Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

 

A virágzó középkor

(XI-XV. század)

  1. 1.      A katolikus egyház világuralmi tervei

Az invesztitúra háborúk:

Előzmény: A középkor kezdetén a feudális uralkodók biztosították az egyház működéséhez szükséges feltételeket à az egyházi hatalom a világi hatalom ellenőrzése alá került à elvilágiasodott. Gyakorlattá vált a simónia (egyházi címek adása-vétele) és az invesztitúra (egyházi méltóságba történő beiktatás joga). 1000 körül még a császár nevezte ki a pápát, a pápa minden döntése a császár jóváhagyását igényelte.

A X. században megkezdődött az egyház megújulása. Formái: zarándoklat, vezeklés, aszkétizmus, isten békéje mozgalom, szerzetesrendek alapítása, pl.: domonkosok, ferencesek, ciszterciták, trappisták, stb. A X. században (910) megalakult Cluny kolostora, mely megújította a hitéletet, s a pápát tekintette az Isten utáni legfőbb embernek Ezzel szakított a hagyományos császár-központú elmélettel 1050-ig terjedő időszakban cluny elképzelése lett az uralkodó à A katolikus egyház támadást indított a világi hatalom megszerzéséért:

1054-ben megtörtént a keleti és nyugati egyház szakadása: SZKIZMA à Ezután a pápa újabb és újabb jogokat követelt magának, pl.: papi nőtlenség (cölibátus), simónia tilalma (egyházi tisztségek adásvétele), invesztitúra joga (az egyházi tisztségek betöltésének joga) à A császárok ez ellen tiltakoznak: nekik kell az invesztitúra, mert kell a püspökség katonasága + így tarthatják függésben az egyházat (hűbér) à A pápaság és a császárság harca.

1075-ben VII. Gergely pápa kiadta a Dictatus Papae (pápai irányelvek) nevű bulláját: „Egyedül a római pápát mondják egyetemesnek, püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet vissza, egyedül a pápa lábát kötelesek a fejedelmek megcsókolni, jogában áll császárokat letenni, senki felette nem ítélkezhet, a római egyház soha nem tévedett, s örökké tévedhetetlen lesz.” A Dictatus Papae kizárólagos szerepet tulajdonít a pápának az egyházon belül és a világi hatalommal (a császárral) szemben is, ezért 1076: IV. Henrik le akarja mondatni a pápát, ezért 1077: VII. Gergely kiátkozza a császárt, aki Canossában kénytelen vezekelni a pápa kegyéért. De: 1078-ban Henrik legyőzi német ellenségeit és a pápa ellen indul, aki másodszor már nem átkozhatja ki, ezért Henrik elfoglalhatja Rómát. A küzdelem átmenetileg 1122-ben lezárult a wormsi konkordátum elfogadásával, ezért V. Henrik és II. Callixtus között létrejön a megegyezés: Egyházi beiktatás a pápa kezében (pásztorbot és gyűrű), világi beiktatás a császár joga (jogar jelképezi). A küzdelem következménye:

A XIII. század közepétől annyira meggyengült a Német – Római császári hatalom, hogy már be sem töltötték a császári széket (1256-1273: nagy interregnum). Ezután a Habsburg család emelkedik fel, mely a Luxemburg családdal felváltva uralkodik. 1356-ban IV. Károly kiadta a német Aranybullát: hét választófejedelem választja a császárt à nem lesz egységes német állam 1871-ig.

 

A keresztes háborúk:

A hadjáratok okai: túlnépesedés NY - Európában, XI. sz. feudális öröklési rend à kirajzás, vallási ok: bűnbocsánat, társadalmi érdekek (szerencsepróba), lovagi erények és érdekek (pénz), Szentföld török fennhatóság alá kerültà veszélybe kerültek a zarándok utak.

A keresztes háborúk (1096 – 1270 között): 1. Jeruzsálem elfoglalása (1096-99) àBouillon Gottfried - Jeruzsálemi Királyság à I.Frigyes - II.Fülöp Ágost - I.Richárd XII.sz. ok: Szaladin szultán egyesíti a térséget /kp. Jeruzsálem à 4. Konstantinápoly elfoglalása (1202) à Latin Császárság à 5.    „gyermekek hadjárata” (1212) Egyéb hadjáratok: D-Fro.-i eretnekek (katharok, albigensek) ellen, Hispániban a mórok ellen – reconquista.

A keresztes hadjáratok következményei: Levezette a feudális feszültséget Nyugat-Európában: a földnélküli lovagoknak lehetővé tette az új birtok megszerzését. Létrejönnek a lovagrendek. Európai kézbe adta a Levantei kereskedelmet, mely Európát a Közel-Kelettel kötötte össze. Az intenzív kereskedelem miatt megélénkült a városi élet, sorra jöttek létre a városok. A luxustermékek (fűszer, selyem, bíbor stb.) kereskedelme erősíti a pénzgazdálkodást. Megjelenik az arab tudomány Európában à egyetemek jöttek létre. Közvetítésével visszatért az ókori görög és római tudomány és művészet, ami lehetővé tette a reneszánsz kibontakozását. Új kultúrnövények terjedtek el.

Lovagrendek jellemzői: A szerzetesrendek mintájára alakultak a feladatok megoldására. A rend tagjai: gondoskodtak a zarándokok lelki gondozásáról, a betegek ápolásáról, gyógyításáról, a zarándokok fegyveres védelméről, szerzetesekhez hasonlóan fogadalmat tettek.

 

  1. 2.      A gazdaság és a társadalom átalakulása

A mezőgazdaság forradalma:

A X. században véget értek a nyugat Európát érő arab viking és magyar támadások à demográfiai növekedés ment végbe à a hagyományos művelési módszerekkel (talajváltó és kétnyomásos gazdálkodás) nem tudtak elegendő élelmiszert termelni à a termelés megújítására volt szükség à új eszközök terjedtek el: nehézeke, szügyhám, patkolás, borona. Mindez lehetővé tette az intenzívebb háromnyomásos földművelést à 3,5-5 szeresére nőtt a terméshozam. Következményei:

-          újabb népességnövekedés à

-          újabb földeket kellett művelés alá vonni (szűzföldek feltörése, mocsarak és tavak lecsapolása, erdők kiirtása, stb.)

-          a nyugaton feleslegessé váló tömegek közép és kelet Európa felé vándoroltak (hospesek – „vendégek”, keresztesek)

-          a kézművesek és iparosok kiváltak a mezőgazdaságból és a piac helyekre költöztek, ahol a kereskedőkkel közösen létrehozták a középkori városokat.

A középkori városok jellemzői:

A mezőgazdaság forradalmának hatására nőtt a termelékenység (termésátlag) és a föld eltartó képessége à piacok bővülése à Demográfiai (népesség) robbanás.

A városok célja: Függetlenedni a földesuraktól, önkormányzathoz jutni, csak a királynak adózni (egy összegben), saját bíráskodás és egyház à Communa - mozgalom- a városi önkormányzat létrejötte: a közösség érdekvédelmi szervezete a földesúrral szemben. A városi polgár kötöttség nélkül rendelkezett tulajdonával. (Egy átlagos város 4-5e fős volt nagyvárosok 10-15e fősek).

Városok kialakulásának helyei:

-          földrajzi helyek: Folyók és hegység találkozása, folyó torkolata, utak kereszteződése, hegyvidék és síkság találkozása

-          püspökségi, uradalmi székhely (várak-kolostorok),

-          nyersanyagforrások, bányák helyei

-          kereskedelmi - piaci kp-ok,

-          ókori városok helyei

Városok típusai:

-          királyiváros (királyi jog à „szabad királyi város”)

-          mezőváros (földesúri jog)

-          bányaváros

-          vásárváros

Városi kiváltságok (a király adta): Szabad bíróválasztás és bíráskodás, saját közigazgatás, saját adószedés, vásártartás és vámmentesség joga, árumegállító jog, egy összegben, a királynak adóznak, saját véderő és fallal való védekezés joga, saját plébános, stb.

A városok társadalma (lakói):

-          Patríciusok- város a leggazdagabb tagjai (ők a tényleges irányítók, földtulajdonosok és kereskedők, kézművesek-iparosok)

-          Plebejusok- a városi társadalom nagyobbik része (polgárjoga nincs, a városokba áramló jobbágyokból, napszámosok) Nézet: „a városi levegő szabaddá tesz”

A céhek: a városi polgárok érdekvédelmi szervezetei à ugyanazon iparággal foglalkozó kézműves csoportok. Feladatait a céhszabályzat rögzíti: szabályozza a piacot és a termelést, korlátozza a versenyt (minőség - mennyiség), védi az árvákat és özvegyeket, katonai szerepe van a város védelmében.

Kereskedelmi útvonalak:

-          Északi: Hanza - kereskedelem: Angliát köti össze Oroszországgal az Északi és a Balti-tengeren keresztül.

-          Déli: Levantei-kereskedelem: Európát köti össze a Kelettel a Földközi-tengeren keresztül.

-          Szárazföldi: Velence és Genova városától, Észak-Itálián át Franciaország területén keresztül, Champagne-t érintve Flandriáig terjed.

A távolsági kereskedelem elterjedése szükségessé tette a pénzgazdálkodás kialakulását. Kereskedelem formái: árucsere à elterjedt a pénzgazdálkodás: Á à P à Á

  1. 3.      A rendiség kora

A rendi országgyűlések létrejötte:

A feudális rendek definíciója: A rendek a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű, érdekeikért közösen fellépő csoportjai. Formái:

-          Nemesség (fő és köznemesség)

-          Papság

-          Polgárság (3. rend)

Kialakulása: A középkor kezdetén az uralkodók a hatalmukat biztosító egyéneknek földet és kiváltságokat adományoztak. A városok fejlődése és a köznemesség kialakulása miatt az egyéni kiváltságok mellett megjelentek a kollektív (közösségre szabott) kiváltságok à a főnemesség és a papság is törekedett a kollektív kiváltságok elnyerésére. Az uralkodó és a feudális rendek a RENDI ORSZÁGGYŰLÉSBEN egyeztetik érdekeiket. A rendi országgyűlés lehetővé teszi az ország erőforrásainak összpontosítását, a belső egység létrehozását és a külső veszély ellen egységes fellépést. A király és a kiváltságosok (= az ország) ezen az intézményen keresztül is védik jogaikat.

Az angol rendiség fejlődése:

1066 - ban a hastingsi csatában Hódító Vilmos normann lovagserege meghódítja Angliát -- Erőteljes francia hatás /nyelvi és kulturális/ éri az angolokat. A feudalizmus kialakítása során erős hűbérállamot hozott létre (nem alakult ki hűbéri lánc). Kialakult a jogaiban egységes jobbágyság.

A XII. században II. (Plantagenet) Henrik házassága révén Franciaország nagy része is az angol királyok kezébe jutott. – megnövekedett erejét központosításra használja, pl.: Királyi bíróságok hatásköre növekszik, illetéket vet ki a perekre, regálékat= a királyi felségjogon szerzett jövedelmeket pénzben szedi be (vám, rév stb.), Zsoldossereget állít ki, Megöleti a neki ellenszegülő érseket, Thomas Becketet (Canterbury érsek). XII. század végén Oroszlánszívű Richárd keresztes hadjáratot vezet, nincs otthon à az állam meggyengül, feudális anarchia kezdődik /Robin Hood/öccse és utóda I. (Földnélküli) János elveszti francia birtokait à bevételei nincsenek àhatalmát korlátozzák a nemesek (grófok, lordok) 1215-ben Magna Charta Libertatum kiadatásával. A Nagy Szabadságlevél biztosítja a királlyal szemben a nemesek jogait: bírói eljárás nélkül nem lehet elítélni nemest, önkényesen nem szedhet adót a király, ellenállási záradék: a 25 főből álló ellenőrző testület felléphet a királlyal szemben.

1215-től a Magna Chartára hivatkoznak a nemesek, ha a király törvénytelen intézkedéseket hoz. 1264 nemesi felkelés bontakozott ki  a király ellen Simon de Monfort vezetésével (ok: nem tartja be ígéretét) à 1265 legyőzik a királyt és összehívják a rendi gyűlést (középnemesek, polgárok, lordok, püspökök), amely 1295-től a mintaparlament összehívásával állandósult.

Franciaország felemelkedése:

» A Franciaországban a Capeting dinasztia uralkodott a XI. századtól (Capet Hugo), de a királyok hatalma csak Párizs környékére terjedt ki Ili de France tartományra (anarchia). A XI. században hűbéresük lett az angol király (I. Vilmos). II. Fülöp Ágost rendet teremt az országban: leveri a lázongásokat, kiirtatja a D-Fr. eretnekeket (albigensek) à az ország Európa vezető hatalmává válik. A XIII. században a királyi hatalom fokozatosan megerősödött IX.(Szent) Lajos fejleszti az államigazgatás szerveit, királyi főbíróságokat hozott létre(fellebbezés) a pénzverés királyi kézbe kerül (értékálló pénz), de: a keresztes hadjáratai kudarcot vallottak.

IV. Szép Fülöp folyamatos háborúkkal kiterjeszti a királyság területét Flandriára és Champagne-ra, de kiürül a kincstár a harcokban (1302 vereség) à megszerzi a templomosok vagyonát, és az egyház vagyonának egy részét elkobozza (adó). 1302-ben hatalmát megerősítendő összehívja a rendi gyűlést (Etats Generaux). Megerősödött hatalmát kihasználva a pápát (VIII. Bonifác) Avignonba viszi, (pápák avignoni fogsága 1309-től 70 éven át).

A százéves háború (1337-1453):

A háború kitörésének okai: 1314 meghalt IV. (Szép) Fülöp à kihalt a Capeting - dinasztia 1328-banutódlási harc kezdődött III. Edward (angol) király a francia trón örököse és VI. Fülöp a Valois család tagja a franciák jelöltje között. A háború szakaszai:

1. szakasz 1337-1360: angol győzelmek à angol területi nyereség à1358 francia parasztfelkelés (Jacquerie)

2. szakasz 1369-1420: angol vereségek à1381 angol parasztfelkelés (Wat Tyler) àfegyverszünet, majd területek visszaszerzése.

3. szakasz 1420-1453: a francia állam az összeomlás szélére jutott àhelyre állt a belső egység Jeanne ’d Arc (Szent Johanna) vezetésével à angolok kiverése (Csak Calais marad angol kézen) 1453-ban.

 A háború következményei:

-          Egységes Franciaország létrejötte: VII. Károly állandó zsoldos haderőt állított fel, szakképzett hivatalnokokat alkalmazott az államigazgatásban àközpontosított királyi hatalom létrehozása.

-          Angliában polgárháború dúlt 1455-85 között („a rózsák háborúja”), melyből VII. Tudor Henrik került ki győztesen.

Nyugat-Európa válsága a XIV. században:

Gazdasági visszaesés
Nyugat-Európában a XIV. században jelentős gazdasági visszaesés ment végbe. Okai:

-          Újabb demográfiai növekedés ment végbe, de a mezőgazdaság nem tudott elegendő élelmet termelni (föld kimerülése)

-          az éghajlat lehűlése (kis jégkorszak) à

-          romlott az egészségügyi állapota a lakosságnak (alultápláltság, betegségek megjelenése: járványok, pl.: pestisjárvány 1348 - tól ) à

-          Európa népessége csökkent (80→60 millió)

-          A lakosságra nehezedő terhek: Emelkedő élelmiszerárak, növekvő adók, zsoldosok pusztításai

-          A kor nagy háborúi (Pl.: százéves háború)

-          A nyugati egyházszakadás: egy időben több pápa, eretnek tanok terjedése (Pl.: Husz János) à 1414-18 között a Konstanzi Zsinat helyreállította a katolikus egyház egységét.

Itália - az új korszak kezdetének színhelye:

A középkorban Európa egyik politikai és gazdasági központja Itália volt. A félszigeten egymással versengő országok és kisebb városállam helyezkedtek el. A fejlődés okai:

-          A levantei kereskedelem központja, állandó kapcsolatban állt Kelettel à új találmányok: puskapor, könyvnyomtatás, iránytű, óra, tűzfegyverek.

-          A nyugati keresztény világ központja

-          A széttagoltság kiélezte a versenyt à ösztönözte a fejlődést.

-          Egyetemek elterjedése à a megújuló tudomány és kultúra bölcsője (reneszánsz).

Itália területileg széttagolt maradt a német császári hatalom meggyengülése után: dél elmaradott maradt, északon gazdag kis államok jöttek létre, pl. Milánó, Firenze, Genova, Velence, Parma. A városállamokon belüli ellentétek uralkodtak, élükön a zsarnok katonai vezető állt.

A két legnagyobb kereskedelmi-tengeri nagyhatalom, Velence és Genova (városköztársaságok) élén a kereskedő arisztokrácia állt.

Egymással állandó harcot vívtak a levantei-kereskedelem vezető pozíciójáért (Velence győz) kedvező fekvése és fejlettsége miatt: fejlett textilipar és hajógyártás, fegyvergyártás (ágyúöntés), szárazföldön is terjeszkedik Velence → gyarmatbirodalmát növeli (Ciprus,Kréta).

Firenze a XIV - XV. sz. Toscana központja lett, a Mediciek tevékenységének hatására Európa bank központjává vált (firenzei aranyforint – Florentia=forint). A gazdasági fejlődés lehetővé tette a művészetek és a tudomány fejlődését.

A reneszánsz és a humanizmus:

Kialakulásának helyszín: olasz városállamok. Központja: Észak-Itália – Firenze. Időpontja: a XIV-XVI. század. Kiteljesedése: XV. század.

Kialakulásának oka: Levante kereskedelmi fejlettsége révén gazdag új polgári osztály jelent meg, Pl.: Medici család, akik a gazdag városok urai a művészek mecénásai voltak.

Reneszánsz= újjászületés ókori görög és római tudományok és művészetek).

Jellemzői: Új, városi-polgári életforma, Eltűnt a középkorra jellemző névtelenség az egyéniség szerepe megnőtt. A dolog mértéke és célja az ember lett à humanizmus = emberközpontúság, Cél: az ókori kultúra (antikvitás) feltámasztása volt.

A művészek polihisztorok is voltak sokszor. Klasszikus műveltség és tudós magatartást jellemezte őket Legfőbb reneszánsz művészek és alkotásaik, Pl.: Giotto: Krisztus siratása, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora, Raffaello: Athéni iskola, Michelangelo: Dávid, Madrigál, Palestrina zeneművei, Brunelleschi épületei Firenzében, stb.

 

  1. 4.      Közép és Kelet-Európa a középkorban

Csehország fejlődése:

1306-ban a cseh trónt a német Luxemburg-ház szerezte meg. A középkori cseh állam IV. Károly (1346-78) császár idején élte fénykorát: építkezések, gazdasági-kulturális fejlődés (bányászat) à német telepesek=hospesek beáramlása (céhek), a királyság központja Prága (1348 egyetem). Az erősödő német befolyás ellen Husz János prágai teológus, prédikátor lépett fel. Husz a reformáció előfutára. Husz János célja: az egyház megreformálása à elítélte az egyház világi hatalmát, gazdagságát, nincs szükség a szerzetesrendekre, visszatérés a Szentíráshoz, két szín alatt való áldozás a világiak számára is, cseh anyanyelvű prédikáció és istentisztelet. Tanításaiért 1411-ben kiátkozta a pápa, 1415 eretnekké nyilvánítják és megégették à kirobbantak a huszita háborúk (1419-1434).

1419-ben Husz hívei, és az egyházzal elégedetlenkedők fellázadtak IV. Vencel király halála után. A husziták (Husz hívei) nem egységesek. 2csoportjuk volt:

-          kelyhesek (nemesek, módos polgárok) céljuk: egyházi vagyon elkobzása, két szín alatt áldozása, idegenek kizárása

-          táboriták (parasztság, szegényebb polgárság),  követeléseik sokkal radikálisabb volt

Zsigmond ↔ husziták (egyesülnek) Jan Zizka vezetésével à kezdeti huszita sikerek (huszita harcmodor–szekérvár), de: a kelyhesek kiegyeznek az egyházzal (1433 prágai kompakták (kiegyezés) à 1434-ben a lippanyi csatában a táboriták vereséget szenvedtek.

Lengyelország fejlődése:

A széttagolt területeket Lokietek Ulászló egyesítette. Házassági szerződést kötött a magyar Anjoukkal (Károly Róbert). Fia III. (Nagy) Kázmér megerősítette az országot, Pl.: szakképzett hivatalrendszer,  kancellária, országgyűlés (szejm) létrehozása, krakkói egyetem alapítása (1364), stb. 1371-ben I. Lajos magyar király örökölte a lengyel trónt, majd leánya Hedvig házassága révén a litván Jagelló fejedelem egyesítette a két országot (Lengyel - Litván perszonál unio). A XV. század elején a Lengyel - Litván állam megállította a terjeszkedő Német Lovagrendet (Grünwald - 1410).

Kelet-Európa és a Balkán fejlődése:

A kijevi állam felbomlása után a keleti szláv államok állandó küzdelmet folytattak egymás és az idegen hódítók (svédek, Német Lovagrend) ellen.  A XIII. században Kelet-Európát elérte Mongol Birodalom hódítása.  (A XIII. sz. elején Dzsingisz nagykán egyesíti a mongol törzseket. Hódításai: Kína, Közép-Ázsia, Kaukázus. )

A Mongol Birodalom a század közepén részekre szakadt. Nyugaton az Arany Horda jött létre Batu kán vezetésével.  A mongol-tatár uralom visszavetette Kelet-Európát a fejlődésben. A keleti szláv államok a mongolok adófizetőivé váltak. 1380-ban a kulikovói csatában Dimitrij moszkvai nagyfejedelem győzelmet aratott a mongolokon à az Arany Horda részekre bomlott.

1453-ban Bizánc eleste után a moszkvai pátriárka lett a pravoszláv egyház feje. III. Iván (1462-1505) cárnak (=császárnak) neveztette magát. Egyesíti az orosz fejedelemségeket- központosítás, felmondta a tatár adó fizetését, az orosz állam függetlenné vált (1480). Az uralkodó hatalma korlátlan (despotikus) à nincs rendiség és nincs hűbériség sem.

Az Oszmán - Török Birodalom kialakulása:

A kis-ázsiai nomád török törzseket Oszmán egyesítette a XIII. században. A birodalom élén szultán állt. Célja a Bizánci Birodalom területének elfoglalása volt.  I. Murád szultán elfoglalta Drinápolyt (főváros), 1389 Rigómezőnél legyőzték a szerbeket, 1396 - ban Nikápolynál győzelmet arattak Zsigmond nemzetközi seregén, majd Bulgária is török fennhatóság alá került. A terjeszkedés alapja a központosítás volt.  A birodalom területe a szultán tulajdona volt. Lovas katonáinak (szpáhik)

szolgálati birtokkal fizetett (a birtok zsold volt, nem örökölhető, elvehető). A török állam jellemzői: katonaállam, állandó hadsereg, fizetett apparátus, a birodalmat közigazgatási egységekre, vilajet = tartomány osztották.  Élükön a pasa (beglerbég) állt. Kisebb közigazgatási egység a szandzsák volt, élén a bég állt.

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 57
Tegnapi: 314
Heti: 1 114
Havi: 5 166
Össz.: 1 385 205

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A virágzó középkor - Európa a XI-XV. században
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: horthy rendszer - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »