"Törivázlat"

Történelem vázlatok - érettségi információk - segédanyagok a felkészüléshez, tanuláshoz - források, adatbázisok, folyóiratok, érdekességek és filmajánlások

A kora újkor története

(Európa a 16-17. században)

vázlat

I. A nagy földrajzi felfedezések és következményei  

Kiváltó okai:

Európában a 15. század elején jelentősen megnőtt a távol keleti luxuscikkek (fűszerek, selyem és porcelán) iránti igény. A megdrágult kereskedelem ellenértéke főként az arany lehetett, ezért kimerültek az európai nemesfém bányák (pl.: Magyarország), és aranyéhség keletkezett.

- Ezzel együtt a török terjeszkedés elzárta az évszázados levantei kereskedelmi utakat, ezért drágult a behozott áruk értéke.

- A nagy nyereség reményében portugál és spanyol hajósok új útvonalat kerestek India és Kína felé az Atlanti-óceán irányában.

 

A felfedezések előfeltételei:

- Technikai-tudományos fejlődés ment végbe: új hajótípus jelent meg a caravella, elterjedt az iránytű, asztroláb, sextáns és a kormánylapát.

- Tengerész Henrik (portugál) herceg hajózási iskolát hozott létre.

- Előkerültek az ókori tudományos ismeretek, pl.: Ptolemaiosz Föld térképe (gömb alak), fejlődött a csillagászat, Toscanelli megrajzolta az Atlanti-óceán térképét.

 

A felfedezések menete:

1487-ben Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát (Jóreménység-foka).

1492-ben Kolumbusz Kristóf  felfedezte Amerikát.

- 1499-1507 között Amerigo Vespucci feltérképezte Dél- Amerika keleti partvonalát - Újvilág.

1498-ban Afrika körül hajózásával Vasco da Gama eljutott Indiába.

- 1519-22 között Magellán expedíciója körbe hajózta a Földet.

 

A felfedezések következményei:

- A közép és Dél-Amerikában talált birodalmakat (maja, azték, inka) elpusztították.

- Az őslakosság nagy része a járványok és a nehéz munka hatására kihalt, ezért Afrikából négereket hurcoltak be Amerikába rabszolgának.

- Új növényfajták jelentek meg Európában, pl.: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó, vanília, ananász. 

- Amerikában megkezdődött az ültetvényes gazdálkodás: gyapot, cukornád, dohány.

A portugálok és a spanyolok gyarmatbirodalmat hoztak létre az Újvilágban (Eldorádó=„az ígéret földje”).

 

A felfedezések gazdasági következményei:

- Az Újvilág nemesfémbányáiból nagy mennyiségű nemesfém áramlott Európába, ezért „árrobbanás” ment végbe → nőtt a pénz mennyisége és csökkent az értéke → megnőttek az árak → infláció keletkezett.

- Nyugat-Európa a felfedezések hatására centrális helyzetbe került, ezért a gabonatermelés csökkent, a juhtenyésztés az ipari termelés került előtérbe, mert árucikkei jól eladhatók voltak aranyért.

- Kelet-Európa a nyugati élelmiszerigény miatt önként a mezőgazdasági termelésre helyezte a hangsúlyt, ezért kialakult a második jobbágyság.

- A folyamat hatására Európa gazdaságilag kettészakadt. Nyugaton az Atlanti – óceán térségében fellendült az ipar és a kereskedelem, háttérbe szorult a mezőgazdaság, közép és kelet - Európában fellendült az élelmiszertermelés a Nyugat számára.

- A gyors ipari fejlődés eredményeképpen létrejöttek a manufaktúrák, kiépült a hitelszervezet és a bank hálózat. Kialakult a világpiac (globalizáció).

- A korszak végén megjelent a vetésforgó és a belterjes, istállózó állattenyésztés, ezért kevés ember sok élelmiszert tudott termelni kis területen, ami Kelet-Európa számára kedvezőtlen hatással bírt.

- A fellendülő ipari termelés hatására intenzív városiasodás indult meg, Nyugat- Európában.

- A reformáció polgári irányzata, a kálvinizmus elősegítette a polgári mentalitás elterjedését (pl.: predestináció tana). Az ismeretek gyors áramlását a könyvnyomtatás biztosította.

- Az öntudatosodás a polgári forradalmak sorozatához vezetett, pl.: németalföldi szabadságharc, angol polgári forradalom.

- A katolicizmus visszaszorult, a tekintélyelv helyét a kritikus gondolkodás vette át, pl.: Kopernikusz, Galilei, Newton felfedezései.

 

II.   A reformáció és fő irányzatai 

 

A reformáció kialakulásának okai:

- A 15. században a katolikus egyház ismét súlyos válságba került. Okai:

  • A papság fényűző élete s a reneszánsz pápák világias és züllött életmódja,
  • búcsúcédulák árusítása: X. Leó pápa a Szent Péter Székesegyház építési költségeit búcsúcédulákból kívánta fedezni. A búcsúcédula megvásárlásával felmentést lehetett nyerni a bocsánatos bűnök vagy a vezeklés alól, ezért általános elégedetlenség és felháborodás bontakozott ki a hívek körében,
  • a reneszánsz és a humanizmus eszmerendszere, a felfedezések eredményei és a természettudományok fejlődése szétrombolta a hagyományos középkori világképet.

- A felfedezések hatására az európai kereskedelem központja az Atlanti-óceán partvidékére helyeződött át, ezért elsorvadtak a hagyományos középkori kereskedő utak.

A német kereskedővárosok elszegényedtek, és a széttagolt birodalomban a fejedelmek a gazdag német egyház földjeinek megszerzésére törekedtek (összes földek 1/3-a).

 

A reformáció fő irányzatai:

 

1. A fejedelmi irányzat (evangélikusok vagy lutheránusok):

 - Luther Márton Szent Ágoston rendi szerzetes (egyetemi tanár) római útján megbizonyosodott a pápaság romlottságáról, a búcsúcédulák árusításának igazi okairól. Összefoglalta kifogásait a katolikus egyházzal szemben, és 1517. október 31-én kifüggesztette vitairatát a wittenbergi vártemplom kapujára. Luther tanainak (95 tétel) alapja a  Biblia:

  • "a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg”- Az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által nyerheti el bűnei bocsánatá,
  • „egyedül a hit által üdvözülhet az ember”- ezért nincs szükség egyházi közvetítésre, pl.: pápa,
  • az egyházi birtokok kiárusítása (szekularizáció),
  • a gyónás, a cölibátus és a szerzetesség eltörlése,
  • bevezette az anyanyelvű igehirdetést, ezért lefordította a Bibliát német nyelvre. Követői az evangélium szó után az evangelista nevet kapták.

 - Luther fellépésének következményei:

  • a pápa kiátkozta Luthert, ezért V. Károly császár eretnekké nyilvánította,
  • Luther elégette az őt kiátkozó pápai bullát,
  • a német fejedelmek Luther mellé álltak. Céljuk a katolikus egyház földjeinek megszerzése volt hatalmuk növelése érdekében,
  • 1529 - ben a speyeri birodalmi gyűlés döntése értelmében Luther követői megmaradhattak hitükön, de nem terjeszthették azt (protestánsok), ezért
  • a Schmalkaldeni szövetség (protestáns fejedelmek) és a császár közt kitört a német vallásháború, melyet az augsburgi vallásbéke zárt le 1555-ben („Akié a föld, azé a vallás”),
  • V. Károly uralma megingott (politikai és vallási megosztottság), és 1556- lemondott a spanyol trónról fia II. Fülöp javára.

- Az evangélikus egyház elterjedése: német területek, Skandinávia, Ausztria, Csehország, Magyarország.

 

 2. A népi irányzatok:

Münzer Tamás zwickaui prédikátor tanításainak hatására bontakoztak ki:

  • csecsemőkeresztelés elvetése,
  • a jézusi (evangéliumi) szegénység hírdetése,
  • a magántulajdon elvetése, - a Bibliát szó szerint értelmezik.

- Hatására 1524-25 között zajlott a német parasztháború (Dél - Közép Németország), melyben Münzert és követőit megölték. Maradék híveik elmenekültek, pl. Magyarországra.

- Irányzatai:

  • antitrinitáriusok  (= szentháromság tagadók) elvetették Jézus Krisztus istenségét, az eredendő bűnt és a predesztinációt. Ezért vezetőjüket Servét Mihályt Kálvin János kivégeztette,
  • nabaptisták (újrakeresztelők): a gyermekkeresztség ellen tiltakoztak -  csak akkor kell keresztelni, amikor a gyermek  erre már megérett.

 

 3. A polgári irányzat (reformátusok vagy kálvinisták):

- Vezetője Kálvin János genfi prédikátor volt. Tanításai:

  • predesztináció = eleve elrendeltetés tana: Isten az emberek sorsát születésüktől fogva meghatározza,
  • puritánság = egyszerű egyházi szertartások,
  • az ember szorgalmas tevékenységével teljesíti Isten akaratát (világi aszkézis: szerény, mértéktartó, szorgalmas élet),
  • zsarnokölési elmélete: a polgárok megölhetik a zsarnokokat,
  • pénzfelhalmozás jogossága, bármit lehet szabadon vásárolni (kamatszedés engedélyezése),
  • demokratikus egyházszervezet: alapvető intézmény a presbitérium (presbitérium = világi jellegű tanács) felállítása,
  • az egyház irányelveket fogalmaz meg a polgárok számára.

- A kálvinizmus (református hit) elterjedése: Svájc, Franciaország, Németalföld, Skócia, Magyarország

 

Az ellenreformáció és a barokk

 

 - A katolikus egyház válasza a reformációra a tridenti zsinat összehívása volt 1545-63 között.

- Célja a katolikus megújulás igénye (ellenreformáció). Résztvevő nagyhatalmak: Habsburg Birodalom, Franciaország, Spanyolország.

- A zsinat határozatai:

  • búcsúcédulák betiltása,
  • erkölcsös, vallási értékek megszabása,
  • iskolafejlesztés (papi oktatás, nevelés),
  • nyomdák kihasználása (könyvnyomtatás),
  • hittételek (dogmák) tisztázása,
  • űkatolikus hagyományok megerősítése,
  • jezsuita rend megalapítása (1540 - Loyolai Ignác),
  • inkvizíció felújítása (Tiltott Könyvek jegyzéke).

- Hatására új korstílus jelent meg, a barokk, amelyben az újjáalakult, megerősödő katolikus egyház művészeti törekvései és propagandája testesültek meg. Célja az egyszerű emberek elkápráztatása, az "eltévelyedett báránykák" visszaterelése az anyaegyház karjaiba.

- A barokk stílusjegyei:

  • erő, lendület, dinamizmus ábrázolása,
  • monumentalitás, nyugtalan vonalak és formák,
  • bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet,
  • realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód,
  • túldíszítettség,
  • teatralitás (= színháziasság),
  • pátosz, ünnepélyesség, szenvedélyesség, hősiesség-kultusz, barokk körmondat.

Kedvelt irodalmi műfaja az eposz. 

 

III.     Az abszolutizmus kora

1. A spanyol abszolutizmus kialakulása:

- Spanyolország 1479-ben jött létre Kasztília és Aragónia egyesülésével.

- 1492-ben kiűzték az arabokat a félsziget déli részéről,

- Amerika felfedezése után nagy- mennyiségű nemesfém áramlott az országba, ezért Spanyolország nagyhatalommá vált.

- Habsburg Szép Fülöp herceg és Őrült Johanna házasságával a spanyol trón a Habsburgok kezébe került.

- I. Károly (1516-1556) 1519-ben megszerezte a Német-Római császári címet (V. Károly). Célja: a császári hatalom tekintélyének visszaállítása volt, ezért:

  • zsoldoshadsereget hozott létre,
  • flottaépítés (Nagy Armada),
  • visszaszorította a tartományi rendeket,
  • központosított hivatalrendszert épített ki (uralkodó feltétlen hatalma),
  • megerősítette a katolikus egyház hatalmát (ellenreformáció elindítása – Tridenti zsinat),

 

II. Fülöp (1556-1598) célja: katolikus világhatalom létrehozása volt, ezért:

  • kiépítette az abszolút királyi hatalmat,
  • 1571-ben szövetségeseivel (pl.: Velence) Lepantónál megállította az oszmánok előrenyomulását, (török flotta pusztulása),

De:

 

2. Az angol abszolutizmus létrejötte:

 - A rózsák háborúja után VII. (Tudor) Henrik (1485-1509) szerezte meg a trónt.

Célja: erős királyi hatalom megteremtése volt, ezért:

  • létrehozta a Titkos Tanácsot,
  • zsoldos hadsereget állított fel,
  • megerősítette a központi hatalmat.

VIII. Henrik (1509-1547):

  • egyeduralkodóként kormányzott,
  • elszakította az angol egyházat Rómától (anglikán egyház kiépítése -1534).

I. Erzsébet (1558-1603):

  • támogatta a tengeri kereskedelmet (monopóliumok),
  • Anglia nagyhatalommá vált (1588 Nagy Armada legyőzése),
  • uralkodása az angol abszolutizmus tetőfokát jelentette.

I. Jakab és I. Károly uralkodása (1603-49):

- Céljuk: a teljes abszolutizmus kiépítése volt, ezért:

  • felújították a királyi regálékat,
  • adóemelést hajtottak végre,
  • növelték a katolikus egyház szerepét.

- Következményei:

  • puritánok (a kálvinizmus angol képviselői) és a parlament képviselői ellenálltak a királynak,
  • Skóciában felkelés kezdődött 1638-ban, ezért:
  • a királynak (I. Károly) pénzre volt szüksége és
  • összehívta a parlamentet 1640-ben.

De:

  • a király és a Parlament ellentéte miatt kitört a forradalom.

 

Az angol polgári forradalom szakaszai:

 

- A polgárháború kora (1642-49):

  • I. Károly (1625-49) erőszakhoz folyamodott a Parlamenttel szemben,
  • a radikális puritánok hadsereget szerveztek Oliver Cromwell vezetésével (vasbordájúak hadserege) és legyőzték a királyt (1648).

- Következményei:

 

  - A Köztársaság kora (1649-60):

- Cromwell katonai diktatúrát hozott létre. Intézkedései:

  • 1651-ben bevezette a hajózási törvényt (csak angol hajók szállíthattak, ezért ellentétbe került Hollandiával),
  • hatására Anglia lett a tengerek ura,
  • elfoglalta Skóciát és Írországot: létrejött Nagy-Britannia,
  • Cromwell halála után a tőkés vállalkozók visszahívták a Stuart királyokat.

 

     - A Stuart restauráció (1660-1688):

  • II. Károly és II. Jakab vissza akarták állítania az abszolutizmust, ezért
  • meghívták a trónra a holland protestáns fejedelmet III. Orániai Vilmost (1688-1702).

 

  - A dicsőséges forradalom 1688-89:

  • Jognyilatkozatpolgári szabadságjogok biztosítása,
  • államforma: alkotmányos monarchia „a király uralkodik, de nem kormányoz”,
  • alapját az1689-ben kiadottJogok Nyilatkozata (Bill of Rights) szolgáltatta.

        Tartalma:

  • a törvényhozó testület a parlament,
  • a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány,
  • független bíróságok létrehozása,
  • a parlamentnek évente üléseznie kell,
  • a király uralkodik, de nem kormányoz,
  • a parlament beleszólhatott az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába.

 

 3. A Francia abszolutizmus:

- Franciaországban a 16. század első felében, I. Ferenc (1515-1547) uralkodása idején erősödött meg a királyi hatalom, aki Habsburgok megnövekedett Európai hatalma miatt szövetségeseket keresett (Cognac-i Liga).

- Halála után trónharcok kezdődtek, melyek vallási ellentétek formájában bontakoztak kiOkai:

  • elterjedt a kálvini reformáció Dél-Franciaországban:
    • hugenották = francia protestánsok (főleg városi lakosok és parasztok)
    • a katolikusok és a hugenották között vallási, politika ellentétek alakultak ki

         Következménye:

  • 1572-ben Párizsban Szt. Bertalan éjszakáján 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok (Bourbon-Valois esküvő), ezért
  • vallási és polgárháború zajlott 1572-1589 között.

- A küzdelem IV. (Bourbon) Henrik (1589-1610) királlyá koronázásával ért véget „Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus) Célja a belső béke megteremtése volt, ezért:

  • 1598-ban kiadta a nantes-i ediktumot, ami biztosította a szabad vallásgyakorlást,
  • csökkentette a parasztok adóterheit,
  • fejlesztette a gazdaságot királyi manufaktúrák létrehozásával (luxus ipar),
  • támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet.

XIII. Lajos (1610-1643) államminisztere Richelieu bíboros építette ki az abszolutizmus rendszerét:

  • kiűzte a hugenottákat Franciaországból,
  • 1614 után nem hívta össze a rendi gyűlést, ezért a király rendeletekkel kormányoz,
  • királytól függő hivatalnokszervezetet és zsoldos haderőt szervezett.

XIV. Lajos (1643-1715) a „napkirály” uralkodása idején Franciaország Európa vezető nagyhatalma lett. Alapját a merkantilista gazdaságpolitika képezte:

  • Colbert pénzügyminiszter alakította ki,
  • cél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte, ezért,
  • manufaktúrákat hoznak létre, megszabják a minőséget és segítik a kereskedelmet.

         De:

  • a spanyol örökösödési háború (1701-1714) idején Franciaország súlyos politikai és gazdasági válságba került.     

 

4. A Dunai Habsburg - Birodalom

- A Habsburgok osztrák birodalmai I. Ferdinánd és utódai uralma alá kerültek:

  • Magyarországon csak megállítani tudták a török terjeszkedést,
  • a rendek és a központi hatalom viszonya vallási színezetet kapott:
    • az osztrák tartományokban sikerült betiltatni a protestantizmust,
    • Magyarországon és Csehországban a rendek ellenálltak (pl.: Bocskai felkelés).

- A cseh nemesség ellenállása miatt robbant ki a Harminc éves háború 1618-48 között (katolikus Liga – protestáns Unió küzdelme):

  • a háború első szakaszában (cseh szakasz) a cseh nemesség vereséget szenvedett (Fehér-hegyi csata), ezért:
    • felszámolták a cseh rendi jogokat,
    • a cseh nemesség birtokait németeknek adták,
    • Csehország örökös tartománnyá vált,
  • aháború második és harmadik szakaszában (dán és svéd szakasz) váltakozó fölényű küzdelem zajlott a dán és a svéd uralkodók részvételével,
  • a negyedik, befejező szakaszban Franciaország a protestánsok mellé állt így a Habsburgok békére kényszerültek.

- A háborút lezáró Vesztfáliai békét 1648-ban kötötték meg:

 

5. Közép- és Kelet Európa a 16-17. században

- A centrumtól keletre a kontinentális munkamegosztásnak köszönhetően Közép-Kelet-Európa áttért az élelmiszertermelésre:

  • nyersanyagszállító,
  • élelmiszertermelő.

- A mezőgazdasági terményeket nagy haszonnal lehetett értékesíteni, ezért a nagybirtokosok:

  • terményjáradékot követeltek a jobbágyoktól,
  • kiterjesztették a majorságokat,
  • növelték a robotmunka alkalmazását.

Következménye:

  • az Elbától keletre röghöz kötötték a jobbágyokat (második jobbágyság),
  • a nemesek megnövelték majorságukat, de a pénzt felélték,
  • megfosztották a jobbágyokat a szabad költözés jogától.

 

Lengyelország hanyatlása:

A lengyel feudális viszonyokra is jellemző az örökös jobbágyság kialakulása, melynek hatására a lengyel nemesség jelentősen meggazdagodott, pozíciói megerősödtek.

A 16-17. századi Lengyelország Közép-Európa meghatározó hatalma:

  • 1572-ben kihalt a Jagelló-ház,
  • III. Henrik 1573-ban megerősítette a lengyel nemesség jogait (a Henrik-cikkelyek):
    •  a Szejm csak olyan törvényt fogadhatott el, amely ellen az országgyűlés egyetlen tagja sem tiltakozott,
    • ezzel működésképtelenné tette a törvényhozást,
    • létrehozta a lengyel nemesi köztársaságot.

- 1576-1586 között Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királyként átmenetileg stabilizálni tudta a helyzetet,

Lengyelországot a 18. században (1772-ben, 1792-ben és 1796-ban is) felosztják Poroszország, a Habsburg birodalom és Oroszország között, s 1920-ig elveszti önállóságát.

 

Oroszország nagyhatalommá válása:

IV. Iván (1533-1584) megerősítette a központi hatalmat:

  • fellépet az ősi nemesi birtokosok ellen,
  • felvette a császári = cári címet,
  • megszerezte a Volga medencéjét.

- 1613-ban Romanov-dinasztia került hatalomra. I. (Nagy) Péter átvette a nyugat-európai mintákat:

  •  támogatta a manufaktúrákat,
  • erős flottát, és korszerű hadsereget épített,
  • megalapította Szentpétervárt (1703).

 

Az Oszmán Birodalom fénykora és hanyatlása:

- A 16. századra jelentősen megerősödött. Fénykorát I. (Törvényhozó) Szulejmán (1520-1566) idején élte:

  • meghódította Magyarország középső részét,
  • folyamatos harcban állt a perzsákkal.

- 16. század végétől megállt a terjeszkedése, ezért meggyengült:

  • a Habsburgok a XVII. század végén felszabadították Magyarországot,
  • az Oszmán birodalom elvesztette nagyhatalmi szerepét.

 

6. Művelődés és életmód a kora újkorban:

A természettudományos fejlődés hatással volt a világkép megváltozására:

  • csillagászati felfedezések:
    • Kopernikusz lengyel csillagász: a Nap a világegyetem központja= heliocentrikus világkép (szemben a geocentrikus világképpel),
    • Galileo Galilei bizonyította Kopernikusz állítását (szabadesés, ingamozgás, bolygók mozgása) „És mégis mozog a Föld!”
  • Isaac Newton megalkotta az általános tömegvonzás és a mechanika törvényeit,

- A változások hatására átalakult a társadalom és államkép:  

  • Machiavelli a fejedelmi hatalom mindenhatóságát hirdette: „A cél szentesíti az eszközt”,
  • az ideális állam és társadalom megálmodói (utópisták):John Locke az alkotmányos monarchiát állította példának:
    • Morus Tamás: Seholnincs ország,    
    • Campanella: Napállam, Farncis Bacon: Új Atlantisz.                 

- Új jelenségek a kora újkorban:

  • a jogi különbségek helyébe vagyoniak léptek,
  • növekedni kezdtek a városok,
  • terjedtek a könyvek, újságok, kávéházak,
  • de: ritkán tisztálkodtak – éhínségek (kis jégkorszak), járványok pusztítottak.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 433
Tegnapi: 3 937
Heti: 4 370
Havi: 54 192
Össz.: 3 966 257

Látogatottság növelés
Oldal: A kora újkor története (teljes vázlat)
"Törivázlat" - © 2008 - 2024 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »