Törivázlat

Óravázlatok, érettségi információk, online források

Vallások az ókorban

(vázlat)

 

Az emberiség legősibb kérdéseinek egyike a világ keletkezése és működése. Az erre adott válaszok sokfélék lehetnek:

Az őskori ember hiedelemvilága az élelemszerzés és a termékenység köré fonódott. Elterjedt a totemizmus és a vadászmágia. Nagy szerepet tulajdonítottak a természetfeletti jelenségeknek. Primitív vallásaik képzeletbeli nézetekből tevődtek össze.

 

Az ókori Közel-Kelet vallásai:

- A mezopotámiai és az egyiptomi vallások népekhez, államokhoz kapcsolódtak. Politeista (= többistenhívő) vallások voltak.

- Mezopotámiában kezdetben minden város saját hiedelemvilággal rendelkezett, melyből a papok egységes sumer-akkád-babiloni mitológiát alakítottak ki. Isteneik ember alakúak voltak.

- Egyiptom főistene , a Nap volt, akit Amon és Aton néven is tiszteltek. A fáraók a napisten nevében és védelme alatt uralkodtak. Isteneik megőrizték állati alakjukat. Az egyiptomiak hite szerint az ember a túlvilágon tovább él, ezért mumifikálással óvták meg a testet az enyészettől.

- A perzsák vallása a jó és a rossz küzdelmét állítja a középpontba, ezért dualista jellegűnek tekintik. Alapítója Zarathusztra. Tanításai középpontjában a világot teremtő jó és a világ lerombolására törekvő gonosz állandó harca áll. Az embernek magának kell eldöntenie, hogy kinek az oldalára áll.

- A zsidóság monoteista (=egyistenhívő) vallást alakított ki története során. A zsidó nép megpróbáltatásainak hatására a törzsi istenek közül egyedül Jahve, a vihar istenének tisztelete maradt fenn, akiből a világmindenség egyetlen istene lett. Istenük láthatatlan és mindenható. A „babiloni fogság” után a Kr. e. 6. században kialakult a monoteizmus. A zsidó vallás tanításait a héber Biblia (Ószövetség) foglalja össze.

 

Az ókori India és Kína vallásai:

- India politeista vallásai a brahmanizmus és a Buddhizmus. A brahmanizmus főistenei Brahma, Visnu és Siva. A vallásban az újjászületést, a reinkarnációt, a karma határozza meg. A Buddhizmus célja a lélek nyugalmi állapotba, a nirvánába elérése.

- A kínai univerzizmus az ég, a föld és az ember harmonikus egységét hirdeti. Jelképe a jin-jang. A Kr. e. 6. században két vallási-filozófiai rendszer alakult ki, a taoizmus és a konfucianizmus. A konfucionizmus alapítója Konfuciusz (Kung-Fu-ce) az erkölcsi nevelést, a hagyományok tiszteletét és a közösség érdekeinek szolgálatát hirdette. A taoizmus alapítója Lao-ce a természet törvényével (Tao) való összhang elérését tartotta fontosnak.

 

A görög vallás jellemzői:

A görög vallás politeista (= többisten hívő) volt. A teremtésmítosz szerint a világ  és az istenek a khaoszból jöttek létre. Az isteneket ember alakúnak (= antropomorf) képzelték el, emberi tulajdonságokkal ruházták fel őket. Az istenek és az emberek tetteit a görög mitológia beszéli el, amely irodalmi és művészeti alkotásokban maradt fenn. Az istenek több nemzedéke váltotta egymást.

Az olimposzi isteneket az egész görögség tisztelte. A görög mitológiában nem csak istenek és emberek, hanem héroszok (= félistenek) is szerepeltek.

A görög valást a közösséghez tartozás fejezte ki. A polisz lakóit összefűzte a helyi kultusz. A templom előtt papok mutatták be az áldozatokat. A fontos ügyekben az istenek tanácsát jóslással tudták meg (pl. Delphoi és dodonai jósda).

Az istenek tiszteletére ünnepségeket és versenyeket rendeztek, így alakult ki a színház és az olimpia (Kr. e. 776-tól) is. Különleges szerepe volt a pánhellén kultuszhelyeknek.

A kultikus életből fejlődött ki és vált önálló tevékenységgé az építészet és a művészet is.

 

A római vallás jellemzői:

A Rómát alapító latinok kezdetben természeti jelenségeket és az ősök szellemét tisztelték. A római mitológiában az etruszkok hatására megjelentek a görög mintájú ember alakú istenek, akik meghatározottfeladatkört láttak el. Akaratukat természeti jelek útján közölték az emberekkel. Az istenek által adott jelek értelmezése a jóspapok feladata volt (pl. madárjós).

A császárkorban főként a birodalom keleti felében terjedt el az uralkodók vallásos tisztelete a „császárkultusz”, amely alkalmas volt az egyeduralom alátámasztására.

A misztériumvallások is keletről érkeztek a birodalomba. A császárkorban kibontakozó válság hatására megnőtt az istennel való személyes kapcsolat igénye, amely elősegítette az új tanítások gyors terjedését, államvallássá válását (pl. kereszténység).

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 851
Tegnapi: 997
Heti: 10 716
Havi: 39 436
Össz.: 2 463 832

Látogatottság növelés
Oldal: Vallások az ókorban
Törivázlat - © 2008 - 2020 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »