:
XIII. Lajos (1610-1643) államminisztere Richelieu bíboros építette ki az abszolutizmus rendszerét:
XIV. Lajos (1643-1715) a „napkirály” uralkodása idején Franciaország Európa vezető nagyhatalma lett. Alapját a merkantilista gazdaságpolitika képezte:
De:
4. A Dunai Habsburg - Birodalom
A Habsburgok osztrák birodalmai I. Ferdinánd és utódai uralma alá kerültek:
A cseh nemesség ellenállása miatt robbant ki a Harminc éves háború 1618-48 között (katolikus Liga – protestáns Unió küzdelme):
A háborút lezáró Vesztfáliai békét 1648-ban kötötték meg:
5. Közép- és Kelet Európa a XVI-XVII. században
A centrumtól keletre:
- A kontinentális munkamegosztásnak köszönhetően Közép-Kelet-Európa áttért az élelmiszertermelésre:
- Mezőgazdasági terményeket nagy haszonnal lehetett értékesíteni, ezért a nagybirtokosok:
- Következménye:
Lengyelország hanyatlása:
- A lengyel feudális viszonyokra is jellemző az örökös jobbágyság kialakulása, melynek hatására a lengyel nemesség jelentősen meggazdagodott, pozíciói megerősödtek.
- A XVI-XVII. századi Lengyelország Közép-Európa meghatározó hatalma:
- 1576-1586 között Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királyként átmenetileg stabilizálni tudta a helyzetet,
- Lengyelországot a XVIII. században (1772-ben, 1792-ben és 1796-ban is) felosztják Poroszország, a Habsburg birodalom és Oroszország között, s 1920-ig elveszti önállóságát.
Oroszország nagyhatalommá válása:
- IV. Iván (1533-1584) megerősítette a központi hatalmat:
- 1613-ban Romanov-dinasztia került hatalomra. I. (Nagy) Péter átvette a nyugat-európai mintákat:
Oszmán Birodalom fénykora és hanyatlása:
- A XVI. századra jelentősen megerősödött. Fénykorát I. (Törvényhozó) Szulejmán (1520-1566) idején élte:
De:
- A XVI. század végétől megállt a terjeszkedése, ezért meggyengült,
- a Habsburgok a XVII. század végén felszabadították Magyarországot,
- az Oszmán birodalom elvesztette nagyhatalmi szerepét.
6. Művelődés és életmód a kora újkorban:
- A természettudományos fejlődés hatással volt a világkép megváltozására:
- Változások hatására átalakult a társadalom és államkép:
- Új jelenségek a kora újkorban: