Magyarország az Anjou királyok és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején
1. Az Anjou-kor:
1301-ben kihalt az Árpád-ház III. András halálával à1301-1308 interregnum (uralkodó nélküli állapot) állt fenn. A tartományurak saját jelöltjeiket próbálták trónra juttatni.
A trónkövetelők mindegyike az Árpádok női ágából származott:
- cseh Vencel,
- bajor Ottó
- nápolyi Károly Róbert
A trónharcok miatt anarchia uralkodott az országban. 1308-ban a délvidéki bárók által támogatott Károly Róbert kezébe került a hatalom.
1.1 Károly (Róbert) uralkodása (1308-42):
Károly Róbert a pápa támogatásával szerezte meg a trónt. Célja a belső rend helyreállítása és az ország megerősítése volt. à
1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte a Felvidék legnagyobb tartomány urait Csák Mátét és az Aba nemzetséget. A többiek ellenállását fokozatosan törte meg, Pl.: Borsa Kopasz, Kán László). A király támaszai:
- az új feudális nagybirtokosi réteg, Pl.: Garai, Lackfi, Szécsényi, Báthory,Bánffy, Kanizsai, Drugeth családok)
- köznemesség
- városok-falvak lakói (szepességi polgárok)
- jászok-kunok (kiváltságosok)
- királyi haderő
1.2 Károly Róbert reformjai:
A belső rend helyreállításával egy időben Károly Róbert hozzákezdett az ország újjászervezéséhez. Reformjai:
1.2.1 Hadseregreform: banderiális hadszervezet kiépítése. Bandérium = magánföldesúri hadsereg. (Aki nem tud 50 főt kiállítani az a vármegyei sereghez csatlakozik.)
1.2.2 Gazdasági reformok:
(A gazdasági reformokról bővebben aKároly Róbert gazdaságpolitikája című oldalon olvasható!)
1.2.3 Aktív külpolitika:
1.3 I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-82):
1.3.1 Külpolitikája:
A magyar Anjouk célja a közép európai vezető szerep megszerzése volt à aktív külpolitikát folytattak:
- kísérletet a magyar és a nápolyi trón egyesítésére à I. Lajos Öccse, Endre feleségül vette a nápolyi királynőt, Johannát. De: Endrét Johanna megölette à a magyar király 2 hadjáratot indított a Nápolyi Királyság ellen 1347-48 és 1350-52 között. De a pápa és a nápolyiak ellenállása miatt nem tudta megtartani hódításait.
- sikeres hadjáratokat indított a régi területek visszaszerzéséért Velence ellen. Eredménye: Horvátország és Dalmácia visszaszerzése - 1358 – Zárai béke
- hadjáratok déli irányban:
- 1370 III. Kázmér halála (Erzsébet testvére) után I. Lajos lengyel király lett àlétrejött a magyar-lengyel perszonálunió = az országokat csak a király személye köti össze.
1.3.2 Az 1351-es törvények:
A nápolyi hadjáratokban résztvevő köznemesek érdekeinek védelmében I. Lajos 135-ben felújította az Aranybullát. A megújítás a korabeli állapotokat rögzítette. Változások:
- „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve à nincs különbség jogilag a nemesek és a bárók között
- kilenced törvénye: a 9. tized a földesúré
- ősiség törvénye: a birtok csak a családon belül örökölhető férfiágon
Utódlás kérdése: I. Lajosnak 2 lánya volt:
2. Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437) – A magyar nagyhatalom születése:
Lajos király halála után leánya Mária uralkodott, de a bárók hatalmi érdekeik szerint befolyásolták uralmát à anarchia bontakozott ki az országban à Mária férje, Luxemburgi Zsigmond 1387-ben az ország tanácsának (bárók) segítségével magához ragadta a hatalmat (1395-ig, Mária haláláig társuralkodók).
2.1 Zsigmond belpolitikája:
Célja: a bárók hatalmának megtörése volt à saját, szakképzett bizalmasait helyezte kulcspozíciókba à a bárók 1401-ben Visegrádon foglyul ejtették a királyt à Zsigmond szövetséget kötött a leghatalmasabb bárói szövetséggel (Garai-Cillei liga) és feleségül vette Cillei Borbálát.
1405-6-ban kiadta a városi törvényeket:
- Buda (végleges főváros) mintájára egységesítette a mértékrendszert à fellendült a belső gazdaság
1408-ban létrehozta a Sárkányrendet: zártkörű elit, vagyon alapján à a bárók a király szolgálatába álltak.
1435-től már valódi rendi gyűlés jött létre Magyarországon: főpapok, bárók, köznemesek: „a királyság egész testének képviselői”
1437: Erdélyben parasztfelkelés tört ki a túlzott terhek miatt, ezt leverik (Budai Nagy Antal)
A magyar nemesek, a szász városok, a székely lófők megkötik a kápolnai uniót: három rendi nemzetet (a románok nem tartoznak bele).
2.2 Zsigmond török ellenes védelmi politikája:
A XIV. század második felében a terjeszkedő oszmán-törökök elérték Magyarország déli határait. 1389-ben Rigómezőnél legyőzték a Szerb államot (ez a terület ma Koszovó, s ezért nem akarnak a szerbek lemondani róla!) à Zsigmond nemzetközi támadást indított a török ellen, de az európai lovaghadsereg 1396-ban a Nikápolyi csatában vereséget szenvedett. à
Zsigmond felhagyott a támadó politikával és a védekezésre összpontosított:
- 1397: telekkatonaság bevezetése: húsz jobbágytelek után ki kell állítani egy lovas katonát
- 1402: Ankarai csata: a törököket a tatárok (Timur Lenk) legyőzik, s ezzel 30 évig nem tudnak terjeszkedni
- végvárrendszert épít ki: húsz év alatt 11 új vár, ezzel 1521-ig feltartják a török támadását
2.3 Zsigmond külpolitikája:
- 1404: királyi tetszvényjog megszerzése: a pápai irat csak a király beleegyezése után hirdethető ki
- 1417: királyi főkegyúri jog megszerzése: a király határozza meg, hogy ki lehet püspök, nem a pápa
- Zsigmond 1410-ben német, 1420-ban cseh király lett. 1433-ban német-római császárrá koronázták
- Birodalma központjává Budát tette (Friss Palota építése) és európai diplomáciai útjain magyar bárókkal vette körül magát.