A kora újkor története

(Európa a XVI-XVII. században)

vázlat

I. A nagy földrajzi felfedezések és következményei  

Kiváltó okai:

-        Európában a XV. század elején jelentősen megnőtt a távol keleti luxuscikkek (fűszerek, selyem és porcelán) iránti igény. A megdrágult kereskedelem ellenértéke főként az arany lehetett, ezért kimerültek az európai nemesfém bányák (pl.: Magyarország), és aranyéhség keletkezett.

-        Ezzel együtt a török terjeszkedés elzárta az évszázados levantei kereskedelmi utakat, ezért drágult a behozott áruk értéke.

-           A nagy nyereség reményében portugál és spanyol hajósok új útvonalat kerestek India és Kína felé az Atlanti-óceán irányában.

 

A felfedezések előfeltételei:

- Technikai-tudományos fejlődés ment végbe: új hajótípus jelent meg a caravella, elterjedt az iránytű, asztroláb, sextáns és a kormánylapát.

- Tengerész Henrik (portugál) herceg hajózásiiskolát hozott létre.

- Előkerültek az ókori tudományos ismeretek, pl.: Ptolemaiosz Föld térképe (gömb alak), fejlődött a csillagászat, Toscanelli megrajzolta az Atlanti-óceán térképét.

 

A felfedezések menete:

-          1487-ben Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát (Jóreménység-foka)

-          1492-ben Kolumbusz Kristóf  felfedezte Amerikát

-          1499-1507 között Amerigo Vespucci feltérképezte Dél- Amerika keleti partvonalát - Újvilág

-          1498-ban Afrika körül hajózásával Vasco da Gama eljutott Indiába

-          1519-22 között Magellán expedíciója körbe hajózta a Földet.

 

A felfedezések következményei:

- A közép és Dél-Amerikában talált birodalmakat (maja, azték, inka) elpusztították.

- Az őslakosság nagy része a járványok és a nehéz munka hatására kihalt, ezért Afrikából négereket hurcoltak be Amerikába rabszolgának.

- Új növényfajták jelentek meg Európában, pl.: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó, vanília, ananász. 

- Amerikában megkezdődött az ültetvényes gazdálkodás: gyapot, cukornád, dohány.

-          A portugálok és a spanyolok gyarmatbirodalmat hoztak létre az Újvilágban (Eldorádó=„az ígéret földje”).

 

A felfedezések gazdasági következményei:

- Az Újvilág nemesfémbányáiból nagy mennyiségű nemesfém áramlott Európába, ezért „árrobbanás” ment végbe → nőtt a pénz mennyisége és csökkent az értéke → megnőttek az árak → infláció keletkezett.

- Nyugat-Európa a felfedezések hatására centrális helyzetbe került, ezért a gabonatermelés csökkent, a juhtenyésztés az ipari termelés került előtérbe, mert árucikkei jól eladhatók voltak aranyért.

- Kelet-Európa a nyugati élelmiszerigény miatt önként a mezőgazdasági termelésre helyezte a hangsúlyt, ezért kialakult a második jobbágyság.

- A folyamat hatására Európa gazdaságilag kettészakadt. Nyugaton az Atlanti – óceán térségében fellendült az ipar és a kereskedelem, háttérbe szorult a mezőgazdaság, közép és kelet - Európában fellendült az élelmiszertermelés a Nyugat számára.

- A gyors ipari fejlődés eredményeképpen létrejöttek a manufaktúrák, kiépült a hitelszervezet és a bank hálózat. Kialakult a világpiac (globalizáció).

- A korszak végén megjelent a vetésforgó és a belterjes, istállózó állattenyésztés, ezért kevés ember sok élelmiszert tudott termelni kis területen, ami Kelet-Európa számára kedvezőtlen hatással bírt.

- A fellendülő ipari termelés hatására intenzív városiasodás indult meg, Nyugat- Európában.

- A reformáció polgári irányzata, a kálvinizmus elősegítette a polgári mentalitás elterjedését (pl.: predestináció tana). Az ismeretek gyors áramlását a könyvnyomtatás biztosította.

- Az öntudatosodás a polgári forradalmak sorozatához vezetett, pl.: németalföldi szabadságharc, angol polgári forradalom.

- A katolicizmus visszaszorult, a tekintélyelv helyét a kritikus gondolkodás vette át, pl.: Kopernikusz, Galilei, Newton felfedezései.

 

II. A reformáció és fő irányzatai 

 

A reformáció kialakulásának okai:

-           A XV. században a katolikus egyház ismét súlyos válságba került. Okai:

-          A papság fényűző élete s a reneszánsz pápák világias és züllött életmódja.

-          Búcsúcédulák árusítása: X. Leó pápa a Szent Péter Székesegyház építési költségeit búcsúcédulákból kívánta fedezni. A búcsúcédula megvásárlásával felmentést lehetett nyerni a bocsánatos bűnök vagy a vezeklés alól, ezért általános elégedetlenség és felháborodás bontakozott ki a hívek körében.

-          A reneszánsz és a humanizmus eszmerendszere, a felfedezések eredményei és a természettudományok fejlődése szétrombolta a hagyományos középkori világképet.

-          A felfedezések hatására az európai kereskedelem központja az Atlanti-óceán partvidékére helyeződött át, ezért elsorvadtak a hagyományos középkori kereskedő utak.

-          A német kereskedővárosok elszegényedtek, és a széttagolt birodalomban a fejedelmek a gazdag német egyház földjeinek megszerzésére törekedtek (összes földek 1/3-a).

 

A reformáció fő irányzatai:

 

1. A fejedelmi irányzat (evangélikusok vagy lutheránusok):

 -          Luther Márton Szent Ágoston rendi szerzetes (egyetemi tanár) római útján megbizonyosodott a pápaság romlottságáról, a búcsúcédulák árusításának igazi okairól. Összefoglalta kifogásait a katolikus egyházzal szemben, és 1517. október 31-én kifüggesztette vitairatát a wittenbergi vártemplom kapujára. Luther tanainak (95 tétel) alapja a  Biblia:

-          „A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg”- Az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által nyerheti el bűnei bocsánatát

-          „egyedül a hit által üdvözülhet az ember”- ezért nincs szükség egyházi közvetítésre, pl.: pápa.

-           az egyházi birtokok kiárusítása (szekularizáció)

-          a gyónás, a cölibátus és a szerzetesség eltörlése

-           bevezette az anyanyelvű igehirdetést, ezért lefordította a Bibliát német nyelvre. Követői az evangélium szó után az evangelista nevet kapták.

 

Luther fellépésének következményei:

-          A pápa kiátkozta Luthert, ezért V. Károly császár eretnekké nyilvánította.

-          Luther elégette az őt kiátkozó pápai bullát.

-          A német fejedelmek Luther mellé álltak. Céljuk: a katolikus egyház földjeinek megszerzése volt hatalmuk növelése érdekében.

-          1529 - ben a speyeri birodalmi gyűlés döntése értelmében Luther követői megmaradhattak hitükön, de nem terjeszthették azt (protestánsok). Ezért:

-          A Schmalkaldeni szövetség (protestáns fejedelmek) és a császár közt kitört a német vallásháború, melyet az augsburgi vallásbéke zárt le 1555-ben („Akié a föld, azé a vallás”).

-          V. Károly uralma megingott (politikai és vallási megosztottság), és 1556- lemondott a spanyol trónról fia II. Fülöp javára.

Az evangélikus egyház elterjedése: német területek, Skandinávia, Ausztria, Csehország, Magyarország.

 

 2. A népi irányzatok:

Münzer Tamás zwickaui prédikátor tanításainak hatására bontakoztak ki. Münzer tanításai:

-           csecsemőkeresztelés elvetése,

 -           a jézusi (evangéliumi) szegénység,

-           magántulajdon elvetése, - a Bibliát szó szerint értelmezik.

Hatására 1524-25 között zajlott a német parasztháború (Dél - Közép Németország), melyben Münzert és követőit megölték. Maradék híveik elmenekültek, pl. Magyarországra.

 

Irányzatai:

-         Az antitrinitáriusok  (= szentháromság tagadók) elvetették Jézus Krisztus istenségét, az eredendő bűnt és a predesztinációt. Ezért vezetőjüket Servét Mihályt Kálvin János kivégeztette.

-       Anabaptisták (újrakeresztelők): a gyermekkeresztség ellen tiltakoztak -  csak akkor kell keresztelni, amikor a gyermek  erre már megérett

 

 3. A polgári irányzat(reformátusok vagy kálvinisták):

Vezetője Kálvin János genfi prédikátor volt. Tanításai:

-          predesztináció = eleve elrendeltetés tana: Isten az emberek sorsát születésüktől fogva meghatározza

-          puritánság = egyszerű egyházi szertartások

-          az ember szorgalmas tevékenységével teljesíti Isten akaratát (világi aszkézis: szerény, mértéktartó, szorgalmas élet)

-          zsarnokölési elmélete: a polgárok megölhetik a zsarnokokat

-          pénzfelhalmozás jogossága, bármit lehet szabadon vásárolni (kamatszedés engedélyezése)

-          demokratikus egyházszervezet: alapvető intézmény a presbitérium (presbitérium = világi jellegű tanács) felállítása

-          az egyház irányelveket fogalmaz meg a polgárok számára.

A kálvinizmus (református hit) elterjedése: Svájc, Franciaország, Németalföld, Skócia, Magyarország

 

Az ellenreformáció és a barokk

 A katolikus egyház válasza a reformációra a tridenti zsinat összehívása volt 1545-63 között. Célja a katolikus megújulás igénye (ellenreformáció). Résztvevő nagyhatalmak: Habsburg Birodalom, Franciaország, Spanyolország. A zsinat határozatai:

-          búcsúcédulák betiltása

-          erkölcsös, vallási értékek megszabása

-          iskolafejlesztés (papi oktatás, nevelés)

-          nyomdák kihasználása (könyvnyomtatás)

-          hittételek (dogmák) tisztázása

-          katolikus hagyományok megerősítése

-          Jezsuita rend megalapítása (1540 - Loyolai Ignác)

-           inkvizíció felújítása (Tiltott Könyvek jegyzéke)

Hatására új korstílus jelent meg, a barokk, amelyben az újjáalakult, megerősödő katolikus egyház művészeti törekvései és propagandája testesültek meg. Célja az egyszerű emberek elkápráztatása, az "eltévelyedett báránykák" visszaterelése az anyaegyház karjaiba.

A barokk stílusjegyei:

-         erő, lendület, dinamizmus ábrázolása,

-         monumentalitás, nyugtalan vonalak és formák,

-         bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet,

-         realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód,

-         túldíszítettség,

-         teatralitás (= színháziasság),

-         pátosz, ünnepélyesség, szenvedélyesség, hősiesség-kultusz, barokk körmondat.

Kedvelt irodalmi műfaja az eposz. 

 

III. Az abszolutizmus kora

 

1. A spanyol abszolutizmus kialakulása:

- Spanyolország 1479-ben jött létre Kasztília és Aragónia egyesülésével.

- 1492-ben kiűzték az arabokat a félsziget déli részéről,

- Amerika felfedezése után nagy- mennyiségű nemesfém áramlott az országba, ezért Spanyolország nagyhatalommá vált.

- Habsburg Szép Fülöp herceg és Őrült Johanna házasságával a spanyol trón a Habsburgok kezébe került.

I. Károly (1516-1556) 1519-ben megszerezte a Német-Római császári címet (V. Károly). Célja: a császári hatalom tekintélyének visszaállítása volt, ezért:

• zsoldoshadsereget hozott létre,
• flottaépítés (Nagy Armada),
• visszaszorította a tartományi rendeket,
• központosított hivatalrendszert épített ki (uralkodó feltétlen hatalma),
• megerősítette a katolikus egyház hatalmát (ellenreformáció elindítása – Tridenti zsinat),

De:

• elveszítette a német vallásháborút, és
• az augsburgi vallásbéke miatt lemondott a trónról.

II. Fülöp (1556-1598) célja: katolikus világhatalom létrehozása volt, ezért:

• kiépítette az abszolút királyi hatalmat,
• 1571-ben szövetségeseivel (pl.: Velence) Lepantónál megállította az oszmánok előrenyomulását, (török flotta pusztulása),

De:

• 1588-ban a spanyol “Nagy Armada” vereséget szenvedett az angol flottától,
• Hollandia kialakulásával elveszítette Németalföld északi részét.

 

2. Az angol abszolutizmus létrejötte:

 A rózsák háborúja után VII. (Tudor) Henrik (1485-1509) szerezte meg a trónt.

Célja: erős királyi hatalom megteremtése volt, ezért:

• létrehozta a Titkos Tanácsot,
• zsoldos hadsereget állított fel,
• megerősítette a központi hatalmat.

VIII. Henrik (1509-1547):

• egyeduralkodóként kormányzott,
• elszakította az angol egyházat Rómától (anglikán egyház kiépítése -1534).

I. Erzsébet (1558-1603):

• támogatta a tengeri kereskedelmet (monopóliumok),
• Anglia nagyhatalommá vált (1588 Nagy Armada legyőzése),
• uralkodása az angol abszolutizmus tetőfokát jelentette.

I. Jakab és I. Károly uralkodása (1603-49):

  I. Erzsébet halála után a Stuart-ház került hatalomra.

Céljuk: a teljes abszolutizmus kiépítése volt, ezért:

• felújították a királyi regálékat,
• adóemelést hajtottak végre,
• növelték a katolikus egyház szerepét.

Következményei:

• puritánok (a kálvinizmus angol képviselői) és a parlament képviselői ellenálltak a királynak,
• Skóciában felkelés kezdődött 1638-ban, ezért:
• a királynak (I. Károly) pénzre volt szüksége és
• összehívta a parlamentet 1640-ben.

De:

• a király és a Parlament ellentéte miatt kitört a forradalom.

 

Az angol polgári forradalom szakaszai:

 

A polgárháború kora (1642-49):

• I. Károly (1625-49) erőszakhoz folyamodott a Parlamenttel szemben,
• a radikális puritánok hadsereget szerveztek Oliver Cromwell vezetésével (vasbordájúak hadserege) és legyőzték a királyt (1648).

Következményei:

• 1649-ben kivégezték a királyt,
• Anglia köztársasággá vált.

 

   A Köztársaság kora (1649-60):

• Cromwell katonai diktatúrát hozott létre.

Intézkedései

• 1651-ben bevezette a hajózási törvényt (csak angol hajók szállíthattak, ezért ellentétbe került Hollandiával), hatására Anglia lett a tengerek ura,
• elfoglalta Skóciát és Írországot: létrejött Nagy-Britannia

De:

• Cromwell halála után a tőkés vállalkozók visszahívták a Stuart királyokat.

 

     A Stuart restauráció (1660-1688):

• II. Károly és II. Jakab vissza akarták állítania az abszolutizmust, ezért
• meghívták a trónra a holland protestáns fejedelmet III. Orániai Vilmost (1688-1702).

 

   A dicsőséges forradalom 1688-89:

• Jognyilatkozat – polgári szabadságjogok biztosítása,
• államforma: alkotmányos monarchia „a király uralkodik, de nem kormányoz”,

Alapját az 1689-ben kiadott Jogok Nyilatkozata (Bill of Rights) szolgáltatta.

Tartalma:

• a törvényhozó testület a parlament,
• a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány,
• független bíróságok létrehozása,
• a parlamentnek évente üléseznie kell,
• a király uralkodik, de nem kormányoz,
• a parlament beleszólhatott az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába.

 

 3.      Francia abszolutizmus:

Franciaországban a XVI. század első felében, I. Ferenc (1515-1547) uralkodása idején erősödött meg a királyi hatalom, aki Habsburgok megnövekedett Európai hatalma miatt szövetségeseket keresett (Cognac-i Liga). Halála után trónharcok kezdődtek, melyek vallási ellentétek formájában bontakoztak ki.

Okai:

• elterjedt a kálvini reformáció Dél-Franciaországban:
• hugenották = francia protestánsok (főleg városi lakosok és parasztok)
• a katolikusok és a hugenották között vallási, politika ellentétek alakultak ki

 Következménye:

• 1572-ben Párizsban Szt. Bertalan éjszakáján 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok (Bourbon-Valois esküvő), ezért
• vallási és polgárháború zajlott 1572-1589 között.

A küzdelem IV. (Bourbon) Henrik (1589-1610) királlyá koronázásával ért véget „Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus) Célja a belső béke megteremtése volt, ezért:

• 1598-ban kiadta a nantes-i ediktumot, ami biztosította a szabad vallásgyakorlást
• csökkentette a parasztok adóterheit
• fejlesztette a gazdaságot királyi manufaktúrák létrehozásával (luxus ipar)
• támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet

XIII. Lajos (1610-1643) államminisztere Richelieu bíboros építette ki az abszolutizmus rendszerét:

• kiűzte a hugenottákat Franciaországból
• 1614 után nem hívta össze a rendi gyűlést, ezért a király rendeletekkel kormányoz
• királytól függő hivatalnokszervezetet és zsoldos haderőt szervezett

XIV. Lajos (1643-1715) a „napkirály” uralkodása idején Franciaország Európa vezető nagyhatalma lett. Alapját a merkantilista gazdaságpolitika képezte:

• Colbert pénzügyminiszter alakította ki
• cél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte, ezért,
• manufaktúrákat hoznak létre, megszabják a minőséget és segítik a kereskedelmet

De:

• A spanyol örökösödési háború (1701-1714) idején Franciaország súlyos politikai és gazdasági válságba került.     

 

4.     A Dunai Habsburg - Birodalom

A Habsburgok osztrák birodalmai I. Ferdinánd és utódai uralma alá kerültek:

• Magyarországon csak megállítani tudták a török terjeszkedést
• A rendek és a központi hatalom viszonya vallási színezetet kapott:
• Az osztrák tartományokban sikerült betiltatni a protestantizmust
• Magyarországon és Csehországban a rendek ellenálltak (pl.: Bocskai felkelés).

A cseh nemesség ellenállása miatt robbant ki a Harminc éves háború 1618-48 között (katolikus Liga – protestáns Unió küzdelme):

• A háború első szakaszában (cseh szakasz) a cseh nemesség vereséget szenvedett (Fehér-hegyi csata), ezért:
• felszámolták a cseh rendi jogokat
• a cseh nemesség birtokait németeknek adták
• Csehország örökös tartománnyá vált.
• A háború második és harmadik szakaszában (dán és svéd szakasz) váltakozó fölényű küzdelem zajlott a dán és a svéd uralkodók részvételével.
• A negyedik, befejező szakaszban Franciaország a protestánsok mellé állt így a Habsburgok békére kényszerültek.

A háborút lezáró Vesztfáliai békét 1648-ban kötötték meg:

• A Német-Római Birodalom több száz független állam halmaza maradt
• A birodalmi gyűlés döntésképtelenné vált
• A Habsburg dinasztia nem szenvedett teljes vereséget; az osztrák és cseh tartományokban felszámolta a rendiséget
• Franciaország Európa vezető hatalmává vált.
• A porosz uralkodók megszereztél Brandenburgot.

 

5.       Közép- és Kelet Európa a XVI-XVII. században

A centrumtól keletre:

-          A kontinentális munkamegosztásnak köszönhetően Közép-Kelet-Európa áttért az élelmiszertermelésre:

• nyersanyagszállító,
• élelmiszertermelő.

-          Mezőgazdasági terményeket nagy haszonnal lehetett értékesíteni, ezért a nagybirtokosok:

• terményjáradékot követeltek a jobbágyoktól,
• kiterjesztették a majorságokat,
• növelték a robotmunka alkalmazását.

-          Következménye:

• az Elbától keletre röghöz kötötték a jobbágyokat (második jobbágyság),
• a nemesek megnövelték majorságukat, de a pénzt felélték,
• megfosztották a jobbágyokat a szabad költözés jogától.

 

Lengyelország hanyatlása:

-          A lengyel feudális viszonyokra is jellemző az örökös jobbágyság kialakulása, melynek hatására a lengyel nemesség jelentősen meggazdagodott, pozíciói megerősödtek.

-          A XVI-XVII. századi Lengyelország Közép-Európa meghatározó hatalma:

• 1572-ben kihalt a Jagelló-ház,
• III. Henrik 1573-ban megerősítette a lengyel nemesség jogait (a Henrik-cikkelyek):
•  a Szejm csak olyan törvényt fogadhatott el, amely ellen az országgyűlés egyetlen tagja sem tiltakozott,
• ezzel működésképtelenné tette a törvényhozást,
• létrehozta a lengyel nemesi köztársaságot.

-          1576-1586 között Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királyként átmenetileg stabilizálni tudta a helyzetet,

-          Lengyelországot a XVIII. században (1772-ben, 1792-ben és 1796-ban is) felosztják Poroszország, a Habsburg birodalom és Oroszország között, s 1920-ig elveszti önállóságát.

 

Oroszország nagyhatalommá válása:

-          IV. Iván (1533-1584) megerősítette a központi hatalmat:

• fellépet az ősi nemesi birtokosok ellen,
• felvette a császári = cári címet,
• megszerezte a Volga medencéjét.

-          1613-ban Romanov-dinasztia került hatalomra. I. (Nagy) Péter átvette a nyugat-európai mintákat:

•  támogatta a manufaktúrákat,
• erős flottát, és korszerű hadsereget épített,
• megalapította Szentpétervárt (1703).

 

Oszmán Birodalom fénykora és hanyatlása:

-          A XVI. századra jelentősen megerősödött. Fénykorát I. (Törvényhozó) Szulejmán (1520-1566) idején élte:

• meghódította Magyarország középső részét,
• folyamatos harcban állt a perzsákkal.

De:

-          A XVI. század végétől megállt a terjeszkedése, ezért meggyengült,

-          a Habsburgok a XVII. század végén felszabadították Magyarországot,

-          az Oszmán birodalom elvesztette nagyhatalmi szerepét.

 

6. Művelődés és életmód a kora újkorban:

-          A természettudományos fejlődés hatással volt a világkép megváltozására:

• csillagászati felfedezések:
• Kopernikusz lengyel csillagász: a Nap a világegyetem központja= heliocentrikus világkép (szemben a geocentrikus világképpel)
• Galileo Galilei bizonyította Kopernikusz állítását (szabadesés, ingamozgás, bolygók mozgása) „És mégis mozog a Föld!”
• Isaac Newton megalkotta az általános tömegvonzás és a mechanika törvényeit.

-          Változások hatására átalakult a társadalom és államkép:  

• Machiavelli a fejedelmi hatalom mindenhatóságát hirdette: „A cél szentesíti az eszközt”
• Az ideális állam és társadalom megálmodói (utópisták):John Locke az alkotmányos monarchiát állította példának.
  • Morus Tamás: Seholnincs ország,    
  • Campanella: Napállam, Farncis Bacon: Új Atlantisz                                             

-          Új jelenségek a kora újkorban:

• a jogi különbségek helyébe vagyoniak léptek,
• növekedni kezdtek a városok,
• terjedtek a könyvek, újságok, kávéházak,
• de: ritkán tisztálkodtak – éhínségek (kis jégkorszak), járványok pusztítottak.

 

Oldal: A kora újkor története (teljes vázlat)
Törivázlat - © 2008 - 2021 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat