Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

IV. Béla uralkodása és Magyarország újjáépítése

 

 

1. IV. Béla Tatárjárás előtti uralkodása:

II. András elsőszülött fia, Béla alighogy elfoglalta a trónt (1235-1270), hozzákezdett a "felesleges és haszontalan örökadományok" visszavételéhez. Béla arra törekedett, hogy a III. Béla kori helyzetet  vissza állítsa. Rosszul mérte fel a helyzetet, mert, ahogy egyre több birtok jutott vissza a király tulajdonába, úgy lett egyre nagyobb országszerte az egyházi és világi birtokosok elégedetlensége.

További olaj volt az elégedetlenség tüzére a kunok befogadása. Kötöny kun vezérrel az élen sok ezer nomád került Magyarországra. A kunokat elsősorban a tatár veszedelem hajtotta nyugat felé, míg Béla arra számított, hogy befogadásukkal nagyszámú, bármikor rendelkezésre álló fegyveres erőre tesz szert.

 

2. A Tatárjárás (1241-42):

A tatár a 12. században csak egy jelentéktelen kis mongol csoport nevét jelentette, de hamar a mongolok általános neve lett a forrásokban. A mongol törzseket Dzsingisz kán ("Világhódító") egyesítette, ő alapította meg a mongol világbirodalmat.

A mongolok kitűnő és mozgékony könnyűlovassággal rendelkeztek. A mongol támadások természetes kísérőjelensége volt az óriási pusztítás és a tömeges emberirtás, amivel a kisebbségben lévő hódítók megfélemlítették a lakosságot.

Batu kán Dzsingisz unokája Kijev és a dél-orosz sztyeppe népeinek meghódítása. után 1241-ben Lengyelország és Magyarország ellen fordult. Béla király akkor döbbent rá a veszély súlyára, amikor 1240-ben a tatárok elfoglalták Kijevet. A magyar urak közben megölték az (igaztalanul) árulónak tartott Kötönyt. Véleményük szerint ugyanis a kunok csak azért jöttek Magyarországra, hogy felderítsék az itteni viszonyokat, és később a tatárok oldalára álljanak. Kötöny meggyilkolása után a kunok pusztítva-fosztogatva kivonultak az országból.

1241 márciusában a tatár sereg Magyarországra zúdult. A király elrendelte az általános felkelést, de az urak csak nehézkesen gyülekeztek. A döntő csatára a Sajó torkolatánál, a Muhi melletti pusztán 1241. április 10-éről 11-ére virradó éjszaka került sor. Igazi ütközetről nem is beszélhetünk, hiszen a tatárok gyakorlatilag legyilkolták a védekezni képtelen magyar csapatokat.

1242 januárjában átkeltek a befagyott Dunán, és a Dunántúlon is folytatták pusztításaikat. A király is menekülni kényszerült. A tatárok egészen az Adriáig üldözték, de Trau szigetére nem tudtak átkelni, így IV. Béla és családja megmenekült.

Batu kán 1242-ben váratlanul elhagyta Magyarországot, amiben része lehetett Ögödej nagykán halálának. A károk óriásiak voltak. A tatárok felperzselt falvakat és földeket hagytak maguk után, éhínség és járvány pusztított az országban. Az elmenekült Béla király hazatért, és hozzákezdhetett a tatárjárás tanulságainak levonásához.

 

3. Az ország újjáépítése:

A tatárjárás fontos következménye a király számára az volt, hogy fel kell hagynia a birtokvisszavételekkel, ezért 1242 után maga is adományozott birtokokat, de azt várak építéséhez kötötte. A király ugyanis felfigyelt arra, hogy a tatárok az erős, kőből épült várakkal nem boldogultak, ezért nagy lendületet vett a kővárak építése Mind a várépítés szorgalmazásával, mind a birtokok adományozásával Béla végső fokon a nagybirtokosság megerősödéséhez járult hozzá. Gyermekei kiházasítását is a védelem ügyének rendelte alá. orosz és lengyel hercegekhez adta leányait.

Az ország elpusztított részeinek újranépesítése érdekében telepítési tervet dolgoztatott ki, ezzel a 12. századhoz képest megváltozott a betelepülők összetétele. A hospesek, bevándorlók főleg a környező országokból jöttek. Legnagyobb számban a 1241-ben dúlva távozó kunok jöttek vissza, úgy 1245-46 táján. Az alföldi nagy, megüresedett területeken kaptak területeket Nagy és Kis-Kunság), hogy letelepedjenek. A kunoktól független jász csoportok, szlávok és németek is jöttek az országba. A román népesség a Kárpát-medence déli, délkeleti határaira költözött és a 14. századra számuk elérte a 40 ezer főt. Az országos betelepítési program főleg belső emigrációt jelentett. A hospesek már nem idegenek, hanem etnikumok voltak, olyan társadalmi helyzettel, mely a szabadságfok ekkor elérhető maximumára utalt.

Az egyházi és világi nagybirtokosok hozhattak létre új településeket, ami eddig királyi jog volt. A magánbirtokokon is szabad telepes falvak jöttek létre.

Fontos szerepet játszottak Béla elképzelésében a megerősített városok is. Az 1247-es tatár támadás után lett fontos a budai vár építése, melyben a pesti polgárok telepedhettek meg. (Ettől kezdve ez lett Buda, és a korábbi Buda pedig Óbuda).

IV. Béla számított a regálé jogon (királyként) szedett és dominalis (földesurat megillető) jövedelmekre is. A király jó minőségű, értékálló pénzt veretett Az ország különböző részein létesültek pénzverő kamarák. A reform olyan jól sikerült, hogy a kényszerbeváltás megszűnhetett. A pénz stabilizálódásra serkentőleg hatott a kereskedelemre. A teljes körű városprivilégiumot élvező városok szabad vásárt tarthattak, ami azt jelentette, hogy megtarthatták a vásár jövedelmét.

Béla második honalapítóként került be a magyarság történelmi köztudatába.

 

4. A tartományúri hatalom megerősödése Magyarországon:

IV. Béla halála után az Árpád-ház még három uralkodót adott az országnak (V. István 1270-72, IV (Kun) László 1272-90, III. András 1290-0301). Az Árpádok utolsó harminc évében a magyar királyság egyik legsúlyosabb válságát élte át: a királyi hatalom tekintélye folyamatosan csökkent, a valódi uralom a tartományurak, oligarchák kezébe került. (Oligarchia, görög, 'kevesek uralma', oligarcha, 'tartományúr, kiskirály'.) 1301-ben, III. András elhunytával kihalt az Árpád-ház férfiága. Az elkövetkezendő éveket interregnumnak, vagyis uralkodó nélküli állapotnak is szokták nevezni

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 372
Tegnapi: 1 045
Heti: 5 287
Havi: 14 634
Össz.: 1 494 418

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: IV. Béla uralkodása és Magyarország újjáépítése
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: őskor töri - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »