Törivázlat

- A közép- és emelt szintű érettségi vizsga leírása, követelményei és témakörei. - Írásbeli feladatlapok és megoldások. - Órai vázlatok.

A Hunyadiak kora

 

1. Hatalmi harcok a XV. század közepén:

Zsigmond halála után veje Habsburg Albert (1437-39) került trónra. Folytatta a törökök elleni védekezést, de korán meghalt à hatalmi harcok kezdődtek:

-          V. (Utószülött) László: birtokában volt a korona, Bécsben élt III. Frigyes császár udvarában

-          Jagelló I. Ulászlót (1440-44): a bárók többsége támogatta. Ebben az időben állt I. Ulászló pártjára a köznemesi származású Hunyadi János, aki a törökök elleni védekezés vezetőjévé vált.

 

2. Hunyadi János török ellenes fellépése:

2.1 Hunyadi János személye:

Hunyadi János (neve különböző forrásokban: Ugri Jankó; Szibinyányi Jank; Oláh János) édesapja Serbán fia Vajk Havasalföld román fejedelemségből jött Magyarországra és Zsigmond szolgálatába állt, amiért a család megkapta az erdélyi Hunyad megyében lévő Hunyad várát (a család magyar neve innen ered, a hely későbbi elnevezése Vajdahunyad).

Hunyadi kezdetben Zsigmond apródja, majd hadvezére volt. Sikerei miatt hatalmas birtokokat kapott. Ezek bevételeit a török visszaverésére fordította. Seregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották, továbbá gyakran vette igénybe a felkelő nép erejét.

2.2 Hunyadi János katonai sikerei:

-           1442-ben legyőzte az Erdélyt dúló Mezid bég hadseregét

-       1443-44 téli, vagy „hosszú” hadjárat, melynek célja volt a török kiűzése Európából. A 35. 000 fős sereg élére Ulászló király állt. Céljuk az akkori török főváros, Drinápoly bevétele volt.à A törökök 1444-ben békeajánlatot tettek. 1444-ben pápai nyomásra a magyar seregek újra támadtak, de a várnai csatában vereséget szenvedtek (I. Ulászló halála).

2.3 Hunyadi János kormányzósága (1446-53):

I. Ulászló halála után elismerték a kiskorú V. László uralmát (1444-57), aki továbbra is Bécsben tartózkodott, ezért 1446-ban a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost nevezte ki kormányzónak. Hunyadi a hatalmát a török ellen akarta felhasználni, ezért 1448-ban újabb támadást indított a törökök ellen. de a II. rigómezei csatában vereséget szenvedett. Oka: balkáni népek képtelenek voltak az összefogásra.

2.4 A nándorfehérvári diadal:

A törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt és újabb támadásra készültek Magyarország ellen. 1456 nyarán megkezdték Nándorfehérvár ostromát. A döntő rohamra 1456. Július 21-én került sor, ahol a magyarok fényes diadalt arattak a többszörös túlerő ellen. A csata után Hunyadi pestisben meghalt. (A győzelem emlékét őrzi a déli harangszó: III. Callixtus pápa.)  

 

3. Hunyadi Mátyás uralkodása (1458-90):

3.1 Hunyadi Mátyás királlyá választása:

Hunyadi János halála után idősebb fiát, Lászlót a Hunyadi család ellenségei 1457-ben kivégezték, kisebbik fiát Mátyást V. László Bécsbe, majd Prágába vitte fogolyként. V. László hirtelen halála miatt az ország uralkodó nélkül maradt. 1458 januárjában került sor a királyválasztásra, ahová Szilágyi Mihály kb. 15. 000 katonával érkezett.

3.2 Mátyás belpolitikája:

I. (Hunyadi) Mátyás (1458-90) mellé kormányzóvá kinevezték Szilágyit, de Mátyás hamar eltávolította Budáról, majd lemondatta.

Mátyás célja a rendteremtés és az ország függetlenségének biztosítása volt, ezért:

- az északi országrészben területeket foglaló huszitasereget szétverte, és beolvasztotta seregébe

- nekilátott a bárói hatalom letöréséhez. Visszavette tőlük a királyi jövedelmeket és felségjogokat

- lecserélte a vezető tisztségviselőket, ezért Garai nádor vezetésével az elégedetlen bárók szövetkeztek III. Frigyes császárral, akit meg hívtak a magyar trónra, de Mátyás 1463-ban békére kényszerítette a császárt.

Politikai céljainak biztosításához az állami bevételek növelésére volt szükség, ezért bizos alapokra helyezte a gazdaságot.

A XV. század második felében fejlődött a mezőgazdaság, a pénzgazdálkodás és az árutermelés. A megnövekedett termésátlagok serkentették a kereskedelmet, mert a parasztok egyre gyakrabban vitték piacra a megtermelt felesleget. A gazdasági fellendülés következtében megnőtt a lakosság száma, nőtt a népsűrűség. (3.5-4 millió lakos)

Ez a fejlett gazdaság képes volt egy jól képzett, ütőképes zsoldossereg eltartására. Ennek elérésére Mátyás újjászervezte az államháztartást. Az összes eddigi adót eltörölte, és az új adót nem portánként, hanem háztartásonként szedték, nemcsak a telkes jobbágyoktól, hanem a zsellérektől és a jobbágytelken ülő nemesektől is. A legfontosabb adó a rendkívüli hadiadó lett, amit háztartásonként szedett, gyakran évente többször is, és mértéke 1 aranyforint volt. A fenti intézkedések megteremtették a fejlett zsoldossereghez szükséges anyagi hátteret (Fekete sereg). A sereg elit egységeit cseh, lengyel és német zsoldosok adták. Háború esetén a zsoldosok száma 8000 gyalogosra és 20.000 lovasra emelkedett.

Mátyás a központosított állam vezetését szakképzett hivatalnokokra bízta. a nagy kancelláriára bízta. A központosító politika miatt a bárók 1471-ben hangot adtak sérelmeiknek. à Összeesküvést szerveztek Mátyás ellen, melynek élére Vitéz János és Janus Pannonius álltak. Mátyás leszámolt az összeesküvőkkel és ezek után a rendek elnyomására törekedett. Egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést. Az irányítást saját hivatalaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott (központosítás).

3.3 Mátyás külpolitikája:

A török elleni harcot családi örökségnek tekintette. 1463-ban bevette Jajcát és 1476-ban elfoglalta Szabácsot. Mátyás erre a két erősségre alapozta az újonnan kiépített és megerősített déli végvárvonalat. 1479-ben Kinizsi Pál győzelmet aratott Kenyérmezőnél a betörő törökök felett.

Mátyás távoli célja volt a német királyi cím megszerzéseCéljának elérése érdekében volt apósa (első felesége Podjebrád Katalin 1464-ben meghalt), a cseh király ellen fordult. Elfoglalta Sziléziát és Morvaországot. Az 1480-as évek közepén, Mátyás támadásokat indított Ausztria területére, és 1485-ben elfoglalta Bécset, de  a német királyi cím megszerzését nem tudta elérni.

3.4 A trónutódlás kérdése:

Mátyás dinasztiát akart alapítani. Az ország nagyurait föleskette törvénytelen fia, Corvin János támogatására. Halála után hatalmi harcok kezdődtek, melyből Jagello II. Ulászló került ki győztesen.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 352
Tegnapi: 1 045
Heti: 5 267
Havi: 14 614
Össz.: 1 494 398

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A Hunyadiak kora (Rövid)
Törivázlat - © 2008 - 2017 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: őskor töri - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »