Magyarország az Anjou királyok és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején

 

1. Az Anjou-kor:

1301-ben kihalt az Árpád-ház III. András halálával à1301-1308 interregnum (uralkodó nélküli állapot) állt fenn. A tartományurak saját jelöltjeiket próbálták trónra juttatni.

A trónkövetelők mindegyike az Árpádok női ágából származott:

-          cseh Vencel,

-          bajor Ottó

-          nápolyi Károly Róbert

A trónharcok miatt anarchia uralkodott az országban. 1308-ban a délvidéki bárók által támogatott Károly Róbert kezébe került a hatalom.

 

1.1 Károly (Róbert) uralkodása (1308-42):

Károly Róbert a pápa támogatásával szerezte meg a trónt. Célja a belső rend helyreállítása és az ország megerősítése volt. à

1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte a Felvidék legnagyobb tartomány urait Csák Mátét és az Aba nemzetséget. A többiek ellenállását fokozatosan törte meg, Pl.: Borsa Kopasz, Kán László). A király támaszai:

-          az új feudális nagybirtokosi réteg, Pl.: Garai, Lackfi, Szécsényi, Báthory,Bánffy, Kanizsai, Drugeth családok)

-          köznemesség

-          városok-falvak lakói (szepességi polgárok)

-          jászok-kunok (kiváltságosok)

-          királyi haderő

 

1.2 Károly Róbert reformjai:

A belső rend helyreállításával egy időben Károly Róbert hozzákezdett az ország újjászervezéséhez. Reformjai:

 

1.2.1 Hadseregreform: banderiális hadszervezet kiépítése. Bandérium = magánföldesúri hadsereg. (Aki nem tud 50 főt kiállítani az a vármegyei sereghez csatlakozik.)

 

1.2.2 Gazdasági reformok:

(A gazdasági reformokról bővebben aKároly Róbert gazdaságpolitikája című oldalon olvasható!)

• Regálék (a királyi felségjogon szedett jövedelmek) bővítése:
  • harmincadvám (a kereskedelmi cikkek megvámolása)
  • pénzverés monopóliuma
  • bányamonopólium a földtulajdonosoknak adta a bányabér 1/3-át (urbura=bányabér)
  • Értékálló pénz bevezetése (aranyforint, ezüstdukát 1325-től)
  • Kapuadó (18dénár évente, jobbágyportánként)
  • Kamara felállítása (tárnokmester: Nekcsei Dömötör)
  • Pápai jövedelmek 1/3 részének lefoglalása
  •  

1.2.3 Aktív külpolitika:

• Dinasztikus kapcsolatok erősítése (Lengyelország, Nápoly)
• Déli befolyási övezetek visszaszerzése à Nándorfehérvár és Galambóc várát visszafoglalta
• kudarc: Horvátország, Havasalföld (Basarab vajda*)
• 1335 visegrádi királytalálkozó:
  • Luxemburgi János és Lokietek Kázmér kibékítése
  • kereskedelmi együttműködés Bécs ellen à Nagyszombat
  • 1339 örökösödési szerződés III.(Lokietek) Kázmérrel
  •  

1.3      I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-82):

 

1.3.1 Külpolitikája:

A magyar Anjouk célja a közép európai vezető szerep megszerzése volt à aktív külpolitikát folytattak:

-  kísérletet a magyar és a nápolyi trón egyesítésére à I. Lajos Öccse, Endre feleségül vette a nápolyi királynőt, Johannát. De: Endrét Johanna megölette à a magyar király 2 hadjáratot indított a Nápolyi Királyság ellen 1347-48 és 1350-52 között. De a pápa és a nápolyiak ellenállása miatt nem tudta megtartani hódításait.

-   sikeres hadjáratokat indított a régi területek visszaszerzéséért Velence ellen. Eredménye: Horvátország és Dalmácia visszaszerzése - 1358 – Zárai béke

-   hadjáratok déli irányban:

• Havasalföld hűséges lesz + Moldva létrehozása
• Bánságok rendszerének kiépítése (végvárvonal) Hadjáratok a balkáni eretnekek (bogumilok) ellen

-          1370 III. Kázmér halála (Erzsébet testvére) után I. Lajos lengyel király lett àlétrejött a magyar-lengyel perszonálunió = az országokat csak a király személye köti össze.

 

1.3.2 Az 1351-es törvények:

A nápolyi hadjáratokban résztvevő köznemesek érdekeinek védelmében I. Lajos 135-ben felújította az Aranybullát. A megújítás a korabeli állapotokat rögzítette. Változások:

-   „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve à nincs különbség jogilag a nemesek és a bárók között

-     kilenced törvénye: a 9. tized a földesúré

-     ősiség törvénye: a birtok csak a családon belül örökölhető férfiágon

Utódlás kérdése: I. Lajosnak 2 lánya volt:

• Mária – Magyarországot örökölte és Luxemburgi Zsigmond felesége lett
• Hedvig – Lengyelországot örökölte és Jagelló litván fejedelem felesége lett

 

2. Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437) – A magyar nagyhatalom születése:

Lajos király halála után leánya Mária uralkodott, de a bárók hatalmi érdekeik szerint befolyásolták uralmát à anarchia bontakozott ki az országban à Mária férje, Luxemburgi Zsigmond 1387-ben az ország tanácsának (bárók) segítségével magához ragadta a hatalmat (1395-ig, Mária haláláig társuralkodók).

 

2.1 Zsigmond belpolitikája:

Célja: a bárók hatalmának megtörése volt à saját, szakképzett bizalmasait helyezte kulcspozíciókba à a bárók 1401-ben Visegrádon foglyul ejtették a királyt à Zsigmond szövetséget kötött a leghatalmasabb bárói szövetséggel (Garai-Cillei liga) és feleségül vette Cillei Borbálát.

1405-6-ban kiadta a városi törvényeket:

-          Buda (végleges főváros) mintájára egységesítette a mértékrendszert à fellendült a belső gazdaság

1408-ban létrehozta a Sárkányrendet: zártkörű elit, vagyon alapján à a bárók a király szolgálatába álltak.

1435-től már valódi rendi gyűlés jött létre Magyarországon: főpapok, bárók, köznemesek: „a királyság egész testének képviselői”

1437: Erdélyben parasztfelkelés tört ki a túlzott terhek miatt, ezt leverik (Budai Nagy Antal)

A magyar nemesek, a szász városok, a székely lófők megkötik a kápolnai uniót: három rendi nemzetet (a románok nem tartoznak bele).

 

2.2 Zsigmond török ellenes védelmi politikája:

A XIV. század második felében a terjeszkedő oszmán-törökök elérték Magyarország déli határait. 1389-ben Rigómezőnél legyőzték a Szerb államot (ez a terület ma Koszovó, s ezért nem akarnak a szerbek lemondani róla!) à Zsigmond nemzetközi támadást indított a török ellen, de az európai lovaghadsereg 1396-ban a Nikápolyi csatában vereséget szenvedett. à

Zsigmond felhagyott a támadó politikával és a védekezésre összpontosított:

-          1397: telekkatonaság bevezetése: húsz jobbágytelek után ki kell állítani egy lovas katonát

-          1402: Ankarai csata: a törököket a tatárok (Timur Lenk) legyőzik, s ezzel 30 évig nem tudnak terjeszkedni

-          végvárrendszert épít ki: húsz év alatt 11 új vár, ezzel 1521-ig feltartják a török támadását

 

2.3 Zsigmond külpolitikája:

-          1404: királyi tetszvényjog megszerzése: a pápai irat csak a király beleegyezése után hirdethető ki

-          1417: királyi főkegyúri jog megszerzése: a király határozza meg, hogy ki lehet püspök, nem a pápa

-          Zsigmond 1410-ben német, 1420-ban cseh király lett. 1433-ban német-római császárrá koronázták

-          Birodalma központjává Budát tette (Friss Palota építése) és európai diplomáciai útjain magyar bárókkal vette körül magát.

 

 

 

Oldal: Magyarország az Anjou királyok és Luxemburgi Zsigmond idején
Törivázlat - © 2008 - 2022 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat