A kora újkor története

 

I. A nagy földrajzi felfedezések és következményei  

Kiváltó okai:

- Európában a 15. század elején jelentősen megnőtt a távol keleti luxuscikkek (fűszerek, selyem és porcelán) iránti igény. A megdrágult kereskedelem ellenértéke főként az arany lehetett, ezért kimerültek az európai nemesfém bányák (pl.: Magyarország), és aranyéhség keletkezett.

- Ezzel együtt a török terjeszkedés elzárta az évszázados levantei kereskedelmi utakat, ezért drágult a behozott áruk értéke.

- A nagy nyereség reményében portugál és spanyol hajósok új útvonalat kerestek India és Kína felé az Atlanti-óceán irányában.

 

A felfedezések előfeltételei:

- Technikai-tudományos fejlődés ment végbe: új hajótípus jelent meg a caravella, elterjedt az iránytű, asztroláb, sextáns és a kormánylapát.

- Tengerész Henrik (portugál) herceg hajózási iskolát hozott létre.

- Előkerültek az ókori tudományos ismeretek, pl.: Ptolemaiosz Föld térképe (gömb alak), fejlődött a csillagászat, Toscanelli megrajzolta az Atlanti-óceán térképét.

 

A felfedezések menete:

- 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát (Jóreménység-foka).

- 1492-ben Kolumbusz Kristóf  felfedezte Amerikát.

- 1499-1507 között Amerigo Vespucci feltérképezte Dél- Amerika keleti partvonalát (Újvilág).

- 1498-ban Afrika körül hajózásával Vasco da Gama eljutott Indiába.

- 1519-22 között Magellán expedíciója körbe hajózta a Földet.

 

A felfedezések következményei:

- A közép és Dél-Amerikában talált birodalmakat (maja, azték, inka) elpusztították.

- Az őslakosság nagy része a járványok és a nehéz munka hatására kihalt, ezért Afrikából négereket hurcoltak be Amerikába rabszolgának.

- Új növényfajták jelentek meg Európában, pl.: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó, vanília, ananász. 

- Amerikában megkezdődött az ültetvényes gazdálkodás: gyapot, cukornád, dohány.

- A portugálok és a spanyolok gyarmatbirodalmat hoztak létre az Újvilágban (Eldorádó=„az ígéret földje”).

 

A felfedezések gazdasági következményei:

- Az Újvilág nemesfémbányáiból nagy mennyiségű nemesfém áramlott Európába, ezért „árrobbanás” ment végbe → nőtt a pénz mennyisége és csökkent az értéke → megnőttek az árak → infláció keletkezett.

- Nyugat-Európa a felfedezések hatására centrális helyzetbe került, ezért a gabonatermelés csökkent, a juhtenyésztés és az ipari termelés került előtérbe, mert árucikkei jól eladhatók voltak aranyért.

- Kelet-Európa a nyugati élelmiszerigény miatt a mezőgazdasági termelésre helyezte a hangsúlyt, ezért kialakult a második jobbágyság.

- A folyamat hatására Európa gazdaságilag kettészakadt. Nyugaton az Atlanti – óceán térségében fellendült az ipar és a kereskedelem, háttérbe szorult a mezőgazdaság, közép és kelet - Európában fellendült az élelmiszertermelés a Nyugat számára.

- A gyors ipari fejlődés hatására létrejöttek a manufaktúrák, kiépült a hitelszervezet és a bank hálózat. Kialakult a világpiac (globalizáció).

- A korszak végén megjelent a vetésforgó és a belterjes, istállózó állattenyésztés, ezért kevés ember sok élelmiszert tudott termelni kis területen, ami Kelet-Európa számára kedvezőtlen hatással járt.

- A fellendülő ipari termelés hatására intenzív városiasodás zajlott Nyugat- Európában.

- A reformáció polgári irányzata, a kálvinizmus elősegítette a polgári mentalitás elterjedését (pl.: predestináció tana). Az ismeretek gyors áramlását a könyvnyomtatás biztosította.

- Az öntudatosodás a polgári forradalmak sorozatához vezetett, pl.: németalföldi szabadságharc, angol polgári forradalom.

- A katolicizmus visszaszorult, a tekintélyelv helyét a kritikus gondolkodás vette át, pl.: Kopernikusz, Galilei, Newton felfedezései.

 

II.   A reformáció és fő irányzatai 

 

A reformáció kialakulásának okai:

- A 15. században a katolikus egyház ismét súlyos válságba került. Okai:

• A papság fényűző élete s a reneszánsz pápák világias és züllött életmódja,
• búcsúcédulák árusítása: X. Leó pápa a Szent Péter Székesegyház építési költségeit búcsúcédulákból kívánta fedezni. A búcsúcédula megvásárlásával felmentést lehetett nyerni a bocsánatos bűnök vagy a vezeklés alól, ezért általános elégedetlenség és felháborodás bontakozott ki a hívek körében,
• a reneszánsz és a humanizmus eszmerendszere, a felfedezések eredményei és a természettudományok fejlődése szétrombolta a hagyományos középkori világképet.

- A felfedezések hatására az európai kereskedelem központja az Atlanti-óceán partvidékére helyeződött át, ezért elsorvadtak a hagyományos középkori kereskedő utak.

- A német kereskedővárosok elszegényedtek, és a széttagolt birodalomban a fejedelmek a gazdag német egyház földjeinek megszerzésére törekedtek (összes földek 1/3-a).

 

A reformáció fő irányzatai:

 

1. A fejedelmi irányzat (evangélikusok vagy lutheránusok):

 - Luther Márton Szent Ágoston rendi szerzetes (egyetemi tanár) római útján megbizonyosodott a pápaság romlottságáról, a búcsúcédulák árusításának igazi okairól. Összefoglalta kifogásait a katolikus egyházzal szemben, és 1517. október 31-én kifüggesztette vitairatát a wittenbergi vártemplom kapujára. Luther tanainak (95 tétel) alapja a  Biblia:

• "a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg”- Az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által nyerheti el bűnei bocsánatá,
• „egyedül a hit által üdvözülhet az ember”- ezért nincs szükség egyházi közvetítésre, pl.: pápa,
• az egyházi birtokok kiárusítása (szekularizáció),
• a gyónás, a cölibátus és a szerzetesség eltörlése,
• bevezette az anyanyelvű igehirdetést, ezért lefordította a Bibliát német nyelvre. Követői az evangélium szó után az evangelista nevet kapták.

 - Luther fellépésének következményei:

• a pápa kiátkozta Luthert, ezért V. Károly császár eretnekké nyilvánította,
• Luther elégette az őt kiátkozó pápai bullát,
• a német fejedelmek Luther mellé álltak. Céljuk a katolikus egyház földjeinek megszerzése volt hatalmuk növelése érdekében,
• 1529 - ben a speyeri birodalmi gyűlés döntése értelmében Luther követői megmaradhattak hitükön, de nem terjeszthették azt (protestánsok), ezért
• a Schmalkaldeni szövetség (protestáns fejedelmek) és a császár közt kitört a német vallásháború, melyet az augsburgi vallásbéke zárt le 1555-ben („Akié a föld, azé a vallás”),
• V. Károly uralma megingott (politikai és vallási megosztottság), és 1556- lemondott a spanyol trónról fia II. Fülöp javára.

- Az evangélikus egyház elterjedése: német területek, Skandinávia, Ausztria, Csehország, Magyarország.

 

 2. A népi irányzatok:

- Münzer Tamás zwickaui prédikátor tanításainak hatására bontakoztak ki:

• csecsemőkeresztelés elvetése,
• a jézusi (evangéliumi) szegénység hírdetése,
• a magántulajdon elvetése, - a Bibliát szó szerint értelmezik.

- Hatására 1524-25 között zajlott a német parasztháború (Dél - Közép Németország), melyben Münzert és követőit megölték. Maradék híveik elmenekültek, pl. Magyarországra.

- Irányzatai:

• antitrinitáriusok  (= szentháromság tagadók) elvetették Jézus Krisztus istenségét, az eredendő bűnt és a predesztinációt. Ezért vezetőjüket Servét Mihályt Kálvin János kivégeztette,
• nabaptisták (újrakeresztelők): a gyermekkeresztség ellen tiltakoztak -  csak akkor kell keresztelni, amikor a gyermek  erre már megérett.

 

 3. A polgári irányzat (reformátusok vagy kálvinisták):

- Vezetője Kálvin János genfi prédikátor volt. Tanításai:

• predesztináció = eleve elrendeltetés tana: Isten az emberek sorsát születésüktől fogva meghatározza,
• puritánság = egyszerű egyházi szertartások,
• az ember szorgalmas tevékenységével teljesíti Isten akaratát (világi aszkézis: szerény, mértéktartó, szorgalmas élet),
• zsarnokölési elmélete: a polgárok megölhetik a zsarnokokat,
• pénzfelhalmozás jogossága, bármit lehet szabadon vásárolni (kamatszedés engedélyezése),
• demokratikus egyházszervezet: alapvető intézmény a presbitérium (presbitérium = világi jellegű tanács) felállítása,
• az egyház irányelveket fogalmaz meg a polgárok számára.

- A kálvinizmus (református hit) elterjedése: Svájc, Franciaország, Németalföld, Skócia, Magyarország

 

Az ellenreformáció és a barokk

 

 - A katolikus egyház válasza a reformációra a tridenti zsinat összehívása volt 1545-63 között.

- Célja a katolikus megújulás igénye (ellenreformáció). Résztvevő nagyhatalmak: Habsburg Birodalom, Franciaország, Spanyolország.

- A zsinat határozatai:

• búcsúcédulák betiltása,
• erkölcsös, vallási értékek megszabása,
• iskolafejlesztés (papi oktatás, nevelés),
• nyomdák kihasználása (könyvnyomtatás),
• hittételek (dogmák) tisztázása,
• űkatolikus hagyományok megerősítése,
• jezsuita rend megalapítása (1540 - Loyolai Ignác),
• inkvizíció felújítása (Tiltott Könyvek jegyzéke).

- Hatására új korstílus jelent meg, a barokk, amelyben az újjáalakult, megerősödő katolikus egyház művészeti törekvései és propagandája testesültek meg. Célja az egyszerű emberek elkápráztatása, az "eltévelyedett báránykák" visszaterelése az anyaegyház karjaiba.

- A barokk stílusjegyei:

• erő, lendület, dinamizmus ábrázolása,
• monumentalitás, nyugtalan vonalak és formák,
• bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet,
• realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód,
• túldíszítettség,
• teatralitás (= színháziasság),
• pátosz, ünnepélyesség, szenvedélyesség, hősiesség-kultusz, barokk körmondat.

Kedvelt irodalmi műfaja az eposz. 

 

III.     Az abszolutizmus kora

1. A spanyol abszolutizmus kialakulása:

- Spanyolország 1479-ben jött létre Kasztília és Aragónia egyesülésével.

- 1492-ben kiűzték az arabokat a félsziget déli részéről,

- Amerika felfedezése után nagy- mennyiségű nemesfém áramlott az országba, ezért Spanyolország nagyhatalommá vált.

- Habsburg Szép Fülöp herceg és Őrült Johanna házasságával a spanyol trón a Habsburgok kezébe került.

- I. Károly (1516-1556) 1519-ben megszerezte a Német-Római császári címet (V. Károly). Célja: a császári hatalom tekintélyének visszaállítása volt, ezért:

• zsoldoshadsereget hozott létre,
• flottaépítés (Nagy Armada),
• visszaszorította a tartományi rendeket,
• központosított hivatalrendszert épített ki (uralkodó feltétlen hatalma),
• megerősítette a katolikus egyház hatalmát (ellenreformáció elindítása – Tridenti zsinat),

 

- II. Fülöp (1556-1598) célja: katolikus világhatalom létrehozása volt, ezért:

• kiépítette az abszolút királyi hatalmat,
• 1571-ben szövetségeseivel (pl.: Velence) Lepantónál megállította az oszmánok előrenyomulását, (török flotta pusztulása),

De:

• 1588-ban a spanyol “Nagy Armada” vereséget szenvedett az angol flottától,
• Hollandia kialakulásával elveszítette Németalföld északi részét.

 

2. Az angol abszolutizmus létrejötte:

 - A rózsák háborúja után VII. (Tudor) Henrik (1485-1509) szerezte meg a trónt.

Célja: erős királyi hatalom megteremtése volt, ezért:

• létrehozta a Titkos Tanácsot,
• zsoldos hadsereget állított fel,
• megerősítette a központi hatalmat.

- VIII. Henrik (1509-1547):

• egyeduralkodóként kormányzott,
• elszakította az angol egyházat Rómától (anglikán egyház kiépítése -1534).

- I. Erzsébet (1558-1603):

• támogatta a tengeri kereskedelmet (monopóliumok),
• Anglia nagyhatalommá vált (1588 Nagy Armada legyőzése),
• uralkodása az angol abszolutizmus tetőfokát jelentette.

- I. Jakab és I. Károly uralkodása (1603-49):

- Céljuk: a teljes abszolutizmus kiépítése volt, ezért:

• felújították a királyi regálékat,
• adóemelést hajtottak végre,
• növelték a katolikus egyház szerepét.

- Következményei:

• puritánok (a kálvinizmus angol képviselői) és a parlament képviselői ellenálltak a királynak,
• Skóciában felkelés kezdődött 1638-ban, ezért:
• a királynak (I. Károly) pénzre volt szüksége és
• összehívta a parlamentet 1640-ben.

De:

• a király és a Parlament ellentéte miatt kitört a forradalom.

 

Az angol polgári forradalom szakaszai:

 

- A polgárháború kora (1642-49):

• I. Károly (1625-49) erőszakhoz folyamodott a Parlamenttel szemben,
• a radikális puritánok hadsereget szerveztek Oliver Cromwell vezetésével (vasbordájúak hadserege) és legyőzték a királyt (1648).

- Következményei:

• 1649-ben kivégezték a királyt,
• Anglia köztársasággá vált.

 

  - A Köztársaság kora (1649-60):

- Cromwell katonai diktatúrát hozott létre. Intézkedései:

• 1651-ben bevezette a hajózási törvényt (csak angol hajók szállíthattak, ezért ellentétbe került Hollandiával),
• hatására Anglia lett a tengerek ura,
• elfoglalta Skóciát és Írországot: létrejött Nagy-Britannia,
• Cromwell halála után a tőkés vállalkozók visszahívták a Stuart királyokat.

 

     - A Stuart restauráció (1660-1688):

• II. Károly és II. Jakab vissza akarták állítania az abszolutizmust, ezért
• meghívták a trónra a holland protestáns fejedelmet III. Orániai Vilmost (1688-1702).

 

  - A dicsőséges forradalom 1688-89:

• Jognyilatkozat – polgári szabadságjogok biztosítása,
• államforma: alkotmányos monarchia „a király uralkodik, de nem kormányoz”,
• alapját az1689-ben kiadottJogok Nyilatkozata (Bill of Rights) szolgáltatta.

        Tartalma:

• a törvényhozó testület a parlament,
• a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány,
• független bíróságok létrehozása,
• a parlamentnek évente üléseznie kell,
• a király uralkodik, de nem kormányoz,
• a parlament beleszólhatott az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába.

 

 3. A Francia abszolutizmus:

- Franciaországban a 16. század első felében, I. Ferenc (1515-1547) uralkodása idején erősödött meg a királyi hatalom, aki Habsburgok megnövekedett Európai hatalma miatt szövetségeseket keresett (Cognac-i Liga).

- Halála után trónharcok kezdődtek, melyek vallási ellentétek formájában bontakoztak ki. Okai:

• elterjedt a kálvini reformáció Dél-Franciaországban:
• hugenották = francia protestánsok (főleg városi lakosok és parasztok)
• a katolikusok és a hugenották között vallási, politika ellentétek alakultak ki

         Következménye:

• 1572-ben Párizsban Szt. Bertalan éjszakáján 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok (Bourbon-Valois esküvő), ezért
• vallási és polgárháború zajlott 1572-1589 között.

- A küzdelem IV. (Bourbon) Henrik (1589-1610) királlyá koronázásával ért véget „Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus) Célja a belső béke megteremtése volt, ezért:

• 1598-ban kiadta a nantes-i ediktumot, ami biztosította a szabad vallásgyakorlást,
• csökkentette a parasztok adóterheit,
• fejlesztette a gazdaságot királyi manufaktúrák létrehozásával (luxus ipar),
• támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet.

- XIII. Lajos (1610-1643) államminisztere Richelieu bíboros építette ki az abszolutizmus rendszerét:

• kiűzte a hugenottákat Franciaországból,
• 1614 után nem hívta össze a rendi gyűlést, ezért a király rendeletekkel kormányoz,
• királytól függő hivatalnokszervezetet és zsoldos haderőt szervezett.

- XIV. Lajos (1643-1715) a „napkirály” uralkodása idején Franciaország Európa vezető nagyhatalma lett. Alapját a merkantilista gazdaságpolitika képezte:

• Colbert pénzügyminiszter alakította ki,
• cél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte, ezért,
• manufaktúrákat hoznak létre, megszabják a minőséget és segítik a kereskedelmet.

         De:

• a spanyol örökösödési háború (1701-1714) idején Franciaország súlyos politikai és gazdasági válságba került.     

 

4. A Dunai Habsburg - Birodalom

- A Habsburgok osztrák birodalmai I. Ferdinánd és utódai uralma alá kerültek:

• Magyarországon csak megállítani tudták a török terjeszkedést,
• a rendek és a központi hatalom viszonya vallási színezetet kapott:
• az osztrák tartományokban sikerült betiltatni a protestantizmust,
• Magyarországon és Csehországban a rendek ellenálltak (pl.: Bocskai felkelés).

- A cseh nemesség ellenállása miatt robbant ki a Harminc éves háború 1618-48 között (katolikus Liga – protestáns Unió küzdelme):

• a háború első szakaszában (cseh szakasz) a cseh nemesség vereséget szenvedett (Fehér-hegyi csata), ezért:
• felszámolták a cseh rendi jogokat,
• a cseh nemesség birtokait németeknek adták,
• Csehország örökös tartománnyá vált,
• aháború második és harmadik szakaszában (dán és svéd szakasz) váltakozó fölényű küzdelem zajlott a dán és a svéd uralkodók részvételével,
• a negyedik, befejező szakaszban Franciaország a protestánsok mellé állt így a Habsburgok békére kényszerültek.

- A háborút lezáró Vesztfáliai békét 1648-ban kötötték meg:

• a Német-Római Birodalom több száz független állam halmaza maradt,
• a birodalmi gyűlés döntésképtelenné vált,
• a Habsburg dinasztia nem szenvedett teljes vereséget; az osztrák és cseh tartományokban felszámolta a rendiséget,
• Franciaország Európa vezető hatalmává vált,
• a porosz uralkodók megszereztél Brandenburgot.

 

5. Közép- és Kelet Európa a 16-17. században

- A centrumtól keletre a kontinentális munkamegosztásnak köszönhetően Közép-Kelet-Európa áttért az élelmiszertermelésre:

• nyersanyagszállító,
• élelmiszertermelő.

- A mezőgazdasági terményeket nagy haszonnal lehetett értékesíteni, ezért a nagybirtokosok:

• terményjáradékot követeltek a jobbágyoktól,
• kiterjesztették a majorságokat,
• növelték a robotmunka alkalmazását.

- Következménye:

• az Elbától keletre röghöz kötötték a jobbágyokat (második jobbágyság),
• a nemesek megnövelték majorságukat, de a pénzt felélték,
• megfosztották a jobbágyokat a szabad költözés jogától.

 

Lengyelország hanyatlása:

- A lengyel feudális viszonyokra is jellemző az örökös jobbágyság kialakulása, melynek hatására a lengyel nemesség jelentősen meggazdagodott, pozíciói megerősödtek.

- A 16-17. századi Lengyelország Közép-Európa meghatározó hatalma:

• 1572-ben kihalt a Jagelló-ház,
• III. Henrik 1573-ban megerősítette a lengyel nemesség jogait (a Henrik-cikkelyek):
•  a Szejm csak olyan törvényt fogadhatott el, amely ellen az országgyűlés egyetlen tagja sem tiltakozott,
• ezzel működésképtelenné tette a törvényhozást,
• létrehozta a lengyel nemesi köztársaságot.

- 1576-1586 között Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királyként átmenetileg stabilizálni tudta a helyzetet,

- Lengyelországot a 18. században (1772-ben, 1792-ben és 1796-ban is) felosztják Poroszország, a Habsburg birodalom és Oroszország között, s 1920-ig elveszti önállóságát.

 

Oroszország nagyhatalommá válása:

- IV. Iván (1533-1584) megerősítette a központi hatalmat:

• fellépet az ősi nemesi birtokosok ellen,
• felvette a császári = cári címet,
• megszerezte a Volga medencéjét.

- 1613-ban Romanov-dinasztia került hatalomra. I. (Nagy) Péter átvette a nyugat-európai mintákat:

•  támogatta a manufaktúrákat,
• erős flottát, és korszerű hadsereget épített,
• megalapította Szentpétervárt (1703).

 

Az Oszmán Birodalom fénykora és hanyatlása:

- A 16. századra jelentősen megerősödött. Fénykorát I. (Törvényhozó) Szulejmán (1520-1566) idején élte:

• meghódította Magyarország középső részét,
• folyamatos harcban állt a perzsákkal.

- A 16. század végétől megállt a terjeszkedése, ezért meggyengült:

• a Habsburgok a XVII. század végén felszabadították Magyarországot,
• az Oszmán birodalom elvesztette nagyhatalmi szerepét.

 

6. Művelődés és életmód a kora újkorban:

- A természettudományos fejlődés hatással volt a világkép megváltozására:

• csillagászati felfedezések:
• Kopernikusz lengyel csillagász: a Nap a világegyetem központja= heliocentrikus világkép (szemben a geocentrikus világképpel),
• Galileo Galilei bizonyította Kopernikusz állítását (szabadesés, ingamozgás, bolygók mozgása) „És mégis mozog a Föld!”
• Isaac Newton megalkotta az általános tömegvonzás és a mechanika törvényeit,

- A változások hatására átalakult a társadalom és államkép:  

• Machiavelli a fejedelmi hatalom mindenhatóságát hirdette: „A cél szentesíti az eszközt”,
• az ideális állam és társadalom megálmodói (utópisták):John Locke az alkotmányos monarchiát állította példának:
  
  • Morus Tamás: Seholnincs ország,    
  • Campanella: Napállam, Farncis Bacon: Új Atlantisz.                 

- Új jelenségek a kora újkorban:

• a jogi különbségek helyébe vagyoniak léptek,
• növekedni kezdtek a városok,
• terjedtek a könyvek, újságok, kávéházak,
• de: ritkán tisztálkodtak – éhínségek (kis jégkorszak), járványok pusztítottak.

 

Oldal: A kora újkor története
"Törivázlat" - © 2008 - 2025 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat