Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

Az ókori Róma

(Civilizáció az Appenini - félszigeten és a Földközi – tenger medencéjében)

 

Itália földje:

A Földközi-tengerbe mélyen benyúló Appenini - félszigeten helyezkedik el. Partvidéke kevésbé tagolt, mint a görög földé. Fekvése fő kereskedelmi és közlekedési utak metszéspontjában van. Éghajlata mediterrán. A félszigetet hosszában az Appeninek hegyvonulata szeli ketté, de könnyen átjárható. Északon az Alpok lezárja a félszigetet, de keletről nyitott a tömeges bevándorlásra (a lakosok többsége így érkezik meg). Ásványkincsekben gazdag: fa, építőkő, vas, réz. A mezőgazdasági feltételek jobbak, mint Hellászban, ezért a mezőgazdaság a fő római tevékenység. A medencék alkalmasak a földművelésre, a hegyvidékek a legeltető állattartásra Növények: gabona, szőlő, olajbogyó, gyümölcsök. Állatok: szarvasmarha, sertés, juh, ló, méh.

Itália népei:

Az i.e. 2. évezred végén, az indoeurópai nyelven beszélő italicus népek vándoroltak be a félsziget közepére: latinok, szabinok, szamniszok, umberek.

Az i.e. 1. évezredben telepedtek le északnyugaton a rejtélyes etruszkok, délen görög gyarmatvárosok jöttek létre.

Róma alapítása:

Rómát a hagyomány szerint Romulus és Remus alapította, i. e. 753-ban a Tiberis-folyó torkolata közelében, az etruszk és latin kultúra találkozásánál.

A régészeti feltárások szerint már az i. e. 10. században latin pásztorok telepedtek le a Palatinus dombon és környékén (7 domb). Később összeolvadtak a szomszédos szabinokkal (szabin nők elrablása).

 

A római történelem korszakai:

 

1. A királyság kora:

 

1.1 A római társadalom:

A hagyomány szerint Rómának egymás után 7 királya volt. Az első Romulus, az utolsó három etruszk eredetű à erős etruszk befolyás érvényesült. A vezető réteget a nemzetségek vezetői a patríciusok (jó atyától származók) képezték, mert ők rendelkeznek földekkel à teljes jogú polgárok voltak. A patríciusok közül kerül ki a király tanácsadó testülete a szenátus (300 fő).

A cliensek elszegényedett patríciusok voltak. Rendelkeztek polgárjoggal, de nem volt elég földjük, ezért a gazdag patríciust támogatták őket szavazataikért cserében.

A lakosság többségét a plebejusok alkották (plebs: tömeg ~ démosz - Hellasz). Nem rendelkeztek  polgárjoggal (parasztok, kereskedők, kézművesek).

1.2 Az etruszkok:

Az i.e. VIII-VI. század között a térség  legfejlettebb civilizációja az etruszk volt (származásuk vitatott). Városokban laktak, volt írásuk, szervezett államuk, használták a boltozatot. A rómaiak tőlük vették át az ABC-t, az építészetet, az államszervezetet, városi kultúrát. Róma népe i.e. 510-ben elűzte az utolsó etruszk királyt Tarquinius Superbust,  és az állam vezetése közös ügy lett (res-publica = köztársaság).

 

2. A köztársaság kora:

 

2.1A korai köztársaság államszervezete:

A királyság után (i.e. 510) arisztokratikus köztársaság lett az államforma à a patríciusok (vagyonosok) irányítottak Rómában. A római köztársaság három pillérre épült:

  1. Magistratusok (közhivatalok): A polgárok /római nép/ választották a tisztviselőket. Kettőzött tisztségek voltak az ellenőrzés miatt. A legtöbb tisztséget egy évig lehet betölteni fizetség nélkül. Az állam élén a consulok álltak (ketten voltak, egy évig), mint legfelsőbb vezetők és hadvezérek. A praetorok bíráskodtak és a consulok helyettesei voltak. A dictator (1 fő) személyét rendkívüli esetben 6 hónapra választották és teljes hatalommal (teljhatalom) ruházták fel. Egyéb tisztségviselők: censorok, aedilisek, questorok. Hatalmuk jelképe a fasces =vesszőnyalábbal körbevett bárd.
  2. Népgyűlés (Rómában 3 formája volt): Döntött a vezetők személyéről, a fontos állami ügyekről, háborúról és békéről, életről és halálról  szenátus javaslatai alapján.
  3. A szenátus: Tagjai a nemzetségi arisztokrácia vezetői.  Tanácsadó szerepe volt (népgyűlések, magistratusok), de rendkívüli hatalmat gyakorolt (SPQR). Kezdetben 100, majd 300 főből állt a köztársaság korában.

2.2 A patrícius - plebejusok jogegyenlőségének kialakulása:

A római köztársaság kezdetén a patríciusok rendelkeztek a teljes politikai, gazdasági és vallási hatalommal. àa plebejusokat adósrabszolgaságra kényszerítették. De: az etruszkok elűzése után állandó külső veszély fenyegette az államot à megnőtt a plebejus tömegek katonai jelentősége, amit jogaik szélesítésére használtak à kialakult a teljes jogegyenlőség a III. sz. közepéig. Lépései:

- i.e. 494-ben létrehozták a néptribunusi tisztséget.  A plebejusok választják maguk közül egy évente. Személye szent és sérthetetlen, teljes vétójoga van

- i.e. 451 - 450-ben összeírták a törvényeket: XII táblás törvények.  

- i.e. 445-ben szabad lett a házasságkötés a patrícius és plebejus között.

- i.e 443-ban létrehozták a  censori hivatalt, amely vagyonbecsléssel határozza meg, ki lehet polgár (2 patricius 5évre). (Tulliusi alkotmány –5 vagyoni osztály » ez a törvényhozás és a katonáskodás alapja.

- i.e 367-ben kiadták a  Licinius – Sextius - féle földtörvényt, amely szabályozta, hogy az állami földből (ager publicus = közösségi föld) egy személy csak 500 jugerum (római hold = 230 hektár) földet kaphat.

- i.e 326-ban eltörölték az adósrabszolgaságot.

- i.e 300-ban a plebejus is betölthet minden tisztséget, lehet pap is.

- i.e 287-ben  a népgyűlés határozatai kötelező erejűek, a szenátus megerősítése nélkül is.

Ezzel párhuzamosan összeolvadt a patrícius és gazdag plebejus réteg à szenátusi arisztokrácia + gazdag plebejusok = nobilitas (nemesség).

 

2.3 A hódító Róma:

2.3.1 Itália meghódítása:

A földéhség és a terjeszkedési kényszer összekapcsolódik, A rómaiak eleinte önmagukat védték a külső támadásoktól (védekező háborúk), de később már ők támadnak a szomszédaikra (földszerző háborúk). Az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok coloniákat hoztak létre Itáliában. A hódítások során  a „divide et impera”,  (oszd meg és uralkodj) elvét alkalmazták. Események: i.e. 396: Veii elfoglalása, az első jelentős siker az etruszkok ellen à i.e. 387: gallok megtámadták a rómaiakat „Vae victis!” – Jaj, a legyőzötteknek! à i.e. 340-290: Latium és Campania elfoglalása à i.e. 282-272: Dél-Itália görögjeinek meghódítása: tarrentumi - háborúk.

(A római hadsereg: Szakítanak a falanx harcmodorral. Sakktáblaszerű alakzatot vesznek fel, három sorban: gyorsabban reagálhatnak az ellenség mozdulataira. A leghátsó sorban állnak a legtapasztaltabb katonák, ők a harc végén kerülnek bevetésre.

 

2.3.2 A Földközi-tenger medencéjének meghódítása:

 A pun háborúk:

Itália meghódítása után Róma szembe került a Földközi-tenger nyugati térségének uraival, a punokkal (Karthágóiak). A két hatalom között Szicília birtoklásáért robbant ki a háború. A pun sereg zsoldossereg volt, a római viszont parasztokból állt, akik elhivatottak voltak , ha védeni kellett a hazát.

Az érdekszférák ütközési pontja Szicília, amelynek egyik fele görög, másik pun terület volt

-           Az első pun háború (i.e. 264-241):

Tengeren a punok, szárazföldön a rómaiak voltak az erősebbek. A punok Hamilcar Barkas vezetésével Szicíliában védekeztek, de  a csapóhíd (corvus = holló)) segítségével a rómaiak tengeren is győznek. A béke pontjai: Szicília, Szardínia és Korzika római provincia lett + hatalmas sarcot vetettek ki Karthagóra (83 tonna ezüst).

-          A második pun háború (i.e. 218-201):

Hannibal, a fiatal, tehetséges karthágói hadvezér megszállta Hispániát (ezüstbányák), és új stratégiát dolgozott ki: Rómát Itáliában kell legyőzni, az ott felszabadított népek segítségével à átkelt  az Alpokon, és sorra legyőzte a római seregeket, pl.: i.e. 216-ban a  Cannae-i csatában elsöprő győzelmet arat. ( à Róma megrémül: „Hannibal ante portas!” (Hannibal a kapunk előtt!)

De: az új római vezér: Cornelius Scipio Hispániában győzi le Hannibal utánpótlását, majd átkelt Afrikába à Hannibált hazarendelték és i.e. 202-ben a Zamai csatában döntő vereséget szenvedett. A háború következménye: A punok elvesztik a városon kívül minden földjüket, flottájukat, 3200 tonna ezüstöt kellett fizetniük + háborút és békét Róma engedélye nélkül nem folytathattak.

-           A harmadik pun háború (i.e. 149-146):

Róma kihasználva, hogy a város védekezni kezdett az őt megtámadó Numídiával szemben,

demonstratív céllal lerombolta a Karthagót.

 

2.3.3  A hellénisztikus Kelet meghódítása:

A másodok pun háború után Róma a hellénisztikus keleti államok meghódítására törekedett, kihasználva egymás elleni viszályaikat. (Makedónia – Szíria – Egyitom). Események: i.e. 168-ban a  püdnai csatában legyőzte Makedóniát à i.e. 146-ban leigázza a  görög poliszokat és Achaia néven provinciává teszi. à Az i.e. II. század közepére Róma a Földközi-tenger medencéjének nagy részét uralma alá hajtotta. („Mare nostrum” = A mi tengerünk.)

 

2.4 A római köztársaság válsága és bukása

A i. e. II. század közepére a római köztársaság a Földközi-tenger medencéjének urává vált. De: a nagyhatalommá válásával egy időben súlyos belső válság keletkezett.

 

2.4.1 A köztársaság válságának okai:

- Földkérdés: A meghódított területek a római nép (populus romanus) közös birtokába kerültek (ager publicus), de a szenátori rend kisajátította őket bérlemények formájában. àmegnőtt a nincstelen szegények (proletárok) száma, akik veszélyt jelentettek az államra.

- Hadsereg kérdése: Az elhúzódó háborúk és a katonai terhek miatt a hadsereg zömét alkotó plebejus származású parasztok tönkrementek à nem tudtak tovább katonáskodni à elvesztették római polgárjogukat + csökkent a hadsereg létszáma.

- Rabszolgakérdés: A meghódított népek rabszolgákká váltak à a hódítások hatására jelentősen megnőtt a számuk à csökkent az értékük à rosszabbodott a helyzetük. A házak körül, műhelyekben, földeken és bányákban dolgoztatták őket. Sorsuk és körülményeik miatt gyakran fellázadtak (Pl.: Szicíliában).

- Az államirányítás zavarai: A megnövekedett területű birodalom irányítását képtelen volt ellátni a köztársaság korai szakaszában kialakult római hivatalszervezet (magistratus) à akadozott az irányítás à veszélybe került a birodalom működése.

 

2.4.2 A Gracchusok reformkísérletei:

i. e. 133-ban Tiberius Gracchus néptribunus felújította a Licinius-Sextius-féle földtörvényt. à korlátozta az állami földekből (ager publicus)  bérelhető földek nagyságát. Célja: földosztás és a szenátori rend hatalmának korlátozása volt. A szenátus válasza: Tiberiust 300 hívével utcai verekedésben megölték

Caius Gracchus (Tiberius öccse) i.e. 123-ban lett néptribunus. Intézkedései: A lovagokra kívánta bízni a bíráskodást a          provinciákban , római polgárjogot kívánt adni az itáliai       szövetségeseknek, és javasolta Karthágó újjáépítését à
A szenátus utcai verekedést provokált ahol  Caiust 3000 hívével együtt megölték. A Gracchusok bukásának oka: nem állt mögöttük, jelentős számú támogató tömeg.

 

2.4.3 A polgárháború kora:

A Gracchusok bukása után tovább mélyültek az ellentétek Rómában à az i. e. II. század végére két egymással versengő tábor alakult ki Rómában:
 
- Néppárt (populares): Vezetői a lovagrendből kerültek ki. A népet használták politikai céljaik megvalósítására (populista = népszerű). à földreformot akartak, szenátus hatalmának korlátozása, és az itáliai szövetséges népek egyenjogúsítása.

- Szenátori párt (optimates): Vezetői a szenátori rend tagjai voltak.  A régi berendezkedést tartották a legjobbnak (optimi = legjobbak = optimista) à meg kívánták őrizni a fennálló rendszert à konzervatívok. (konzerv = megőrizni, megtartani valamit).  

 

2.4.4 Marius katonai reformjai:

 A néppárti Marius hadvezér a i. e. II. század végén a vagyontalan római polgárokból zsoldoshadsereget hozott létre (16 év szolgálat után veteránként földet kaptak a coloniákon.)
- Előnyei: - Növekvő létszám, egységes felszerelés és kiképzés, állandó, bármikor bevethető haderő + megszűnt a városokban lézengő proletártömeg.
- Hátránya: megnőtt a hadvezérek jelentősége à nőtt az egyeduralom kialakulásának veszélye.

 

2.4.5 Sulla diktatúrája:

Marius halála után a szenátori párthoz tartozó Sulla hadvezér bevonult Rómába. Célja : a szenátus hatalmának helyreállítása volt à i. e. 82-ben korlátlan időre dictatorrá választatták.
Sulla leszámolt a néppárt híveivel (proscriptio = feketelista). Növelte a szenátus létszámát (300 à 600) Testőrséget hozott   létre (10000 cornelius-ból). De: i. e.. 79-ben lemondott minden hivataláról-

 

2.4.6 Spartacus rabszolgaháborúja (i. e. 74-71):
A Felkelés Capuában kezdődött Spartacus gladiátor vezetésével. A rabszolgasereg Észak, majd Dél Itáliát rabolta végig, de: Crassus praetor legyőzte őket. Következménye: megtorlás (keresztre feszítések a Via Appia mentén), sokat javult a rabszolgák helyzete (Pl.: lehetővé vált a felszabadulásuk).

 

2.5 Az első triumvirátus:

Sulla halála után a polgárháború kiújult à i. e. 60-ban titkos szövetség jött létre a rend helyreállítása érdekében à (triumvirátus = három férfi szövetsége). Tagjai: Julius Caesar, Crassus és Pompeius felosztották egymás között a hatalmat. De: Crassus halála után a triumvirátus felbomlott à kiújult a polgárháború.


2.6 Caesar egyeduralma:

Caesar i.e. 48-ban Pharsalosnál legyőzte Pompeiust és Róma urává vált. Intézkedései: földosztás, veteránok letelepítése, építkezések, aranypénz, felemelte a szenátus létszámát, naptár reform, stb. Korlátlan veszélyes volt hatalma a köztársaságra à  i.e. 44-ben összeesküvők megölték.

 

2.7 A második triumvirátus:

I.e. 43-ban jött létre Octavianus (Augustus), Antonius és Lepidus között. Céljuk Caesar gyilkosainak megbüntetése volt. à Kr.e. 42-ben a Philippi csatában győzelmet arattak felettük. De: Lepidus kilépett a triumvirátusból à Antonius és Octavianus között kiújult a polgárháború.


2.8 Augustus egyeduralma – a principátus rendszere:

Az actiumi csata után (i.e. 31.) Octavianus ügyelt a köztársasági látszatra à fokozatosan építette ki egyeduralmát: i. e. 27-ben lemondott minden tisztségéről à a szenátus hálából Augustussá (Istentől gyarapított férfi) és princepsé (princeps senatus = első polgár) nyilvánította. Augustus (i. e. 31 - i. u. 14) főbb intézkedései: 

-           A szenátus jelentősége és szerepe jelentősen csökkent.

-          Fizetett hivatalszervezet jött létre Pl.: lovagokból.

-          A fontos  provinciák császári kormányzás alá kerültek.

-          Városi rendőrség és testőrség  létrehozása.

„Pax Romana” (római béke) biztosítása érdekében törekedett a természetes határok kiépítésére (Pl.: Duna-Alpok Rajna vonal), és békét kötött  szomszédjaival.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 593
Tegnapi: 678
Heti: 593
Havi: 25 812
Össz.: 1 369 356

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Az ókori Róma - a királyság és a köztársaság kora
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: athéni demokrácia - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »