Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

Magyarország a Horthy-korban

 

 

A Horthy-rendszer hatalomra jutása és konszolidációja:

 

1. A Horthy rendszer hatalomra jutása:

A Kormányzótanács lemondása után 1919. augusztus 1-jén Peidl Gyula vezetésével szociáldemokrata kormány alakult. A román csapatok augusztus 4-én bevonultak Budapestre. A kormánynak nem volt tényleges ereje, így augusztus 6-án egy fegyveres csoport könnyen lemondásra kényszerítette. Az új kormányfő a puccs vezetője Friedrich István lett. (Közben a románok megszállták a Dunántúl északi részét is.) Horthy Miklós, a szegedi kormány hadügyminisztere önálló fővezérséget létesített Siófokon. A nemzeti hadsereg egységei a románok által meg nem szállt területeken büntetőakciókba (verések, akasztások) kezdtek a forradalmak helyi vezetői, szimpatizánsai ellen (fehér-terror). A román kivonulás után, november 16-án Horthy egységei bevonultak Budapestre. Huszár Károly vezetésével ideiglenes kormány alakult, amely lebonyolította a választásokat. A békekonferencia ideiglenesen elismerte az új kormányt, és meghívást küldött a béketárgyalásokra. Az 1920. január végén megtartott választásokon a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja kapta a legtöbb szavazatot. Február végén a nemzetgyűlés elfogadta az 1920:I. törvénycikket, amely kimondta, hogy az államfői méltóság kérdésének végleges rendezéséig a nemzetgyűlés ideiglenes jelleggel kormányzót választ. 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta Horthyt. Az új államfő előbb Simonyi - Semadam Sándort nevezte ki miniszterelnöknek, majd a békeszerződés aláírása után Teleki Pált.

 

2. A trianoni béke és következményei:

A Magyarországgal 1920. június 4-én megkötött béke területi vonatkozásaiban bizonyult a legsúlyosabbnak. Elveszítette területeinek kétharmadát, lakosságának több mint a felét. Területe 282 ezer km2-ről (Horvátországgal együtt 325 ezer km2-ről) 93 ezer km2-re, lakóinak száma 18 millióról (Horvátországgal 21 millió fő) 7, 6 millióra csökkent. Nem vették figyelembe az etnikai határokat, több millió magyar került más országokba.

 

3. A Horthy rendszer konszolidációja:

Teleki Pál rövid miniszterelnöksége alatt (1920-1921) az élet kezdett visszatérni a megszokott kerékvágásba. Intézkedései:

-        A különítményesek zömét eltávolította a fővárosból.

-       A földművelésügyi minisztere, a kisgazdapárti Nagyatádi Szabó István földreformot kezdeményezett. A törvény alapján a termőterület 8,5%-át osztották fel. 411 ezren jutottak földhöz, közülük 301 ezer volt szegényparaszt, akik 1-2 kataszteri holdat kaptak. A törvény keretében a kormányzó "vitézi telkeket" (zömmel 5-20 kh) is adományozott az általa alapított Vitézi Rend tagjainak.

-       Az elszakított területekről visszaözönlő értelmiségiek nem jutottak munkához, ezért a Teleki nevéhez fűződő numerus clausus (latin: "zárt szám") törvény megszabta - "népfajok és nemzetiségek" szerint - az egyetemre bekerülhetők arányát. A szabályozás elsősorban a zsidóságot sújtotta.

 

3.1 Bethlen belpolitikai konszolidációja:

Teleki a királypuccsokban tanúsított magatartása miatt lemondani kényszerült. A miniszterelnöki székben a korszak egyik legnagyobb formátumú politikusa, gróf Bethlen István követte. Célja a belső stabilizáció megteremtése és a külpolitikai elszigeteltség feloldása volt. Intézkedései:

-        Korlátozta a választójogot és bevezette a nyílt választási rendszert. Bethlen olyan erős kormánypárt megszervezésére törekedett, amelyik folyamatosan megnyerheti a választásokat.

-    1922-ben belépett a kisgazdapártba és létrehozta az Egységes Pártot, megteremtette több mint két évtizedre a többpártrendszer keretei között uralkodó kormánypártot. (Ezt az Egységes Pártot az 1930-as években Nemzeti Egység Pártja névre keresztelte át Gömbös Gyula, majd Magyar Élet Pártja névre pedig Imrédy Béla.)

-          Az ellenzéki pártok közül az MSZDP - vel paktumot kötött Bethlen. A szociáldemokraták legális pártként részt vehettek a parlamenti munkában, de cserébe lemondtak a postások, vasutasok közötti szakszervezeti szervezkedésről, és ígéretet tettek, hogy a parasztság között sem építik tovább szervezeteiket.

 

3.2 A magyar gazdaság helyzete:

A háború és a forradalmak után az ellenforradalmi kormányok is fedezetlen bankjegykibocsátással pótolták a költségvetési hiányt. Az infláció 1919 őszétől felgyorsult, nőtt a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal. A Teleki-kormány adóemeléssel és egyszeri, nagy vagyonadóval próbálta rendbe szedni az államháztartást, és megállítani az inflációt. Ez azonban sikertelen volt, ezért:

-     Bethlen külföldi kölcsönök megszerzésével igyekezett a stabilizációt elérni. Magyarország a Népszövetség segítségével 250 millió aranykorona kölcsönhöz jutott. A kölcsönnel sikerült megállítani az inflációt.

-       Az 1924-ben létrehozott Magyar Nemzeti Bank a korona helyett 1927-től bevezette az új pénznemet: a pengőt.

-       A költségvetés egyensúlya érdekében csökkentették az állami alkalmazottak létszámát (ezt nevezték B-listázásnak), és újabb adóemeléseket határoztak el. Két év alatt megvalósult a stabilizáció, Magyarország az egy főre jutó adósságállományban hamarosan a térség legeladósodottabb állama lett.

3.3 Ipar, mezőgazdaság és infrastruktúra a húszas években:

A magyar ipar szerkezete megváltozott. A gépgyártás részesedése csökkent a gyáripari termelésben. Leépült, majd teljesen eltűnt pl. a személygépkocsi-gyártás. Az új magyar felfedezéseket - mint a helikopter vagy a sugárhajtómű - külföldön kezdték gyártani. Jelentősen fejlődött viszont a villamos energia- és a bauxittermelés. Nagy lendületet kapott a könnyűipar: a textil-, bőr-, papír- és élelmiszergyártás. A kormányzat magas védővámokkal védte a hazai ipart.

A mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemből meghatározó maradt: mintegy 40%. A Nagyatádi-féle földreform következtében nőtt a törpebirtokok száma, de ezek jelentős része előbb-utóbb tönkrement. A gabonatermelésre berendezkedett magyar mezőgazdaság elvesztette védett piacait, és az új amerikai búzafajták minőségükkel is felülmúlták a hazaiakat. A kisgazdaságok nem használtak műtrágyát, így a hozamok alacsonyak voltak. A nagybirtokon nőtt a munka gépesítése. Az állatállomány az első világháború előtti szinthez képest csökkent. Ugyanakkor minőségi javulás történt a tehéntenyésztésben (jobban tejelő svájci fajták meghonosítása) és a sertéstenyésztésben a hússertések arányának növekedésével. A mezőgazdaság továbbra is a magyar export domináns ágazata maradt, az összes export 60%-át adta.

Modernizálódott a vasúti szállítás, új gőzmozdonyokat állítottak be, villamosították a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat. Nőtt a gépjárművek száma, megindult a rádiózás, lendületet vett a vidék villamosítása.

3.4 A világgazdasági válság és hatása:

A gazdasági válság idején a magyar gazdaságot legjobban az agrárárak zuhanása és a tőkeimport elakadása sújtotta. Az agrárolló miatt a gazdák eladósodtak. A kormányzat a gabonatermelőknek a tőzsdei vételár fölött gabonajegyet (bolettát) adott, amit adófizetésre lehetett használni, illetve készpénzre átváltani. A nemzetközi pénzügyi- és hitelrendszer összeomlása 1931-ben Magyarországot is elérte. A nemesfém- és devizakészletek kimerültek, a kormány minden külföldre szóló kifizetést megtiltott. A válság megoldásához rendezni kellett a pénzügyeket, a mezőgazdaságnak pedig piacokat szerezni. Jól jött az országnak, hogy 1932-ben törölték a jóvátételi fizetéseket, a következő évben pedig mérsékelték az adós országok kamatfizetési és tőketörlesztési összegeit. Így csökkenteni lehetett az ország jelentős adósságállományát. Sikerült a világpiacinál magasabb árakon biztos piacokat találni (1934-től) a mezőgazdasági export számára Németországban, Olaszországban és Ausztriában.

A villamosítás tempója a válság hatására lelassult, de a harmincas években aztán lendületesen fejlődött.

A bauxitbányászat már a húszas években megkezdődött, s a harmincas években kezdett kiépülni a feldolgozóipar: a timföldgyártás és az alumíniumkohászat (alumíniumot Magyarországon először 1935-ben csapoltak Csepelen). A kibányászott bauxit zömét Németországban dolgozták fel, a német harci repülőgépek nagy része ebből készült.

A mezőgazdaságban csökkeni kezdett a gabona vetésterülete, és nőtt a takarmányrépáé, kukoricáé, burgonyáé. Szembetűnő növekedés történt a gyümölcsfák telepítésében, ami a kormánytámogatásnak volt köszönhető: facsemetéket és magokat osztottak szét az országban. A konzervgyártás nemzetközi viszonylatban is korszerű ágazattá vált. A Globus konzervek, főként a főzelék- és gyümölcskonzervek és a paradicsomsűrítmények keresettek voltak a világpiacon. A bortermelő európai országok sorában Magyarország a 4. helyet foglalta el Franciaország, Spanyolország és Olaszország mögött.

A közlekedésben a motorizáció terén a harmincas években a motorkerékpárok száma nőtt igen gyorsan. Megkezdődött a rendszeres légi forgalom, hozzáláttak a ferihegyi repülőtér kiépítéséhez.

Az európai gazdasági viszonyokat tekintve a magyar gazdaság nagyjából megőrizte a századfordulóra kivívott pozícióját, amennyiben átmenetet jelentett a balkáni térség és a tőle nyugatra fekvő cseh-morva területek között.

 

4. A magyar társadalom a két világháború között:

Trianon megváltoztatta a magyar társadalom néhány fontos jellegzetességét. A soknemzetiségű jelleg megszűnt, a lakosság 10%-a maradt nem magyar anyanyelvű. Közöttük a legtöbben németek (500 ezren). A felekezetek közül a görögkeletiek és görög katolikusok száma csökkent a legjobban. A foglalkozások terén nem történt különösebb változás: a mezőgazdaságból élők aránya valamivel kevesebb, a bányászatból, iparból élőké pedig valamivel nagyobb lett az össznépességhez képest. 1920 és 1941 között jelentősen nőtt a lakosság száma és növekedett az átlagos élettartam is.

Társadalmi rétegek:

- A nagybirtokosok (kb. 200 család) száma csökkent, mérséklődtek bevételeik, életvitelük kevésbé lehetett pazarló, mint korábban. Az ország földterületének 30%-át birtokolták. A politikai életben befolyásuk csökkent, de így is meghatározó maradt.

-   A nagypolgárság(kb. 50 család)közvetlen politikaiszerephez továbbra sem jutott, de befolyása a kormányzati politikára erősödött.

- A századelő történelmi középosztályához tartozó úri középbirtokosoknak (200-1000 hold birtokosai) és az államapparátus vezetőinek befolyása a századfordulóhoz képest nőtt. Tagjai a nagybirtokosok és a nagypolgárság mellé emelkedve az uralkodó elit harmadik csoportját alkották. Közéjük tartozott Horthy Miklós is. Ők tartották kezükben a közigazgatás, a hadsereg, a csendőrség számos kulcspozícióját.

- A középosztályzömét adó beosztott tisztviselők, magánalkalmazottak, értelmiségiek életnívója csökkent a századfordulóhoz képest.

-     A városi és falusi kispolgárság igen tarka képet mutatott. Jövedelmeik nagyon eltérőek voltak. Létbiztonságot jelenthetett körükben az önálló üzlet és műhely, az állami fix fizetés és nyugdíj. Politikailag is sokszínű csoport. Az állás nélküli értelmiség és a megélhetésért küszködő kispolgárság a háború és forradalmak után fogékony volt az antiszemitizmusra és a zsidóságintézményes háttérbe szorítását követelték. Ez az antiszemitizmus a húszas évek végére csökkent, de a gazdasági válság nyomán újra felélénkült.

-     A lakosság 48%-a, 4,4-4,5 millió ember földműves paraszt volt. A nagyobb falvakban lassú modernizálódás indult meg. Gazdag- és középparasztnak számítottak a 20 holdnál nagyobb földdel rendelkezők. Ők adták a parasztság 7%-át. Az 5-20 holddal rendelkező kis- és középparasztság szigorú beosztással, élt. A megélhetés vágya és a föld aprózódásától való félelem vezetett körükben az "egykézéshez".

-    A törpebirtokosok(1-5 hold) gyakran nagy nyomorban éltek, és a falvakban adódó munkaalkalmakat megragadva béresként, részes művelőként próbálták magukat fenntartani.

-     Az uradalmi cselédek igen kiszolgáltatottan éltek.

-   A földnélküli mezőgazdasági napszámosok (500 ezer kereső) helyzete nem javult. Jövedelmük még az uradalmi cselédekét sem érte el. 

-   A munkásság számának növekedése lelassult, és összetétele megváltozott. Gyarapodott a nők száma (főként a textilipar felfutása miatt), és nőtt a segéd- és betanított munkások aránya.

 

5. A magyar kissebségek helyzete:

A történelmi Magyarország szétesése után a Trianon által véglegesített helyzetben Csehszlovákia, Románia és a Szerb – Horvát - Szlovén Királyság - a három, etnikailag sokszínű ország - nemzetállamot akart kialakítani, beolvasztva a nemzeti kisebbségeket. Az elcsatolt területeken élő magyarság a hivatalnokréteg, a középosztály és az értelmiség tömegeinek távozásával nagy számbeli veszteségeket szenvedett. Az arisztokrácia egy része is Magyarországra költözött. A győztes nagyhatalmak által megfogalmazott kisebbségvédelmi szerződéseket az utódállamok aláírták, de végrehajtásukat tudatosan szabotálták. Az először passzív ellenállásra berendezkedő kisebbségi középosztályok néhány év múlva hozzáláttak politikai és kulturális szervezeteik megteremtéséhez. A magyarságot hátrányosan érintették a szomszéd országok földreformjai, az iskolák államosításai, a kisebbségi intézmények, a sajtó, a könyvkiadás, a tudományos élet állami támogatásának hiánya vagy aránytalansága.

 

6. Kiútkeresések a háború előtt:

A mélyülő gazdasági válság hatására a 30-as évek elején tovább nőtt a politikai feszültség az országban. Általánosan elfogadott vélekedés szerint a magyar társadalom gondjait az elcsatolt területek revíziója oldhatta volna meg. A revízió végrehajtásáról azonban megoszlottak a vélemények, ezért hatalmi vetélkedés kezdődött. Irányzatai:

-          angolszász orientáció hívei: konzervatív körök. Céljuk: békés revízió Anglia, Franciaország és az USA segítségével. Hirdetői: Horthy, Teleki, Bethlen, Károlyi Gyula.

-          fasiszta, majd náci orientáció hívei: volt katonatisztek, radikális konzervatívok. Céljuk békés vagy erőszakos revízió Olaszország, majd Németország segítségével. Hirdetői: Gömbös Gyula és Szálasi Ferenc.

1931-ben Bethlen István a mélyülő gazdasági válság hatására lemondásra kényszerült. Horthy gróf Károlyi Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek. De: a Károlyi kormány takarékossági intézkedései hatására sem volt képes úrrá lenni a válságon.  Horthy 1932-ben az olasz fasiszta orientációt hirdető Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek (1932-36). Gömbös tevékenységét 95 pontból álló ún. Nemzeti Munkaterv meghirdetésével kezdte, melyben minden társadalmi réteg számára voltak kedvező javaslatok. Kísérletet tett a „nemzeti egység” létrehozására, eredménytelenül. Jelentősen javultak azonban a mezőgazdaság esélyei azáltal, hogy sikerült piacokat szerezni külföldön: 1934-től Olaszország, Ausztria és Németország megkezdte a magyar gabona felvásárlását.

1936-ban, Gömbös halála után Horthy célja a jobbratolódás mérséklése volt. à Darányi Kálmánt, az angolszász orientáció hívét nevezte ki miniszterelnöknek (1936-38). De: a Darányi kormány sem tudott érvényt szerezni a revíziós követeléseknek. à 1938-ban meghirdette a „győri-programot”, amely Magyarország nagymértékű fegyverkezését jelentette.  A politikai egyensúly megtartása érdekében Horthy menesztette Darányit és helyette Imrédy Bélát bízta meg kormányalakítással (1938-39). Az Imrédy kormány sikerre vitte a békés revízió politikáját: az első bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak a Felvidék déli részét (Pl.: Kassa, Ungvár, Munkács, Ipolyság, Komárom visszakerült). 11927 km került vissza 1 millió fővel, ebből 86 % volt magyar.

Következményei:

-          A döntést Németország és Olaszország hozta meg (Franciaország és Anglia előzetes jóváhagyásával – Müncheni Konferencia 1938. szeptember), ezért Magyarország tovább sodródott a fasiszta orientáció irányába.

-          Németországnak tett gesztusként elfogadták az első zsidótörvényt, amely 20 %-ban maximálta a zsidók arányát az értelmiségi pályákon.

Az Imrédy kormány sikertelenül hajtotta végre a politikai irányváltást (németbarátság helyett az angolok bizalmának elnyerése). à Horthy saját bizalmasát gróf Teleki Pált bízta meg újból kormányalakítással (1939-41). A Teleki kormány kihirdette a második zsidótörvényt, amely 20 %-ról 6 %-ra maximálta a zsidók arányát az értelmiségi pályákon. 1939. március 15-én, miután a fasiszta Szlovákia elszakadt Csehországtól és a német csapatok bevonultak Prágába, a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára. Újabb 12000 km tért vissza az országhoz 1 millió fővel.

 

 

7. Magyarország a II. világháború idején:

 

7.1 A második bécsi döntés és következményei:

1939 szeptemberében, Lengyelország német megszállása idején Magyarország katonailag semleges maradt, de befogadta az országba a lengyel menekülteket. Magyarország továbbra is fő céljának a békés területi revíziót tartotta szem előtt. 1940-ben (a Molotov  - Ribbentrop - paktum értelmében) a Szovjetunió elfoglalta Romániától Besszarábiát és Bukovinát. Románia meggyengülésének hatására megfogalmazódott a magyar igény Erdély visszaszerzésére. De: Románia minden tárgyalást visszautasított à 1940 nyarán magyar katonai előkészületek kezdődtek a terület erőszakos visszafoglalására. à Németország és Olaszország 1940. augusztus 30-án kihirdette a második bécsi döntést, amely visszaadta Magyarországnak Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. 43014 km tért vissza 2185546 fővel, melyből 52 % volt magyar. (A megosztó döntés oka: a németek a magyarok és a románok szövetségét is meg kívánták tartani.) A döntés következményei:

 

-          Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez (Németország –Olaszország - Japán szövetsége).

 

-          Német kérések teljesítése (Pl.: Szálasi szabadlábra helyezése, Volksbund engedélyezése).

 

-          „Elveszett” Magyarország fegyveres semlegessége. à

 

-          Horthy javaslatára 1940 decemberében magyar-jugoszláv örökbarátsági egyezményt írtak alá. (Jugoszlávia a nyugati hatalmak szövetségese volt, a vele kötött szövetség az angolszász orientáció folytatását jelentette.)

 

De: 1941 tavaszán olasz-német cél Jugoszlávia (és Görögország) elfoglalása volt à Hitler kérte Horthyt csapatai átengedésére és felajánlotta a magyar katonai részvétel lehetőségét. Teleki miniszterelnök ellenezte a hadba lépést, mert az a nyugati orientáció teljes bukását jelentette, de Horthy felülbírálta a miniszterelnököt és átengedte a német csapatokat Magyarországon. Következményei:

 

-          1941. április 3-án Teleki öngyilkos lett.

 

-          Április 11-én Magyarország hadba lépett Jugoszlávia ellen. 11475 km tért vissza (Délvidék, Baranyai háromszög, Muraköz, Mura-vidék), 1025508 fővel.

 

-          Magyarország elvesztette a nyugati hatalmak bizalmát, és végleg a fasiszta oldalra sodródott.

 

7.2 A Szovjetunió elleni háború:

 

Teleki öngyilkossága után Horthy a német barát orientációt hirdető  Bárdossy Lászlót állította kormány élére (1941-42), aki 1941 júniusában – Németország Szovjetunió elleni támadása után – csatlakozni kívánt a háborúhoz. à kihasználta, hogy június 26-án ismeretlen repülők bombázták Munkács, Kassa és Rahó magyar városokat. Június 27-én a Bárdossy kormány parlamenti felhatalmazás nélkül hadat üzent a Szovjetuniónak. Július 1-én 45000 fős magyar haderő indult a keleti frontra, de a Dnyeszter-folyótól csak a gyorshadtest ment tovább. 1941 decemberében az USA hadba lépése után Magyarország hadat üzent Angliának és az USA-nak.

De: 1941 telén, a német hadsereg moszkvai kudarca után a magyar hadvezetés óvatosabb lett és az angolbarát körök hatására Horthy 1942 márciusában Bárdossy helyére Kállay Miklóst nevezte ki kormányfőnek. 1942 áprilisában – német kérésre – kiküldték a frontra a 2. magyar hadsereget 200 ezer katonával. Feladata: a sztálingrádi offenzívában a német hadsereg északi szárnyának fedezése volt a Don-folyó mentén, Voronyezs térségében. 1943 januárjában nagy erejű szovjet csapás hatására a hadsereg felbomlott és megsemmisült.

 

7.3 A háború bel és külpolitikai következményei:

A „Don-kanyarban” elszenvedett katasztrófa hatására Magyarország titkos tárgyalásokat kezdett Angliával a különbékéről, és 1943 őszére megállapodott az előzetes fegyverszüneti feltételekről. A magyar béketárgyalások a német hadvezetés tudtára jutottak, ezért 1944. március 19.-én megindították a „Margarete I.” fedőnevű támadást, amely Magyarország katonai megszállását jelentette.

A német megszállás következményei:

-          Kállayt menesztették, helyét Sztójay Döme foglalta el a kormány élén, de a tényleges hatalom a német birodalmi megbízott Veesenmayer kezében volt.

-          Betiltották az ellenzéki pártokat és újságokat.

-          Bevezették az 1941 októberében, a Bárdossy kormány idején elfogadott 3. zsidótörvényt: sárga csillag viselése, vagyon elkobzása, gettókba terelés, deportálások à 1944. május 15-től 450 ezer vidéki zsidót semmisítettek meg Auschwitzban.

-          A magyar gazdaságot a német háborús érdekek szolgálatába állították.

 

7.4 A „kiugrási kísérlet”:

A magyar kormányok háborús szerepvállalása és a német megszállás hatására értelmiségi és ellenzéki tiltakozások, mozgalmak kezdődtek, Pl.: szárszói értelmiségi találkozó 1943; Magyar Front 1944.

1944 augusztusában, Románia átállása után, Horthy menesztette Sztójayt és helyére Lakatos Géza vezérezredest állította. Feladata: a függetlenség visszaállítása és a háborúból való kilépés volt. à Kiugrási Iroda alakult ifj. Horthy Miklós vezetésével. 1944 augusztusában a szovjet hadsereg megkezdte Magyarország elfoglalását. Október elején nagy erejű offenzívát indított Észak-Erdélyben és a Tiszántúlon. à Horthy 1944. október 15-én kormányzói proklamációt tett közzé Magyarország háborúból való kilépésről, és a Szovjetunió melletti csatlakozásról. De: a rossz előkészítés és végrehajtás miatt a „kiugrási kísérlet” elbukott. Következménye:

-          Zűrzavar keletkezett, melyet kihasználva a németek a nyilasok kezébe adták a hatalmat.

-          Horthyt lemondatták, a vezetést Szálasi Ferenc vette át, mint „nemzetvezető”.

-           Totális tisztogatás kezdődött, Pl.: „zsidótlanítás”, általános mozgósítást rendeltek el, megkezdődött az ország gazdasági javainak elrablása.

 

7.5 A háború befejezése:

1944 decembere és 1945. február 13. között zajlott Budapest ostroma. Súlyos harcok dúltak a Dunántúlon 1945 márciusában a Balaton – Székesfehérvár vonal mentén (utolsó német offenzíva a II. világháborúban). De: a szovjet ellentámadás 1945. április 13-án kiszorította az utolsó németeket az országból.

 

 8. A háború mérlege:

A német megszállást szovjet megszállás váltotta fel. Meghalt kb. 1,5 millió, fogságba esett kb. 1 millió ember. Elpusztult a nemzeti vagyon kb. 50 %. 800 ezer megszálló szovjet katona maradt az országban.

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 20
Tegnapi: 1 298
Heti: 2 591
Havi: 17 719
Össz.: 1 436 717

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A Horthy rendszer hatalomra jutása és konszolidációja (Hosszú)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »