A reformáció és fő irányzatai.
Az ellenreformáció és a barokk
vázlat
A reformáció kialakulásának okai:
- A XV. században a katolikus egyház ismét súlyos válságba került. Okai:
- A papság fényűző élete s a reneszánsz pápák világias és züllött életmódja.
- Búcsúcédulák árusítása: X. Leó pápa a Szent Péter Székesegyház építési költségeit búcsúcédulákból kívánta fedezni. A búcsúcédula megvásárlásával felmentést lehetett nyerni a bocsánatos bűnök vagy a vezeklés alól, ezért általános elégedetlenség és felháborodás bontakozott ki a hívek körében.
- A reneszánsz és a humanizmus eszmerendszere, a felfedezések eredményei és a természettudományok fejlődése szétrombolta a hagyományos középkori világképet.
- A felfedezések hatására az európai kereskedelem központja az Atlanti-óceán partvidékére helyeződött át, ezért elsorvadtak a hagyományos középkori kereskedő utak.
- A német kereskedővárosok elszegényedtek, és a széttagolt birodalomban a fejedelmek a gazdag német egyház földjeinek megszerzésére törekedtek (összes földek 1/3-a).
A reformáció fő irányzatai
1. A fejedelmi irányzat (evangélikusok vagy lutheránusok):
Luther Márton Szent Ágoston rendi szerzetes (egyetemi tanár) római útján megbizonyosodott a pápaság romlottságáról, a búcsúcédulák árusításának igazi okairól. Összefoglalta kifogásait a katolikus egyházzal szemben, és 1517. október 31-én kifüggesztette vitairatát a wittenbergi vártemplom kapujára. Luther tanainak (95 tétel) alapja a Biblia:
- „a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg”- Az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által nyerheti el bűnei bocsánatát
- „egyedül a hit által üdvözülhet az ember”- ezért nincs szükség egyházi közvetítésre, pl.: pápa.
- az egyházi birtokok kiárusítása (szekularizáció)
- a gyónás, a cölibátus és a szerzetesség eltörlése
- bevezette az anyanyelvű igehirdetést, ezért lefordította a Bibliát német nyelvre. Követői az evangélium szó után az evangelista nevet kapták.
Luther fellépésének következményei:
- A pápa kiátkozta Luthert, ezért V. Károly császár eretnekké nyilvánította.
- Luther elégette az őt kiátkozó pápai bullát.
- A német fejedelmek Luther mellé álltak. Céljuk: a katolikus egyház földjeinek megszerzése volt hatalmuk növelése érdekében.
- 1529 - ben a speyeri birodalmi gyűlés döntése értelmében Luther követői megmaradhattak hitükön, de nem terjeszthették azt (protestánsok). Ezért:
- A Schmalkaldeni szövetség (protestáns fejedelmek) és a császár közt kitört a német vallásháború, melyet az augsburgi vallásbéke zárt le 1555-ben („Akié a föld, azé a vallás”).
- V. Károly uralma megingott (politikai és vallási megosztottság), és 1556- lemondott a spanyol trónról fia II. Fülöp javára.
Az evangélikus egyház elterjedése: német területek, Skandinávia, Ausztria, Csehország, Magyarország.
2. A népi irányzatok (unitáriusok, baptisták):
- A reformáció anabaptista (újrakeresztelkedő) irányzatát Münzer Tamás zwickaui prédikátor indította el. Münzer tanításai:
- csecsemőkeresztelés elvetése,
- a jézusi (evangéliumi) szegénység,
- magántulajdon elvetése, - a Bibliát szó szerint értelmezik
Hatására 1524-25 között zajlott a német parasztháború (Dél - Közép Németország), melyben Münzert és követőit megölték. Maradék híveik elmenekültek, pl. Magyarországra.
Irányzataik:
- Az antitrinitáriusok = szentháromság tagadók elvetették Jézus Krisztus istenségét, az eredendő bűnt és a predesztinációt. Ezért vezetőjüket Servét Mihályt Kálvin János kivégeztette.
3. A polgári irányzat(reformátusok vagy kálvinisták):
Vezetője Kálvin János genfi prédikátor volt. Tanításai:
- predesztináció = eleve elrendeltetés tana: Isten az emberek sorsát születésüktől fogva meghatározza
- puritánság = egyszerű egyházi szertartások
- az ember szorgalmas tevékenységével teljesíti Isten akaratát (világi aszkézis: szerény, mértéktartó, szorgalmas élet)
- zsarnokölési elmélete: a polgárok megölhetik a zsarnokokat
- pénzfelhalmozás jogossága, bármit lehet szabadon vásárolni (kamatszedés engedélyezése)
- demokratikus egyházszervezet: alapvető intézmény a presbitérium (presbitérium = világi jellegű tanács) felállítása
- az egyház irányelveket fogalmaz meg a polgárok számára.
A kálvinizmus (református hit) elterjedése: Svájc, Franciaország, Németalföld, Skócia, Magyarország
Az ellenreformáció és a barokk
A katolikus egyház válasza a reformációra a tridenti zsinat összehívása volt 1545-63 között. Célja a katolikus megújulás igénye (ellenreformáció). Résztvevő nagyhatalmak: Habsburg Birodalom, Franciaország, Spanyolország. A zsinat határozatai:
- búcsúcédulák betiltása
- erkölcsös, vallási értékek megszabása
- iskolafejlesztés (papi oktatás, nevelés)
- nyomdák kihasználása (könyvnyomtatás)
- hittételek (dogmák) tisztázása
- katolikus hagyományok megerősítése
- Jezsuita rend megalapítása (1540 - Loyolai Ignác)
- inkvizíció felújítása (Tiltott Könyvek jegyzéke)
Hatására új korstílus jelent meg, a barokk, amelyben az újraszerveződő, megerősödő katolikus egyház művészeti törekvései és propagandája testesültek meg. Célja az egyszerű emberek elkápráztatása, az "eltévelyedett báránykák" visszaterelése az anyaegyház karjaiba.
Stílusjegyei:
- erő, lendület, dinamizmus ábrázolása,
- monumentalitás, nyugtalan vonalak és formák,
- bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet,
- realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód,
- túldíszítettség,
- teatralitás (= színháziasság),
- pátosz, ünnepélyesség, szenvedélyesség, hősiesség-kultusz, barokk körmondat.
Kedvelt irodalmi műfaja az eposz.